Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

Kelet-Magyarország 1984. november 14. Tanácskozás a fogyasztókért Gyermekélelmezés, ■ ■ Ünnepek munkásai S ok minden történt és történik velünk és körülöttünk napjainkban. A felszaba­dulásának negyvenedik évfordulóját köszönti áp­rilis 4-én az ország, sza­bad negyven evünk tör­ténelmére emlékeznek, kis és nagy falvainkban, városainkban, mindenütt. 1944. október végének ta­núi, az újjáépítés, a tör­ténelmi sorsforduló mun­kásai még sokan itt élnek közöttünk. Akkor, 1944 októbe­rében, és az azt követő években, a hétköznapi te­endők sürgetésében ke­vesen gondoltak, gon­dolhattak arra, hogy a történelemnek egyszer majd ezek a hétközna­pok lesznek a fontosak. Hetek, hónapok óta gyűjt­jük az emlékeket, négy évtized dokumentumait. Alighanem megmondha- tatlan, hogy hányán se­gítenek ebben. Az élő ta­núk, az iskolások, a KISZ-fiatalok, történé­szek és laikusok. Mind­ebből kiállítás lett, lesz, de ami ennél lényege­sebb: mindez, ami ma még fellelhető, megment­hető, megmarad. Tiszte­let a gyűjtőknek, az ün­nepek névtelen munká­sainak. Gazdag a városi prog­ram. Az események pusz­ta felsorolása is oldalakat tenne ki, de hát itt most nem ez a dolgunk. Októ­ber 26-án, kibővített ün­nepi ülésen fogadta dísz­polgárává a város Képes Géza költőt, adták át elő­ször a város „Pro Urbe”- kitüntetését. ezúttal Lán- czi Jánosnak és Lengyel Józsefnek. A felszabadu­lás negyvenedik évfordu­lója jegyében zajlott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom november 6- án tartott ünnepsége is. Ahogyan szinte lehetetlen megmondani, hányán se­gítettek az emlékek fel­lelésében, ugyanúgy ne­héz lenne megmondani, hogy hányán dolgoztak ezeknek az ünnepségek­nek a szervezésében, há­nyán segítettek abban, hogy száz és száz, ezer és ezer embernek felejthe­tetlen maradjon az em­lék. Most. ezekben a napok­ban egy nagyszabású ki­állításra készülünk. A város és a város környé­kén lévő üzemek termé­keit mutatja be a kiállí­tás a Zalka Máté Műve­lődési Központban. A tegnapok után a mát. Ter­mészetesen nem minden terméket, hiszen az lehe­tetlen volna, de azt min­denképpen, hogy mit tud a városban megszületett, és nagykorúvá lett ipar, mit tudnak szövetkezete­ink, mit tesz a növekvő .igények kiszolgálásáért a kereskedelem. Tükör lesz ez a kiállítás, amelybe belenézve, azt látjuk, aho­gyan. de azt is, amiből élünk. A város történetéről, üzemeink múltjáról és jelenéről, az egészségügy, a kultúra fejlődéséről, az éiet szinte minden terü­letéről szól majd az a könyv, kiadvány, amely­nek lapjait most írják, és amely az ország felszaba­dulásának negyvenedik évfordulójára, 1985 tava­szán jelenik majd meg. Napról napra változik a lát­vány a Csiz­madia-palotá­val szemben. 