Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

A nyíregyházi gumigyár kultúrtermében rendezték meg pénteken az ifjúmunkás- és szakmun­kástanuló-napok keretében a fiatal mérnökök, közgazdászok megyei vetélkedőjét. A versenyen huszonhét 3 íős csapat mérte össze tudását: la műszaki, közgazdaság! és logikai feladatok meg­oldása mellett számitógépes programokat készítettek a csoportok. — Egy másik vetélkedőnek is otthont jadott a gyár. A Taurus ifjúsági napok keretében 130 fiatal szakmunkás versenyez a szakma ifjú mestere rímért. Képeinken: a .szakma ifjú mestere versenyen u csőszerelők egyik gyakorlati feladata szűrőbetét készítése volt: Bzabó Lajos lángvágóval alakította ki a szűrőbeté­tet. >— Nagyüzem a Commodo re—64-es számítógépeknél a fiatal mérnökök, közgazdászok ver­senyén. (gaál) Árak, bérek, foglalkoztatás, ösztönzés A gazdaságirányítás karszeríisítése valamennyi dolgozd alapvető érdeke Ülést tartott a Szakszervezetek Orseágos Tanácsa A Szakszervezeteik Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Első najpirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT fő­titkárhelyettesének előadói beszéde alapján a gazdaság­irányítási rendszer tovább­fejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szak- szervezeti feladatokat vitat­ta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munka- bizottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos vélemé­nyek tanulmányozására. Ta­pasztalataikra, ajánlásaikra alapozva a szakszervezetek tevékenyen részt vettek és részt vesznek a jogszabályok élőkészítésében. A gazdaság- irányítási rendszer korsze­rűsítésének sikere valameny- nyi dolgozónak és kollektí­vának alapvető érdeke, ezért a szakszervezetek támogat­ják a tervezett intézkedése­ket. Ezek segítségévéi érhe­tő el a népgazdaság teljesí­tőképességének növelése, mert növelik a gazdálkodók, a vezetők vállalkozó készsé­gét, nagyobb lehetőségek nyílnak a kezdeményező, al­kotó ember számára, közvet­lenebbül válnak anyagilag is érdekeltté a dolgozók a jobb munkában. Az új mód­szerek ésszerűbb gazdálko­dásra, hatékonyabb munkára ösztönöznek, de bizonyos kockázattal is járnak. A szakszervezetek egyik fel­adata, hogy miközben segí­tik az új, helyes törekvése­ket, a lehetséges kockázato­kat a minimálisra csökkent­sék. A SZOT titkára kifejtette, hogy a közeljövő egyik leg­kritikusabb kérdése az ár­emelkedésék korlátok között tartása. Mint mondotta, élet­színvonal-politikai céljaink nem engednek meg nagyobb mértékű inflációt, ugyanak­kor tudomásul kell vennünk, hogy a gazdaság működésé­nek volt és van árfelhajtó hatása. Ezt a hatást a piaci verseny erősödésének, a strukturális változásoknak kell fékezniük, ezeket a ha­tásokat tartósan nem lehet helyettesíteni az áremelés adminisztratív korlátozásá­val. Az adminisztratív in­tézkedések nemcsak az árak növekedését, hanem a gaz­dásági élét fejlődését is korlátoznák. A szakszervezeték azon­ban arra törekednék, hogy az áremelkedések üteme ne haladja meg az elviselhető mértéket. Mivel a gazdasági életben a verseny csak fo­kozatosan bontakozhat ki, a túlzott áremelések megaka­dályozására szükségesek kü­lönféle közvetett intézkedé­sek, esetenként az adminiszt­ratív intézkedés sem nélkü­lözhető. Nagy gonddal vizs­gálják a szakszervezetek azt is, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére a terve­zett és a megvalósított intéz- kedésdk hogyan érintik az egyes rétegeket, s töreked­nék a hátrányos helyzetek ókainák és következményei­nek felszámolására. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglal­koztatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlő­désünknek talán a legna­gyobb tartaléka, hogy -min­den ember olyan munkakör­ben, munkahelyen dolgoz­zon, ahol a leginkább szük­ség van rá, s ott kell a leg­inkább megtalálnia a számí­tását is. Olyan irányítási, ér­dekeltségi rendszerre van tehát szükség, amely a je­lenleg is nagyarányú munka­erőmozgást a kívánt irány­ba tereli. A szakszervezetek — miközben elősegítik a munkaerő hatékony foglal­koztatását — megkövetelik a dolgozók megfelelő képzését, átképzését, és erre az időre a megfelelő anyagi ellátást is. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságiirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb eleme a sza­bályozók módosítása, amely akkor sikeres, ha a szabá­lyozók jól közvetítik a gaz­dasági környezet követelmé­nyeit, ösztönöznek a vállala­ti teljesítmények növelésére, s egyben stabilak is. Fontos ugyanis, hogy a gazdálko­dók, a vállalati kollektívák biztosak legyenek abban. (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja Francois Mit- terrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Vitával folytatódott pénte­ken a Parlament kongresz- szusi ' termében az országos közművelődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi köz- művelődési párthatározat létrejötte a közművelődési törvény 1976. évi megalkotá­sa óta eltelt időnek legfon­tosabb tapasztalatait tekin­tették át a kulturális élet­ben tevékenykedő szakembe­rek. A konferencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagija, a Központi Bi­zottsága titkára, Pozsgay Im­re. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Román Lászlóné, a Baranya megyei Megyei Könyvtár igazgatója, Farkasinszky La­jos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese, Vitányi Ist­ván, a Művelődéskutató In­tézet igazgatója, Szatmári Sarolta, a Komárom me­gyei Múzeumok igazgató­ja, Sípos Aladár, a TIT al- elnöke, Kovács László, a Ha­lászteleki Művelődési Köz­pont igazgatója, Poszler György, az ELTE rektorhe­lyettese, Czakó Jánosné, a Szolnok Megyei Művelődési Központ Igazgatója, valamint ifjú Fazekas Lajos, a nép­művészet mestere. A konferencia tegnap befe­jezte munkáját. Húszéves a határforgalmi Jelentés két textilem Üzemből TESZÖV-elaőkség: Teljesítik a terveket Két textilipari üzemben kérdeztük: hogyan teljesítet­ték tervüket, eleget tettek-e exportkötelezettségeiknek, s lesz-e év végi hajrá? Üjpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyára: A vállalat az 1984 első fél­éves nyereségtervét 25 millió 414 ezer forinttal szemben 27 millió 765 ezer forintra, vagy­is 109,3 százalékra teljesítet­te. Üjfehértón szeptember végéig a szövődében 107,8 százalékra teljesítették a ter­vet, a fonodában 96,6 százalé­kot értek el. Itt többek kö­zött a beérkezett alapanyag minősége következtében je­lentkező feldolgozási gon­dok okozták a lemaradást. Év végi hajrá nem lesz a gyárban, sőt az év végi két ünnep közötti 4 munkanap ledolgozását előbbre hozták, szabad szombatokon dolgoz­nak. Kender, Juta és Politextil Vállalat nagyhalászi zsák­gyára: Nem terveztek év végi hajrát, mert háromnegyed éves szinten termelési érték- tervüket 107 százalékra, ex­porttervüket 106,5 százalékra teljesítették. Ezek a teljesí­tési szintek jóval magasab­bak, mint az előző év ha­sonló időszakának a terme­lése. A két ünnep közötti időt itt is előre ledolgozzák. Kevesebb veszteséges tsz Jó évet zár várhatóan a sza­bolcsi mezőgazdaság — hang­zott el a TESZÖV elnökségé­nek pénteki ülésén Nyíregy­házán. A testület jelentést hallgatott meg az ágazat vár­ható eredményeiről, amelyet haniki felmérések előztek meg. Ennek alapján össze­gezték: javult a közös gaz­daságok pénzügyi helyzete. Kevesebb lesz, mintegy egy- harmadára csökken a vesz­teséges szövetkezetek száma és magasabb lesz az idei jő terméseredmények alapján a nyereség. Takarékos Egy új, maghéjtüzelésű ka­zánt szerelnek fel a nyír­bátori növényolajgyárban, amellyel a gyár jelentős energiamegtakarítást ér el. Az új gép munkája ugyan­is azt jelenti, hogy a napra­forgó feldolgozásának ideje alatt maghéjjal fűtenek, így szénre ez alatt nem lesz szük­ség. Évente mindössze 3—4 hónap lesz az az idő, amikor széntüzelésre térnek át. Ez az idő is a nyári hónapokra esik, amikor egyébként is kevesebb az igény. Gyorsított •(járással rendezik Jégkárok megyénkben Ritkán fordul elő — így szinte természeti csoda —. hogy szeptember végén, októ­ber elején villámlást, menny­dörgést jégverés kövessen. Sajnos ez most bekövetke­zett. Október negyedikén vir­radóra elérte megyénket az a viharzóna, amely feketés- szürke felhőgomolyában je­get hozott. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságára több mező­gazdasági üzem jelezte jég­kárát. Tiszakerecsenyben a termelőszövetkezet téli almá­ját, napraforgóját verte el a jég. A nyírségi kutatóintézet kisvárdai telepén a magfogás­ra kijelölt lucernatáblákon csépelt a vihar és a jég. Jég- verte a tornyospálcai, a jékei, a nyírmadai kertek téli almá­ját is. Az októberi jégeső (még ha közepes is) a mezőgazdaság­ban óriási kárt tud okoz­ni. A beérett almából jég­verés után már csak cefre lehet, de milliókat érő a lu­cernamag is vagy a napra.- forgó. Az Állami Biztosító most gyorsított eljárással rendezi a kárügyeket. Egyéb­ként ez évben a mezőgazda- sági jégkár már így is tete­mes, kétszázmillió forint ér­tékű volt a részleges vagy teljes pusztítás. A csapi és záhonyi vasút­állomások között húsz év­vel ezelőtt kezdődött a nem­zetközi szocialista munka­verseny. Az egyes kollektí­vák részletes felajánláso­kat tettek a határforgalom meggyorsítására, a szállítás minőségének javítására, amit félévenként értékeltek. A versenyhez később csatlako­zott Bátyú és Eperjeske állo­mások kollektívája, a von­tatási és rakodási főnöksé­gek, a kocsiszolgálat vasuta­sai. A kiszélesedett munka­verseny jubileumi ünnep­ségét tartották meg tegnap délután Ungváron, a járási művelődési házban. A Ívovi vasútak ungvári aligazgató- ságának valamint a MÁV záhonyi üzemigazgatóságá­nak legjobb dolgozói vettek részt a találkozón, de képvi­seltette magát a magyar és szovjet közlekedés irányí­tása, a szakszervezetek és a területi szervek is. Az ünnepség jó alkalmat teremtett a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok ápo­lására, a munkaverseny meg­erősítésére. Kiállításon mu­tatkoztak be a záhonyi és csapi területről, s a leg­jobbaknak magyar és szov­jet kitüntetéseket nyújtot­tak át. (Az esemény részle­tes ismertetésére lapunk va­sárnapi számában visszaté­rünk.) iimkaverseny Atomerőművi berendezést raknak at Eperjeskén (Gaál Béla felvétele) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. évfolyam, 235. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1984. október 6., szombat ÜNNEPSÉG UNGVÁRON Befejeződött az országos közművelődési tanácskozás

Next

/
Thumbnails
Contents