Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

2 Kelet-Magyaromág 1984. október 27. Naponta 11—12 ezer liter tejet csomagol­nak. © Tízezer pohár tej­föl mindennap. 700 kilogramm ízle­tes túró készül, fél­kilós és ötkilós cso­magolásban. (Jávor László képriportja) T I S Z AT E J. Ebben az évben alakult és kezdte meg a termelést Rakamazon a Tiszatej üzem. Három termelőszövet­kezet — a timári Béke, a gávavencsellői Szabadság, a rakamazi Győzelem, mint gesztor — és a Raka- mazi Áfész társulásával létrejött üzem naponta 18—20 ezer liter tejet dolgoz fel. Ez a tejmennyiség, illetve a belőle készült tejtermék — túró, tejföl és karamellás tej — naponta négy járattal, mintegy hetvenezer fogyasztóhoz jut el, tizennégy községet érintve. Üzemi óvodában — németül Ahány nyelv, annyi ember Már van egy fehér hol­lónk: a gabonaforgalmi* vál­lalat üzemi óvodájában har­madik éve tanítanak német nyelvet... ECY POHÁR VIZET SEM? Szaporodnak a sajtóban az idegen nyelv tanulására buz­dító sorok. Elszomorító in­Öntvénytörő és papírbálázó Barkácsolók paradicsoma A Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat három megyét fog össze. Szabolcs-Szatmárban a megyeszékhelyen kívül Kisvárdán, Vásárosnamény- ban, Nyírbátorban és Máté­szalkán van telephelye, vala­mint Fehérgyarmaton és Balkányban egy-egy átvevő­helye. A nyíregyházi telep­hez három állandó és egy mozgó átvevőhely tartozik. Az utóbbi és a Színház utcai felvásárlóhely szerződéses üzemeltetésű. Mint Belinszki Tibor telepvezetőtől megtud­tuk, az idei évben mintegy 8500 tonna ócskavas, nyolc- száz tonna színes fémhulla­dék, háromezer-kétszáz tonna papír-, 110 tonna textil- és húsz tonna műányag hulla­dék begyűjtését tervezik. A hasznosítható hulladék- anyagok összegyűjtésében az úttörők jeleskednek. Egész évben folyamatosan vásárol­ják fel tőlük a vasat, a pa­pírt. A tanév második felé­ben lángol fel jobban a gyűj­tési kedv, mert akkorra el­döntik, merre szeretnének kirándulni, és a költségek egy részét a MÉH-be szállí­tott anyagok árából kíván­ják fedezni. A vállalat és az iskolák között állandó kap­csolat van. A gyűjtésben élen állnak az Árok utcai és a borbányai ált. iskola tanulói. A Hazafias Népfront városi bizottságával karöltve szer­vezik a hasznosítható hul­ladékgyűjtéseket, melyek el­lenértékét településfejlesz­tésre — óvodák, iskolák bő­vítésére, építésére — lehet fordítani. A telepen összegyűlő anya­gokat a MÉH dolgozói válo­gatják. A vashulladékot ko­hókba adagolható, illetve szállítható méretekre vág­ják. Az öntvényeket két műszakban darabolja az önt­vénytörő torony. Az összezú­zott ócskavas nagy részét a kisvárdai Vulkán öntödében dolgozzák fel. A lemezhulla­dékokat a Lenin Kohászati Művek ózdi üzemébe szállít­ják. Papírbálázó gép tömö­ríti, csomagolja a minőség szerint szétválogatott papíro­kat. A jelenlegi berendezés száz-százötven kilós bálákat készít. A közeljövőben tele­pítenek le egy nagyobb ka­pacitású gépet, amely három­száz kilós „adagokat” for­mál a hasznosítható hulla­dékból. Az új bálázótól azt várják, hogy meggyorsítja a feldolgozást, és jobb lesz a vagonkihasználás, ami mind költségmegtakarító tényező. Az osztályozott papír egyéb­ként a Papíripari Vállalat