Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-30 / 255. szám
1984. október 30. Kelet-Magyarország 7 1984. uktóber 30., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek. — 9,44: Népzenei hagyományőrző műsor gyerekeknek. — 10,05: Diákfélóra. Kelta népek meséi. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,53: Kamarazene. — 11,39: Jókai Mór: Az élet komédiásai. — 2. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Offenbach: Piaci dámák — operett. — 13,45: Béres János népi kamaraegyüttese játszik. — 14,10: Magyarán szólva ... — 14,25: Orvosi tanácsok az almáról. — 14,30: Dzsesszmelódi- ák. — 15,00: Élő világirodalom. Philip Larkin és nemzedéke. — 15,20: Kovács Béla (klarinét) felvételeiből. — 16,05: A Nyitni- kék postája. — 17,00: A létezés művészete — II. — 17,3p: Verdi: Don Carlos. Erzsébet és Carlos kettőse. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: A sánta réce. Magyar népmese. — 19,15: Gondolat. A rádió irodalmi lapja. — 20,00: Évszázadok mesterművei. — 20,40: A zene nem ismer határokat. . . Szórakoztató zenei műsor. — 21.30: Ami a számok mögött van. Rehabilitáltak? Riport. — 22,20: TÍZ perc külpolitika. — 22,30: Vásárhelyi Zoltán vezényel. — 22,50: A közjó szolgálatában. — 23,00: Händel operáiból. — 0,10: Marenzio-madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,05— 12,00: Napközben. A fő téma: Házi szociális gondozás. — 12,10: Jeanette' McDonald és Nelson Eddy Romberg filmzenéiből énekel. — 12,30: Berki László népi zenekara játszik. — 13,05: Pophullám. — 14,00: Zenés délután. Csavlek Etelka operaóriákat énekel. — 14,15: Csárdások. — 14,40: Hangos szótár: agitáció, konspiráció, rehabilitáció. Beszélgetés idegen szavakról. — 15,05: Tűzön- vízen. Részletek Cowl operettjéből. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17.30: Tini-tonik. — 18,30: Népzenekedvelőknek: Városi népzene. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Verbunkos- muzsika. — 20,27: Pantaleón és a hölgyvendégek. 8. (befejező) rész. — 21,05: Népszerű dallamok. László Margit és Fülöp Attila énekel. — Kb. 22,05: Operettdalok. — 22,40: Táncházi muzsika. — 23,20: Patrick Mo- raz Coexistence c. albuma. — 24,00—4,30: Éjféltől — hajnalig. A Petőfi rádió zenés műsora 3. MŰSOR 9,08: Fauré: c-moll zongora- négyes. — 9,41: Aix-en Proven- ce-i fesztivál — 1983. Rameau: Hippolytus és Aricia. ötfelvo- násos opera. — 12,30: Liszt-művek. — 13,05: Világújság. — 13,20: A Bartók vonósnégyes játszik. — 14,08: Zenekari muzsika. — 15,20: Zenei tükör. — 15,50: Mozart: Szöktetés a sze- rájból. Részletek. — 17,00: Két keréken Magyarországon. Gir- be-gurbe Göcsejben. — 17,30: A népszokások dalai. III/l: Farsangtól Szentivánig. — 18,00: Holnap közvetítjük ... Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. — 18,30: Na materrr- jem jeziku. Szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor. — 19,05: In der Muttersprache. Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19,35: Bach: h-moll szvit. Barthold Kuijken (fuvola) és a La Petite Bande. — 19,58: Életem az opera. Válogatás Rolf Liebermann könyvéből. — 20,40: Geiger György trombitán ját- zsik, közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és fúvósegyüttese. — 21,02: Latin-Ame- rika irodalma. A civilizáció és a barbárság határán: a regio- nalista regény. — 21,27: Sáros- » pataki diákdalok. Bikfalvy Júlia és Bordás György énekel. — 21,43: Az Osztrák Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Madarász Katalin és Bodza Klára énekel. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Siket Ferenc előadása az alkohol és a gyógyszer kölcsönhatásáról — Géphasznosítás a mezőgazdaságban (Váflkonyi Zsuzsa) — A termelők kereskedelmi joga (Szilágyi Mária) — Stukkók sorsa (Pálfi Balázs). — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József). MAGYAR TY 8,05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.). — 8,10: Iskolatévé. Deltácska. Építőművészek az állatvilágban. (Az állatok lakóhelye.) (FF) —8,30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat). A könyvtár mindent tud. (FF.) — 9.00: Orosz nyelv (ált. isk. 4. oszt.) — 5. rész. — 9,10: Fizika (ált. isk. 8. oszt.). A súrlódás, közegellenállás. (FF.) — 9,35: Élő múzeum. Látogatás a drezdai közlekedési múzeumban. — 9,55: Parasztok. Lengyel tévéfilmsoro- zaí XIII/7. rész: Az erdő (ism.). — 10,45: Híres spanyol operaénekesek. Spanyol filmsorozat. Pedro Lavirgen (ism.). — 11,45: Képújság. — 15,0C: Iskolatévé. Pedagógiai pszichológia. Nevelési helyzetek II. (FF.) — 15,25: Élet az ókori Keleten. (Az 5. osztályos történelemhez.) — 15,55: Súrlódás, közegellenállás. (A 8. osztályos fizikához.) (FF.) — 16,25: Hírek. — 16,30: A Himalája meghódítása. Francia filmsorozat VI/5. rész: Nők a Himaláján (ism.). — 17,20: Egy nyári túra emlékei. Riportfilm. — 17,50: Rohan az idő. Kedvelt dallamok — II. rész (ism.). — 18,15: Képújság. — 18,20: Az öntözővíz kacskaringói. A szegedi körzeti stúdió műsora. (FF.) — 18,50: Ministúdió ’84. — 18,55: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Az Onedin család. Angol tévéfilmsorozat X/9. rész: Felderítetlen vizek. — 20,55: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja. — 21,55: Tőkei Ferenc- portré. — 22,45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18,20: Egy ősember kalandjai. Francia rajzfilm. — 18,50: Képújság. — 18,55: A vad Colorado. Amerikai rövidfilm (ism). — 19,45: Emberek a Bjescsadokban. Lengyel rövidfilm. — 20,00: Üjra itthon. Beszélgetés Szalay Lajossal (ism.). — 20,45: Tv-híradó 2. — 21,05: Reklám. — 21,10: Barátságos arcot kérünk. NDK tévéfilm. — 22,30: Képújság. SZOVJET TV 16,45: Ma a világban. — 17,05: Rajzfilm. — 17,15: Hírek. — 17,20: Húsz nap háború nélkül — film. — 19,00: Híradó. — 19,35: Mit? Hol? Mikor? Tévé- rejtvény. — 20,50: Ma a világban. ROMÁN TV 15,30: Rajzfilmek. — 15,45: Népdalok. — 16,10: Fórum. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Beszélgetés a jövőről. — 20,35: Költészet. — 21,00: Színházi est: Virgil Puicea ,,Az út kezdetén” című műve. — 22,10: Dalok. — 22,20: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SOK PÉNZNÉL JOBB A TÖBB. Béke mozi: de.: A FESTŐ FELESÉGE. Ea. k.: 9 és 11 óra! Móricz mozi: KISAPÁK NAGYAPÁK. ÉS Újabb kártevő? Exportra a háztájiból Almagond ide, vagy oda, az élet nem áll meg, ami megtermett, azt a gazda igyekszik jó minőségben leszedni, csomagolni és értékesíteni. Kapocska László tiszaberce- li kistermelő kertje 900 öles, a gyümölcsös egy része fiatal, de máris jól terem. Idén a „háztájiból” 12 tonna almára számítottak és ez igazolódott. A szüret kezdetén négy tonna körszedett almát értékesítettek, 200 ládával adtak szovjet exportra. így az első osztályú minőség meghaladta az 50 százalékot. Az almaszedésben, az osztályozásban és csomagolásban a család apraja-nagyja részt vett. A termelés és értékesítés biztonságát növelte, hogy az áru eladása a termelőszövetkezeten felvételt tette. keresztül történt. A Jávor László készíSzőlőtelepítés Tudni illik hol a határ Különleges cincérekre (ne- oclytus accuminatus) bukkantak a makói Maros-híd közelében. Hatvan darabot gyűjtöttek össze az amerikai földrészen ismert kártevőkből, amelyeket eddig még nem észleltek. A körülbelül 2 centiméter nagyságú sárgás-pirosas színű cinéért a szőlőtőkék és gyümölcsfák veszedelmes kártevő jeként tartják számon. Petéit ugyanis ezekre ralkja és a lárváik a furatok sokaságát rághatják a növénybe. Jelenleg főként a kiskertek, még inkább a kevésbé gondozott ültetvények tulajdonosainak kell figyelniük a veszedelmes kártevőre. A