Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-15 / 268. szám
1984. november 15. Kelet-Magyarország 3 Jegyzőt ' Pedagógus ingázók M ines pontos kimutatás arról, hány tanító, tanár, óvónő ingázik; megyén belül a szomszéd községbe, vagy városba. Több százra tehető a vonattal, autóbusszal — olykor kerékpárral, vagy éppen gyalog — munkába induló nevelők száma. Ezért sem mellékes, hogy a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága figyelemmel kíséri a bejáró, átjáró pedagógusok utazási és egyéb körülményeit, így derült !ki nem egy esetben, hogy jó néhány ingázó pedagógus kevesebb időt tölthetne várakozással, utazással, ha egy kicsit rugalmasabbak lennének az utazási költségek (megtérítéséről intézkedő szabályok. Egy példa; az egyik nevelő az egyik Tisza menti kis faluból minden reggel 4 óra 30 perckor kénytelen (elindulni lakóhelyéről a menetrendszerinti busz- szal a körzetközpontba, ahol két órát várakozik, akkor indul egy másik busz abba a faluba, ahol tanít. Vissza se túl köny- nyű az utazás. Csakhogy a két község — a lakó- és munkahely között — közvetlen buszjárat is van, igaz vállalati busz, amely a munkásokat szállítja, de lenne rajta hely a pedagógusnak is. Ez reggel 7-kor indul a lakóhelyéről és jó fél óra múlva a célállomáson van. Ám ezt nem lehet elszámolni, csak a Volán-buszköltséget. Hasonló esetekről még van tudomása a szakszervezetnek, amelyeknél az előírások, úgy tűnik, nehezítik a jobb, kényelmesebb ingázást. S mivel még sokáig számolni kell azzal, hogy nevelők százai — ha nem ezrei utaznak naponta iskolájukba —, érdemes lenne a tanácsi és szakszervezeti szerveknek közösen szemügyre venni a megcsontosodott szabályokat és lépéseket tenni az élethez igazításuk ügyében. A dolog furcsasága, hogy olykor éppen a szabályokban előírt utaztatás a drágább, míg a másik lehetőség olcsóbbnak ígérkezik. De nemcsak a pénzről, hanem a nevelők kényelméről van inkább szó, ami még így is sok finomításra szorul, hisz az ingázók — még ha meg is szokták már — szabad idejükből töltenek nem is keveset fárasztó utazással. Fordítani kellene az olykor csikorgó szabályok kerekein ... P. G. r Fillér, forint, millió Beszédes példák A tőkés exportra készülő tórikus lencséket minősítik a MOM mátészalkai gyárában. (Elek Emil felv.) Mátészalkán, a MOM gyárában a kollektív takarékosság, egy üzem példáit kerestem. A mozgalom értékeit, gondjait, ha úgy tetszik, filléreit, forintjait, millióit.. . ★ — Mit ér a MOM mátészalkai gyárában a takarékossági terv? Gondot? Örömet? Hasznot? Bíró Miklós igazgató: — Gondot is, örömöt is, hasznot is. Takarékosnak lenni nem egyszerűen elhatározás dolga, hanem feltételez egyfajta szemléletet, egyféle dolgozói magatartást. De minőségében más a takarékos gazdálkodás, mint egy kampány, egy fellobbanó, aztán szép lassan kimúló mozgalom. ÜJ MÓDON — Ma, 1934-ben nem azon múlik egy takarékossági terv sikere, hogy kitesszük-e a táblát, (hogy „Oltsd el a villanyt”, la mosdókba, hogy „Zárd el a vizet!” Nem az a takarékosság, hogy kettévágjuk a szappant, hogy plakátokat rajzoltatunk a műhely- csarnokok falára, hanem ennél lényegesen több. Átgondolt program ez. Részben gazdasági kényszer, részben pedig lehetőség. Mondhattam volna, hogy egy teljes üzemi kollektíva próbatétele. A takarékos termelés feltételeit kell megteremtenünk. Ez egyként szervezési és műszaki feladat. Nem a mosdóban eloltott villany, :az elzárt csap ment meg elsősorban értékeket, bár tagadhatatlanul ezek is, hanem a termelési folyamatokban fellelt tartalékok, az emberekben lévő alkotó képességék felszabadítása. Ahhoz, hogy mi, az év elején megjelölt egymillió