Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

1984. október 12. 3 Félreértésre, bizonytalan­ságra adott okot, hogy a szeptemberben történt rend­kívüli béremeléssel nagyjá­ból egy időben megjelent az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelke­zése az alsó- és középfokú oktatási intézmények dolgo­zóinak munkabéréről. Ez egy egységes folyamat része, amelynek lényege: minden ágazatban új bértarifákat alakítanak ki, módosítják, korszerűsítik az egyes bér­rendszereket. Ez valamennyi ágazatnál megtörtént, így ke­rült sorra az iskolai dolgozók új bérjogszabályának kidol­gozása, melynek legfőbb tud­nivalóiról beszélgettünk Oláh Gáborral, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titká­rával. — Valóban tapasztaltunk az iskolák egy részénél át- meneti bizonytalanságot, ta­nácstalanságot, amelynek az lehet az oka, hogy a két rendelkezés — a tényleges, rendkívüli béremelésről szóló és az új egységes bérjogsza­bály, amely távlatilag hatá­rozza meg a bérbesorolások rendjét — időpontja egybe­esett. A most helyileg alkal­mazandó új bérjogszabály szerint a jelenlegi bérbeso­- tolásokat legkésőbb ez év de­cember 31-ig felül kell vizs­gálni és a dolgozókat át kell sorolni a megadott tarifák,, feltételek között. Ennek a megkönnyítésére várhatóan ez év novemberében a mi­nisztérium és a szakszervezet közös gondozásában útmuta­tó is megjelenik, hogy meg­könnyítse a munkát. Az egyértelmű, hogy az új bérjogszabályhoz nem kap­nak az iskolák újabb bérfej­lesztési összegeket. A követ­kező évek bérfejlesztési lehe­tőségeivel élve szükséges az új besorolási fokozatokat el­érni, illetve megközelíteni. Milyen egyszerűsítést, válto­zást hoz az új bérrendszer? Megfelelően honorálja-e a ki­emelkedő munkát végző dol­gozókat? — Korábban körülbelül 30 kulcsszámon lehetett a pe­dagógusokat a béreknél be­sorolni, a jelenlegi korszerű­sített jogszabály szerint eh-. hez hat kulcsszám is elegen­dő. Az új bérjogszabály egyik jellemzője, hogy tág le­hetőséget ad a minőségi munka elismerésére, amire eddig kevés volt a mód és pénzügyi lehetőség, öt képe­sítési fokozatba kell besorol­ni a nevelőket (I. egyéb kö­zépfok, II. szakmai közép­fokú, III. felsőfokú, IV. fő­iskolai, V. egyetemi végzett­ség) szerint. Az újdonságok, változások közé tartozik, hogy a három felső bércso­port felső határának összege azonos. Ebben a jogszabály követi a többi ágazat bér­rendszerét, mely feloldja a viszonylag rövidebb ideje dolgozók magasabb bérezé­sének eddigi korlátáit. Te­hát mindinkább a kvalifi­káltság válik elsődlegessé, amellett, hogy a bérrendszer továbbra is figyelembe ve­szi az eltöltött időt is. De jelentős különbségeket szab meg az egyes tarifákon belül. — A szakszervezet a bér­jogszabály kidolgozásakor kezdeményezte: a pedagógu­soknál is nyíljon lehetőség a tartósan kiemelkedő munkát végző, felsőfokú végzettség­gel rendelkező pedagógusok teljesítményének megkülön­böztetett anyagi és erkölcsi elismerésére, új munkaköri kategória bevezetésével. Az új besorolás szerint a „veze­tő pedagógus” kategóriákba tartozóknál lehetőség van arra, hogy a többi ágazati bérrendszer főmunkatársi be­sorolásához hasonlóan, a tar­tósan kiemelkedő munkát végzőket az átlagosnál lé­nyegesen jobban megbecsül­jük. Mi a helyzet az igen bo­nyolult és sokszor áttekint­hetetlen pótlékokkal? — A pótlékok ezután is fontosak, hogy az átlagostól eltérő körülmények között dolgozó, sajátos pedagógiai munkát ellátók külön is megkapják az anyagi elis­merést. Az új bérjogszabály a pótlékok egy részét beépí­tette a személyi alapbérekbe. A pótlékrendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb lett. Szük­ségessé vált egy pótlék lét­rehozása