Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
2 Kelet-Magyaromig 1984. október 4, Pillanatkép az előadásról — Mester Edit és Juhász György. Ezzel együtt a legjobb vállalkozás gyermek-, s ifjúsági darabként a Turandot, s az előadás valóban szép, látványos és művészileg igényes lett. Csak egy mondatot — legfeljebb kettőt — a színészekről, lesz még módunk hosz- szabban is méltatni őket az év folyamán. Mester Edit sugárzóan szép és remekül játszik. Juhász György mesebeli (Kalaf) herceg. Simor Ottó minden szerepében meg tud lepni bennünket sajátos humorával. Stettner Ottó most is belülről játszik. Berki Antal „Marco Pólója” a fecsegő olaszt akarta hozni, ám legtöbbször ebből csak a hadarás kerekedett ki. He- tey László színes és mélysége is van. Horváth István rendkívül élvezetes figurát teremtett a rettenetes nagyokat kiabáló katona szerepében. Vennes Emmy kulcsfigura lett a rendező szándéka szerint. A díszletek ügyesek és szépek, a jelmezek is eltaláltak. Jó előadás a Turandot és nemcsak a gyerekeknek, felnőtteknek is való. Illetve éppen ezért való a gyerekeknek is. Mester Attila egységet hoztunk létre ugyancsak Hodászon, közösen a helyi termelőszövetkezettel. Csa- holyban 170 négyzetméterrel bővítettük az ABC-áruhá- zat... Gergely Ferenc, a Vásáros- namény és Vidéke ÁFÉSZ elnöke: — Áruházat építünk Vásá- rosnaményban. Mindez nem azt jelenti, hogy a hálózat fejlesztésére nem figyelünk. Legalább a szinten tartás kötelező. Szombati Attila: — Gondolom azt nem kell magyarázni, hogy egy gépkocsinak nem mindegy, hogy száz kilométert megy tíz mázsa áruval, vagy kétszázat ennek a negyedével. A kistelepülések, bár nálunk 1000 lakos alatti község nincs, ellátása tehát nehezebb és drágább is. Tudnunk kell azt is ráadásul, hogy az alapellátás a mai falukban nem ugyanazt jelenti, mint akár tizenöt évvel ezelőtt. Változtak a vásárlói szokások, változott a vásárlói igény és nekünk ehhez alkalmazkodni kell... Kiss János: — Miért fontos nekünk az ömbölyi bolt, a lugosi presz- szó? Az utóbbi belátható időn belül megtérülő beruházás. Régi igényt elégítettünk ki vele, valamit segítettünk a községnek, a községben élő fiataloknak. Adott esetben KISZ-rendezvények megtartására is alkalmas az a helyiség. Ömböly? Ott a bolt forgalma olyan, hogy a beruházás értelmetlennek látszhat, még akkor is, ha ehhez a központi szervektől ötvenszázalékos támogatást kapunk. Mégis megéri ... Nem nagy üzlet Hogy miért éri meg? Mondja ezt tovább a másik két ÁFÉSZ-elnök: — Az ÁFÉSZ nemcsak eladó ezeken a településeken. Felvásárlók is vagyunk. Egyértelmű, hogy szövetkezeti érdek az, hogy olyan ellátást biztosítsunk, ami reményt ad arra; ezek a kistelepülések nem néptelenednek el. — Amikor azt mondjuk: az ÁFÉSZ kötelezettsége, hogy szervezze, segítse a háztáji termelést, akkor ez egyértelmű. Egyértelműnek kell tehát lennie annak is, hogy a termelést segítjük azzal, ha jól szervezzük egy-egy. település alapellátását. — Ha szerződéses boltnak hirdetünk egy-egy tanyas-i, vagy falusi boltot, akkor bármilyen alacsonyra tesszük azt a bizonyos „lécet”, nincs vállalkozó. És ez nem véletlen. A falusi bolt nem nagy üzlet, nem ígér senkinek gyors meggazdagodást. Bartha Gábor Következik: A másik nyereség. Elkezdődött az új évad, s mint azt már kezdjük megszokni (mert hisz színházunk van, azt is még csak most szokjuk igazán), gyerekdarabbal indult a műsor. Legalábbis az elhangzott nyilatkozatok szerint. Az új darab rendezője már korábban emlegette ugyan, hogy nem kellene gyerekdarabnak nevezni a Turandotot, ő azt a verziót ajánlotta, hogy — ha már mindenképp skatulyázni kell — mondjuk talán úgy, hogy ifjúsági. Na jó, és akkor ml van? — kérdezhetném egy kissé pestiesen. Mert én ezzel a „gyerek, nem gyerek”, meg „mi való, s mi nem a gyereknek” című mesterségesen kreált kalodával már régen vitatkozom. Leírtam már, de engedje meg nekem az olvasó, hogy még egyszer idézzem Szta- nyiszlavszkijt, aki azt mondta: „Gyerekeknek ugyanúgy kell játszani, mint a felnőtteknek — csak jobban.” Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy jobbat, sőt a lehető legjobbat, ami egy adott társulat erejéhez mérten egyáltalán megvalósítható. Ebben az ügyben örömmel jelentkezheterh most, mert ez történt. Nagy András László úgy döntött, hogy minden országszerte megszokott gyerekes pózt, hangvételt és gügyögést száműz a színpadról, komolyra veszi . a játékot. Világos. A mi gyerekeink már a televízión nevelkednek, Derrick és a Tetthely nyomozói tanítják őket dramaturgiára, tehát ez az egyetlen lehetőség, hogy ne csak játszadozzon 'a rendező, hanem igazi színházat csináljon a kicsiknek, meg ha úgy tetszik, a nem kicsiknek is. Nem kifogás, csupán gondolat: elképzelem, hogy a rejtvényfeladás és kitalálás jelenlétét jobban is meg lehetett volna oldani. Sajnos, a bejátszott operaszöveg helyenként érthetetlen. (Azt tudjuk már régen, hogy mennél „profibb” egy operaénekes, annál biztosabb, hogy prózai halandó meg nem érti, amit énekel.) Mester Edit (Turandot hercegnő) egyébként kitűnő artikulációjú új- ramondása, a magnós zenei megszakításokkal (meg azzal, hogy minden kérdés után oldalra megy) egy idő után követhetetlenné válik. Üzletpolitika falun (1.) Nem ígér meggazdagodást... Mátészalka, Ópályi, Nagydobos, Szamosszeg, Szamos- kér ... Hodász, Nyírmeggyes, Nyírcsaholy, Kocsord. Faluk. Más minőségűek, nagy- és kisközségek, más sorsúak. A boltjaikat kerestem, kíváncsian arra, mennyire tudja a kereskedelem, hogy az ellátás politizál. Város és vidék Szombati Attila, a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. — Tizennégy településünk van, aminek az ellátásáért felelünk. Város és vidék? A bolti kiskereskedelmi forgalmunk 780 millió forint volt. Ebből 500 millió forintot a városi boltok bonyolították. Ha ugyanezt lakosságban számolnánk, akkor nyilvánvaló lenne, hogy a húszezer lélekszámú Mátészalkán aránytalanul magas a forgalom. A gyakorlatban viszont a város boltjai nemcsak a várost, hanem legalább a városi lakosság kétszeresét szolgálják ki. — Miből adódik ez? — Egyrészt abból, hogy nagyon sok falun élő ember itt a városban dolgozik. Itt, vagy itt is vásárol. Másrészt abból, hogy a falusi ABC-áru- házaink árukészlete az alapellátást igyekszik maximálisan biztosítani. Természetes dolog az, hogy egy viszonylag kis forgalmú vidéki bolt árukészlete nem terhelhető több mint tízféle televízióval, különböző mosógép- és hűtő- géptípusókkal. Nem bírnánk a kínálattal a versenyt, még a hiánycikkekből se. Nyilvánvaló, hogy úgy kell megszervezni a bolthálózatunkat, hogy a választékot a szakboltok, az alapellátáshoz tartozókat viszont a falusi ABC-áruházak is kínálni tudják. — Nyilvánvaló, hogy a hálózatfejlesztéshez felhasználható nyereséghányad is a városban a nagyobb. Mi marad akkor a falunak? — Javaslom, nézzen meg előbb néhány falusi és néhány városi üzletet. Utána könnyebb lenne folytatni ezt a beszélgetést... Gyorsan magtérül Nyírbélteken mondta Kiss János ÁFÉSZ-elnök: — Nyírlugoson presszót építettünk, Nyírbélteken az étterem konyháját építjük. Ezek gyorsan megtérülő beruházások. Penészleken, igaz központi támogatással, de több mint egymillió forintos költséggel modernizáljuk a vegyesboltot, és növeljük