Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
2 Kaiat-Magyaroraug 1984. október 13. Szövetkezet — árnyoldalakkal M i tagadás: a nyíregyházi lakásszövetkezet híre számomra nem a legjobb. A tagok is — főleg a régiek — egyre gyanakvóbban figyelik, hogy s mint alakulnak bizonyos dolgok. Az utóbbi időben még a korábbiakhoz képest is gyarapodtak az olyan jelenségek, melyek ugyancsak elgondolkodtatóak. Kezdjük talán azzal, hogy a nyáron és kora ősszel többen meglepődtek, hogy a lakszöv bankügyletei miatt csaknem súlyos hátrányba kerültek a tagok. A szövetkezet felújítási számláján ugyanis nem volt egyetlen fillér sem. A tagokat emiatt háromszázalékos pluszkamat sújtotta volna, ha az OTP nem kellő eréllyel és a vétlen tagok iránti humánum jegyében jár el. A másik nem kis dolog: elterjedt s megerősíttetett az a hír, miszerint a szövetkezet megnyert egy port, s ennek értelmében a jövőben már nem kell a fűtőtest nélküli lépcsőházakért a lakónak a távfűtést fizetni. A győzelem visszamenő- leges. Ez azt jelenti, hogy a TÁVHŐ visszatérít pénzt, de a szövetkezetnek. Hogy ennek mi lesz a sorsa? Nos, a szövetkezet azon is okoskodik, hogy beteszi a közösbe. Hogy milyen alapon? Erre sincs válasz. De folytassuk a sort. Száz és száz lakó kapta fel a fejét arra az információra, hogy a szövetkezeti házakban a garázsok világítása és áramfogyasztása a közös óra terhére történik, hasonlóan az autómosásra használt víz díja is. Ha tudjuk, hogy a garázsok némelyikében műhelyek dolgoznak, hogy sokan köbméterek tucatját mossák el kocsijukon, kiderül: a többség fizeti a kisebbség nem elhanyagolható terheit. Abból az elképzelésből, hogy a garázsok külön villany- és vízórát kapnak, mondani sem kell, nem lett semmi. Furcsa dolog a szövetkezeti lakóházakban a beköltözések rendje is. Az, hogy az első lakók tanácsi kijelölés alapján költöznek, eleve vitatható, hiszen egy szövetkezet tagsága ügyében — erre törvény is van — maga dönt. A helyzet a cserék, eladások, virmanolá- sok esetén csak romlik, s ember legyen a talpán, aki nyomon tudja követni, kik költöznek egy-egy házba. A szövetkezeti demokrácia e hézagát senki nem akarja betölteni; mi több, azt mondja a szövetkezet egy vezetője: ugyan mi is lenne akkor, ha mindig szavaznának? Minden szövetkezet kialakítja magának a fegyelmező rendet. Ez a bérházakra nem áll. A lakóbizottsági elnök éppúgy hatáskör nélküli, mint a ház- felügyelő. A lakó magát tulajdonosnak tudja, s ezzel fel is menti magát minden szabály alól. A kapualji gyűlések nem pótolják a házi fegyelem folyamatosságának eszközeit. A napokban panaszkodott egy felmondani készülő házfelügyelő, aki egyszerűen tehetetlen a ház kamaszaival szemben, akik „tulajdonosok”, vélt jogokkal és nem létező kötelezettségekkel. Nem dicsekedhet kimondottan jó hírrel a szövetkezet javító és karbantartó részlege sem. Pontatlanságok, a munka felvételénél mutatkozó ellentmondások, zűrök nem öregbítik a különben fontos — bár létszámában túl kicsi szolgáltatási lehetőséget. A lakásszövetkezet — mely mammuttá vált, s ezáltal áttekinthetetlenné —, komoly pénzt szed a tagoktól. Se szolgáltató, se érdekvédelmi és -képviseleti funkcióját — éppen túlzott mérete miatt nem tudja betölteni, ígéretekben gazdag, a rész- közgyűlések semmitmondó tanácskozásain nagyvonalú; különben agyaglábú, és főleg drága szervezet. Nem véletlen, hogy mind több olyan hír kel szárnyra, hogy egész lakóházak szeretnének 'kilépni, kikerülni kötelékéből. Ez a tény önmagában jelzi: komoly áttekintő vizsgálat, ellenőrzés és elemzés kellene ahhoz, hogy a sok száz lakást, házat tömörítő szövetkezetét mérlegre tegyék. Mégpedig úgy, hogy ebben a mérlegelésben a tagság — amiből a szövetkezet él! — véleménye is benne foglaltassák. Bürget Lajos Ha felsoroljuk, hogy Nyíregyházán 