Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-28 / 254. szám
2 Kelet-Mafyaroraiág 1984. október 28. Névadók, bronzból A ki először megpillantja, aligha tud elmenni mellette úgy, hogy rövid ideig ne csodálná meg gyönyörű, fiatal arcát, kortalan szépségét. Zrínyi Ilona bronzba öntött portréja a róla elnevezett utca elején pillant le ránk, járókelőkre Nyíregyháza szívében. Még tavaly született meg az ötlet, hogy a megyeszékhely nevezetes utcáiban bronz utcatáblákat helyezzenek el. A városi tanács művelődési osztálya elsőként a múlt évi sóstói éremművészeti alkotótábor résztvevőit kereste meg az ötlettel, ahol örömmel vállalkoztak a feladatra. Az első négy utcatáblát a város felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére készítették el részben az alkotótáborban dolgozó, illetve e feladatra fölkért szobrász- művészek. Kossuth portréját Tóth Sándor, Zrínyi Ilona arcát Győrfi Sándor, Bethlen Gábor alakját Szabó Iván mintázta meg. A Szarvas utcán a tirpákok bevonulását ábrázoló táblát pedig Sebestyén Sándor öntötte bronzba. Néhány nappal Nyíregyháza felszabadulásának évfordulója előtt: október 26-án leplezték le — minden különösebb ünnepség nélkül — a varázslatosan szép alkotásokat, a róluk elnevezett utcákban. S e négy művészi alkotás mellett hamarosan még több díszíti majd városunkat. Legközelebb a Rákóczi Ferenc, illetve a Dózsa György utca névadójának bronzba öntött alakját mintázzák meg neves művészek. A készülő táblák várhatóan jövőre kerülnek végleges helyükre — valamennyiünk örömére. Klélíítée Má témzmtkán Dokumentumok a Tárosról Érdekes dokumentumkiál- ilítás nyílt október 27-én Mátészalkán a városi könyvtárban a könyvtár és a Szatmári Múzeum rendezésében a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére. Négy tárlóban azokat a könyvtári és múzeumi kiadványokat vehetik szemügyre az érdeklődők, melyek a felszabadulás után jelentek meg a városban. Emellett eredeti iratanyagok is láthatók a koalíciós időszakból, valamint fotók, felhívások, röplapok gazdagítják a bemutató anyagát. Sajnos csak rövid ideig, október 31-ig tekinthető meg a dokumentumkiállítás. Szemétszállítás gondokkal A törmeléket nem... Az utóbbi időben a nyíregyházi lakosok gyakori panasza a rendszertelen szemétszállítás, az ebből adódó kellemetlenségek. Ennek okát kutatva tudtuk meg, hogy Nyíregyházán. Oroson, Borbányán és Sóstógyógyfürdőn jelenleg 25 000 lakásból szállítja el a szemetet a Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat, ugyanakkor 765 intézményből, 152 vállalattól és napi munkájukhoz tartozik (míg az előbbieket heti egyJkét, illetve háromszori gyakorisággal végzik) kétezer köztéri szelence ürítése is. Amint megtudtuk, 1984 végére bevonják a rendszeres szemétszállításba Nyírszőlős 300 lakását, továbbá az örökösföldi lakótelepen épülő újakat. Mindezt a vállalat 20 speciális szállítóeszközzel végzi, 60 személlyel. A járművek száma ugyan nem emelkedett a vállalat megalakulása — 1980 óta, de sokat korszerűsödött. Mégis, miért oly sok a panasz a szemétszállításra? Erről kérdeztük Kapu Józsefet, a Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat igazgatóját. — Sokszor alkatrészhiány miatt állnak a kocsijaink, így a n ■ dszerességet nem tudjuk mindig betartani. Sajnos, a javításokhoz szükséges műszaki háttérrel sem rendelkezünk teljes egészében és állandó munkaerőhiánnyal küzdünk. Külső tényezők is befolyásolják azonban, hogy nincs minden rendben a szemét- szállítás körül — jegyezte meg a vállalat igazgatója. — Egy tanácsi rendelet pontosan előírja a lakosság és a házfelügyelők teendőit. Ezek betartását jobban kellene szorgalmazni, ellenőrizni. Hogy például a