45 lakásos, al­só szintjén üz­lethelyiségek­kel berende­zett ház épül itt, mikrocölö- pös technoló­giával. Az ala­pozással még a tél beállta előtt végezni kíván­nak az építők. Kisiparosok szolgáltatásai A vendéglátás, az üzemi étkeztetés, a munkás-, diák-, gyermekétkeztetés helyze­téről tárgyalt november 12- én a KlOSZ-szervezet szék­házában a városi fogyasztók tanácsa. Az ülésen megtár­gyalták a magánkisiparosok­nál, magánkereskedőknél tartott hatósági és árhatósá­gi ellenőrzések tapasztalatait. Részt vett a megbeszélésen Szendrei István, a megyei fo­gyasztók tanácsának elnöke is. A városban a gyermekélel­mezés helyzete jónak ítél­hető meg. Örvendetesen ja­vul a kisiparosok számára kö­telező bizonylati fegyelem Csökkent a kisipari tevékeny­ség ellen beadott panaszok száma, 1984-ben mindössze 24 ilyen volt, és ezek több­sége is azonnal orvosolható volt. Hasonló mondható el az árhatósági ellenőrzések ta­pasztalatairól is. Megállapította a fogyasztók tanácsa, hogy a területen dol­gozó 450 főfoglalkozású, 161 mellékfoglalkozású és 67 nyugdíjas kisiparos tevékeny­sége jelentősen hozzájárul a lakossági igények színvona­las kielégítéséhez. A Máté­szalkán és környékén dolgo­zó kisiparosokra az áruter­melés nem jellemző. Tevé­kenységük így teljes egészé­ben a szolgáltatási színvona­lat javítja. Alkotóház az képzőművészek nek Régi vágya teljesült a Má­tészalkán és környékén élő, alkotó amatőr képzőművé­szeknek. A szakmaközi bizottság és a városi tanács összefogásával a Kraszna menti Termelőszö­vetkezet volt irodaépületének egy részében három helyiség­ből álló műtermet, alkotóhá­zat alakítottak ki azok szá­mára, akik szabad idejüket a képző- és iparművészeinek szentelik. A külsőségekben szolid, de funkcióját tekintve igen je- jentős létesítmény az alkotás nyugodt körülményeit terem­ti meg az amatőr művészek számára és lehetővé teszi szervezett keretek között, munkájukat, fejlődésüket. A környéken élő képző- és iparművészek már eddig is sok szép sikert értek el. Mun­kájukat évek óta érdeklődés­sel és elismeréssel kíséri a közönség, de a szakmai köz­vélemény is. Az utánpótlás biztosított, hiszen a gyerme­keket foglalkoztató kör, nem­csak a hazai, hanem a külföl­di pályázatokon is komoly eredményeket ért el. Az alkotóházat 1984. októ­ber 15-én — stílszerűen — 12 amatőr művész anyagából vá­logatott kiállítással nyitot­ták meg. (réti) Szatmári est a Metró Klubban 1984. november 17-én szom­baton este 73 tagú szatmári küldöttség szerepel a Met­ró Klubban. A küldöttség a Budapesten működő Szabolcs-Szatmár megyeiek baráti klubja, a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács és a mátészalkai Zalka Máté Művelődési Központ kö­zös rendezésében, a térség ha­gyományainak, kultúrájának követeként lép a közönség elé. Az eseményen jelen lesz­nek a térség központjának, Mátészalka városának párt­Tudja-e hogy . .. Mátészalkán a századforduló idején közel 20 százalék volt az analfabéták aránya. Mátészalka térségében ez meghaladta a 42 százalékot . . . ... A ,,Mátészalka” című heti­lap 1911-ben írta: „Egész Szat- már megyében 4 szükségkórház. 4 gyógyszertár és 6 orvos volt. . . . . . Mátészalkán egy gyártelep működött 50 munkással. 35—40-en dolgoztak a fatelepen. 12-en egy szeszfőzdében, n^en a tejbegyűj- töben és 20-an a malomban . . . ... A város üzemelnek terme­lési értéke most évenként meg­haladja a négymilliárd forin­tot .. . ... A város középfokú iskolái­ban ma évente két és félezer diák tanul. .. ... A városi kórház jelenleg 470 ágyas. 