is, ez a munkakö­zösség-vezetői tevékenység külön díjazását szolgálja. Egyébként a vezetői és a fel­ügyelői pótlékon kívül a kü­lönböző jogcímen megállapít­ható pótlékoknak három cso­portja (általános működési, munkahelyi, intézeti) alakult ki, s a tól-ig határok lehe­tőséget nyújtanak a helyi döntésekre. « — Elmondhatom még, hogy a jogszabály kedvezően ren­dezi a bentlakásos nevelési- oktatási intézményekben az ügyeleti szolgálatot ellátó, beosztott pedagógusoknak, nevelőknek, illetve a gyer­mekfelügyelőknek járó fel­ügyeleti díjakat is. Eseten­ként 10 órás felügyeletért en­nek mértéke a kollégiumok­ban, diákotthonokban 100— 300 forint, az egyéb bentla­kásos intézményekben pe­dig 200—400 forint. — Még egy megjegyzés: a háromévenkénti kötelező alapbéremelés továbbra is megmaradt, azonban módo­sult az összeg kiszámításá­nak módja: a három évet ez­után nem a munkaviszony­ban eltöltött időtől függően kell megállapítani, hanem az adott munkáltatónál megkez­dett munka évének első nap­jától kell számítani. Vala­mennyi szakszervezeti tiszt­ségviselő fontos feladata, hogy alaposan megismerje az új jogszabályt, s mindenütt hiba nélkül hajtsák végre az új besorolásokat, s elkerül­jük a tájékozatlanságból adódó munkaügyi vitákat. P. G. Lassan kibontakozik az új fogtechnikai labc ratórium végső formája Malomkertben, (cs) Nyíregyházán a A falurendező fürtös meggy Ha településfejlesztésről esik szó, a legtöbbször milliós nagyságrendű dolgok jutnak eszünkbe, több évre kiterjedő, átfogó tervek, melyek egy csapásra átrajzolják a lakóhely képét, kiegyenesítik a görbe utcák derekát, feszesebb tar­tást adnak a főutcán rogyadozó házaknak vagy éppen a ré­gi épületek lebontásáról, újjáépítésükről szóló határoza­tokra nyomják rá a pecsétet. Pedig a településfejlesztés is a filléreknél kezdődik, a mértéktartó beosztásnál, a megfontolt távlati tervezés­nél. A hodászi településfejlesz­tési bizottság tisztában van ezzel. Azzal is, hogy léte fon­tos és nélkülözhetetlen lánc­szemet jelent a tanácsi szer­vek és a lakosság, valamint az intézmények között. Ki­lencen tevékenykednek a fáradhatatlan községépítő Szováti Sándor elnökletével. Közülük hatan tanácstagok is, hárman pedig mint ta­nácsba be nem választott személyek veszik ki részüket a közéleti munkából. A bi­zottság ilyetén összetételét azért tartják jónak, mert szélesebb körből meríthetik a javaslatokat, kezdeményezé­seket, így is erősödhet a köz­ségi demokrácia. A lakosság rokonszenve A meggyőzés, a felelős po­litizálás szükségességét sem a megoldásra váró feladat nagysága szabja meg. A la­kosság rokonszenvét, támo­gatását mindenhez kitartó agitációval kell megnyerni. Legutóbb a korszerű vízmű­hálózat előkészítésekor volt nagy szükség a diplomáciai érzékre, az „apró lépések” politikájára. Több mint negy­venmillió forintba kerül majd a vízmű. Huszonegy kilométer hosszan fektetik le a hodászi utcákban a vezeté­keket. Ehhez a lakosságtól családonként közel húszezer forint hozzájárulást kértek. Az egészséges ivóvízre nagy szükség lenne, mert a jelen­leg használt mélyfúrású ku­takból nem folyik annyi, amennyi a lakosság szükség­leteit maradéktalanul ki tud­ná elégíteni. Házról házra... Nem halogatható tehát to­vább a község életében, tör­ténetében páratlan beruhá­zás. Ugyanakkor az amúgy is feszített háztartási költség- vetéseket terheli a tíz évre elosztott hozzájárulás, mely­nek időarányos részleteit egy esztendőben két ízben lehet befizetni. Házról házra jár­tak a tanácstagok és a tele­pülésfejlesztési bizottság tag­jai, hogy megnyerjék a ho- dásziak támogatását. Az oly­kor estébe nyúló beszélgeté­sek nem maradtak ered­ménytelenek: az ezer telek- tulajdonosból hétszáz