Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
1984. október 16. Kelet-Magyarország 3-/ Jegy Maiak /--------------Értékmentés M egyénkben a termelő, forgalmazó, feldolgozó vállalatoknál, szövetkezeteknél együtt- tesen 110 ezer tonna alma és 20 ezer tonnányi burgonya, zöldség befogadására alkalmas tárolótér van. A többszöröse kellene, legalábbis átmenetileg. A minden ősszel ismétlődően visz- szaköszönő gondot éppen ez az átmenetiség okozza, hiszen az amúgy is szűkös fejlesztési alapból senki sem fordíthat milldókait egy-két hónapig tartó prohlómák megoldására. Követendő kezdeményezések azonban e téren is vannak. A tiszaberceli, a nagyszekerest és a nyírib- ronyi szövetkezetek az idén építettek viszonylag olcsón egy-egy 100 vagon alma elhelyezésére alkalmas ideiglenes tárolóteret. A házilagos kivitelezésen kívül a viszonylagos olcsósághoz hozzájárult az ősi módszer — a verme lés — újra felfedezése és korszerűsítése. Az ideiglenes tárolóikat ugyanis nem kevés huliladékfa, -léc felhasználásával, félig földbe süllyesztetten építették meg. A természet kínálta lehetőségek praktikus kihasználásának tapasztalatai mellett számos tárgyi értéket is örököltünk elődeinktől. Gazdasági épületekét, do- hánypaftákat, amelyeket jórészt veszni hagytunk, mert a mezőgazdaságba is betört nagyüzemi technológiával „összeegyeztethetetlenek” voltak, ylm a kényszer sok mindenné megtanítja az embert. A megüresedett istállók átalakítása, legkülönbözőbb célú — például keltetőként, baromfinevelőként — történő kihasználása mellett a do- hánypajiták 'megmentésére is. A mezőgazdasági termelésben keletkező hulladékok felhasználásáról' nem régen a szabolcsbákai Búzakalász Tsz-ben rendezett tanácskozáson, majd bemutatón erről is szó esett. A megyében lévő mintegy ötszáz dohánypajtát ideiglenes tárolóként hasznosítani lehet a középső oszlopsor kivágásával, az oldalfalak megerősítésével. A tanácskozáson elhangzott értékmentő javaslatok közül szándékosan ragadtam ki ezt az egyet, az időszerű gond, a tárolás témaköréhez csatolva.' Nem mintha a szövetkezeteknek — akár most is — ez lenne az egyedüli, legsúlyosabb problémája. De mint ahogy a kis nehézségek megoldatlanságai szülik a nagyobbakat, úgy enyhülnek is a feszültségek a kisebbek megszüntetésével. Olyan helyzetben vagyunk, amikor mindenre oda kell figyelni, s az elődeinktől kapott anyagi, széllemi értékekkel is okosan gazdálkodni. Kovács Klára Három percben I Ismeretlen ismerősök gyakran hívják telefonon, vagy keresik fel személyesein, levélben lapunk munkatársait. A gratuláló, vagy ellenvéleményt kifejtő, esetleg ötletet adó közlések mellett sokszor az vezeti olvasóinkat: egyszerűen csak azt szeretnék, ha valahol, illetékes helyen végre kibeszélhetnék magukat, megoszthatnák apró örömeiket, bosszúságaikat, hogy esetükből, az újságíró közvetítésével mások is okuljanak. Ezzel a szándékkal jer lentkezett égy kedves olvasónk, Szalóky Jánosné is. Szerkesztőségünk olvasó- szolgálatát hívta föl a megadott telefonon. Mindjárt az elején bevallotta, kivárta azt az alkalmat, amikor nő lesz az ügyeletes, nem azért, mert nem olvassa ugyanolyan szívesen a férfi kollégák írásait, hanem mert asszony lévén bizalmasabb beszélgetésre szánta el magát egy másik asszonnyal. Egy nyugdíjas-találkozó hangulatáról számolt be, amelyet a közelmúltban rendeztek a BEAG Univer- sil gyárában. Okosan előkészített, jól szervezett találkozó volt, több meglepetéssel. A megszokott külön igaizgatói-vezetőségi asztal itt elmaradt, mindenki oda ült