180 gyerek jár bölcsö­débe. 1000 óvodába, kétezer álta­lános Iskolába ... ... 17 ezer munkahely van a városban . . . (Mindezt a közelmúltban meg­jelent Tanácsi Elet. Tinái Gyula által írt rövid köszöntőjében ol­vashatjuk.) Az oidait összeállította: BARTHA GÁBOR és állami vezetői, akiknek ne­vében Kövendy bajos, a vá­rosi tanács elnöke köszönti majd a résztvevőket. A házigazda tisztét — a rendező szervek képviseleté­ben — Tóth Tibor, a Zalka Máté Művelődési Központ igazgatója tölti be. A műsorban a népművésze­ti örökséget bemutató fotó- kiállítás megnyitását köve­tően a mátészalkai Esze Ta­más Gimnázum versmondó köre Képes Géza műveiből. Dávid Ferencné által szer­kesztett és rendezett irodalmi összeállítást, a nyírcsaholyi vegyes kar, Bohán László ve­zetésével népdalcsokrot, a Szatmár táncegyüttes pedig Gaál András és Szalavári An­na koreográfiájával szatmári táncokat mutat be. R. J. Egy tanácstag naplójából „Két várost látok...“ Akilk ismerik barátságos, 'közvetlen asszonynak mond­ják Gazi Kálmánnét, a Máté­szalkai Sütőipari Vállalat osz­tályvezető-helyettesét. A leg­utóbbi választások óta a vá­rosi tanács és a tanács vég­rehajtó bizottságának a tagja. Fiatalasszony, egy két és fél éves és egy négy és fél éves kisgyerek édesanyja. — Azt kérdezi, hogyan lesz valakiből közéleti ember? Hát nem mondom, hogy könnyen. Ha az ember vala­mibe belefog, akkor úgy való, hogy a legjobb tudása sze­rint végezze azt. Annyiban szerencsém van, hogy az édes- anyáméknál lakunk, és ő so­kat segít, ha szükség van er­re. Ugyanezt mondom a fér­jemről is, aki olykor sokat átvállal a családi terhekből. — Mennyi munkát ad a ta­nács és a vb-tagság? — Ez változó. Maga a tes­tületi munka az időben kife­jezve nem sok. A tanácstagi munka emberi része lényege­sen több. Kint lakunk a te­mető mellett. Gyakorlatilag mindennap két várost látok. Az egyiket, ami lényegében alig változott azóta, ahogy gyerekkoromban megismer­tem. A másikat, amit szinte meg se 'ismer valaki, ha el­került innen, és most látoga­tóba visszajön. Az én körze­temben többnyire idős embe­rek élnek. Rengeteg az ügyes­bajos dolog, az a bizonyos „aprómunka”. A legboldo­gabb olyankor vagyok, ha se­gíthetek valakinek valami­ben. — Szét lehet-e választani a foglalkozást, az édesanyai hi­vatást és a közéletet? Nem kell-e valamelyik javára en­gedményeket tenni olykor? — így nem gondolkoztam ezen. Én a sütőipari vállalat ösztöndíjasaként végeztem a főiskolát. Sok minden oda­köt. Szeretem, amit ott csi­nálok. A családról, gondolom ezt nem kell bizonygatni. A város? Ide való vagyok, itt éltem. Mátészalkainak ér­zem magam. Erre büszke va­gyok. Sokan hiszik, vagy gondolják, hogy a tanácsta­gok vagy a vb-tagok nem tesznek mást, mint megsza­vazzák azt, amiről szavazniuk kell.' Hadd mondom el, ez nem így van. Csak kapásból is hosszú listát mondhatnék azokról a napirendi pontok­ról, javaslatokról, amiket egész egyszerűen nem fogad­tunk el. Visszaadtuk azzal, hogy dolgozni, finomítani kell rajta, vagy éppen visszaadtuk azzal, hogy rossznak tartjuk. Ehhez hozzátartoznak a vi­ták, de hozzátartozik az is, hogy nagyon kell ismernünk ezt a várost, hiszen