lakosság is lehetőleg kukaedényben tárolja a szemetet, továbbá vegyék figyelembe azt, hogy csak a háztartási szemetet vagyunk köteles elszállítani. Építési törmeléket, gazt nem... — Milyen elképzeléseik vannak a jelenlegi lakossági panaszok orvoslására? — A köztisztasági munkában részt vevőket anyagilag még inkább érdekeltté akarjuk tenni a pontosabb munkavégzésben. Gépparkunkat növelni és korszerűsíteni fogjuk. A városban levő jelenlegi 10 körzetet átszervezzük, felülvissgáljuk, hol milyen gyakorisággal kell szemétszállítást végeznünk. Hatékony eszközökkel próbáljuk meggyőzni a lakosságot a kukaedények megvásárlására, mert egységes edények esetében gyorsabb a munkánk. Nem a papírt nézték, hanem a papírpénzt Fájer — ezres alapon — Milyen sörötök van? — Látszik, hogy régen városon élsz. Nálunk nem azt szokták kérdezni, hogy milyen sör van, hanem hogy van-e sör? Sőt, nyáron, még azt sem. Látják messziről, hogy kong a terem az ürességtől, ilyenkor aztán kérdés nélkül is tudják: nincs. Ez a kis párbeszéd egy falusi étteremben hangzott el — szinte bármelyikben elhangozhatott volna —, amelyiknek gyerekkori ismerősöm volt a vezetője és különösebben nem is lepődtem meg, mert tudom, hogy ha a rokonságból egy-egy kisebb ünnepség — névnap, ballagás, keresztelő — van, vagy a városról viszünk sört, vagy hetekkel előtte bejárják még a szomszédos községeket is, hogy sörhöz jussanak. Városi éttermekben, presszókban szerencsére ma már ritkán mondják a vendégeknek, hogy nincs sör, sőt vannak olyan helyek is, ahol ez már teljesen elképzelhetetlen. Pedig a sört sem kívánságra szállítják, mert mivel meglehetősen kevés van, éppúgy a Belkereskedelmi Minisztérium határozza -meg, hogy egy-egy megye mennyit kap, mintha hús lenne. A sörgyárak ismerik a megyei adatokat, tudják: menynyi jár ebből a vendéglátónak, a szövetkezeteknek és az élelmiszer-kiskernek, hogy legyen a boltokban is. A vállalatok, a szövetkezetek pedig arról döntenek, hogy a számukra meghatározott keretből melyik étteremnek, Vesztegetés! botrány a nyíregyházi sörlerakatnál presszónak, kocsmának, vagy boltnak mennyi jut. Ennek alapján történik a szállítás. Illetve ennek alapján kellene történnie. De mint ahogy most kiderült, a Borsodi Sörgyár nyíregyházi kirendeltségén az utóbbi időben nem a papírt nézték, hanem a papírpénzt, s az kapott ameny- nyire szüksége volt, aki lerótta háláját Kondás Józsefnek, a kirendeltség 29 éves vezetőjének. Kondást tavaly nevezték ki a sörgyár megyei kirendeltségének vezetőjévé, s hamar rájött, hogy addig, amíg nem lehet korlátlanul kielégíteni sörből az igényeket, addig sok étterem- és italboltvezető, maszek kocs- máros és a szerződéses vendéglátóhelyek üzemeltetői nem sajnálnak néhány ezrest azért, hogy náluk mindig legyen sör. A nagykállói bisztrónak ebben az évben 165 hektoliter sört kellett volna kapnia, de augusztusig — ekkor tartóztatták le Kondás Józsefet — 440 hektolitert kaptak. A Szindbád Nyíregyházán szintén dupláját vitte el: 680 hektoliter egész évi mennyiség helyett 1174-et, az Estike 700 helyett 1277-et, a Hangulat 540 helyett 730-at, a maszekok között pedig a Gondűző vitte el a pálmát, ő 421 hektót kapott, ennyit összesen három maszekkocsmába sem szállíttatott Kondás. Amikor a vesztegetési história kiderült, letartóztatták Kondást, akire eddig 40—45 ezer forintot bizonyítottak rá, amit 16 vesztegetőtől kapott. Ez természetesen még nem végleges adat, hiszen a nyomozás még most is folyik. Mi vitte rá Kondást arra, hogy kenőpénzért adja a sört? A kapzsiság. A 29 éves, nőtlen fiatalembernek saját háza, 1300-as Ladája van, az idei havi keresete meghaladta a 9 ezer forintot, de neki ez is kevés