Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. november 15. Hazánkba látogat a belga miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik Wilfried Martens, a Belga Ki­rályság miniszterelnöke. Chilei egyetemisták tüntetnek Santiagóban a Pinochet-re- zsím ellen. (Folytatás az 1. oldalról) Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Ali Wardhana gazdasági, pénz­ügyi, ipari és fejlesztési koor­dináló miniszterrel tárgyalt. Ali Wardhana a közelmúlt­ban Budapesten tájékozódott a kétoldalú kapcsolatok, el­sősorban a gazdasági csere bővítésének lehetőségeiről; ezeket a megbeszéléseket folytatták. Rév Lajos, az OKISZ el­nöke Sudarsono professzor­ral, az Indonéz Szövetkezeti Tanács elnökével folytatott megbeszélést. Megállapították, hogy a két ország szövetkezeti moz­galmai között, különösen a mezőgazdasági és az ipari szövetkezés területén vannak az együttműködésnek lehető­ségei. Rév Lajos meghívta Bustanil Arifin szövetkezeti minisztert. Bányász Rezső, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke az indonéz tájékoztatási minisztérium államtitkárával, Abdul Ra­dírral találkozott, és a két ország közötti sajtó- és tájé­koztatási kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről foly­tattak eszmecserét. Sudarmono, az indonéz külügyminisztérium állam­titkára fogadta Nagy Gábor külügyminiszter-helyettest, aki ezután megbeszélést foly­tatott J. Mushar megbízott külügyminiszter-helyettes­sel. Véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, különös tekintettel az európai és a délkelet-ázsiai helyzetre. Kommentár Lázár György ás Havasi Ferenc fogadta a moldavai miniszterelnököt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Ivan Usztyijánt, a Moldavai Szov­jet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Iván Aboimov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy­ikövetségének ideiglenes ügy­vivője. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a nap folyamán ugyan­csak fogadta a moldavai mi­niszterelnököt. ★ Ivan Usztyijan eddigi ma­gyarországi programja során ellátogatott többek között a Május 1. Ruhagyárba, a Mi­nőségi Cipőgyárba, felkere­sett számos vidéki mező- gazdasági üzemet, és ismer­kedett Budapest, valamint a Duna-kanyar nevezetességei­vel. Negyven éve jelent meg a Debreceni Néplap Negyven esztendővel ez­előtt, 1944. november 15- én jelent meg a Hajdú-Bi­hari Napló elődje, a Deb­receni Néplap első száma. A felszabadult Debrecen­ben elsőként, kétoldalnyi terjedelemben napvilágot látott újság impresszumá­ban ez állt: „Kiadják a debreceni kommunisták”. A lapot dr. Tariska István klinikai ideggyógyász or­vos, a Márciusi Front egyik debreceni vezetője, s a vá­ros felszabadulása után Debrecen kommunista pártszervezetének titkára szerkesztette. Ennek az új­ságnak a hasábjain jelen­tek meg a felszabadult or­szágrészben megalakult új államhatalmi szervek nagy jelentőségű dokumentumai az ideiglenes nemzetgyűlés szózatától az ezeréves pert lezáró földreformrendele­tig. A néplap utóda, a Haj­dú-Bihari Napló jelenleg naponta több mint 80 ezer példányban jut el az olva­sókhoz. Az évforduló al­kalmából a lap november 17-i, szombati száma négy­oldalas mellékletben emlé­kezik meg négy évtizedes történetéről. Pokolgépes merénylet Iránban Francia lap Weöres Sándorral A Liberation hosszabb cikkben méltatta Weöres Sán­dor munkásságát abból az al­kalomból, hogy a költő nem­régiben Párizsban járt, ahol a l’Alphée Kiadó gondozásá­ban „19 költemény” címmel megjelent válogatott versei­nek kötete. f------------------------------------------------------------------------­Fejlődő magyar-belga kapcsolatait Alapvetően problémamentesek a Magyar Népköztársa­ság és a Belga Királyság közötti kapcsolatok; a két eltérő társadalmi rendszerű ország viszonyát zavaró tényezők nem terhelik. Kedvező légkörben kerülhet tehát sor a kö­zeli napokban a magyar—belga kormányfői találkozóra. 