forint megtakarítást — ez energiahordozókra vonatkozik — elérjük, nem elég mozgalmat szervezni. Közgazdaságilag, műszakilag kell képesnek lenni arra, hogy a takarékoskodás feltételeit megteremtsük. — Mondta az egymilliót. Mit ér a takarékosság? — Ha a termelékenység eredményeképpen mi egy forint értékkel többet termelünk, akikor a különböző elvonások után, ebből az üzemnek, gyárnak jut 40—45 fillér. A megtakarított forintból viszont száz százalék a vállalaté. Dr. Kovács Imre, műszaki titkár: — Amit mi év elején tudunk a várható feladatainkról, az alap a tervezéshez, de nem több. Mi gyáregységként dolgozunk. Év közben kaphatunk új feladatokat, és mindez új lehetőséget is jelent. Persze egy-eigy önálló üzem is rákényszerül ma arra, hogy év közben rugalmasan alkalmazkodjék a körülményekhez. Kőhalmi Tamás üzemvezető: — A takarékosság nem más, mint a rejtett tartalékaink megtalálása. Műszakilag : feltételteremtés. — Bocsásson meg, egy ideig vannak ilyen rejtett tartalékok, de hát ha nagyon odafigyelünk, akkor hamar elfogynak. Mi lesz azután? Kiapad egy forrás? — A rejtett (tartalékok is újrateremtődneik. A gyár olyan, mint egy élőlény. Ha ugyanazt gyártanám, akkor se lenne minden ugyanaz. a munkás véleménye Járom a MOM mátészalkai gyárát, kísérőm Halász István, az üzemi szakszervezet titkára. — Itt Mátészalkán 1400-an dolgozunk. Hogyan lesz közüggyé, vagy egyáltalán valóban azzá lesz-e a (takarékosság? Ha megvallatjuk a kongresszusi munkaversenyhez csatlakozott brigádok vállalásait, azokból kiderül, hogy a brigádok tisztában vannak azzal, mit érhet a takarékos-» ság. — Partnere-e a munkás a vezetői elképzeléseknek ? Tud-e arról a munkás, hogy az 1984. évi energiahordozó megtakarítási tervet, ami egymillió forint volt,, már jócskán túlteljesítették? . — A tervről, de a teljesítésről is hali a termelési tanácskozásokon. Tudnia kell a bizalmiaktól is. Nézem a számokat: az éves megtakarítási terv 1 millió forint volt. Az első fél évben megtakarított a gyár 53 ezer forint értékű tüzelőolajat, 41 ezer forint értékű gázolajat, 137 ezer forint értékű benzint, másfél millió forint értékű fűtőolajat, 711 ezer forint értékű villamos áramot, amihez 91 ezer forint értékű visszatérítés is járul, 42 ezer forint értékű pb-gázt, 55 ezer forint 'értékű vizet... ösz- szességében fél év alatt több mint kétszeresét az éves tervnek. Miből való mindez? Kőhalmi Tamás, üzemvezető: — Olyan új műszaki lehetőségeket fedeztünk fel év közben, amire nem számíthattunk. Tüzelőolaj, gázolaj, benzin: a megtakarítások forrása részben a szervezés, részben az anyagi érdekeltség növekedése. Fűtőolaj: segített az időjárás is, ez igaz, de olyan fűtőrendszerünk van, hogy azt a kazánt használjuk, ami a várható hőmérséklethez a legjobb. Villamos energia: ha új gépet szerelünk be, ha bármit átalakítunk, akkor tudatosan úgy csináljuk, hogy a szakaszos világítás megoldható legyen. Ha lenne rá anyagi erőnk, iákkor az egész üzemben energiatakarékos világítási rendszerre térnénk át. A pb-gáz: pusztán arra kell vigyázni, hogy ne félig telt palackokat adjon le néhány dolgozó. A víz: megvan az a mennyiség, amit használhatunk. Ennék -már a határán jártunk. A többletfogyasztásért büntetést is kellett volna fizetni, ugyanúgy, ahogy az elektromos áram túlfogyasztásáért is. Itt egy műszaki átalakítás segített. NE FORMÁLISÁN Dr. Kovács Imre: — Évek óta küzdünk a munkaverseny, a brigádmozgalom bizonyos formalitásai ellen. Nos, amikor azt mondjuk, hogy a takarékosság követelmény, hogy az eredmények feltételeit a munkát szervezőknek és a műszakiaknak kell megteremteniük, akkor ez a formalitások ellen is