Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-23 / 249. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. október 23. A Nyírbátori városi Könyvtár gyermek- részlegében a/ 9500 kötetes állományt az idén 1000 kötettel bővítették. Jelenleg 1200 olvasó jár rendszeresen kölcsönözni. Szívesen veszik igénybe a könyvtár adta lehetőséget az iskolák; csoportos foglalkozásokat tartanak, itt ismerkednek meg a gyerekek a katalógus használatával, a kézikönyvek kezelésével, és magával a könyvtárral. Egy hónapja zenei részleget alakítottak ki, egyszerre öt gyermek három különböző programot hallgathat. Képünkön: Ferenczi Magdolna könyvtáros kölcsönzés megkezdése előtt rendezi a könyveket, (jávor) Záhonyi sorozat Vasutas ifjúmunkásnapok Számháború alakult ki Nyíregyháza központjában. Azok vívják nap mint nap, akiket valamely ügyük a Rákóczi út elejére szólít. Mert mit tesz ilyenkor a tájékozatlan polgár? Megkérdi, hol a Rákóczi út. Megmutatják neki: az, amelyik a piac felé visz. Még azt is hozzáteszik, hogy az elejét lebontották, mert új tér épül oda. Aki tehát az utca egyes vagy kettes számú házát keresi, elámul, hogy neki ezt a címet adták meg, holott ez már nincs is. Pedig van. Aki a számháborúban úttörő korában rutint szerzett, az hosszas cser- készés után fölfedezheti, hogy a Rákóczi utca első házai a Tanácsköztársaság tér és a Kossuth tér közötti „senki földjén’* találhatók. Maga az utca jóval odébb nyújtózik ... Eddig csak egy tér választotta el, s az illetékesek legyintettek: nem számít, közel van, nem kell átszámozni semmit. De most... Ha felavatják az új teret, a hosszú téli estéken szárnyra kél a mese a gyermekek előtt: „ ... a Rákóczi út 1. szám alatt, a Kossuth téren innen, az Október 31. és a Tanácsköztársaság téren túl ...” (tgy) Két hónapon át mozgósítja különböző rendezvényekkel a fiatalokat a MÁV záhonyi üzemi KISZ-bizottsága a vasutas ifjúmunkásnapok keretében. Az immár hagyományossá ' váló rendezvénysorozat egyik célja, hogy az átrakókörzetben dolgozó több, mint kétezer fiatal jobban megismerje egymás munkáját, gyarapítsa politikai és szakmai tudását. Az október elején kezdődött programoknál most is nagy érdeklődésre tart számot a Ki minek mestere vetélkedősorozat. Már javában zajlanak az erőpróbák, hogy a legjobb lakatost, targonca- vezetőt, műszerészt, számítás technikai terminálkezelőt — összesen 15 szakma legjobbját — kiválasszák. Sőt, a zárórendezvényen, november 30-án nemzetközivé szélesítik a vetélkedőt, a targoncavezetők és a forgalmi irányítók legjobb magyar és szovjet képviselői mérik össze tudásukat. Nem maradnak el a különböző tanácskozások sem, így az Alkotók klubja csapi és záhonyi fiatalok részvételével tárgyal az export-import szállításokról. A művelődési házban kiállítások, zenés rendezvények adják a kikapcsolódást, hogy végül egy ifjúsági találkozóval zárják a vasutas ifjúmunkásnapok sorozatát. Csak egy üres számla... Félegyházi József nagykállói lakos számára emlékezetes nap marad az 1984. március 12. Ekkor hallgatta ki a rendőrség gyanúsítottként és őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba helyezte. A nyomozás ekkorra már megállapította, hogy Félegyházi — mint a nagykállói vas- és edénybolt vezetője — több társával együtt igen súlyos bűncselekményeket követett el, a társadalmi tulajdonban nagy kárt okozott. Félegyházi a nagyközségben köztiszteletben állt. Lehetett rá számítani. Ha valamilyen árura volt szükség, ő beszerezte. Ha csak ennyit tesz, most is ő lenne a boltvezető. De neki ennyi nem volt elég. Az események azzal kezdődtek valamikor 1980-ban, hogy Kopo- nyás Sándor, a Balkányi Állami Gazdaság anyagbeszerzője megbeszélte Félegyházival, hogy amikor a gazdaság részére vásárol, a boltban a számlára írjanak más, valótlan anyagot is, az áron pedig osztoznak. Beindult az üzlet. A gazdaság részére egyre több fiktiv számla készült. Több más árucikk mellett mázsaszámra kapta