egy kis ABC vevőterét is. Ezt követően Pilisen építünk, illetve végzünk átalakítást, majd egy tanyasi boltot hozunk rendbe __ Szombati Attila Mátészalka: — Hodászon 350 négyzet- méter alapterületű ABC-áru- házunk épült. Melegkonyhás Közöny? K önnyű leírni az elmarasztalást: egyes rendezvények iránt közömbösek az emberek. De valóban közöny az, ha egy tanácskozásra, megyei eseménysorozat megnyitójára három-négy érdeklődő kíváncsi? Legutóbb a múzeumi és műemléki hónap megyei megnyitóján történt: a tudományos tanácskozás előadóin — és a múzeum munkatársain — kívül három-négy vendég alkotta a közönséget. A lapunkban megjelent képen is látható, hogy fotóriporterünk ugyancsak bajban volt, amikor a közönség egy csoportját akarta lefényképezni. Majdnem családi, csoportkép készült, olyan kevesen voltak a megnyitón. Érdemes levonni a tanulságot a rendezvény gazdáinak, hol történt a hiba. A tudományos előadássorozat a „Mezőgazdaság és a múzeum” cj- met viselte, s valamennyi előadás érdekes, a nem múzeumi szakemberek számára is élvezhető, ismeretgyarapító volt. A sikertelenség láttán több kérdés is megfogalmazódik az emberben. Mi lehet az oka, hogy a két főiskola távolmaradt az eseménytől? Közrejátszott-e az érdektelenségben, hogy az utolsó percben megváltoztatták az előadássorozat időpontját, eredetileg délután 2-kor lett volna, de előrehozták délelőtt 11 órára. Vagy: szerencsés helyszínnek tarthatjuk-e ilyen esetben a múzeumot, nem lett volna-e célszerűbb egy nagyobb termelőszövetkezetben, vagy mezőgazdasági jellegű intézménynél megtartani az igen érdekes tudományos rendezvényt? Nem azt hiányoljuk, hogy nem volt tele a tanácskozóterem „berendelt” közönséggel, mert azzal nem sokat érünk. De a szervezés, rendezés, a hírverés, az időpont körül kellene keresni a közöny okát, nem pedig magában a közönyben . . . Mert a közönyt, ha egyáltalán arról van szó, valami okozza.. . P. G. Mándokon bővítették az óvodát, így 75 gyermekkel többet tudnak elhelyezni. A 6,5 millió forint építési költség mellett a község ipari szövetkezete és a Záhonyi ÁFÉSZ anyagi segítséget nyújtott a berendezéshez, a szülők és a pedagógus KISZ-szervezet az udvaron a játékokat állították fel társadalmi munkában. (Elek Emil felvétele) Ügy tűnhet, kisszerűség, ha a nemzet—lét szférájába olyan apró dologgal érvelünk, hogy milyen manapság egy falusi bolt, hogy az .egyre keményebben anyagiasodó világban mi juthat oda, ahol nem kecsegtet a gyors haszon reménye? És mégis: a kereskedelem igenis politizálás, ha jó, akkor jó politika, [ha rossz, akkor későbben ártón hibás. ESZE TAMÁS NÉPE A tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezetben az idén olyan ösztönző bérrendszert dolgoztak ki. 'amely nagymértékben növeli az alma szüretelésében részt vevők érdekeltségét. Ha a leszedett alma törési százaléka az 3 százalékot nem haladta meg. a szedő a munkabérének 10 százalékát pluszként, prémiumként kapja. Az osztályozik és csoma- golók 63 százalékos exportkiho- zatal esetén munkabérükön felül szintén tíz százalék prémiumot kapnak. Az alma betakarításában részt vevő dolgozók, ha 300— 400 órát almaszedéssel töltenek, munkabérük öt százalékát jutalomként kapják. 401 órától 500-ig 8 százalék. 501-től 600 munkaóráig 10 százalék a jutalom. 