Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. november 15. Időseknek, szeretettel Illatozó falatok A „szegényháznak” hamar híre ment, el is kerülték egy ideig az öregek a balkányi napköziotthonokat. Türelmes szóval sikerült a magányos idős embereket meggyőzni, nem holmi kegyelemkenyeret kínálnak nekik, hanem társadal­munk alaptörvényéből következik, hogy gondoskodunk, se­gítőnk az elesetteken, a rászorulókon. Néhány hónapja szomba­ton és vasárnap is gőzölgő leveseket, illatozó falatokat tálalnak fel a Balkány bel­területén és a Tormáspusz­tán létesített öregek napközi otthonában, ötven személy ellátására tervezték, ám jó, ha harmincán összejönnek. Az otthon rendszeres látoga­tói is mellékutcákon óva­kodnak, van, aki restelli, hogy rászorul a gondosko­dásra. A régi szokásokban gyökerező dacos büszkeség munkál bennük: amíg át tudják lépni a küszöböt, nem erőltetik magukat senki nya­kára. Segítség m tanácstól — Tartásuk van az embe­reknek — mondják, és erre számos esetet tudnak a bal- káriyi tanácson. A rendszeres szociális segélyre szorulókat szinte egyenként kutatták fel. Évek óta közel félszá- zan kapnak havonta ezer­nyolcszáz forintot. Százon felül van azoknak az idős házaspároknak, egyedül ma­radt embereknek a száma, akiknek beszerzik a téli ru­hát, a tüzelőt. A leromlott állagú lakásokban élőknek tetőjavításra is adnak pénzt. Renkívüli szociális segélyt ebben az évben harmincöt balkány inak utaltak ki, az éves szociális segélykeret több mint egymillió, amit mindig felhasználnak. gyermeke ellen! Sok rászo rulót ez tart vissza attól, hogy segélyt kérjen. Koráb­ban a jogszabályok előírták, hogy a kifizetett segély ösz- szegét a tanács terhelje rá az idős emberek ingatlanára. Ma már ez a kitétel nem ér­vényes. A rendszeres szociális se­gélyben részesülők másik fe­le együtt él gyermekeivel de azok egy főre eső jőve delme nem éri el a kétezer forintot, így megítélhető az anyagi támogatás. Balkány- ban évente rendszeresen ta­lálkozóra hívják az örege^ két, ismertetik velük a köz­ség eredményeit, gyarapodó sát, meghallgatják gondjai­kat, bajaikat, hogy azután orvosolhassák azokat. Sike­rült elérni azt is, hogy az egykori munkahelyek kap­csolatot tartanak fenn volt dolgozóikkal, nyugdíjas-ta­lálkozókan erősítik bennük a valahová tartozás érzését. Helybe viszik Kiröppentek a gyerekek A gondozásra szorulók kü­lönböző körülmények között élnek. Vannak, akik maguk­ra maradva tengetik életü­ket. Gyermekeik, hozzátar­tozóik a tanyáról felszakad­tak, távolabb kerestek meg­élhetést. Emlékezetük rostá­ján kihullt a gondoskodás felelőssége. A segély meg­ítélésénél szabály, hogy ha van, meg kell keresni a tartásra kötelezhető leszár­mazottat és törvényesen kényszeríteni az idős szülő eltartására. Ki szeret peres­kedni? Hát még a szülő a Az öregek napközijében az étrendet a kívánságok szerint állítják össze. Ha ké­rik, palacsintát, lapcsánkát, krumplilángost, esetleg pap­rikás- — vagy, ahogy arra­felé mondják — fojtott krumplit készítenek. Az igé­nyekre figyelve főznek va­sárnap húslevest, töltött ká­posztát. A gyengélkedőknek, betegeknek a házi szociális gondozók helybe viszik az ételt, elvégzik ä ' ház! körüli teendőket. A balkányiak közül min­den hetedik ember nyugdí­jas, járadékos. Várhatóan ez az arány tovább romlik, az idősek gondozása nagy fele­lősséget ró a szociális ügyek intézőire. Bővül a rendsze­res segélyben részesülők kö­re. A segély, amit szemér­mesen csak „nyugdíjnak” hívnak a hetven-nyolcvan nyarat megélt balkányiak, egy másfajta tartást is ad az embereknek. Tudják, hogy hónapról hónapra fedezni képesek belőle legfontosabb kiadásaikat. Ennek a tudata megajándékozza őket agg korban is az önállóság álla­potával. R. G. Megszépült Megszépült Nyíregyházán a városi tanács épülete. A közeljövőben egységes rek­lámfeliratok is készülnek az épületben lévő üzletek számára, (jávor) HÁROMEZER diapozitív, ÉLŐ HÜLLŐK AZ ISKOLÁKBAN Természetvédők az oktatásért A nyíregyházi környezet­és természetvédelmi csoport szakemberei új „szolgálta­tást” vezettek be, az általános és középiskolák számára. Kérésre kimennek az is­kolába, és ott diavetítéses, élő állatokkal is színesített foglalkozásokat, előadásokat tartanak természetvédelmi, madártani, környezetvé­delmi kérdésekről, va­lamint hazánk hüllőiről és kétéltűiről. Különösen ez utóbbinál szoktak nagy ér­deklődést kelteni a szemlélte­tőanyagként elvitt kígyók, gyíkok és békák. Az előadá­sok témáját az iskolák ké­réséhez igazítják. Ezek ép­pen úgy beilleszthetők tan­órai keretbe, mint a szak­körökbe, fakultatív foglal­kozásokba. Az ismeretter­jesztő csoportban, minden té­mának külön szakembere van, és 3000 színes diafelvé­tel segíti munkájukat. Nagy súlyt fektetnek ar­ra is, hogy ne csak elméleti ismereteket adjanak, de azt a gyakorlatban is be tudják mutatni. Ennek érdekében szinte, minden hét végén ki­rándulásokat; tanulmányi sétákat, vagy éppen több na­pos túrákat vezetnek kör­nyékünk természeti neve­zetességeihez. Ezekre a ki­rándulásokra szintén min­den természtbarát érdek lődőt szívesen látnak. Nyá­ron egyhetes természetisme­rői tábort tartottak a Nagy- kálló mögötti Harangodi ta­von 16 általános iskolás szá­mára. Ezekből is látható, meny­nyi új érdekes lehetőséget kínál ez az új szolgáltatás. az általános iskolák és gim­náziumok számára. Ameny- nyiben igénybe szeretnék venni segítségüket, a követ­kező címen jelezzék: Petrilla Attila, Nyíregyháza, Kert u. 20. Eddig csak zsiványnak és alkoholistának ismerték Ti- szavasváriban a 22 éves An­tal Lajos, most azonban — pontosabban még a nyáron — olyasmit művelt, ami jog­gal váltotta ki a közvélemény felháborodását, s azóta alig­hanem az egyik legelvetemül­tebb tiszavasvári bűnözőként tartják nyüván. A tiszavasvári presszóban kezdődött június 9-én, ami­kor Antal három deci pálin­kát és két-három üveg sört megivott. Este hat óra kö­rül ment haza, s amikor a szomszéd lakáshoz ért, beszólt egy 10 éves kislánynak, men­jen át hozzá és kötözze be a sarkát, mert fáj. Az ötö­dikes lány nem vállalkozott rá, pedig Antal újból meg­próbálta rábeszélni. Rövid idő múlva kileste, mikor megy ki a kislány az udvarra, aztán odament, meg­fogta a karját, s mivel a lány nem akart vele menni, erő­szakkal lakása felé vonszol­ta. Hogy ne tudjon a lány kiabálni, befogta a száját, majd betuszkolta a lakásába és bezárta az