papíron például a me- tamid rudat, amelyet az esztergályosok használnak például csapágypersely készítésére, pedig a boltban évekig egy kiló sem volt belőle. Természetesen a valótlan árukat is be kellett valakinek vételeznie, ki kellett adnia felhasználásra, hogy a vállalati ellenőrzés ne találjon hibát. Ebben talált méltó társra Koponyás Járási István raktáros személyében. Járási úgy íratta alá a dolgozókkal az anyagok átvételét, hogy a mennyiségi rovatot üresen hagyta és később annyit írt be, amennyit nem szégyellt. A fiktív áruk helyett Koponyás pénzt és árut is kapott, amit elmondása szerint mindig hiánytalanul átadott Járásinak. Így került a boltból csempe, radiátor Is Járási épülő emeletes lakásába, melyet környezete csak „lop-lak”-nak nevez. A gazdaság több száz ezer forintot fizetett ki a nem létező árukért. A nem megfelelő ellenőrzésért, a gondatlan utalványozásokért hanyag kezelés vétség miatt gyanúsított lett a gazdaság műhelyvezetője is. A kár megtérítése érdekében a nyomozó hatóság Koponyás és Járási lakását, gépkocsiját zár alá vette, őket pedig előzetes letartóztatásba helyezte. Ha lúd, legyen kövér — tartja a közmondás. Ami megy az egyik anyagbeszerzővel, miért ne mehetne a másikkal is — gondolta Félegyházi. Készült fiktív számla munkavédelmi kesztyűre, elektródára, forrasztóónra, vágókorongra, öntött bronzrüdra és más árucikkekre is. A Balkányi Állami Gazdaság mellett további hét gazdálkodóegység, szövetkezet, vállalat fizetett a nem létező árukért, az anyagbeszerzőik és raktárosaik jóvoltából. A nyomozás során a legtöbb anyagbeszerző elismerte a bűn- cselekmények elkövetését, többen az okozott kár összegét is befizették, ezzel is enyhítve cselekményeik súlyát. Nem lett volna teljes a lista, ha Félegyházi magánszemélyektől nem vett volna át árukat eladásra. Vett ő vágókorongtól alumínium ládapántig mindent. Vette, pedig tudta, hogy azok csak bűncselekményekből származhattak. A legnagyobb szállítót a boltban csak „Kesztyűs” néven ismerték. Több ezer pár munka- védelmi kesztyűt hozott a boltba más árukkal együtt. Ezek összértéke szintén meghaladta az 1 millió forintot. A „Kesztyűs” saját kocsiján szállította az árut a bolthoz, de jogosítványa nem lévén, saját sofőrt alkalmazott. A „Kesztyűs”-ről a boltosok nem tudtak szinte semmit mondani. A rendőrség kitartó nyomozása azonban eredményre vezetett. Az országos körözés elrendelése után állapították meg személyét, aki Virág István kótaji lakossal, a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat betanított kovácsával volt azonos. A kesztyűket a vállalat szociális raktárának vezetője. Fekete Miklósné sikkasztotta el a raktárból. Ebben betegsége alatt beosztottja. Török Jánosné „helyettesítette”. Ok adták át Misinké Emil, buji lakosú, szintén vállalati gépkocsivezetőnek az árut, aki továbbította azt Virág lerakatába. Megérte? Erre Virág, Misinkó és Feketéné az előzetes letartóztatásban elmélkedhet. S hogy a kár is megtérüljön, náluk sem maradt el a zár alá vétel. Félegyházi a bűncselekmények elkövetésébe bevonta két volt helyettesét, Kaszab István és Horváth János nagykállói lakosokat is. Közösen árdrágításokat is elkövettek néhány százezer forint értékű árura. Közülük Horváth is előzetes letartóztatásba került. Kaszab szerencséje, hogy a bűncselekmények nagy részéből katonai szolgálata miatt kimaradt. A különböző bűncselekményekkel okozott kár közel 3 millió forint. A kiterjedt ügyben a nyomozás befejeződött. Az ügyet a rendőrség Félegyházi és 26 társa ellen vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek. Az okozott kár nagy részének visz- szatérítése a lefoglalt készpénzekkel, a megtalált 1200 pár munkavédelmi kesztyű és más áruk lefoglalásával, valamint a zár alá vételekkel — amelyek természetesen nem kerülték el Félegyházi és Horváth új házait sem — biztosítva van. Hasonló jellegű ügyet fejezett be a rendőrség a fehér- gyarmati vegyi és háztartási