igent mondott, szeptemberben meg­alakult a vízműtársulat. Az előkészítő tereprende­zési munkálatokkal jól ha­ladnak. A következő évben várhatóan elkészül a vízto­rony és a nyomáspróbák után 1986 nyarán már a ve­zetékekből vehetik a hodá- sziak a magas gáz- és vas­tartalomtól mentesített vi­zet. Már most töprengenek azon, hogyan teremtsék meg a társközségekben — Kántor- jánosiban és Nyírkátán — a korszerű ivóvízellátás felté­teleit. Az említett bizottság „ha­tásköre” egyébként kiterjed mind a három településre. A tiszta, virágos lakókörnyezet kialakításáért, védelméért mozgósítják az ott élőket. Pompázó virágok Örvendetesen megélénkült az utóbbi években az állat- tartási kedv. Nem is oly ré­gen a hodászi portákon alig akadt egy tucat szarvasmar­ha, most száz körül mozog a számuk. A legelőről haza­térő állatok persze „szeplőt” ejtenek az utcaképre, ám ha minden porta előtt rendet tartanak, ez a kis „szépség­hiba” eltüntethető. Az időközönkénti környe­zetvédelmi szemléken sem bírságolással, hanem szép szóval figyelmeztetnek a fa­lukép ápolására. Társadalmi munkában a járdák mellé változatos színekben pompá­zó virágokat ültetnek, nye­segetik a díszfák koronáját. Kántorjánosi utcáinak éke a fürtös meggy. Virágzáskor és éréskor falurendezővé lép elő a hosszan kígyózó fasor, melyről az idén 1180 tonna termést szedtek le, küldtek a konzervgyárba. Az utcai meggyes nemcsak a lakók jó közérzetét erősítő kellék, hanem a falu értékes dísze. Reszler Gábor » a az ember meg akarja örökíteni magát egy- egy nevezetes alka­lomból; kiöltözik, elmegy a fényképészhez, kényszeredett mosolyt fagyaszt az arcára, és a fotó belekerül a csalá­di album archívumába. Az ünnepélyesebb alkalmakhoz manapság már a fotós a hely­színre megy, így életszerűbb a bankett, esküvő, balett­vizsga, vagy a kétéves Pin­tyőke. De aztán slussz, a fotózás be van fejezve. Mindenféle más hívatlan, objektívszemű egyén gyanús. Mit akar, hon­nan jött, van-e engedélye, kérjen a főigazgatótól is. Ré­gebben, amikor a fotók csak a dicsőségtáblához kellettek, alig lehetett az önkéntes mo­delleket elhessegetni a gép elől. Mára a fotózásnak rom­lott a presztízse. Nem tud­ja a fotóalany, hogy a rossz példa illusztrációja lesz, vagy a munka hősei soro­zatba kerül bele. Kezdődött a hitelrontás a közlekedésrendészetben. A gyorshajtásról készült fotók­kis rendet... Józsi, ültesse­tek el gyorsan egy-két facse­metét és szedjétek ki az alá- dúcolást a műhelyből... stb. Nem is hinné az ember, hogy fényes nappal, a város nak a címzett nem örül. Az­tán újabban a közterület-el­lenőrök lefotózzák d parkban „álló” gépkocsikat is. Ez is pénzbe kerül. Ha a fotós megjelenik egy munkahe­lyen, feszültség vibrál a le­vegőben. A könyökök leha- nyatlanak a lapát nyeléről, felveszik a balesetvédelmi eszközöket, a részeg dolgo­zót kivezetik a hátsó ajtón. Aztán a vezetői mosakodá­sok: Ha tudom, hogy jön­nek — csináltunk volna egy köztereinek fotózása is meny­nyi ellenőrzést szül. Igényes fotóriporter életszerű képe­ket szeretne; persze embe­rekkel együtt. Ha nem sike­rül észrevétlenül lefotózni a járókelőket, akkor baj van. — Hol fog ez megjelenni? Remélem, én nem leszek rajta, mert ha meglátja a fő­nököm, feleségem, tanárom, a táppénzellenőr, a Manci, stb., akkor abból még baj lehet... Aztán a beismerések: Hát igen, szeretjük egymást... Vigye csak a fotót a férjem­nek. Biztos jól megfizeti ■ .. Higgye el fotós úr, ha több volna a W. C. errefelé, akkor én nem sérteném itt a köz­szemérmet... Higgye el, hogy nem én dobtam ki ezt a rossz rekamiét a harmadik emeletről... Higgye el, hogy ez nem fekete fuvar, csak szívesség... és nézze, fotós elvtárs, összetakarítottam a kutyapiszkot