hat. Konfcretizálhatóbbak például a kongresszusi verseny brigádmegajánlá'sai. Most a vállalat üzemeiben nagyszabású, kétlépcsős kongresszusi újítási versenyt szervezünk. Sokat várunk tőle. (Következik: A takarékosság ellentmondásai) Bartha Gábor Ma kezdődnek a beszámoló taggyűlései A pártmunka első vonalában O rszágszerte ezekben a hetekben készülnek a kommunista közösségek a beszámoló párttaggyűlésekre — hivatalosan ma kezdődik a politikai élet e jelentős eseménysorozata. Kiemelkedő, hiszen az alapszervezetek a pártmunka első vonalában tevékenykednek, a mindennapi élet kiszámíthatatlan, vagy előre várható kisebb-nagyobb történései, változásai közepette. A kommunisták a maguk posztján végzett munkájukkal válnak a társadalom hasznos tagjává, és hiva- itásiuk gyakorlása közben politizálnak, példamutatásuk ad hitelt meggyőző szavaiknak; nap mint nap a tettek és szavak összhangjával bizonyíthatják állásfoglalásukat a párt politikája mellett. A minden év végén hagyományosan ismétlődő beszámoló taggyűléseken teszik mérlegre az alapszer- vezetek a párttagoknak ezt a komplex tevékenységét, magatartását; vizsgálják, hogy a kommunista közösség miként tett eleget feladatainak. Az idén különösen kiemelkedő e kommunista fórum jelentősége, mert a XIII. pártkongresz- szusra készülve öt esztendő számvetését végzik el a párttagok. Tehát munkatanácskozásokról van szó, amelyeknél nem cél a látványosság. Mégis sok helyütt ünnepélyes eseménynek érzik a párttagok, és ezt a külsőségekben is kifejezik. Még inkább érződik mindez a beszámoló taggyűlések légkörén, különösen ott — például a folyamatos műszakban dolgozó üzemekben —, ahol év közben a munkahely sajátosságai miatt két-három csoportban tartják a taggyűléseket. Mint egy nagy család tagjai, olyan örömmel üdvözlík egymást az ünnepi eseményre gyülekező kommunisták, akiket munkájuk nem mindennap hoz össze. A (beszámoló párttaggyűlés az a kommunista fórum, amely leginkább alkalmas arra, hogy minden párttag — élve a szervez siti szabályzatban rögzített jogaival és kötelességeivel — kifejtse véleményét a párt politikájának megvalósulásáról, az alapszervezet munkájáról, benne a sajátjáról és társaiéról; elmondja esetleges kételyeit, aggályait, kritikai észreve teleit; javaslatokat tehet s jövőre nézve. Minderre természetesen más taggyűléseken is .mód van, csakhogy ott meghatározza a témát, hogy éppen mi szerepel a napa renden. A fő kérdés, amelyre minden alapszervezetnek választ kell adnia ezeken a fórumokon: hogyan való sították meg a XII. kongresszus határozatait. A munkahelyi közösségekben konkrétan kell vizsgálni, miként tudtak eleget tenni a két legfontosabb célkitűzésnek: a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának és az életszínvonal megőrzésének. Ez az értékelés nem válhat rutinszerűvé. T ermészetes, hogy a pártvezetőségek beszámolói, és az ezt követő vita személyre szóló értékelést is ad. Nem formálisan, hiszen egy-egy kommunista ötesztendei tevékenységét nem lehet, azzal mérni, hogy például hányszor szólalt fel a taggyűléseken. A kommunisták megítélésében az a legfontosabb mérce, hogy környezetükben miként képviselik a párt politikáját. Ez pedig a legátfogób- ban értelmezendő, vonatkozik még arra is, hogy ki- nek-kinek van-e bátorsága fellépni egy-egy helytelen intézkedés < ellen, vagy éppen van-e bátorsága elismerni, hogy ő maga miben tévedett. A párttagoknak a közösség érdekében kifejtett tevékenységét (kell mérlegelni, mert a párt ereje a kommunisták egységes cselekvésében rejlik. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben a 2600-as olajradiátorokat is készítenek. Képünkön a késztermék második nyomáspróbája közben Kéri József. (Elek E. felvétele) Viktor Marjanovszkij: Talajmenti fagy A rádió az oka az egésznek. Ha Jakov Kuzmics nem hallgatta volna a legfrissebb hírekben az időjárásjelentést, nem történik semmi. Az hiszik a bemondó valami rendkívülit ígért? Ugyan! „A következő napokban pedig a hőmérséklet eléri a harminc fokot”. Ennyi volt az egész. De már olyan sok napja volt hideg és esős az idő, hogy Jakov Kuzmics elhatározta: legott megosztja valakivel a kellemes újságot. Már tárcsázta is a kollégája telefonszámát... — Te vagy az, Fjodor Petrovics? Hallottad? Nem?! A közeli napokban meleg idő köszönt ránk ... Bizalmatlan hallgatás a vonal másik végén, s ez még inkább tűzbe hozta Jakov Kuzmicsot. — Nem hiszed? Pedig így lesz! A hőmérséklet eléri majd ... — egy pillanatra elakadt, de nyomban kivágta — a harminchárom fokot! Jakov Kuzmics ezt akkora újjongással közölte, mintha az elkövetkező időváltozás az ő keze munkája lenne. Fjodor Petrovics letette a kagylót s látszatra közömbösen odaszólt a feleségének: — Hallottad, mama? Jakov Kuzmics telefonált. Azt mondja, jön a kánikula. Lesz vagy harmincöt fok, ha nem több ... — Ugrat téged ez a te barátod, — válaszolta zsémbesen az asszony. Egy perc múlva már az ő hangját lehetett hallani a konyhában. — Fegya a saját szemével olvasta az újságban: a trópusokról jön egy anticiklon — szörnyű. A hőmérséklet árnyékban felszökik negyven fokig. Napon pedig — belegondolni is rettenetes! Szpiridonovna anyó, aki kannával a kezében állt ott, feljajdult, keresztéit vetett és suttogva jajveszékelte: — Megbüntet bennünket az úr. A vétkeink miatt küldi ránk ezt az aszályt. Ügy látszik, egyenest a sivatagból, a Szaharából hajtja a szél a tűzforró levegőt. Tüzes kemencében fogunk élni... Egy másik lakó, Ippolit Vikentyevics, a nyugdíjas levéltáros megigazította evikkerét, hümmögött egyet, megkavarta a lábasban a tejbegrizt, felhúzta az orrát és kiment a konyhából. — Nonszensz! Hihetetlen, de tény. Teljeséggel megbízható forrásból tudom: a hőmérséklet negyvenöt fokig emelkedik. Lássák el magukat vízzel: várható, hogy a Moszkva folyó kiszárad. Ahogy a moszkvai aggastyánok mondják, már kétszázötven éve nem volt ekkora hőség. Ezt az újságot szenzációtól és tejbegriztől fuldokolva Ippolit Vikentyevics közölte az ismerősével. ...Másnap Jakov Kuzmics valamivel korábban ment haza. — Másenyka, — kiáltott be, — forró üdvözletét hozok! Fjodor Petrovicstól! — No nézd csak, micsoda zajt csap! — vágott a szavába ridegen a felesége. — Hamarosan égni fogunk mindannyian. A te Fjodor Petrovicsoddal együtt. Hát nem hallottad? Számun, trópusi zápor, ötven fokos hőség várható. Jakov Kuzmics nehéz sóhajjal rogyott le az ágyra. Kába révületéből a bemondó hangja zökkentette ki: — A várt anticiklon elkerült bennünket. A közeli napokban északról hideg légtömegek közelednek felénk. A hőmérséklet várhatóan plusz hat-hét fokig csökken. Valami titokzatos erő — Jakov Kuzmics megpróbált ellenállni neki, de hiába — fölemelte az ágyról s felvetette vele a telefon- kagylót. — Te vagy az, Fjodor Petrovics? Épp az imént hallottam az idő járásjelentésben: ciklon közeledik .. . Jakov Kuzmics várt egy másodpercet, de túlságosan nagy volt a kísértés, hogy a barátját meghökkentse: — Igen, igen ... nem hiszed? Légy erős — lehűlés várható. Hogy hány fokig hűl le? Nulla fokig . . . Talajmenti fagyok lesznek .. . S mint aki jól végezte dolgát, ledőlt az ágyra. Fjodor Petrovics pedig máris hívta a feleségét. Hát lehet ellenállni a csábításnak, hogy közöljük a hozzátartozóinkkal: júliusban tíz fokos fagy várható? Antal Miklós fordítása