bolt vezetője, Piros József és társai ellen. Még most is folyik viszont a nyomozás a kisvárdai Szabolcs Aruház volt vezetője, Bárdi László, helyettese, Vanger Mihály és társai ellen, de további „Kesztyűs” ügyek is foglalkoztatják a rendőrséget. Bornemisza Lajos rendőr hadnagy „Forró drót" a kórházhoz A közelmúltban megyénkben tartotta nagygyűlését a Magyar Mikrobiológiai Társaság. A tanácskozás ismét e különös, az átlagember számára kevésbé ismert szakterület felé fordította a figyelmet. Szabolcs-Szatmár megyében is több mikrobiológiai laboratórium működik, így például a Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson. Három évtizeddel ezelőtt, 1954-ben jött létre a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, addig mikrobiológiával egyetlen intézmény sem foglalkozott Sza bolcs-Szatmárban. Az itt dolgozó mikrobiológusok az emberi kórokozókat, mikrobákat vizsgálják. Hogyan él képzeletünkben a mikrobiológus? Mint aki naphosszat a mikroszkóp mellett ül, s azon keresztül figyeli a parányi élőlényeket. TENYÉSZETEK — Erről szó sincs — világosított fel dr. Bodnár Sándor, a KÖJÁL igazgató főorvoshelyettese. Az ezred milliméter nagyságú baktériumok mikroszkopikus vizsgálata önmagában nem sokat árul el. Zselészerű táptalajra helyezik a betegségek okozóit és tenyészetük alapján vonnak le következtetéseket. A járványok ellen és megelőzésükért küzdők érdeme, hogy mára eltűnt földünkről a himlő, mely évszázadokon át sok embert pusztított el. Eltűnőben van a hastífusz, aminek a kórokozója nem is olyan régen évente ezreket betegített meg. Jelentkeznek azonban új betegségek. Egyre többet hallunk például a szalmonellákról, amik a fertőzött élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe. Az élelmiszer-bakteriológiai vizsgálatok, az ivóvizek minőségének állandó ellenőrzése szintén a KÖJÁL-ban dolgozók feladata. Ezenkívül a kórházi betegektől vett kóros váladékokból tenyésztik ki a kórokozókat. A járványügyi állomás gépkocsija naponta menetrendszerűen körbejárja a Szabolcs megyei kórházakat, közegészségügyi szolgálatokat. Az összegyűjtött vizsgálati anyagot a laboratóriumiba szállítják, ahol tizenöt-húsz antibiotikumot próbálnak ki rajtuk, míg a leghatásosabbat megtalálják. Telexen közük a kórházakkal, mivel lehet kezelni a beteget. A gyorsaság azért fontos, hogy ne „vaktölténynyel” lövöldözzenek a szervezetet gyengítő, roncsoló baktériumra, és minél hamarabb felépülhessen a beteg. Üj segítőtársat kaptak a KÖJÁL-nál dolgozó mikrobiológusok: a MEDICOR-tól megérkezett a számítógép. A néhány hetes próbaidő után a jövő év elejétől állítják munkába a MOD—81—M típusú komputert, melyre először a mikrobiológiai laboratóriumok adatait viszik fel. MODELLINTÉZET Az Egészségügyi Minisztérium modellintézetté nyilvánította a Szabolcs-Szatmár megyei KÖJÁL-t, hogy ott a számítástechnika járványügyi alkalmazását kipróbálják. A számítógéptől többek között azt várják, hogy meggyorsítja az adatfeldolgozást, lehetővé teszi a járványgócok azonnali behatárolását. A sajátos számítástechnikai programok kidolgozása után a nyíregyháziak tapasztalatai alapján a következő években más megyei járványügyi állomásokon is alkalmazni kívánják a számítógépeket. Külön „forró dróttal” kötnék össze az egyes adatgyűjtő helyeket, s ennek segítségével szinte pillanatokon belül megbízható kép rajzolható meg a hazai közegészség- és járványügyről. R. G. Huszonöt éves a felsőfokú tanítóképzés Jubileumi rendezvénysorozattal emlékezik meg a felsőfokú tanítóképzés 25. évfordulójáról a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és Tanítóképző Intézete. Október 23-án tudományos emlékülést tartanak a főiskola nagyelőadójában. A délelőtt 10 órakor sorra kerülő ülésen a tanítóképzés nyíregyházi történetéről hangzanak el előadások, kiállítás nyílik a korabeli dokumentumokból a főiskola mozaiktermében, míg a kollégium klubjában rajzkiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a