szolnoki, dunaújvárosi és lá- batlani gyárába utazik. A nyíregyházi MÉH-telep a hasznos hulladékok felvásár­lásán túl foglalkozik lakos­sági célokat szolgáld áruk értékesítésével is. A barká­csolók, építkezők válogathat­nak a különböző méretű idomacélok, csövek, vaskerí­téselemek között. A közel­múltban nyitotta meg a vál­lalat a Kígyó utcai olcsó áruk boltját, hogy javítsa az ellátást méterárukból, ruhá­zati cikkekből és háztartási edényekből. (reszler) •• Üvegek a betonhoz Dolgozni nem szeret, inni annál inkább Rézműves Sán­dor 45 éves jándi lakos. Az alkalmi munkából élő Réz­műves augusztus 23-án ala­posan beivott, s amikor elfo­gyott a pénze, egy rekesz sörösüveget vitt el élettársá­val beváltani az italboltba. Mivel Rézműves rendőri fel­ügyelet alatt áll, s emiatt nem mehet be az italboltba, élettársát küldte be, de úgy, hogy az üvegekért ne pénzt, hanem sört kérjen. Az asszony megkapta az öt üveg sört, s Rézműves nyom­ban hozzá is akart látni az iváshoz. Az asszony kérte: inkább vigyék haza, otthon igyák meg, de Rézműves nem volt hajlandó erre. A vita annyira feldühítette, hogy az üvegeket az út betonjához verte. Rászólt a körzeti meg­bízott rendőr is, aki civilben volt ott, de Rézműves neki sem hagyta abba garázdálko­dását. Csak akkor juhászo- dott meg, amikor a rendőr- járőr odaérkezett. A Kisvárdai Városi Bíró­ság Rézműves Sándort 4 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te, a büntetés végrehajtását azonban 1 évi próbaidőre fel­függesztette. Ugyancsak garázdaság mi­att állt bíróság elé Sinka János 28 éves csarodai lakos. A helyi tsz tehenésze szep­tember 17-én berúgott, de azért este még elment az italboltba. Üjból sörözni kez­dett, aztán jókedvében az asztalt kezdte verni. Az italbolt vezetője rászólt, de Sinka nem hagyott fel a do­bolással, hanem megöléssel fenyegette a boltvezetőt. Be­lekötött a vendégekbe is, majd amikor már kint volt az utcán, sörös- és kólásüve- geket tört. Az italboltvezető értesítette a rendőrt, de Sin­ka őt is megöléssel fenye­gette. A garázda Sinkát a bíróság 8 hónap 15 százalékos bér­csökkentéssel járó javító-ne­velő munkára ítélte. Mindkét ítélet jogerős. Kezdőknek a Kezdő utcán Láncházak a kertvárosban Néhány kiskerttulajdonos elindult a boltba, földjé­nek megműveléséhez gépet keresni. Nem volt, elmentek másik, aztán harmadik, meg még a tizedik boltba is, így aztán egyre több jelzés érkezett az importtal fog­lalkozó vállalathoz, hogy mindenki ilyen gépet keres. Belemarkoltak a dolláros bukszába, behoztak egy je­lentős szállítmányt, aztán kiderült, hogy a tizede sem kell, mert kevesen keresték a gépet, csak sok helyen jártak. Körülbelül ilyen ma a helyzet Nyíregyházán a te­lekfronton is. Ha valaki nem kap épp ott telket, ahol sze­retne, mondjuk a város köz­vetlen központjában, és ezt elhíreszteli, mindjárt kész a súlyos konklúzió: csak be­szelnek, hogy építkezzünk, meg, hogy segítik a magán­erős építkezést, telket meg nem adnak hozzá. Pedig te­lek van,' legalább tíz helyen kínálják a tanácson, 15 ezer forinttól 280 ezerig lehet vá­logatni, igény és pénztárca szerint. ÖTVEN FORINT NÉGYSZÖGÖLENKÉNT Angyal Lászlót, a Nyíregy­házi Városi Tanács műszaki osztályának főelőadóját nem könnyű mostanában