ajtót. A gyereket erőszakkal hanyatt fektette az ágyon, simogatni kezdte, majd meg akarta erőszakol­ni. Az ötödikes kislány me­nekülni próbált, segítségért kiabált, de ellenállását An­tal megtörte. Azt hitte, mindent lehet A kiabálást szerencsére meghallották a szomszédban és két asszony meg egy fér­fi zörgetni kezdtek. Mivel Antal nem nyitott ajtót, meg­fenyegették: ha nem engedi be őket, rátörik az ajtót. An­tal megijedt, de hogy ne de­rüljön ki tette, a 10 éves kis­lányt bezárta a ruhásszek- rényjbe és rázárta az ajtót. Ezután kinyitotta az ajtót, be­engedte a szomszédasszonyt, azt azonban tagadta, hogy a gyerek nála lenne. A kislány meghallotta a hangot, s ki­abálni kezdett: Kati néni en­gedjen ki. Antal ezután már nem tagadhatott, kinyitotta a szekrényajtót. Jó másfél hónappal később Antal Tiszadobra ment egy ismerősét meglátogatni. Az italboltban alaposan be­ivott, s este 8 órakor elha­tározta, hogy betör a taka­rékszövetkezetbe. Hogy észre ne vegyék, az egész környé­ket áramtalanította, majd egy kupáscseréppel betörte a takarékszövetkezet ajtajá­nak üvegét. Ekkor 80 ezer forint volt a takarékszövet­kezetben. A pénz mégsem lett Antalé, mert egy asszony ész­revette a csörömpölést, szólt férjének és egy ismerősnek, s hármasban a takarékszövet­kezet bejáratához mentek. Kérdőre vonták Antalt: mit keresett a szövetkezet bejá­rati ajtajánál, aztán meg­kérdezték a nevét is, de An­tal más nevet mondott nekik, nem a sajátját. Az asszony szerencsére emlékezett még rá, mert korábban Tiszado- bon is lakott Antal, de ek­kor már mindegy volt, mert nem engedték el, hanem be­kísérték a körzeti megbízott­hoz. Antal Lajost a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégely- vári Imre tanácsa 5 év sza­badságvesztésre ítélte, 5 év­re eltiltotta a közügyektől és elrendelte kényszergyógyí­tását. Az ítélet jogerős. Telefon a kohótól N ovember óta me­gyénkben bizonyára egyedi kitüntetésnek örülhet Kiss Gábor, a Fém­munkás Vállalat nyíregyhá­zi gyárának igazgatási osz­tályvezetője. A takarékos osztályvezető megkapta az anyag- és árhivatal elnöke által tavaly alapított Ki­váló hasznosanyaggyűjtő ki­tüntetést. Az indoklás sze­rint azért, mert neki is nagyban köszönhető, hogy a gyár évente több mint 500 tonna fémhulladékot juttat el az ózdi kohóba. Ezt a te­temes tömegű dirib-darab vasat, fémforgácsot a kohá­szok természetesen újra­hasznosítják. Kiss Gábornak ez önként vállalt kötelessége. Az igazgatási osztályvezetőnek ugyanis egészen más a mun­katerülete. Igaz, 13 évvel ezelőtt Kiss Gábornak a ré­gi beosztása kapcsolatban volt a hulladékok elszállítá­sával. Ekkor gyáregység­vezető volt Demecserben és az akkori kevésbé takarékos időben kardoskodnia kel­lett a MÉH-nél, meg a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat nyíregyházi kiren­deltségén, hogy vigyék el a hulladékot. A kirendeltség­gel azóta is szoros a kap­csolata. Űj beosztásában, az osz­tályvezetői székben is inté­zi, szervezi a gyárban a hul­ladékgyűjtést, amikor kell, hívja a kirendeltség teher­autóját, intézi az elszámo­lást. Sőt kommunista szom­batokon maga is cipeli a gyárban már nem haszno­sítható vasakat. A gyár udvarán egy betonfallal