tanítószakos hallgatók és gyakorlóiskolai tanulók munkáiból. Az ülésen délután „A dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán”, „A felsőfokú tanítóképzés egy volt hallgató szemével” és „Tanítóképzésünk jelene és továbbfejlesztésének lehetőségei” címmel hangzanak el előadások. A jubileumi eseménysorozat második részére október 26-án, délután 4 órakor kerül sor ugyancsak a nagyelőadóban, ahol átadják a főiskola által meghirdetett pályázatok és versenyek díjait. Ekkor adják át a Bary Ida-díjat, „Az évfolyam legjobb tanítója”, „A tanítói pálya vonzásában”, a prózamondó-, a népdaléneklési és a személyiszámítógép-verseny díjait. Az ünnepi műsorban közreműködnek a tanító szakos hallgatók és a két gyakorlóiskola tanulói. Szép színekben pompázik Nyíregyháza parkjaiban a Pria- conta, ismertebb nevén a tűztövis. (elek) Válasz cikkünkre Ki üvegez? Az október 4-i Kelet-Ma- gyarországban „Üvegtörés” címmel jelent meg egy írás. Ebben az IBUSZ kirakatának betörésével, illetve a helyre- állítás körülményeivel foglalkoznak. Közöljük Önökkel, hogy szövetkezetünk a hiba elhárítása érdekében megtette, ami megtehető. A leltár ellenére felmértük az üveg méretét, azt leszabtuk. A helyszínen közölték részlegünk vezetőjével, hogy közben az építőipari szövetkezet felvállalta a kirakat helyreállítását, azt a jelzett szövetkezet elvégzi. Tehát nem a mi hibánk, hogy a cikk megjelenésekor a kirakat még nem volt beüvegezve. Mikula János elnök A szerk. megjegyzé- s e : mint az IBUSZ vezetője elmondta, a kirakati üveg október 1-én — hétfőn — az esti órákban tört be. Kedden reggel 8 órakor a bútoripari szövetkezet üvegesrészlegénél telefonon rendelték meg az üveg cseréjét. Dolgozójuk akkor azt a választ adta, hogy leltározás miatt nem tudják a munkát vállalni és az építőipari szövetkezetét ajánlotta. Cikkünket követően a bútoripari szövetkezet a törött üveget ki akarta cserélni, de akkorra az EPSZER vállalat azt már elvégezte. A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezetét nem bíráló szándékkal említettük, hiszen a leltározás eleve objektív akadályként szerepelt az üvegezésben. Az azonban, hogy a szövetkezet dolgozói a cikk megjelenése napján (a leltár ellenére) el akarták végezni a hivatalosan meg sem rendelt munkát. . . igazán dicséretre méltó. RádiójegyMet Jelen időben A nyílt, demokratikus községfejlesztési politikáról volt szó a Jelen időben című sorozat műsorában, amelynek ai- címe így hangzott: Község- rendezés fedezet nélkül. Tíz- tizenkét telek kisajátítása körüli huzavona szolgáltatta az apropót, hogy a riporter utánajárjon, mi történt tulajdonképpen, hol és kik rontották el az ügy egészséges menetét, s valóban pénzügyi fedezet nélkül láttak-e hozzá a Duna-kanyarbeli községben. Visegrádon az idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez. Sajnos, a műsor adós maradt a válaszokkal, bár nagyon sok érintett állampolgárt, tanácsi szakembert, tisztségviselőt megszólaltatott. A műsor gyújtópontja az volt, amikor a riporter közölte, a szentendrei tanács elnöke nem járult hozzá, hogy a kisajátítási tárgyaláson a rádió munkatársa részt vegyen, mondván, ezzel még inkább elmérgesedett volna a hangulat. Érthetetlen és elfogadhatatlan érvelés ez, méginkább az a riporteri belenyugvás. Nem a presztízs, a tájékozódás akadályozása miatt kellett volna szót emelni az eljárás ellen, hanem a közéleti nyíltság és demokratizmus védelmében. Egyetlen kisajátítási tárgyalás sem lehet annyira kényes, hogy azon legalább csendes megfigyelőként ne vehessen részt bárki, így a rádió, vagy a sajtó munkatársa is. Nem az „ügyész”, az igazságosztó mezében, hanem az alapos és sokoldalú tájékozódás érdekében. A baj az, hogy a riporter fejet hajtott és belement abba, hogy megszervezzék számára a teljesen érdektelen, már-már káosszá váló kerekasztal-be- szélgetést, amely éppen a lényeges kérdésekben maradt adósa a hallgatóknak. P. G.