1945 óta első ízben érkezik hazánkba belga miniszterel­nök; Wilfried Martens Lázár György meghívásának tesz eleget. A hatvanas évektől meg­élénkült politikai kapcsola­tainkat eddig elsősorban a gyarapodó szakminiszteri találkozók fémjelezték. Ta­valy Budapesten tárgyalt magyar partnerével, Marjai Józseffel Willy de Clercq minisztereilnöik-helyettes, - aki a Nemzetközi Valuta­alap magyarországi regio­nális ülésén vett részt, s ugyancsak a múlt évben megbeszéléseket folytatott vendéglátójával Leo Tin- demams (külügyminiszter. Idén Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára a Belga Kommunista Párt és két szocialista párt meghívásá­ra járt a nyugat-európai or­szágban, s találkozott a bel­ga gazdasági élet több ve­zető személyiségével. Rend­szeressé váltak a törvény­hozó testületek közötti meg­beszélések; idén belga par­lamenti küldöttség tárgyalt az országgyűlés vezetői tisztségviselőivel. Gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatainknak a Bel­ga—Luxemburgi Gazdasági Unióval az 1975-ben kötött, jelenleg is érvényes hosz- szú lejáratú gazdasági, ipa­ri és műszaki együttműkö­dési megállapodás ad kere­tet. Nagy érdeklődés mu­tatkozik meg Belgiumban a magyar textil- és bőr-kon­fekció, cipő, bútor, porce­lán, sportcikkek, háztartási edények iránt, piaci ver­senyképességünket azonban jelentősen rontja a magas vám. Az utóbbi. években megnövekedett a kivitelünk vegyi és gyógyszeripari alap- és segédanyagokból, izzólámpákból, fénycsövek­ből, szintetikus selyemszö­vetekből, vágott házinyúl- ból, friss és konzervált zöldségből, gyümölcsből. ^ _____________________ Belgiumból elsősorban vegy­ipari anyagokat, kalcium­foszfátot, aromás aminokat, gumiipari cikkeket, kohá­szati termékeket importá­lunk. Az elmúlt évben — a Péti Nitrogén Művek re­konstrukciójának keretében — komplett műtrágyaüze­met vásároltunk. Jelentősek a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar te­rületén kialakított műszaki- tudományos kapcsolatok is. A mostani tárgyalások ösz­tönzést adhatnak ahhoz, hogy tovább bővüljön a ma­gyar és a belga vállalatok közötti kooperáció. Jelenleg 32 kooperációs szerződés van érvényben, többségében a könnyű-, a gép-, a vegy­ipar, valamint a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar .területén. Kooperációs kapcsolataink fejlesztésére a jövőben fő­ként a gyógyszer- és kozme­tikai ipar, a biokémia, az erősáramú berendezések gyártása, az elektronika, a színesfémkohászat, a má­sodlagos energiafelhaszná­lás, valamint a textil és az élelmiszeripar területén lát­nak lehetőséget a szakem­berek. Egyezményes alapon, mun­katerv keretében formálód­nak kulturális kontaktu­saink. Belgiumban elsősor­ban a magyar zenepedagó­gia iránt mutatkozik érdek­lődés. Hazánkban jelentős művelődéstörténeti ese­ménynek ítélik az Ömagyar Mária-siralom szövegét tar­talmazó Leuveni Kódex át­adását Magyarországnak. Egyezmény szabályozza konzuli