112 vállalati gazdasági munkaközösség, 55 gazdasági munkaközösség, 1175 kisiparos dolgozik a legkülönfélébb szolgáltatást végző vállalatok és szövetkezetek mellett, joggal hihetnénk: nincs itt semmi gond, ha elromlik a kocsi, felmondhatja a szolgálatot a televízió, szakadhat a ruha, kophat a cipő talpa — van aki megcsinálja. Sajnos, nem így van, annak ellenére sem, hogy az utóbbi években egy sor intézkedés született, amelynek célja a szolgáltatás javítása volt. Ösztönözték ezt közgazdasági eszközökkel, segítették új, rugalmas szervezeti formák kialakításával, nagyobb kedvet teremtettek hozzá az árak emelésével. Pályázatok útján elnyerhető központi támogatással is segítették a fejlődést, az eredmény mégsem olyan, amilyen elvárható lenne. TÖBBET JAVÍTUNK Igaz, hozzájárult ehhez, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között ritkábban cserélünk autót, tovább használjuk háztartási eszközeinket, így többször van szükség javításra, karbantartásra, s az alkatrészellátás sem tökéletes. A kiemelt szolgáltatások közül nagy feladat elé állítja a szolgáltatást végzőket a gépjárműjavítás, mivel egyre Szülőotthonból a börtönbe Egyszer látta újszülött fiát Duliczki József 22 éves nagyhalászi lakos, s mire másodszor találkoznak, a gyerek már épp iskolás korú lesz. Duliczki gyermeke február 6-án született, s 11-én elhatározta, hogy meglátogatja a kemecsei szülőotthonban Előbb nyíregyházi nővéréhez ment el, itt megkínálták egy kis pálinkával, aztán meglátogatta feleségét és gyermekét, de Kemecsén sem hagyta ki az áldomást. Innen Sóstóhegyre utazott sógornőjéhez, ahol szintén pálinkázott, majd elindult hazafelé, ám a buszmegállóban összetalálkozott Boros György 27 éves sóstóhegyi lakossal, akivel együtt dolgozik a Volán vállalatnál. Boros kérte: igyanak meg valamit a gyermek születésének örömére, s ezt Duliczki nem utasította vissza. Bementek a Betekincs csárdába. pálinkát, sört ittak. Odament hozzájuk egy sóstóhegyi fiatalember, ő is fizetett nekik, aztán szépen bevásárolt egy kis pálinkát, cigarettát, csokoládét és elindult hazafelé. Csomagját nem vitte magával, félt, hogy elég sokat ivott, s esetleg útközben elhagyja. A fiatalember elindult, Duliczki pedig — aki látta, hogy sok pénz van nála — odament az italbolt vezetőjéhez és elkérte a táskát, mondván, ő majd elviszi „sógora” után. Az italbolt vezetője nem tudta, hogy valóban sógorok-e, vagy sem, csak azt látta, hogy együtt isznak, átadta a táskát, amit Dulicz- kinak esze ágában sem volt továbbadni, csak tartalmát, különösen a pálinkát akarta ^megszerezni. De még ezt sem tolvajhoz iljő viselkedéssel tette, hanem ahogy a rablók szokták. Amikor utolérte a fiatalembert, leütötte, összerúgdosta, kiszedte a zsebében lévő 200 forintot, aztán visszament a Betekincsbe. A táskát kint hagyta, nehogy feltűnjön az italboltvezetőnek, hogy nem adta oda. Ivott záróráig haverjával. A buszmegállóhoz közeledtek, amikor meglátták, hogy egy ittas fiatalember is arra tart. Nem ismerték, csak az italboltban látták, de utánairamodtak és Duliczki minden szóváltás nélkül úgy megütötte, hogy azonnal ösz- szeesett. Belerúgott néhányat, majd Boros is odament, nehogy kimaradjon a dologból, ő is összerúgdosta a fiút, hiába könyörgött nekik, hogy ne bántsák. Szerencsére közeledett hozzájuk egy férfi, aki rájuk szólt: igazolják magukat, mert értesítette a rendőrséget. Természetesen eszük ágában sem volt igazolványukat mutatni, Boros még fenyege- tőleg ráemelt egy tele pálinkásüveget, aztán mégsem ütött vele, hanem földhöz vágta és Duliczki után szaladt. A rendőrök már nem találták meg őket, másnap azonban őrizetbe vette a részegen verekedőket. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Kozmáné dr. Vára- di Katalin tanácsa Duliczki Józsefet és Boros Györgyöt életveszélyt okozó testi sértésben. Duliczkit ezenkívül rablásban és súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek Duliczkira 6 év, Borosra 2 és fél év börtönt szabott ki, Duliczkit 5, Borost 2 évre eltiltotta a közügyektől. Dulicz- kinak meg kell téríteni a sóstóhegyi fiatalembernek okozott anyagi kárt is. Az ítélet nem jogerős. több a gépkocsi. Az újak garanciális javítása is nagy feladat, ám az elöregedő gép- kocsipark javítása, karbantartása még több szakembert igényel, egyre többször hangzik el a telefonszolgálatoknál : „kérek egy szerelőt...”. SZERTEFOSZLOTT REMÉNYEK Több feladatot kell ellátni az elektrotechnikai és háztartási gépek javításán dolgozóknak is. Bár a rádiók száma már nem növekszik, hiszen telített a piac, annál inkább a televízióké, különösen a színes televízióké és egyre nagyobb a háztartási gépek, a tartós fogyasztási cikkek száma. A GELKA átszervezése reményekre jogosított, ám a HlREX és a MODUL nem felel meg teljesen a várakozásoknak, ezért nagy szükség van az ELI- TÁSZ javuló és eredményes munkájára, s arra is, hogy a kisiparosok is komoly szerepet vállaljanak a lakossági szolgáltatási feladatok megoldásából. Növekszik az igény a lakáskarbantartás és egyéb építőipari szolgáltatások iránt, ám az igények kielégítése egyre nagyobb gondot jelent. Nincs vállalkozó a magánházak tatarozására, felújítására, mert a 304 kisiparos is inkább építkezést vállal, a gazdasági munkaközösségek pedig többnyire a vállalatoknak végeznek munkát. Javult a teher- és személy- szállítás, amelyben meghatározó szerepe van a Volánnak, még akkor is, ha a tervezett 16 helyett 104-en kaptak engedélyt magánfuvarozási tevékenységre. 81 a magántaxisok száma, amely jelentős mértékben javított a személy- fuvarozásban. KÖLCSÖNZÉS A személyi szolgáltatások közül egyik sem fejlődött. Az árak változásai miatt kevesebben járnak fodrászhoz, kozmetikushoz, a sok amatőr fényképész miatt a fényképészeti igény is csökkent, a humánszolgáltatás pedig meglehetősen gyermekcipőben jár Nyíregyházán. Ami a kereskedelmi szolgáltatást illeti: magas árai miatt nagy gondot jelent a bútorszállítás. Nem változott hosszú évek óta a háztartási és egyéb eszközök kölcsönzése, bár némi javulást hozott a KEMÉV gépkölcsönző és szolgáltatóvállalat megalakítása. Javítanivaló tehát bőven van, különösen az új lakótelepeken kell nagyobb figyelmet fordítani a tanácsnak a szolgáltatás szervezésére, hogy a legalapvetőbb igényeket kielégíthessék. Balogh József Színezünk Aki megfordult az utóbbi hónapokban Nyíregyháza központjában, tapasztalhatta, hogy az állványoktól alig lehet közlekedni a Kossuth téren. Azt is láthatta, hogy megújul a városháza külseje, s mivel az épület a megye- székhely látványos helyén van, nem mellékes, milyen az új köntös. Láttuk már so- tétebb és világosabb barna, illetve egy drapp szín variációját, aztán az ajándékbolt homlokzatát újból festeni kezdték, s itt már csak barnát látunk. Ebből joggal következtetünk rá: eltérőek a vélemények, vagyis nem teljes az egyetértés az épület színezésében. A város főépítésze szerint is különböző a megítélés. Az épület védett, városképi jelentőségű, így a műemléki szakemberek, de sokan mások is vitatják, vagy mondanak véleményt — segítő szándékkal, olykor azonban a munkát hátráltató módon is. Nem sikerült mindenkivel időben egyeztetni álláspontokat, így a földszinti részen — ahol a festés már megtörtént — valóban korrigálni kell néhány részletet. A főépítész reménykedik: a kisebb jelentőségű változtatások remélhetőleg nem mennek lényegesen a határidő rovására sem. A változtatás lényege a tanács bejáratától balra már látható. A tér épületeinek végleges színei a későbbi harmonikus összképet ígérik. A főépítész véleménye elfogadható. Reméljük, hogy a változtatás ellenére