is a homokozó­ban. Pedig a fotós csak gom- gostűfejnyi embereket keres a kép jobb sarkába. De a gombostűfejű emberkéknek rossz a lelkiismeretük. Még fényes nappal is, a járókelőkkel zsúfolt utcán, parkokban — hétköznapi munkaidőben... Vagy tán éppen ezért. Kulcsár Attila Ebéd I fjú barátom már hatesz­tendős, öreg férfiú. Bár ha szü­letési dátuma mi­att még nem vet­ték fel az iskolá­ba, írni-olvasni tö­kéletesen tud; saj­nos a rendtartás miatt e tény az ál­talános oktatás el­ső osztályában nem válik majd előnyére. De az már igen, hogy vasárnap például kifejezetten köve­telte az ebédet, holott ez ideig jóformán bele kellett könyörög­ni a legfinomabb falatokat is. Történt ugyanis, hogy almaszüret volt. E ténykedésből ő kiváltképp nem maradhatott ki. Ha az édesapja fölmászott a fára, ő ugyan mért ne mehetne fel egy másikra? Ö mi­ért ne szedhetne tele egy kosarat ? Mit? Egyet? Kettőt. Két valódi ka­ros kosarat, amelybe egyen­ként legalább hat­hét kiló alma fér! Az természetesen mellékes, hogy ott kellett állnom a fa alatt, tartani a ko­sarat, s éberen vi­gyázni, nehogy Értékelemzés a Bóniban A jelenlegi gazdasági hely­zetben egyre nagyobb szük­ség van az üzemek, vállala­tok találékonyságára, új utak keresésére. Csak akkor remélhető az eredmények megtartása vagy növelése, ha az adott lehetőségeket ki­használják, netán újak után is kutatnak. Ilyen lehetőséget lát a nyírbátori növényolajgyár az értékelemzés bevezetésében. A dolog úgy kezdődött, hogy a Heti Világgazdaság egyik januári számában Kemenesi Tiborné dr. a PRODUK- TORG Szervezési Iroda pá­lyázatára lett figyelmes. A pályázat célja az értékelem­zés elterjesztése, népszerűsí­tése volt. De mit akart a nö- vényolajgyár? Céljuk nem kevesebb, mint a mosóporok minőségének megtartása, esetleg javítása mellett költ­ségmegtakarítást érjenek el. Röviden: az évi összes költ­ség felhasználásának 10 szá­zalékos megtakarítását kí­vánták elérni. A mosóporok, különösen a Biopon, Biomix, Flórasept alapos és célirányos elemzé­sétől azt várják, hogy a mo­sópor igazi funkciójának mi­nél jobban megfeleljen. Pon­tosan annyi és olyan alkotó­elemet, hatóanyagot tartal­mazzon, amennyivel funkci­óját a legjobban teljesíteni tudja. Nem kevesebbet, de nem is többet. Másik kívá­nalom az, hogy eközben a gyártás költségei lehetőleg csökkenjenek, de legalábbis ne növekedjenek. A PRODUKTORG-iroda pályázatát az ország 3 válla­lata nyerte meg, k#2tük a nyírbátori növényolaj gyár. A pályázat benyújtásakor a növényolajgyár évi 10 szá­zalékos megtakarítást terve­zett, a PRODUKTORG 6 százalékkal fogadta el azt. A gyárnak ez nem kevesebb, mint 32 millió forint megta­karítást jelent évente. Az együttműködés kollektív munkában nyilvánul meg. Az iroda szakemberei 2 he­tente jönnek Nyírbátorba, hogy a szakmai vezetést biz­tosítsák. A növényolaigyár- ban 10 ember végzi az érték- elemzést, többek között 4 ve­gyészmérnök, közülük 2 egé­szen fiatal. Az eredményes együttmű­ködést bizonyítja az is, hogy a továbblépésen is gondol­kodnak már. A raktárgazdál­kodás, belső anyagmozgatás javításán, a hulladékanyagok csökkentésének módján kí­vánnak még változtatni. K. É. megcsússzon a férfiú, de mit szá­mít az, amikor egy legényke ilyen ha­talmas munkában van?! Így történt, hogy most, délben szól: — Nagymama! Hol van már az az ebéd? Elvégre megdolgoztunk érte! Bevágott egy tá­nyér húslevest, egy tányér pörköl­tet szaggatott ga­luskával, egy sze­let tortát és egy pohár Colát. Ezután pihenni tért. mint hajdan az uradalmi táb­lák aratói. Oly édesen aludt, hogy a szája csücskén kicsor­dult a nyál. (galambos) Kdet-Hagyinmíc Mit kell Isdiii a nevelők íj kírjonszakályáríl?

Next

/
Thumbnails
Contents