Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
2 Kelet-Magyaromág 1984. október 6. Művelődés E gy-egy tanácskozást alighanem aszerint értékel mindenki, mi újat hozott, mit erősített meg abból, ami személyes tapasztalat, vélemény is. Így láttuk és hallgattuk az országos közművelődési tanácskozást is, amelyhez hasonlóra tíz évvel ezelőtt került sor. Tízéves a közművelődési törvény, de ha nem lenne az, akkor is egy évtized elég sok idő arra, hogy újra nagyító alá vegyük, mi valósult meg, mi nem, melyek az új tennivalók, hol vannak elmaradások. Az okok kutatása és elemzése a dolgunk, hogy tisztán lássunk, milyen csomópontjai vannak napjainkban a köz- művelődésnek. Az országos közművelődési tanácskozás beszámolójában, a művelődési miniszter nem valószínű, hogy azért emelte ki az oktatást, mert jómaga is tanár-tudós ember. A világ minden táján szerzett tapasztalatok, vizsgálatok igazolják, hogy a későbbi művelődés igényeinek fokát, erősségét az iskolai évek alatt lerakott alapok jelentik. Ez a legbiztosabb fundamentum. Megyénkben is ezt tapasztaljuk, ezért szorgalmazzák az oktatási szervek a tankötelezettség minél jobb teljesítését. Az általános iskolát a megyében az utóbbi évben 14 éves korig a tanulók 80 százaléka, 16 éves korig 90—92 százaléka fejezi be, ami már megközelíti az országos átlagot. A művelődés hiányzó lépcsőfokait — s ez már nem megyei sajátosság — az általános iskola után tapinthatjuk ki. Sok a tennivaló, hogy a középfokú iskoláink hosszú távra megalapozzák a fiatalok önművelési igényeit. Természetesen nem önmaguk, hanem a környezetükben lévő közművelődési intézményekkel együttesen. Az országos közművelődési tanácskozás az értei- i mezés, az alapállás igen sok vitát kiváltó kérdései- : ben tette egyértelművé, ; tisztázottá a tennivalókat. ! Elég csak a különféle művelődési intézmények mű- ' sorpolitikai gyengeségeire ■ utalni, amelyeknél, ahogyan i a művelődési miniszter is ( elmondta, nem elég arról ! beszélni, mit ne, azt is meg j kell fogalmazni, mit szükséges jobban elvégezni. A kultúra igazi értékei- I nek közvetítése, az úgyne- I vezett tömegkultúra min- I denkor társadalmi, politikai kérdés is, közhangulatot formáló, közvéleményt ala- 1 kító tényező. Nem mindegy | mit „adunk el”, többek kö- j zött szórakoztatás címén, j legyen szó színházról, mo- j ziról, tévéről, könyvkiadásról, s egyebekről. A rra is felhívta a fi- I gyeimet a tanácsko- I zás; hibás dolog me- j révén szétválasztani a köz- l művelődést és a politikát, I hisz a kettő kölcsönhatásban van egymással, erősíti I vagy gyengíti a másikat, j Ugyanilyen hibás a terme- j lés és a művelődés teljes szétszakítása, amikor köztudott, mind a kettő hat i egymásra. Hasznos, mindenütt meg- I szívlelendő tapasztalatokat I összegezett a tanácskozás, I de a tennivalók kidolgozó- [ sákor mindenütt hozzá kell j tenni a helyi sajátosságo- I kát is. Páll Géza | Üzemi konyhán Az állatforgalmi és húsipari vállalat nyíregyházi munkahelyi konyhájában naponta 620 személyre főznek ízletes ebédet. Szilágyi Miklósné főszakács (balról) és Kantár And- rásné az ebédet adagolja, (elek) Javul a gumigyári közlekedés Panasz érkezett szerkesztőségünkbe a nyíregyházi gumigyár munkásaitól, miszerint nem kielégítő a reggeli 19-es és 9-es busz járatainak férőhelye és nagy a zsúfoltság. Megkérdeztük Ferenc Attilát, a Volán forgalmi ügyekkel foglalkozó munkatársát, mit terveznek a helyzet javítása érdekében? — A kilences valóban szóló kocsival indul négy óra ötven perckor — kaptuk a tájékoztatást —, de utána valamennyi járat csuklóssal közlekedik, egész reggel. Sajnos műszaki hiba esetén előfordúlhat, hogy egy helyett több szóló kocsi indul, valószínűleg ez történhetett az ominózus reggelen is. A 19-es járatunk felváltva közlekedik szóló és csuklós kocsikkal, amivel feltétlenül szeretnénk igazodni a gumigyári munkakezdethez. Ebben azonban mindenképpen segítene a lépcsőzetes munkakezdésben rejlő lehetőségek fokozatosabb kihasználása. Magunk újabb kocsik beszerzésével igyekszünk javítani a gondokon, nemrég vásároltunk kettőt, jövőre újabbak érkeznek. (és) Kisvárdán a Dobi István utcában sorakoznak ezek a szép, magánerőből épített kertes házak. (Elek Emil felvétele) S ajnálom, hogy a tele- lefonáló nevét nem jegyeztem fel. pedig annak rendje, s módja szerint bemutatkozott. Amit elmondott, közügy. A