volt. Igaz, sok pénz kellett a kártyára, hiszen ezerforintos vízivel fáje- rozni csak tele bukszával lehet, de kellett a heti hetven lottószelvényre és a heti 200 —300 totóra is a pénz. Akik azoknak a kocsmáknak, éttermeknek a vendégei voltak, ahová rendszeresen érkezett a sörszállítmány, aligha háborodnak fel e vesztegetési histórián, hiszen ők jól jártak, mert mindig megkapták sörüket. De vajon mit mondanak azok, akik olyan éttermekbe, italboltokba jártak, amelyeknek a vezetői naivan azt remélték, hogy ha valaki megszabta: nekik mennyi sör jár, azt meg is kapják. Most már tudhatják, hogy nem véletlenül maradtak el a sörösautók, az ő adagjukat is a vesztegetők italboltjainak asztalainál szolgálták fel. Balogh József „Záróra" a múzeumfaluban Még néhány nap, s ismét eljön a „záróra” ideje a Sóstói Múzeumfaluban. Október 31-én még fogadják a látogatókat, s november 1-től bezárják a kaput a nagyközönség előtt. Jó volt az idei szezon, bár rekordot nem értek el, a tavalyi év jobban sikerült. Most szeptember végéig 35 ezer 726-an keresték föl a szabadtéri néprajzi bemutatót, októberre háromezer körül várható az érdeklődők száma. Elmondhatjuk, hogy most már az egész világon ismertek „skanzen”-nak is neve- zett szabadtéri gyűjteményeink, s bár a külföldi látogatók természetesen a szentendreibe jutnak el a leghamarabb, a sóstóiba is messzi földről érkeznek a vendégek. Idén a japánoktól és kínaiaktól kezdve a világ minden tájékáról jöttek — leggyakrabban az amerikai magyarok, akiknek családjuk, hozzátartozójuk maradt itt. Hagyomány már, hogy az októberi múzeumi és műemléki hónapra mindig újabb létesítményeket adnak át. Idén a tarpai házhoz tartozó gazdasági épületek együttese készült el. A zárás természetesen nem jelent téli álmot. Az itt dolgozó múzeológusok és építőipari szakemberek folytatják a külső munkákat, mindaddig, mig végképp be nem szorulnak az idő elől. S készülnek arra, hogy jövő tavasszal ismét kitárják a kaput a látogatók előtt. (be) A díszesen faragott tornácú tarpai lakóház a Sóstói Múzeumfaluban. Exhumáláa a temetőben A „halott“ visszatért Nem mindennapi bizonyítási eljárást végeztek a hét közepén Nyíregyházán, az Északi temetőben. Egy két héttel ezelőtt eltemetett halottat exhumáltak. Az eljárás során az elhunyt nőt férje és lánya egyértelműen felismerte. Csakhogy őt korábban mások is családtagjuknak „ismerték” fel, ezért került Kótaj helyett a nyíregyházi temetőbe. A bonyolult ügy kezdete szeptember 15-re nyúlik vissza, amikor a nyíregyházi vásártéren egy akasztott nőt találtak. Igazolványa nem volt, de hozzátartozói — apósa, sógora és sógornője — is felismerték. Férjének nem mutathatták meg, mert börtön- büntetését töltötte. A család nem túlzottan viselte szívén a közéjük került fiatalasszony sorsát, s a boncolás után csak többszöri felszólításra, október 10-én temették el a halottat.^ Közben szeptember 19-én a rendőrségre bejelentés érkezett, hogy Kótajból szeptember 14-én. vagyis a halott megtalálása előtt egy nappal eltűnt egy nő. Sokáig nem történt semmi, október 19- én azonban az „eltemetett” nő megjelent apósa lakásán. Természetesen nagy volt a riadalom, s miután felocsúdtak a kábulatból, jelentkeztek a rendőrségen, hogy tisztázzák a félreértést. Elmondták, hogy mindennapos volt az asszony távolléte, ezért nem jelentette apósa az eltűnését, pedig a vásártéri „megtalálását” megelőzően már napokkal nem tartózkodott ottLátták vagy észrevették? „ . .. az alma értékesítésénél pedig fel kell tárni azokat a csatornákat, amelyeket eddig nem kerestünk és nem használtunk ki!” Kiemelés felsőbb szerv útmutatásából, amely az almagondokon óhajt enyhíteni. A „kell” helyére behelyettesítjük