elkerített rész van külön a hulladéknak. Ha megtelik, telefonál az említett kiren­deltségnek. Mostanában többször előfordul, hogy a kirendeltség keresi: „Kevés az alapanyag Özdon, Soron kívül nem tudnátok ad­ni egy-két teherautóval ?” Ilyenkor lemegy a munka­helyekre, „átfésüli” a tere­pet és közreműködésével összegyűjtik amit lehet. Az osztályvezető így vesz részt — kiemelkedően — az egyik legfontosabb alapanyag kör­forgásában. Ezt jelzi az új kitüntetés. N. L. Százezer virgács Még jó néhányat aludniok kell ugyan a gyerekeknek a Mikulás érkezéséig, a virgá­csok azonban máris elké­szültek. A szolid — inkább csak jelképes — fenyítőesz- közből az idén 105 ezret csi­náltak az Erdei Termék Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­lat zalaegerszegi üzeméhez tartozó misefai díszítőműhely­ben. Hamarosan az ország minden részén kapható lesz a csintalan nebulók ajándék- csomagjainak hagyományos kiegészítője. Ötven fiatal sorsa ■ ■ Ónálló kereset segítséggel Dolgozók iskoláját indított Nyírbátorban a gyógypeda­gógiai intézet. A kezdemé­nyezés jelentőségét növeli, hogy a megyében Nyíregyhá­za után másodikként itt fog­ják össze ily módon a kise­gítő iskolásokat. A nyírbátori kisegítő iskola 50 gyermek sorsát vette ke­zébe azzal, hogy a 7—8. osz­tály elvégzése közben mun­kát is biztosít számukra. En­nek érdekében a város üze­meivel igen jó kapcsolatot alakítottak ki. A ruhaipari szövetkezet, a növényolaj- gyár, az Űj Barázda Tsz, a Csepel ad a fiatalaknak élet­koruknak megfelelő munkát. A 14—18 éves fiatal dolgo­zók ily módon önálló kere­sethez jutnak, s átlagosan 2 ezer forint körül keresnek. Többségük állami gondozott, s az intézet lakója. Bár dol­goznak, úgy élnek, mint az intézet többi növendéke. Té­li-tavaszi szünet nekik is jár. Naponta 4-től 6-ig van tanu­lás. Oktatásukat valamennyi tanár pluszmunkában végzi. Az oktatás melletti rendsze­res munka, a munkára neve­lés, a biztos kereset garan­cia arra, hogy ezek a gyere­kek nem kallódnak el. Hát­rányos helyzetük ellenére a társadalom hasznos polgárai lehetnek, (k. é.) Rajzinger László a faipari Bozsányi Olga a ruhaipari szövetkezet dolgozója lett. szövetkezetben dolgozik. ZÁHONY KÖRZETI ÄTRAKÖ Az átrakókörzetben önkéntes vagyonvédelmi szervezet alakult közel másfél évvel ezelőtt. Ed­digi működésüket eredményes­nek tartjuk. Több kisebb-na- gyobb lopás, dézsmálás felderí­tésében, leleplezésében vettek részt. Egyik ilyen eset volt a közelmúltban leleplezett 14 ta­gú bűnszövetkezet, melynek tag­jai a záhonyi állomáson mint­egy 400 ezer forint kárt okoztak. A társadalmi szervezet tagjai önkéntes vagyonőri megbízóle­véllel rendelkeznek. Körzeti megbízott rendőr bevonásával tartanak eligazítást időnként ré­szükre. További lépésként ta­nácsadói testület létrehozását tervezik. Az üzemigazgatóságon működő csoportokból lenne egy- egy képviselő, tanácsadó. Fő feladatuk a jövőben is a meg­előzés, ennek jegyében a széles körű, átfogó ellenőrzés. BALKANYI Állami gazdaság Jó és közvetlen szomszédja az állami gazdaságnak a balkányi Szabolcs Termelőszövetkezet. A jószomszédi viszony 1984-ben to­vább erősödött. Oka, hogy gaz­dasági dolgozók művelik a