600 munkaórán felül a munkabér 15 százaléka fizethető ki jutalomként. Kitétel a rendszeresség, az. hogy a dolgozók folyamatosan a munkaidőt egészében ledolgozva szedjék az almát. Van szankció is. Amennyiben az exportra küldött almát a dolgozó hibájából nem veszik át. a visszaküldött alma mennyiségének függvényében az áru osztályozására, csomagolására fizetendő munkabér 50 százalékát levonják. SZABOLCSI HÜSIPAR Eddig nagy teljesítményű inf- ralámpákkal biztosították a megszületett kismalacok optimális hőigényét a Szabolcs-Szatmár megyei ÁHV csengeri szakosított sertéstelepén. Ez rengeteg pénzt emésztett fel. Az üzemben kifejlesztett és újításként is benyújtott energiatakarékos búvó- ládákkal infra nélkül Is tudnak megfelelő védelmet biztosítani a malacoknak, hatodrésznyi energiával. Egy gyors számvetés. Ez 21 ezer malac felnevelésénél félmillió forint megtakarítást eredményez. Már megkezdték a bú- vóládák sorozatgyártását, rendelést is vesznek fel rá a vállalat csengeri, felsősimái és nyir- madai üzemeiben. MEZŐGÉP A fehérgyarmati gyáregység Ady Endre ifjúsági szocialista birgádja már magyéi legjobb is volt — olvastuk. A fiatalok ma is kiválóan dolgoznak. A kongresszusi versenyben vállalt feladatuk időarányos részét teljesítették. Vállalásaik között szerepel a helyi öregek napközi otthona patronálása. Szinte nem múlik: el nap, hogy a brigádtagok: valamelyike be ne látogatna az öregekhez. Kezdeményezésük nyomán megszépült a kerítés s működnek a nyílászárók. A gyári busszal — közösen — kirándulásra vitték az otthon idős lakóit. Közelgő ünnepek előtt — névnap, születésnap — is mindig futotta figyelemből, kedvességből. NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ A korábbi fajták termelése során sok helyütt még az egy százalékot sem érte el a kikerülő A- világos dohányok mennyisége — olvastuk a lap legutóbbi számában. Az idei kilátások viszont olyanok, hogy a bevált új fajták várakozáson felüli világoshozama a gondosabb válogatás után jelentősen megnövelheti a termelői bevételeket. Egy példa erre: ha egy százalék helyett csupán öt százalékra sikerül növelni az A- világos minőségű dohányok részarányát 60 százalékos világos- kihozatalon belül, akkor az ötezer fórintot is meghaladhatja a hektáronkénti többletbevétel, mindössze tízmázsás hozam esetében. Egyetlen százalék A-világos minőségű növekedés nem kevesebb mint kétszázezer dollárral javíthatja külkereskedelmi mérlegünket. A gondosabb, figyelmesebb válogatás érdekében a tavalyi 150 ezer forintos versenydíjakat az idén tíz százalékkal megnövelték. A vállalat költségtérítés kifizetését tervezi azok számára, akik pontosan betartják a törési övezetenként! (anya- és aljlevél, hegy) betakarítási előírásait. Elvitte az aranyakat Vagyontalan is, büntetlen is, de foglalkozása sincs Mondok Ferencné született Bodnár Erzsébet 22 éves sényői lakosnak. Amikor hazaköltözött szüleihez, magával vitte három gyermekét, aztán, hogy volt otthona a gyermekeknek, ő elment hazulról, néha napokig csavargott, szülei nem is sejtették, merre jár. Még februárban történt, hogy egyik délután hazaállított a szülei Lakására, de nem talált otthon senkit. Mindenáron be akart jutni, ezért feszegetni kezdte az ajtót, aztán mivel nem sikerült, fogott egy vasdarabot, betörte az utca felőli ablak egyik szárnyát és bemászott a szobába. A szekrényben kezdett kutatni, kiszedte ruháin és iratain kívül mostohaapja zakóját, amelyben pénzt, egy karika- és egy pecsétgyűrűt talált, s természetesen magával vitte. A VAGÉP óra- és ékszerjavítójában eladta hatezer forintért. Ám mielőtt értékesítették volna, a rendőrség lefoglalta, így az arany előlkerült. (A kár azonban még nem térült meg, mert az árát is vissza kellene fizetni a VAGÉP-nek.) A Nyíregyházi Városi Bíróság Mondok Ferencnét hathónapi szabadságvesztésre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. Évadnyitáay: Turandot Btntati a Móricz Zsigiood Szilházban «ZEMlffSI