terület kiválasztásakor főleg az adott vidéken uralkodó időjárást kell figyelembe vennünk, kerülnünk kell a fagyzugos részeket. A létesítendő csemegeszőlő-ültetvény helyének kijelölése után telepítési tervet célszerű készíteni. Érdemes bejárni a területet és a helyszínen kell kijelölni a hobbiház, a kút és az utak helyét. A látottak alapján lehet elkészíteni a részletes telepítési tervet. Ebben rögzíthetjük a talajminták vételének a helyét. A talajvizsgálatot térítés ellenében, a növényvédelmi és agrokémiai állomások talajtani laboratóriumaiban végeztethetjük el. Ugyanígy el kell végezni a terület beosztását, fel kell jegyezni a telepítésre kerülő szőlőfajtákat, a sor- és tőtávolságot, a támaszrendszert és végül a végrehajtás ütemtervét. Igen gyakran származik vita — sőt sokszor pereskedés is! — abból, hogy az új telektulajdonosok nem tudják milyen távolságra telepíthető a szőlő a földterület, mezsgyehatárától. Ezzel a kérdéssel a szőlő- és gyümölcstermesztésről szóló 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelet foglalkozik igen behatóan. Eszerint az ingatlan tulajdonosa köteles megtartani az ingatlan határától számított legkisebb telepítési (ültetési) távolságokat : belterületen és zártkerten belül szőlő esetében 0,50 métert, — külterületen, zártkerten kívüli szőlő esetében 0,80 métert, — közút és vasút mentén — ha a szomszédos terület szőlő, gyümölcsös, vagy zártkert — minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább egy méter, három méternél magasabbra növő fát és bokrot legalább 3 méter távolságra szabad telepíteni! A teljesen új csemegeszőlők telepítésekor — tapasztalt kertészek megfigyelései szerint — a terület előkészítése döntően a domborzati viszonyoktól és a talaj szerkezetétől függ. Nem hanyagolható el a terület megtisztítása, az utak, a vízlevezetők megépítése és a kisebb egyenetlenségek planírozása. A homoki szőlőkben ügyelni kell a homok megkötésére, amit értékes zöldtrágyanövények vetésével tudunk megvalósítani! Sajnos sok hobbikerti szőlő- termesztő a sok tőke és a még több gyümölcsfa híve, így a kertet agyonzsúfolják olyannyira, hogy a tőkék és gyümölcsfák már teljes „termésbelépésük” előtt akadályozzák egymás fejlődését! Karós szőlőt ne telepítsünk lxl méternél kisebb sor- és tőtávolságra. A huzalos támaszd szőlők sortávolságát a később megépítendő támasz magassága eleve meghatározza. A támasz, illetve a lombfal magasságának és a sortávolságnak 2:3 a kívánatos aránya. Tehát, ha 2 méter magas lugasokat akarunk kialakítani, akkor legalább 3 méteres sortávolsággal számoljunk. Lugassorok létesítése esetében a tőtávolság — lehetőleg — ne csökkenjen egy méter alá. A tőkék helyének kijelölése után elő kell készíteni a szaporítóanyagot. Ültetéshez elsősorban gyökeres szaporítóanyagot érdemes használni. A szaporitóanyagot közvetlenül ültetés előtt úgy kell előkészíteni, hogy a simavesz- szőket letalpaljuk és beáztatjuk, illetve a gyökeres vesz- szők gyökérrészét visszavágjuk. A gyökér visszavágásának mértékét az szabja meg, hogy a szaporítóanyagot ültetőfúróval vagy ásóval telepítjük-e el. Amennyiben erős pajorkártételre lehet (előzetes felmérés alapján) számítani, úgy agyagpépezzünk az agyagpéphez a kártevők elpusztítására 0,2 százalékos DITRI- FON 50 WP-t adagoljunk. Ültetőfúróval elsősorban homoktalajon és frissen forgatott kötöttebb talajon telepíthetünk. Gödörbe, ásóval, inkább tömődöttebb, kötött talajon lehet telepíteni. Az eltelepített gyökeres vesszőket egy rügyre visszavágjuk és közvetlenül a visszavágás után a növényeket felcsir- kézzük. Dr. Széles Csaba Ha színes, vagy fehér a nyűi Kisárutermelés gondokkal Kisvárdán az utóbbi esztendőkben nagy lendületet vett a háztájiban a csirke- és nyúlhiz- lalás. Köze van ehhez a helyi húsfeldolgozónak, a