megta­lálni. Sóstóhegyre tette át néhány napra székhelyét, a Szabó Lőrinc és az Igrice ut­cák közötti terület kisajátítá­sán dolgozik, ahol 48 telek lesz majd, s bár csak egyet­len lakóépületet kell felál­dozni, mégsem olcsó terület, mert szépen művelt földről van szó. — Eredetileg hatszáz fo­rintért akartuk adni négy­szögölenként, de ebből már csak akkor lesz valami, ha megtámogatjuk a megyei ta­nácstól kapott pénzből. Drá­gábban sikerül a kisajátítás, mint terveztük, és a közmű­vek közül legalább a vil­lanyt és a vizet oda kell ve­zetnünk és szeretnénk szi­lárd burkolatú utat is, mert máshol ezt már biztosítani tudjuk. Sorolja tovább a főelőadó a már kialakított, vagy már kinézett területeket, ahol építkezni lehet. Orost, ahol a Kezdő és az Élet utcákban 98 telket alakítottak ki, s olyan sikere volt hogy napok alatt gazdára találtak. Mindössze tizet sikerült visszatartani, hogy ha valakinek mondjuk összedől a háza, vagy lead egy tanácsi lakást, tudjon ezen a részen is telket kí­nálni a tanács. A Vajda-bo­kori 40 telek már nem ilyen kelendő, jószerint az ottla- kók gyerekei igénylik, pedig 7 kilométerre Nyíregyházá­tól. ötven forintért kínálják négyszögölenként. Zártkert­ben is legalább száz forin­tért szoktak tartós használat­ba adni földet, Vajda-bokor­ban pedig a 15 ezer forintos telekárból elég ötezret befi­zetni, a többit tíz évig tör­leszthetik, ami 100 forintnál nem több havonta. Borbá­nyán a homokbánya terüle­tén is alakítottak 12 telket, víz, villany van. KEDVELT TERÜLET A Korányi Frigyes utca ko­rábban is népszerű volt ma is kedvelt terület, minden közmű ott van, ezért a mos­tani, még gazdára váró 30 telek mellé újabb 300 kiala­kítása került belátható közel­ségbe. A Magdaléneummal szemben eredetileg 147 la­kást akartak építeni, de mi­vel kevesebb állami lakás épül a tervezettnél, ide en­gedi a tanács az OTP-t is. persze csak erre a területre illő lakásokat építhetnek Ügyelnek tehát arra, hogy a kertvárosi jelleg megmarad­jon, az utcafrontra éppen ezért megmaradnak a terve­zett láncházak. Itt 210 ezer lesz egy telek a lánc- és az átriumházakhoz, az OTP-nél természetesen olcsóbb lesz a telekár, mert osztatlan és mert nyilvánvaló, kisebb lesz a terület nagysága is. Épül­het még a gyógyszertárköz­pont mellett is 37 lakás, itt azonban csak a tanácsi bérla­kást leadok, vagy jogos igé­nyükről lemondok juthatnak telekhez. KINEK JÁR KEDVEZMÉNY? Ami a jövőt illeti: a Ti- szavasvári út északi oldalán 300, a Kállói úton, a templom és a Zöldért között 200 telek alakítható ki, de ehhez előbb módosítani kell a város ál­talános rendezési tervét. A vízműtársulat megalakult már Borbányán, így itt a vil­lanyon kívül víz is lesz és ha sikerül a területet nor­mális áron megvenni még utat is építenek. Tovább foly­tatják az orosi telekalakítá­sokat is, hiszen már 30 újabb igénylőt tartanak nyil­ván. Természetesen élnek a nyírteleki és nyírpazonyi le­hetőségek is, ezeken a tele­püléseken 50 ezer forint ked­vezményt kapnak telkenként a tanácsi bérlakást leadok, vagy arról lemondó nyíregy­háziak. Korábban az volt a gyakor­lat, hogy a tanács, ahol ép­pen üres terület volt. ott alakított ki telkeket, aztán vagy kellett, vagy nem. Mos­tanra fordult a kocka: kér­deznek, igényeket gyűjtenek, s ahol sokan építkeznének szívesen, ott keresik a mód­ját a telekalakításoknak. Ilyen Oros, Borbánya, ilyen Sóstóhegy, aztán a Korányi Frigyes utca és a Tiszavasvá- rl út északi oldala is. És ez már rosszindulattal is bő vá­laszték. Balogh József Számítógépekhez készítenek alkatrészt a BEAG nyíregyházi elektroakusztikai üzemében. A magas szakmai munkát igény­ló tápegységeket Drevenyák György műszerész méri be. (E. E. felv.) terjúkat hallunk rádióban, tévében: nyolcévi orosz nyelvtanulás után egy pohár vizet nem tudnak kérni a fiatalok. A vezetők nyjelvis- meretét is több nagyüzem­ben vették nagyító alá, s így például a Taurusnál előír­ták, milyen munkakörök be­töltésének feltétele az ide­gen nyelv elsajátítása. Megyénkben a Tudomá­nyos Ismereterjesztő Társu­lat szervezésében tanulnak a legtöbben idegen nyelvet sza­badon választott alapon. Mintegy ezerre tehető azok száma, akik általában heti két alkalommal részt vesz­nek a tanfolyamokon. A szakemberek becslése szerint ugyanennyien vesznek leckét magántanároktól. A listave­zető a német, legutóbb nyolc felnőtt, nyolc gyermek és nyolc üzemi csoport műkö­dött. A sorban ezután az an­gol következik, majd a fran­cia és az orosz. TÁRSALGÁSI KÖR? Ügy vélik, valószínűleg né­metül beszélnek a legtöbben itt a környéken — erre ala­pozva hirdetett a TIT német nyelvű társalgási kört. Célja, hogy friss maradjon a nyelv- használat, s rendszeres gya­korlással csiszolódjék a nyelvtudás. Megmagyarázha­tatlan, hogy miért nem ér­dekelte mindazokat, akik is­merik a nyelvet, de nincs módjuk a társalgásra. A cso­portot nem tudták megindí­tani — nem volt jelentkező. Ugyanerre a sorsra jutott a latin nyelvtanfolyam is. Mondják, azért is veszí­tettek népszerűségükből a TIT-nyelvtanfolyamok, mert ma már nagyon kevesen vál­lalnak itt óraadást, inkább otthon tanítanak, kevesebb hallgatót több pénzért. Való igaz, hallottuk a TIT-ben: kevesen vállalják, de akik maradtak, mind nagy elhi­vatottság miatt tették. MOZDULÁS A GYÁRAKBAN Apró jelek mutatják, ta­lán mégis sikerül előrelen­dülni. Egyre több munka­helyről kérnek tanfolyamo­kat, mind kezdők, mind ha­ladók számára, újabban pe­dig az intenzív, nyelvvizsga­előkészítő tanfolyamok iránt nagy az érdeklődés. Helyi kezdeményezésekről is ér­keznek hírek: a Divat Ruhá­zati Vállalatnál tizennyolcán kezdték meg a német nyelv tanulását. A nyári nyelvi tábor is szép sikerrel zá­rult. Olyan jelek ezek, me­lyek azt mutatják, ismét kezd becsülete lenni a mondás­nak: ahány nyelv, annyi em­ber ... Baraksó Erzsébet A mezőgazdaság feladatairól Tájértekezlet Az ország mezőgazdaságá­nak és élelmiszertermelésé­nek idei teljesítményét érté­kelte, valamint a következő év feladatairól tárgyalt a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium tájérte­kezlete tegnap Miskolcon. A tanácskozáson megyénk me­zőgazdasági nagyüzemeinek és a velük kapcsolatban álló vállalatoknak és intézmé­nyeknek a képviselői is részt vettek, és a már említett na­pirendi pontokon kívül is­mertetést hallgattak meg a közgazdasági szabályozók várható változásairól is. Az előadó Szabó Ferenc minisz­terhelyettes volt. o NEM MINDEN HULLADÉK

Next

/
Thumbnails
Contents