kapcsolatainkat is, amelyek rendezettek, csa­ládegyesítési problémák nem gátolják. Számos, más jellegű egyezményt is kö­töttünk Belgiummal; bőví­tésük jelenleg is folyik. ___________________________> M épes vendégsereg ér­kezett Moszkvába a felkelő nap országá­ból. A delegáció összetétele meglehetősen heterogén, vagyis politikailag vegyes, valami közös vonás mégis jellemzi a benne résztvevő­ket: valamennyien balra áll­nak a kormányzó liberális demokrata párttól, amelynek vezetője — és egyben japán miniszterelnöke — a minap szerezte meg másodszor a kormányfői bársonyszékhez elengedhetetlen pártvezért tisztséget. A küldöttséget az ellenzé­ki demokratikus szocialista párt elnöke vezeti, a tagok között ott van az ország egyik jelentős szakszervezeti blokkja, a Japán Munka- szövetség, valamint több, úgynevezett középutas párt képviselője. A sokszínűségre jellemző, hogy ezek közül az egyik, az Űj Liberális Klub számos kérdésben támogatja Nakaszone kabinetjét, sok fontos kérdésben viszont el­lenzéki magatartást tanúsít. A most — egyhetes láto­gatásra — Moszkvába érke­zett politikusok tehát min­denképpen olyan erőt képvi­selnek, amellyel a parlamen­ti matematika szabályai sze­rint is számolniuk kell a japán bel- és (ami ezúttal fontosabb) külpolitika alakí­tóinak. A delegáció utazásá­ra több szempontból is érzé­keny időpontban kerül sor. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a leg­közelebbi hónapokban kell eldőlnie anniak, hogyan ala­kulnak a jövőben a szovjet— japán kapcsolatok. Szovjet részről mindig is szorgalmaz­ták e kapcsolatok fejleszté­sét, és sokáig nem is ered­ménytelenül. Az egyetemes enyhülés időszakában — és attól értelemszerűen nem függetlenül — megnyugtató fokozatossággal fejlődött a két szomszédos és egymásnak gazdaságilag is sokat nyújta­ni tudó ország viszonya. Megélénkült az árucsere, ko­molyan szóba került Japán intenzív részvétele Szibéria kincseinek kiaknázásában, és a múlthoz képest sokasodtak a jelentős szintű kölcsönös látogatások is. A folyamat azonban meg­torpant, amikor Japán veze­tő körei mind jobban átvet­ték a reagani retorikát és teret adtak olyan belső erők­nek, amelyek megkérdőjelez­ték a második világháború bizonyos következményeit, beleértve egyes területi vo­natkozásokat. Moszkva azt az erőteljesen kibontakozó tendenciát sem hagyhatta szó nélkül, amely egy Wa­shington—Tokió—Szöul ka­tonapolitikai tengely kiko­vácsolása felé mutat, egyér­telműen szovjetellenes cél­zattal. A politikában ritkán van­nak véletlenek. Az sem te­kinthető annak, hogy Gro- miko Japánban megjelenő könyvéhez a szerző által írt előszót éppen a mostani de­legáció utazásának előestéjén ismertethette a japán sajtó. Az előszó felér egy világos üzenettel, amelynek lényege: a Szovjetunión eddig sem múlt és a jövőben sem mú­lik, hogy a két ország vi­szonya kikerüljön a jelenle­gi hullámvölgyből és geopo­litikai jelentőségének megfe­lelően, lehetőségeit kihasz­nálva fejlődjék. Köröskörül zord vulkáni hegycsúcsok magasodnak, né­melyikükből füstcsík emelke­dik, előttünk a völgyben pe­dig a bandungi repülőtér le­szállópályája,, amelyre hama­rosan leteszi a pilóta a Ga- ruda légitársaság kissé ela­vult, de még mindig megbíz­hatóan berregő kétmotoros kisgépét. A pálya túlsó olda­lán hatalmas, modern épület­kolosszus, a korszerű Indo­nézia jelképe, egyik nemzeti büszkesége, a Nurtanio re­pülőgépgyár. Amennyire változatosak a 14 ezer szigetből