HUNNIA- COOP-nak. másrészt annak a kis- árutermelői elgondolásnak, hogy a baromfi- és nyúltartás ha minden jól történik, jövedelmező. Azok. akik így vélekedtek, szakcsoportot alakítottak. ennek koordinátora a termelőszövetkezet. Juhász János a háztáji állat- tenyésztés irányítója a kezdeti időszakról jó véleménnyel van. Tizenkilenc istállóban baromfineveléssel 110 tag foglalkozott, foglalkozik. Nyúltenyésztésre negyvenen specializálódtak. Csirkéből a szakcsoporttagok éves leadása (értékesítése) több mint félmillió. Nyúlból erre az évre 5000 leadást terveztek. Nem lesz meg — mondja Juhász János — és érveket sorakoztat. Nem mindig megfelelő a tápellátás, komolyabb probléma, hogy a táp minősége sem kifogástalan. A tápigond baromfira. nyúlra egyaránt vonatkozik. Ezt adatok is igazolják. Tavaly egy kilogramm baromfihúst átlag 2 kilogramm 55 dekagramm abrakból állitottaik elő. idén átlagosan tíz dekagrammal több tápra van szükség eigy kilogramm hús előállításához. A többlet abrakfelhasználás növeli a termelők kiadását. csökken a nyereség, a termelői kedv. Nyúlnál további gond. hogy újabban bevezették a fehér, illetve színes bőrű nyu- lak átvételi árkülönbözetét. A fehér nyúlért három forinttal többet fizetnek kilogrammonként... A nyúl iránt most nagy a kereslet. fellendült a piac. amit a termeltető Környel Állami Gazdaság körlevele is igazol. Viszont — ez Juhász János véleménye — nehéz ugrásszerűen a régi termelési szintre visszaállni, ha azt különböző okok felére csökkentették. Ahhoz, hogy a termelés zavartalan legyen, sőt fejlődjék, szükség van a jó takarmányellátásra, a megfelelő árpolitikára . .. Mindezekkel csak egyetérteni lehet. Minőségi felárral A sertéshizlalás ma már egyjke a legstabilabb háztáji kistermelői ágnak. Köze van ehhez a termelőszövetkezeti, vállalati magatartásnak, a termelői kedv szintentartásával, össztönö- zésével. A süldő- és kocakihelyezési akciók, a megfelelő felvásárlási ár, a folyamatos takarmányellátás, mind része annak, hogy a termelés egyenletes, nem kerül hullámvölgyekbe. A sertéshizlalás szinte 100 százalékosan szerződéses alapon történik. A szerződés- kötés jóval megelőzi a gazdasági évet, így van idő az esetleges problémák korrigálására. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok már javában kötik a jövő évi sertéshizlalási szerződéseket. 1985-ben is a jelenlegi alapárak és súlykategóriák maradnak érvényben. Megmarad a mennyiségi és több éves felár. Üj viszont, hogy a minőség javítása érdekében* a jövő év első felében úgynevezett minőségi felárat is fizetnek a kistermelőktől vásárolt 95—115 kilogramm közötti, fehér színű, foltmentes hússertésekért. A minőségi felár összege kilogrammonként egy forint. A minőségi felár célja elősegíteni, hogy egységesebbé váljék a hizlalásra befogott sertésállomány. Ma az értékesítésre felkínált sertések vegyies állományúak. Oka, hogy számos kistermelő kevés gondot fordít arra, hogy milyen alapanyaggal dolgozik. Sok az ilyen vagy olyan okok miatt elfajzott, az eredeti szülőpároktól elütő hizlalásba fogott jószág. Ez feldolgozás után a végtermék minőségére is kihat. A felár hatására minden bizonnyal változik a kistermelői megítélés is. (seres) A Nyiregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság kertészeti árudájában megkezdődött a nagy őszi facsemetevásár. A ^kertészeti árudában másfél millió forint értékű gyümölcsfacsemete, egymillió forint értékű örökzöld és díszcserje, valamint százezer tő magas törzsű köszméte és ribizli közül válogathatnak la kiskerttulajdonosok. (Császár Csaba felvételei) Nagy az érdeklődés a díszcserjék Iránt. Gajdos Zsolt és Juhász József a gyümölcsfacsemetéket eladásra készíti elő a fóliasátor alatt. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG Csemeték — őszre