ter­melőszövetkezet földjét. Ho­gyan? A Szabolcs Tsz-nek sok az olyan földje, amelyeken do­hányt, zöldséget, takarmányt csak kézi erővel, szakcsoport szisztémában érdemes termeszte­ni. Éltek a fennálló rendelettel és a háztáji ágazat égisze alatt szakcsoportokat szerveztek. A különböző szakcsoportoknak a gazdaság dolgozói közül több mint hetven tagja van. Sokan dohánytermesztésre, még töb­ben zöldségkertészkedésre vál­lalkoztak. Megéri-e, van-e hasz­na, erről Balogh István számo­kat közöl. Az egy holdnyi gyen­ge homoktalajon, kemény mun­kával a bevétele 75 000 forint körül volt. A tiszta jövedelme mintegy 30 ezer forint. Kétsze­res a haszon. Ami jó Balogh Istvánnnak és társainak, az legalább annyira gyümölcsöző a termelőszövetkezetnek, a kon­zervgyárnak végső soron az or­szágos gazdálkodásnak. Az ér­téktelen vagy kevésbé értékes föld így lesz, így válik értékte­remtővé. KEMÉV ÉPÍTŐK Az üzemi lap legújabb számá­ból megtudjuk, hogy a vállalat már számos jövő évi munkát készített elő. 1985-ben a Tiszai Vegyi Kombinátot bővítik 300 millió forintos költséggel. Ezen a nagy munkán alvállalkozóként a KEMÉV alapozást és szerke­zetépítést ‘végez. A következő esztendőben 700 millió forint kö­rüli tervet akarnak előirányozni, melynek egyharmada már le van kötve. Figyelemre méltó ez azért is, mert a hetvenes évek­ben, amikor az építőipar válo­gathatott a munkákban, ákkor sem volt jobb az arány. Üj mun­kákat kezdenek Mátészalkán és térségében. Debrecenben — el­sősorban a régi partnerek meg­bízásából — szintén jelentősebb munkájuk lesz 1985-ben és 1986- ban. Záhonyban és térségében jövőre is folytatják a MÁV által megrendelt munkákat. Lakásépí­tő részlegük Nyíregyházán, Fe­hérgyarmaton építkezik majd. A következő évben csehszlovákiai munkáik is lesznek. szabolcs-szatmari SZÖVETKEZETEK A Kisvárdai Afész cukrászter­melő üzemében a vásárlói igé­nyek alapján, mely az évek so­rán alakult ki, mintegy 150 féle süteményt állítanak elő. Több speciálisan készített süteményük ért el sikert a fogyasztók köré­ben: így a tejszínhabos geszte­nyetorta, a mandulás, az almás, a csokoládé, a kávédesszert. Eb­ben az évben ötféle ízben 180 tonna fagylaltpor' készült, mely részben a szövetkezet saját ven­déglátóipari egységeiben, na­gyobb részben a nagykereske­delmi vállalaton keresztül lett értékesítve. Ez évben összesen 1 millió 600 ezer forint árbevételt terveztek a fagylaltportermelés­ből, s már az első fél évben 1 millió 130 ezer volt a bevétel. A tervek között szerepel a téli fagy­lalt készítése is, saját készítmé- nyű fagylaltostyából, fagylalt­tölcsérből, amelyet a nagykeres­kedelmi vállalaton keresztül ér­tékesítenének. SAGVARI NAPLÓ A nyíregyházi termelőszövet­kezetben a teljesítménydíjas gépjavítás beváltotta a hozzáfű­zött reményeket: a létszám 4 százalékos, s a munkaidő 10 szá­zalékos csökkenése ellenére va­lamennyi teendőt időben és jó minőségben végezték el a gép­műhelyben,. dolgozók. Nőtt a munka termelékenysége és mi­nősége. Egy-egy gép javítására néha 25—30 százalékkal kevesebb időt használtak fel, mint koráb­ban. Sikerült az érintetteket még inkább érdekeltté tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents