Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. október'20 C sodálatos munkák szü­lettek. már bőrből. Az ősi anyag, s a belőle készült használati tárgyak díszítőművészete feltehető­en éppen egyidős a bőr fel- használásának kezdetével. Hiszen az ember, nemcsak gyakorlati értéket adott tárgyainak. Gyönyörű tár­gyakat láttam már bőrből, de ezek általában a bőr­művesség körébe tartoz­tak, meghatározott, gyakor­lati célokat szolgáltak, vagy arra is alkalmasak voltak. Karcolt, vésett ornamenti­kával díszített alátétek, cserdítésre már sosem hasz­nált karikásokat, bőrbe foglalt tükrök, megannyi hasznos és szép tárgy. Most azonban, a Benczúr- terem csütörtökön nyílt tár­latát nézve kiderült: a bőr pontosan olyan értékű anyaga az ihletett (és nagy technikai tudású) iparmű­vésznek, mint másnak a fa, a rézlemez, a bronz, vagy a márvány. Csak ismerni kell a titkot. Varjasi Tamás iparmü­Varjasi Tamás: Női fej (bőrplasztika) vész a tárlat tanúsága sze­rint megfejtette: miként lehet a bőr mássá, mint ami, hogyan lehet szobrot, tér­plasztikát alkotni (és nem csinálni) bőrből. Mert szob­rok és domborművek ami­ket a falakon látunk, csak éppen az anyag más, mint amit eddig megszoktunk. A megmunkálás minősége, művessege azonban egy szó­val jellemezhető csak: mű­vészet. ' Fény és árnyék játéka, a megmunkálás harmóniája, a kifejezés sokszínűsége, az átmenetek finom megvaló­sítása egyaránt elismerést érdemel. Mert, csak a példa kedvéért: az egyik női portré olyan mint egy álom, mint egy emlékkép valaki­ről, aki már nincs, s akiről biztosak már abban sem lehetünk: volt -el A kiállítás tehát bizonyí­ték. bőr, Varjasi Tamás jóvoltából, egyenrangú ma­téria lett,......................... .... (speídl) Üdítőnek! iskolatej Az utóbbi években ugrás­szerűen megnőtt az iskolate­jet fogyasztó gyermekek szá­ma. Megjelent a piacon a ‘kétdecis poharas tej, majd nemsokára a hasonló csoma­golású kakaó, s a legújabb keletű a karamellás tej. Vá­roson, falun egyaránt nagy a kereslet iránta. Könnyű a helyzete Sztojka Lászlónak, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat kereskedelmi osz­tályvezetőjének, hiszen nö­vekvő igényről és rendelke­zésre álló kapacitásról szól­hat. Nyáron kevesebb — Csak a nyár veti vissza egy kicsit az iskolatej néven forgalmazott, poharas tejter­mékek eladását, de a stran­dokon és a boltokban így is elkel nagy részük. Szeptem­berben, amikor az almasze­dés miatt a legtöbb iskolá­ban kisebb létszámra főztek, 135 ezer pohár iskolatej fo­gyott. Poharas kakaóból 170 I ezerrel, a karamellásból kö­zel 46 ezerrel ittak meg a 1 gyerekek. Évek óta növek­szik az iskolatej népszerűsé- I ge. Mióta a kakaó és a ka- j ramellás tej forgalomban j van, a tejből valamennyivel J kevesebbet rendelnek. Októ- í berben jóval nagyobb meny- ‘ nyiség kerül ki majd a nyír- • egyházi üzemből és többet hozunk be a karamellás tej­ből a Hajdú megyei társvál- j 1 a'latunktól. A legnagyobb j megrendelők a városok, az­tán Tiszavasvári, és a többi nagyközség. A gyerekek I ugyanúgy megisszák. Az iskolatej nagy része a I napköziben kerül a gyerekek I elé, de a-megyében már- 26 f iskolaszövetkezet árusítja a szünetekben ezeket a cikke­ket. Dr. Koós Pál, a MÉSZÖV szövetségi titkárságvezetője szép idei tervet említ: Segít az iskolaszövetkezet — Azt szeretnénk, ha a megye mind a 24 fogyasztási szövetkezeténél megalakíta­nák az iskolaszövetkezetét, ahol a gyerekek maguk fog­lalkoznak a tej és tejter­mékek eladásával. Nemré­giben alakult meg Győr­ieteken iskolaszövetkezet, hamarosan Vásárosnamény- ban lesz újabb. Jó pél­da akad, a Mátészalkai ÁFÉSZ-nél például 3 iskola- szövetkezet is működik, pél­dás eredménnyel. Végre egy termék, amely­nek a gyártásáért, a szállítá­sáért és az eladásáért nem kell senkinek különleges propagandát kifejtenie. A megyei tanács kereskedelmi osztálya 1981-ben hozott egy intézkedési tervet az alapel­látás javítására. Ennek egyik passzusa úgy szól, hogy a kereskedelmi szerveknek szé­lesíteniük kell az iskolatej és tejtermékek kínálatát, ahol még nincs árusítás, ott meg kell szervezni, s a helyi ke­reskedelmi szervek készít­senek erre pontos programot és a helyi tanácsokkal egyez­tessék elképzeléseiket. Egy a lényeg: a gyermek a fárasz­tó tanulás mellett frissíthes­se magát iskolatejjei. Több határidőt, 1981 szeptemberét es 1985 decemberét szabták meg az intézkedés határide­jének. Sportolóknak — repeta Az iskolatej tehát „befu­tott". A tejipari vállalat még jóval nagyobb mennyiséget is gyártana naponta, hiszen van rá kapacitása. A gyer­mekétkeztetés gazdája, az alföldi vendéglátó — mint Nyitrai István igazgatótól megtudtuk — még piusz- mennyiseget is juttat a spor­toló óvodásoknak Elégedett a szülőd mert esetleg a húst is otthagyó csemetéje min­dennap egészséges táplálék­hoz jut. Jól jár a gyártó, mert ha nem is nagy nyere­séget könyvelhet el az isko­latej után, azért minden ti­zedik, tizenkettedik forint eb­ből jön. S nem panaszkodik ,a kereskedő, a vendéglátós, mert iskolatejet még nem kellett veszteségként leírni. T. K. Újabb garzonok Országos Munka védelmi Főfelügyelőség e lakúit Bírság — a munkások érdekében Ez év július 1-től a mun­kavédelem összehangolására Országos Munkavédelmi Fő­felügyelőség alakult. Ennek alárendelve dolgozik a Sza- bolcs-Szatmár megyei Mun­kavédelmi Felügyelőség, amely tizenkét munkatársat foglalkoztat. Az átszervezés­sel egységes lett a munkavé­delem felügyeleti rendszere, ami azt jeleníti, hogy hatás­körük már kiterjed vala- mennyi gazdálkodó szervezet­re. Három hónap tapasztalata bizonyítja: elsősorban a ko­rábban nem érintett gazdasá­gi egységeket, termelőszövet­kezeteket, ipari szövetkezete­ket érte váratlanul a munka- védelem irányításának át­szervezése. Júilius elsejétől szeptember végéig 67 munkavédelmi el­lenőrzést végzett a megyei munkavédelmi felügyelőség. Több mint félezer hiányos­ság megszüntetésére hoztak államigazgatási határozatot. Hét vezető beosztású dolgo­zóval szemben alkalmaztak szabálysértési bírságot, illet­ve tizennégy esetben kezde­ményeztek fegyelmi eljárást. Ezek egyértelműen bizonyít­ják: nemcsak gyarapodott az állami irányítás aló került megyei munkavédelmi felü­gyelőség feladata, hanem igé­nyesebb, következetesebb is lett. (f. k.) Eksztázis — botrány nélkül Jó év a „sztárparadicsomban“ Jó évet zár megyénk „sztárparadicsoma”, a Sóstói Kulturpark. Idei bevétele megközelíti az egymillió fo­rintot és a márciustól októ­berig lezajlott 94 rendezvé­nyét 20 ezren tekintették meg. Nyáron csaknem minden héten volt úgynevezett nagy­koncert, amikor is a legnép­szerűbb hazai együttesek lép­tek fel, például a V’ Moto- Rock, a Neoton Família, a P. Box, az Omega ..., hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük. Koncert eső miatt nem maradt el, mert a zene­karok ekkor a készülő csar­nokban szerepeltek. Több elő­adás fizető nézőinek száma meghaladta a kétezret. A Sóstói Kuíltúrpairkban az idősebbeknek, valamint a gyerekeknek is rendeztek műsorokat. A korosabbak öt, a legifjabbak pedig 21 elő­adásban lelték igazán kedvü­ket. Két ízben igen jó han­gulatú divatbemutató is volt. Tehát sikeres évet zár a kultúrpark, annak ellenére, hogy a neves zenekarok igen csinos összegért léptek fel. Qsak egy-két példa: a Dolly Roll 75 ezer, a Neoton Famí­lia 52 ezer, a Ben-kó-dixie- land 24 ezer forintért adott koncertet Nyíregyházán. De a sztárok a Valakinek muzsi­kálnak címmel tartott ma- gyarnótaesten is 24 ezer fo­rintért zenéltek, énekeltek. Az ifiparkban egyébként 40 forintba kerül egy belépő­jegy, azonban amikor a ze­nekarok az Országos Rende­ző Irodai, vagy a Magyar Mé- dea szervezésében léptek fel Nyíregyházán — akkor egy- szer-kétszer borsosabb jegy­árak i-s kialakulhattak. Az idén botrányról nem hallottunk, ami korántsem jelenti azt: a kultúrpark ke­rítése közelében a fiatalok egy része nem okozott prob­lémát, valamint azt, hogy „néhányan” nem érkeztek, vagy nem próbáltak volna az előadásokra az elfogadható­inál „jobb” hangulatban, sze­szes itallal bejutni. Az idén nem volt gond a személyszállítással sem. (cselényi) . Nagy ielkesedé.4. körülte­kintő szervezés és a bizonyí­tás vágya fűtötte a nyíregy­házi fiatalokat, amikor a Vasvári Pál utcai garzonhá­zat megálmodták. A szegedi tervezők munkáját a NYIR- BER megbízásából a KEMÉV fejezi be, ők vállalták a ki­vitelezést. Lengyel Miklós, a KEMÉV termelési osztályve­zetője viszont előre nem lát­ható nehézségeket említett, amelyek az ütemes kivitele­zést és a határidőre történő átadást megzavarták. — Még az első hatvan la­kást időre befejezhettük, de közben robbanás történt a dunaújvárosi vasműben és ennek mi is megéreztük a hatását. Az itt keletkező ko­hósalakpernyét használja ugyanis a budapesti BÉPA szövetkezet a speciális blok­kok készítésére. A nem várt akadály elle­nére az első hatvan lakást ez év július 30-án, az eredetilég tervezett határidőre átadták. Ä: kővetkező hatl'aTinái' *vi- sZotftr.jelentősen- eifiuzPÄlh á beköltözés, hiszen az idei No­vember 30-i- időpont helyett csak 1985. május 31-én vehe­tik birtokukba a fiatalok a 36 négyzetméteres, egyszoba összkomfortos lakásokat. Je­lenleg is nehezíti a folyama­tos munkát a válaszfalhiány. Igazán nem megnyugtató, hogy országos gondot jelent a kivitelezőknek a különböző méretű válaszfalak- megszer­zése. Az ifjúsági lakások a gon­dok ellenére is nagy népsze­rűségnek örvendenek. Ezért már a következők tervezésén gondolkodnak: újabb 152 la­kást készítenek elő a már meglevő garzon ház mellett. Ennek az az újdonsága, hogy a kohósalakblokk helyett pa­nelt használnak, s így pró­bálnak hangúlatos otthont varázsolni az első lakáshoz jutó fiatal házasoknak és egyedülállóknak, (tk) Régi sérelem, mai késelés Este tíz óra volt. Az ópályi italboltban kihirdették a zár­órát, de mielőtt a legkitar- tóhb vendégek elindultak hazafelé, egy kis csetepaté tá­madt. Egy Bazula Endre ne­vű fiatalember minden kü­lönösebb indok nélkül leütött egy másikat, úgy, hogy az összeesett. Nem- tetszett a do­log senkinek sem, ezért hár­mán felelősségre akarták von­ni Bazulát, ő azonban elsza­ladt a helyszínről. Nem ment messzire, néhány méterrel arrébb egy másik fiatalem­bert látott meg, odament hoz­zá és őt is leütötte. Ez már végképp felin.gerelte a há­romtagú társaságot, elindul­tak hát futásban Bazula után, hogy elvegyék a kedvét a ve­rekedéstől. Nemsokára utol is érték, s A. István, akit a kocsma élőtt leütött, törlesztett is vala­mit. Célja azonban nem ez volt, hanem átadni a rend­őrnek, azonban a telefonálás nem sikerült, így elengedték Bazulát. Ekkor érkezett oda Szabad Balázs 32 éves hely­beli lakos, aki pártfogásába vette Bazulát. A többiek el­utasították beleszólását, hi­szen azt sem tudta, mi tör­tént. Rájuk szólt ekíkor Sza­bad édesapja is: nem szégyel­lik