is elkészül az épület a város fel- szabadulásának évfordulójára, s valóban feliratkozik a legszebb épületek listájára, a Korona mellé. Ez azért is fontos, mert e két jelentős épület tulajdonképpen meghatározza majd a szomszédos épületegyüttesek, a Takarékpalota és a katolikus plébánia jövőbeni arcát is. Am van az ügynek tanulsága is. Az ilyen munkák hosszabb távra szólnak, a városkép meghatározói, ezért az előkészítés is körültekintőbb munkát igényel. Kétségtelen, hogy a színvilág az emberi szubjektum egyik legbensőbb világa, ezért minden ember egységes álláspontjára aligha lehet számítani. De az álláspontok egyvelegéből mégiscsak olyanná kell alakítani, amely a többség számára jó és elfogadható. B. J. — Rádió jegyzet Kiközösítés Mi vezethet a kiközösítéshez? Minden, ami eltér az átlagostól, a megszokottól. A sovány, a kövér, a magas, az alacsony, az okos, a buta a mozgékony a lomha és így tovább. Vagy egyszerűen valaki azt mondja, közösítsük ki, mert... Nincs is különösebb ok. Idegen, most jött az osztályba. Ne tárgyaljon, ne barátkozzon vele senki. És a láthatatlan burok máris körülvette a kiközösítettek amelyet igen nehéz áttörni... Az utóbbi hetek, hónapok legérdekesebb műsorát hallhattuk szerdán este 9 óra után néhány perccel a Petőfi rádióban. A „Nemzedékek” sorozatban a kiközösítést járták körbe a beszélgetés résztvevői — pedagógusok, pszichológusok, jogászok, szociológusok — és a hallgatók, akik telefonon mondták el élményeiket, véleményüket erről a különös, a gyermekek és a felnőttek világában egyaránt jelen lévő, sok keserűséget, meghasonlást okozó jelenségről. Amit a műsor elején megszólaltatott iskolás kislány elmondott, az ő osztályukban kiket és miért szoktak kiközösíteni — olykor azért, mert szeretik, vagy éppen nem szeretik az illető gyermeket a tanárok — sok tekintetben vonatkozik a felnőtt közösségekre is. Hány ember „lóg ki” a sorból egy-egy munkahelyen — mert nyíltabb, őszintébb, vagy éppen a többitől eltérő ruhában jár, mások a szokásai, az értéknormái — s milyen hamar elhúzódnak az Ilyen emberektől. Sőt, a hátuk mögött nemegyszer könnyen megszületik a megbélyegzés; valami nem tiszta nála, vagy több. vagy kevesebb van egy kerékkel. A legérzékletesebben a telefonáló Idősebb hölgy fejtette ki a kiközösítés nyomasztó érzését, amitől valahogyan szabadulni kíván. De nem tud. A hasonló korúak elvárják tőle, hogy pontosan ügy viselkedjék, mint ők. De ő nem ilyen. Bár jórészt megvakult, tud örülni az életnek, minden percnek, még annak is, ha álmában újra lát. Másnap vidámabb. De a barátnői rögtön leszólják. A műsor mindenki számára kimondatlanul feltette a kérdést: elég jól ismerem önmagam, elég jól ismerem a környezetemben élő embereket, elég jól állok a. mások megítélésével, vagy az előítéletek, az igazságtalan, vagy a saját arcomra szabott mérték szerint osztályozom embertársaimat. Ezzel magam is bűnrészesévé válók a kiközösítésnek. De az is meglehet, épp engem közösítenek ki... A burok építői — de le- bontói is — mi magunk vagyunk ... Páll Géza r Uj posta Jármi és Papos szinte összeér. A két község részére, közel 3 millió forintért, új postahivatalt adtak át a közelmúltban. A régiek mind két helyen megszűntek, de a segélyhívási lehetőség éjjelnappal megmaradt a községekben. A két község lé- Iekszáma 1800 körüli, a takarék betétállománya 15 millió forint, nyolcvanféle sajtóterméket járatnak — ebből a Kelet-Magyaror- szágot 300 feletti példány- számban —, közel tízféle szolgáltatással (tv-előfize- tés, csekk, takarék, távirat, telefon, totó-lottó stb.) várja ügyfeleit az új postahivatal. (Jávor László felvétele) jyl ■ VII WlJ I VCkVI IflWla» Bundacipők A Bo nyhadi Cipőgyár gyártó- szalagjain már a bundaeipők készülnek, amikből az üzem az ősszel 110 000 párat gyárt. (MTI foto)