olyan lesz, amilyennek megtervez­zük, amelyinnek mi szeret­nénk. És van úgy, nem köny- nyű dönteni. Előfordul, hogy igenis szükség van az úgyne­vezett kollektív bölcsességre. Természetesen másképp lá­tok én egy gondot a két kis­gyerekem mellől, dolgozó nő­ként és háziasszonyként, mint mondjuk egy férfi, egy család nélküli ember. Nem azt mondom, hogy ezek vér­re menő nagy viták, de azt igen, hogy szükség van a vi­tákra is ahhoz, hogy a dön­tés a legjobb lehessen. — Szereti a tanácstagi munkát? — Határozottan azt mon­dom, igen, jóllehet nem sze­retek szerepelni. Szólni is csak akkor szólok, ha a sza­vaknak, az érveknek súlya van. És sokszor örülök köz­ben. Apró hétköznapi sike­reknek éppen úgy, mint a nagy közös dolgainknak. — Ha álmodhatna valamit Mátészalkának, mi lenne az? — Ez is gonosz kérdés, mert sok mindent szeretnék. A MÁV rekonstrukciós terveit ismerem, de kell egy új autó­busz-végállomás is. Rendbe kellene hozni az állomás kör­nyékét, és egyre sürgetőbb, hogy legyen igazi művelődé­si központunk . .. Sorolhat­nám még tovább, de hát ezek nem álmok. — Programok egy kicsit? — Nem kicsit. Legszívesebben „Béke” címet adtuk volna a képnek. Igaz tiltják, de a gyerekek, amikor tehetik és nem iszol rájuk szigorú felnőtt, .tiltó tábla ide, tiltó tábla oda, megszállják a Keleti .lakótelep parkjában kiállított páncélozott jármű­veket. És lám ezek a félelmetes harceszközök a iHonvédelmi Parkban ennyi gyerekkel már nem is annyira félelmetesek. Nagyobb benzinkút Befejezéshez közeledik a szálkái üzemanyagtöltő állo­más bővítése, illetve átépíté­se. Többen kérdezték, mi­ért volt szükség erre a nem kevés kényelmetlen­séget okozó építkezésre, és hogy milyen lesz az új benzintöltő állomás, amely­nek felújításához a városi ta­nács 280 ezer forinttal já­rult hozzá. A válasz egészen röviden: a város kinőtte a ré­gi kutat. Régi formájában az állomás kis áteresztő képes­ségű volt. A forgalmi rend megváltoztatásával a kútfe­jek középre helyezésével, va­lamint a két új kútfej léte­sítésével ez az áteresztő ké­pesség megnő. A hamarosan átadásra kerülő ÄFOR ben­zinkút extrái)enzint is ki­szolgál majd. Röviden RUTINPÁLYA. Hama­rosan befejezik a Nyír- meggyesi úton létesített autós rutinpálya építését. A pálya úgy épül, hogy az szükség esetén, rendez­vények alkalmából par­kolóként is hasznosítható legyen. Felhasználható a pálya sportcélokra is. KÖZLEKEDÉSI PARK. A Keleti lakótelep és a sorgarázsok közötti terü­leten megkezdődött a köz­lekedési park építése. A félmillió forint ráfordí­tással épülő park, lehető­vé teszi a városrész gyer­mekeinek, de remléhetően nemcsak nekik, az alap­vető közlekedési ismere­tek elsajátítását. A park építéséhez a lakosság kö­zel 200 ezer forint értékű társadalmi munkával já­rul hozzá. GYÓGYSZERTÁR. Köl­tözik a gyógyszertár. Be­fejeződött a Bajcsy-Zsi- linszky úti gyógyszertár felújítása. A visszaköltö- zést követően a napokban újra megnyílik. UTAK. Szilárd burko­latot kaptak a Wesselé­nyi utca és az Északi la­kótelepen a Kállai Éva és a Nyár utca, valamint az ezeket összekötő utak. A beruházás 5 millió fo­rintba került. 2

Next

/
Thumbnails
Contents