magukat, mindnyájan fa­lubeliek, miért kell egymást bántani. Ügy tűnt, hogy a feddés ha­tásos volt, mindenki elindult hazafelé, ám kis idő múlva egy útkereszteződésben újból találkoztak. Az idősebb Sza­bad utánuk kiáltott, s egyi­küket, Kovács Lajost kezd­te szidni. Előzménye az volt, hogy 6—7 évvel ezelőtt az idősebb Szabad felvállalta Kovács házának felépítését, de a megbízó elegedetlen volt a munkával, s az alapo­zás után végzett munkát ki­fizette, a házat pedig mások­kal építette fel. Ez a hat-hét éves élmény jutott Szabad eszébe, s ezért kiabálta, hogy ingyen építet­te fel Kovácsnak a házát. A 39 éves férfi otthagyta tár­sait és elindult Szabadék fe lé, s amikor odaért, rászólt az idősebbikre: ha neiji mond­ta a sértő szavakat, akkor vonja is vissza. Még közvet­len közelükbe sem ért, ami­kor az ifjabb Szabad eldobta a nála lévő biciklit, előkap­ta kését és kétszer megszúr­ta vele Kovács Lajost. A sérült ember csak a má­sodik szúrás után vette ész­re, hogy vérzik. Leült az út szélére, ismerősei odarohan­tak hozzá, egyikük pedig te­lefonon értesítette a mentő­ket. Életét két operációval sikerült megmenteni. A Nyír­egyházi Megyei Bíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa Szabad Balázst em­berölés kísérletéért 5 év börtönre ítélte és öt évre el­tiltotta a közügyektől. ŐSZ (Császár Csaba felvétele) A dóhátralékkal kényszerpályán Gépkocsi, foglalóba Szeptember derekáig kel­lett befizetni a második fél­évi adót. A Nyíregyházi Vá­rosi Tanácson az iránit érdek­lődtünk, a friss adatok tük­rében, milyen adófizető ál­lampolgárok vagyunk, ho- ; gyám ítélhető meg az adófi- • zetéS'i morál? Aaidén isimét tértivévénnyet' ■ Itatták* postára az“ adóíveket • 1 Egjr részük így sem ért célba, ,nefn jutott el a címzettek ke­zébe. Hogy miért? Az adófi­zetésre kötelezett más helyre költözött, de új lakcímét nem jelenítette be. A postás által otthagyott értesítő cédulát fi­gyelmen kívül hagyta, a pos­tán maradó küldeményért nem ment el. Az adóívek „Nem kereste’’ jelzéssel ke­rültek vissza a faladóhoz, a városi tanácshoz. A kisza­bott adó nagyságával a leg­több állampolgár egyetért, el­enyésző a fellebbezések szá­ma. Éppen ezért nehéz meg­magyarázni, miért nem rója ,le az adófizetők egyötöde ha- - téridőre adóját? Kik a mulasztók? Ál-talá-- ban a nagyobb jövedelműek ] közül kerülnek ki:>, iparosok, • kereskedők, mezőgazdasági termeléssel foglalkozók: A jö- velelemszerzés, a pénz haj­szolása számukra . aa. elsődle­ges, s egyszerűen „megfeled­keznek” kötelességükről, így kényszerpályára kerülnek. A tanácsi szervek intézkedések • sorozatát foganatosítják a mulasztók ellen. Beidézik az adóhátralékost és ha azután sem mutat hajlandóságát a befizetésre, a kereső családta­gok jövedelméből tiltják le az adót, majd számba veszik a lefoglalható ingóságokat. Kényszerétékesítésre kerül­het gépkocsi, munkagép, lu­xuscikknek számító háztartá­si berendezés. Végső esetben javaslatot tehetnek az ipar­engedély bevonására. A kényszerű lépésekkel együtt a-ninak tudatosítása is fontos, hogy az adó nem ön­célú jövedelemcsapolós, ha­nem az államnak szüksége van a befolyó összegekre. A kereseti forrásoktól, munkájától nem akarnak megfosztani senkit. A taná­csi apparátusban dolgozók a legmesszebb menőkig kere­sik az emberséges, méltányos megoldásokat. Ha a kitűzött határidőre sem fizet az adó­köteles, akkor nyúlnak a kényszerítő eszközökhöz. Legutóbb például egy nagy összegű hátralékot lefoglalt gépkocsi árából egyenlítettek ki, egy másik állampolgár né­hány napi haladékot kapott. R. G. Á bőr művésze

Next

/
Thumbnails
Contents