álló óriási délkelet-ázsiai ország tájai, épp annyira eltérőek az élet- körülmények. A főváros Dzsa- karta például — legalábbis belső kerülete, a Jalan Tham- rin környéke — bármely más nyugati metropolisszal is áll­ja a versenyt. Viszont a kele­ti, északkeleti szigetvilág­ban, Floresen, Borneóban kő­korszaki szintű, primitív tör­zsek élnek. Épp ezért díszíti az indonéz állami címert a fölirat: „Bhinneka Tunggal lka”, azaz „Egység a külön­bözőségben”. Ezt az egységet keresi, for­málja, s eközben tartja az egyensúlyt a különböző nem­zetiségi, etnikai, vallási cso­portok között az Indonéz Köztársaság vezetése. Szem­be kell nézniük külső erők­kel is, mindenekelőtt Japán és az Egyesült Államok nyo­masztó gazdasági befolyásá­val. Föltétlenül meg kell em­líteni a Reagan-kormányzat változó csendes-óceáni poli­tikáját is, amelynek gyakor­lati megvalósítása kereté­ben Washington szorosabb­ra akarja fűzni a gazdasági, de a katonai együttműködést is a térség országaival, így Indonéziával is. Dzsakartá- ban viszont hangsúlyozzák külpolitikájuk független, ak­tív jellegét. Elismerik, hogy Tokió és Washington nagy gazdasági szerepének poli­tikai, sőt katonapolitikai fel­hangjai is vannak. Az indo­néz tisztek, politikusok te­kintélyes része Amerika-ori- entált, vagyis az Egyesült Ál­lamok valamelyik felsőokta­tási intézményében szerzett diplomát. Mint a többi délke­let-ázsiai országban, itt is bi­zalmatlanul tekintenek Japán gazdasági befolyásiövezet-po- litiikájára, még élénken él a köztudatban a Felkelő Nap katonáinak itteni második világháborús szereplése. In­donézia több mint 150 mil­liós lakosságával vitathatat­lanul a térség egyik legte­kintélyesebb hatalma, szavá­nak igen nagy a súlya a hat­tagú ASEAN-ban (a Délke­let-ázsiai Országok Szerveze­tében). Magyarország és Indonézia kapcsolatait — természetesen elsősorban a gazdaságiakat — jelentős mértékben hátrál­tatja a földrajzi távolság, ez a hátrány azonban, mint a .közelmúltban Budapesten járt magas rangú indonéz küldöttség vezetője, dr. Ali Wardhana, a gazdasági, ipari és pénzügyeket koordináló miniszter megállapította, le­dolgozható. Indonéziában az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem nyilvánul meg a szo­cialista országok iránt, ezt az óvatos, de mindenképpen érzékelhető nyitást Budapes­ten is kedvezően fogadják. Ennek egyik jele államfőnk, Losonczi Pál indonéziai lá­togatása is. Mindkét ország külpolitikájában vannak ösz- szekötő elemek. Ami pedig a magyar—in­donéz gazdasági együttmű­ködést illeti, a fejlesztés le­hetőségei az akadályok elle­nére nyitónak. Magyaror­szág délkelet-ázsiai keres­kedelmi kapcsolatai — és ez vonatkozik Indonézia mellett más, itteni államok­ra is, így Szingapúrra, Ma­laysiára — még igen szerények, de alapos előkészítő munká­val bővíteni lehet az árucsere­forgalmat. Első képünkön: Borabu­dur, a buddhista templom egyik buddhája. Másik ké­pünkön: a főváros független­ségi emlékműve. Dunai Péter központú iraki ellenzéki cso­port irodáival van egy épü­letben. Egyelőre nem tudni, hogy kik követték el és mi­lyen okból a merényletet. A robbanás súlyosan megron­gálta az épületet. öt személy sérült meg egy pokolgépes merénylet követ­keztében kedden az Iráni Kuniban, a síiták szent váro­sában. A pokolgép egy bank­fiókban robbant, amely az Ad-Dava elnevezésű, iráni isiién ifCfeiáfintsfölr INDONÉZIA Tizennégy­ezer sziget országa

Next

/
Thumbnails
Contents