a „fogjuk” szót, és máris határozat egy tsz vezetőségének ülésén. Lehet, hogy azonnal nem világos az összefüggés, de azért folytatom: felkerekedik a százhuszonvalahány tsz elnöke, távollétében más, felelős helyettese, valamennyi kereskedelmi vállalat képviselője és elmegy Miskolcra, a minisztérium aktuális tájértekezletére. Utánukered személyemben a sajtótudósító és mit lát a szomszéd megye szívében, mielőtt a tanácskozás elkezdődne? Első osztályúnak kikiáltott almát 14, azaz tizennégy forintért. A küllemét hadd ne ecseteljem, a legkevesebb, hogy ráncos volt a fonnyadtságtól, mintha úgy május eleje táján járnánk. Az ára is a tavaszt idézi, de könyörgöm október van. Nyíregyházán a Búza téren ötforintos almavásárt tartanak, öklömnyi mosolygó jonatánból. Vajon hány me- gyémfia tsz-elnök vette észre, hogy kilencven kilométer távolság nem indokol ekkora különbséget? Ha nem félnék a megbélyegző lánckereskedő jelzőtől, az ötforintos almát felvásárolnám és Miskolcon lenyomnám tíz forintra az alma árát. Mielőtt érvényt szereznek a szépen hangzó vezetőségi határozatnak. E. S. x Veszélyes N em tetszik, hogy falra (gödörbe hányt) borsó olykor az írott szó. Lapunkban, hetekkel korábban szóvá tettük, hogy a mátészalkai gimnáziumhoz vezető távhővezeték építői enyhén szólva nagyvonalúan kezelik a baleset- védelmi előírásokat. Akkor a földön heverő, piros-fehér, a balesetveszélyes helyet elméletben lezáró, de így a földön semmit sem érő műanyag csíkok háborították fel — okkal — a fotóriportert. A bírálatra az építők nem feleltek. Vagy azért, mert egyáltalán nem érdekelte őket, mondván, hogy vigyázzon mindenki magára, vagy azért, mert annyira igazat adtak a bírálatnak, hogy kár is lett volna vitatkozniok. ök dolgoznak tovább ugyanúgy, ahogyan addig. A gödröket még azóta sem temethették be, a csíkokat változatlanul tépdesi a szél, azok változatlanul hiányosak. Az úttesten néhány, sötétben láthatatlan, ledobott cső jelzi a veszélyt, bizonyságául annak, hogy hiába vannak jó előírásaink, ha nem tartják meg azokat. B. G. sötétrendelet K özepes városnak rendelte meg a tanács Nyíregyházát a TI- TASZ-nál — mármint az utcák világítását illetően. Van ugyanis egy közvilágítási rendelet, amely szerint három kategória alapján kapcsolhatják fel a lámpákat es- ténként. Nos, most Nyíregyházán — ahogy Deák Zoltán kirendeltségvezetőtől hallót- tűk — 16,45-kor felgyúlnak a lámpák, reggel 5,30-kbr kialszanak. Az újabb tíznapos ciklusban, november 1-től már 16,30-kor gyújtják a lámpákat, s 5,50-ig égnek. Kérjük a kedves, dühös olvasót, akinek iskolából a napnyugta utáni szürkületben botorkál haza a gyermeke: csillapodjon. Jövő hét szerdán ugyanis 16,28-kor nyugszik le a nap (Budapest sze- rint, s nem árt tudni, hogy nálunk 12 perccel korábban van napkelte és napnyugta). L. B. hon. (Mint utólag kiderült, több mint egy hónapig volt távol.) Ekkor merült fel a rendőrségen a csere gyanúja. Korábban miért is kételkedtek volna a közvetlen hozzátartozók szavában? Ezután felgyorsult az eltűnt kótaji személy után a nyomozás. Nem volt nehéz megállapítani, hogy a Nyíregyházán eltemetett és Kótajból eltűnt nő egy és ugyanazon személy. A férjjel és lányával előbb fényképről azonosították a vásártéren talált halott nőt, de a teljes bizonyosságot 3, kihantolás utáni azonosítás adta. Mind a ketten felismerték a feleséget, illetve az édesanyát. A rendőrség a maga részéről lezárta az ügyet, hiszen bűncselekmény nem történt. Az ügy viszont tanulságos. Nem történhetett volna meg ilyen eset, ha azonnal jelentik mindkét személy eltűnését a hozzátartozók, s az azonosításkor nem felületesen állapítják meg a halott kilétét. Sipos Béla