férfi, aki felemelte a kagylót, a Kun Béla utcában lakik, azt panaszolta, hogy az a gyermekjátszótér, amit társadalmi munkában, sok fáradtsággal és sok szívvel pár esztendeje építettek, az ebek harmincadján van, s már ott tartanak, hogy hovatovább kedvük sincs a szeretettel kialakított térség rendbetételéhez. Mert a kivilágítatlan térség az est beköszöntével a szabadtéri kocsma és találkahely szerepét tölti be. A padok egyszerre szolgálnak kocsmapultként és ágyként, s a környezet igencsak őrzi a rendeltetésszerűnek épp nem mondható használat nyomait. Elsősorban az italozásnak vannak maradványai, a teret elborító üvegcserepek formájában. Talán mondani sem kell, hogy az említett tevékenységek köztéren tiltottak, épp ezért büntetendők. így tehát az előírások betartása és a környék lakóinak nyugalma érdekében talán élni kellene a bírságok kiszabó sónak lehetőségével. Annál inkább is, mert nem csupán közterületen tilalmas cselekményekről van szó. Azért is, mert ez a közterület sokak fáradtságos társadalmi munkájának eredménye, s így talán fokozott védelmet érdemel. S. Z. Szárazáru S zabolcs-Szatmár megyében még a városokban is csak hébe- hóba lehet bármilyen szárazárut kapni. Az oka sok mindennel íjiagyarázható. Egyik, fiogy a szárazáru keretgazdálkodáshoz kötött termék, tehát annyit kap belőle a megye, amennyit a Belkereskedelmi Minisztéri- rium engedélyez, ez pedig tavaly 241 tonna volt, erre az évre 228 tonnát terveztek, mondván: a január 23-i áremelés után úgyis visszaesik a forgalom. A jóslat nem jött be, az igény nem csökkent, ezért még tavasszal tíz tonnára pótkeretet kapott a megye. Csak az nem szerepel az ilyen keretlebontásokban, hogy ennek a szárazárunak miből kell állnia. így aztán a megye alig-alig kap téli- és csemegeszalámit, a gyulai féle ma még eléggé ismeretlen kolbász és szalámifélékkel — például a Puszta kolbásszal — szemben pedig bizalmatlanok a vásárlók. Bizalmatlanok, ha van miben válogatni, de nálunk nincs. Azt szokták mondani: nincs, mert exportáljuk, erre találni dollárért a legtöbb vevőt. Ha igaz, ám vigyék, de az itthon maradt tonnákból is egyenletesebbé kellene tenni a terítést, tehát arányosabban osztani a főváros és a megyék között. Nemrég arról panaszkodtak a rádióban, hogy csökkent külföldön szalámink iránt az érdeklődés, mert drága, mert zsíros, mert másutt szebben csomagolják. Akkor hozzák ide, , megvesszük és megesszük mi. B. J. V _______________> Csalás — natúrban Karácsony első napján éjfél előtt tíz perccel egy 27 éves fiatalembert szállítottak a mentők a nyíregyházi baleseti sebészetre. Az eszméletlen, fejsérülést szenvedett beteget azonnal megműtötték, de továbbra is eszméletlen maradt. December 27-én újbóli műtétet határozott el az orvosi konzílium, megtörtént a műtét, de a sérült fiatalember három hónap múlva úgy halt meg, hogy egyetlen percre sem nyerte vissza eszméletét. Pedig csak békítgetni akarta a verekedőket. Az előzmények karácsony estéjén kezdődtek. Igaz, a 25 éves ti- szadobi Budai Kálmánnak már reggel este volt, mert másnaposságát úgy akarta gyógyítgatni, hogy reggeltől ivott, s estére két liternél több bor, s néhány pohár pálinka is lefolyt a torkán. Este rokonlátogatóba indult, de mivel a Kinizsi étterem útba esett, oda is benézett. Ismerősökkel találkozott, s újból ivott. Közben az étterem előtt kiadós verekedés volt, s amikor egy verekedő súlyos sérüléseket szenvedett, volt aki orvosért ment. volt aki ottmaradt vele, hogy elsősegélyben részesítse. Ekkor ment ki az étteremből Budai. Egyik ilyen elsősegély- nyújtó cigarettát kért tőle. erre Budai úgy szájon vágta, hogy kirepedt az arcán a bőr. Kijött egy vendég az étteremből, Budai azt sem tudta ki az. de nekiment, őt is letaglózta egy ökölcsapással. Már a harmadik férfit ütötte le Budai minden indok és szóváltás nélkül, amikor egy 27 éves fiatalember. Gönczi Pál odalépett, hogy megbékítse a megvadult embert, s ez a lépés az életébe került: Budai a kezében lévő hétdecis üveggel megütötte. Gönczi összeesett. de kis idő múlva felállt, elindult az orvosi rendelő felé. elmondta ismerősének. hogy leütötték, sőt azt is hozzátette: tudja ki volt, de támadója nevét már nem tudta megmondani. A rendelőben elvesztette eszméletét és három hónap múlva úgy haLt meg, hogy nem is nyerte vissza. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa Budai Kálmánt halált okozó testi sértés miatt 7 év szabadságvesztésre ítélte és 8 évre eltiltotta a közügyektől. Budai enyhítésért fellebbezett. Üvegcserép egységek vezetői nem ismerik a számlázás helyességét, több helyen nem a ténylegesen kalkulált értékeket tüntették fel az ételsorok mellett. A fagylaltfronton évek óta rosszak a tapasztalatok: tizennégy mintát vettek, ebből tizenegy nem felelt meg a követelményeknek, s mindegyikből egyértelműen kitűnt mind a készítésnél, mind az adagolásnál az egyéni haszonszerzésre törekvés. Pedig, hogy nem lehet ráfizetni, bizonyítja ezt a Szamuely téren lévő Marika cukrászda, ahol sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem volt baj, s mégis nyilván megéri neki, mert különben maszekként miért csinálná. Kifogásolták az ellenőrök a büfék és bisztrók, sőt magánvendéglők ételkínálatát is, sok helyen a fagylalt- és jégkrémválasztékot, az üdítőital-kínálatot és még a borválasztékot is. Ugyancsak gond volt az árak feltüntetésével, előfordult például Tákoson és a nagyhalászi 2-es számú italboltban, hogy saját főzésű pálinkát értékesítettek, de még önbizonylatot sem készítettek róla. Többen figyelmeztetést kaptak, 43 embert megbüntettek, közülük például Takács Tibort 6 ezer, Szilágyi Jánost 4 ezer, Tóth Ferencet 4 ezer, Kovács Istvánt, Pristyák Erzsébetet, Ónodi Bertalant, Kecskés Lászlót, Pásztor Andrást 3—3 ezer forintra. Balogh József Nem éppen kellemes nyári emlékeink A Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezetnél a közkedvelt Túri II. háromrészes szekrénysorból az idén 400 darabot készítenek. Szabó József és Patkó György az ajtókat szerelik, (elek) A megyei tanács vb kér eskedelmi osztályának felügyelősége évente készít mérleget — a nyárról, s ebben benne van a mi örömünk, bosszúságunk is. A nyár elején örülhettünk, hogy azokon a helyeken, ahol nagyobb az idegenforgalom, időben felkészültek a főszezonra; valamennyi étteremben és presszóban felújításokat végeztek, üzemképes állapotba helyezték a gépeket, több helyen pedig új üzlet nyitásával bővítették szolgáltatásaikat. Vá- sárosnaményban a strand területén büfé, pecsenyesütő, süteménybolt nyílt, Sóstó- gyógyfürdőn a városképbe illő üzletsort alakítottak ki, amelyek nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosság ellátását is jól szolgálták. Igaz, az üzletsort csak augusztusban adták át, de addig ideiglenesen felállított faházakban gondoskodtak a vásárlók igényeinek kielégítéséről. Dombrádon a helyi szövetkezet felújította és növelte a Vigadó csárda alapterületét, fagylaltgépet helyezett üzembe, Vásárosnamény- ban az Áfész önkiszolgáló üzemelési formát is kialakított a Tisza-parton. Az élelmiszer-ellátással nem volt különösebb gond, zöldségből és gyümölcsből is megfelelőnek értékelték utólag is az ellátást, gond volt viszont a sörrel: most sem volt elég, nem volt kielégítő a cukrász és hidegkonyhai termékek kínálata sem. Élelmiszereket árusító boltok: több helyen nem jól tüntetik fel az árakat, lejárt szavatossági idejű termékeket árusítanak. Több gond volt az iparcikkeket árusító boltokban, mert itt sem fordítanak gondot az árak feltüntetésére, de például Sz. Zoltánná nyírbátori kiskereskedőnél megtévesztő márkajelzéssel is találkoztak. Nem mellékeltek használati, kezelési útmutatót sem ezekhez a termékekhez. Mátészalkán a strand területén lévő ajándékbolban — ahol az engedély élelmiszerekre, kempingárukra, bizsukra, napszemüvegekre és kozmetikai cikkekre szól — csak üdítőt és jégkrémet árultak. S volt olyan hely — az iparcikk-kisker 20-as számú ajándékboltja — ahol ismeretlen eredetű árut kínáltak eladásra. A legtöbb gondot a vendéglátásban tapasztalták, ami sajnos majdnem természetes már, bár szereztek kedvező benyomásokat is. Például, hogy a Csarnok étterem nemcsak a falra írja ki, hogy másodosztályú, hanem a szolgáltatása is ilyen színvonalú volt. Külföldi vendégeknek terítettek rendszeresen az Igrice nyaraló kultúrtermében, s nemcsak a száz forintot kérték el a vacsoráért, hanem választékos ételsort kínáltak. Ugyanakkor találtak rossz példát is: a harmadosztályú Szindbád étterem 80 forintért babgulyást és káposztás tésztát adott a vendégeknek vacsorára, a terítés messze alulmaradt a harmadosztályú előírásoknak és a felszolgálás is osztályon aluli volt. Az már szinte általánossá tehető, hogy az Börtönben a halált osztó