le, ahol hely volt, nem hangzott el unalmas, szükséges rossznak tartott hivatali köszöntő, így tehát nem is aludt el senki. Szó volt viszont a munkáról, amiből annak idején a mostani nyugdíjasok oroszlánrészt vállaltak, megalapozva ezzel egy gyár hírnevét, megteremtve az .alapját a mái középgeneráció sikereinek. Ez csendült ki a beszélgetésekből: az idős emberek megbecsülése. Nélkülük ma nem tartana ott a gyár, ahová eljutottak, a mostani fiatalok az alapok nélkül semmire sem jutnának. Ajándékokkal is kedveskedtek a nyugdíjasoknak, s ami nagyon szép volt, ezek átadásába sem keveredett keserű szájíz, nem kellett átvételi elismervényt aláírni, hiszen a mostani dolgozók pénze is benne volt a rendezvény költségeiben. Máshonnan is hallottuk már, hogy szocialista brigádok gyűjtenek, az aktív dolgozók apró tárgyakkal, emlékekkel lepik meg azokat, akik egy élet munkáján túl megérdemelt pihenőre vonultak. Mint olvasónk fogalmazott: fel kellene ismerni, hogy aki ma ad, holnap ő kapja vissza a következő generációtól. Az Universilnél bizonyították: lám, így is lehet. Baraksó Erzsébet 4 titkárnő benézett a tervezőkhöz, és Gver tadzet hívta. Szikár, szemüveges férfi emelkedett fel a székről, összetekerte az előtte fekvő tervrajzot, és elindult a főnök irodája felé. — Tisztelt kolléga! Jól értesült forrásokra hivatkozva el kell marasztalnom, mert ma egy negyedórát késett. — Elnézést, egy nagyon fontos kérdésben szeretném kikérni a véleményét ... — Remélem, hallotta, amit mondtam. Ne felejtse el, hogy az irányítása alatt fiatal mérnökök dolgoznak. Milyen példát vesznek magáról?! Tudja Fő a leleményesség! mit? Nagyon kíváncsi lettem ... Kérem, hogy írásban nyújtsa be késésének okát. — Már engedelmet kérek ... Az utolsó szó jogán. A munkámban egy olyan probléma merüli fel, amelyet csak önnel A Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori Fúrógépgyárában iraki megrendelésre RF 50- es fúrógépeket gyártanak, (elek) Milyen legyen a falu és a város? A lakosság alkotótárs A múlt évben a Minisztertanács határozata nyomán új településrendezési elvek születtek, aminek révén az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelkezett a regionális és településrendezési tervezés részletes szabályozásáról. Erről és a megyénkben folyó településrendezésekről érdeklődtünk Gyülvészi Tamástól, a Nyírterv városépítési szakosztályvezetőjétől. — Szakosztályunk városok, településcsoportok, nagyközségek és községek tervezésével foglalkozik — mondja Gyülvészi Tamás. A korábban készült településrende-, zési tervek alapjában véve betöltötték szerepüket, elősegítették az átgondoltabb településfejlesztést. Azonban az utóbbi években országosan is jó néhány, ellentmondás került felszínre, melyek a tervezők és a településeken élők nem megfelelő együltműkö- d'ésére utaltak. Jobb közérzet — Az utóbbi időben e téren gyökeres változás történt — folytatja Gyülvészi Tamás. — Ma már a településrendezési tervek a helyi lakosság és a népgazdaság igényeivel szoros összhangban készülnek. A településrendezési tervezést országosan decentralizálták. Így a tervezésben a várost, községet jól ismerőknek, az illető település lakóinak döntő szava, mondhatni részvétele van. Tehát lényegében: a város, falu lakossága, társadalmi és gazdasági intézményei a tervezők alkotótársai. Ennek révén jelentősen növekszik a falvak népességmegtartó képessége, vagyis az emberek jobban kedvelhetik lakóhelyüket, ragaszkodhatnak hozzá, s bizonyára még több áldozatot hoznak érte. Napjainkban a tervezők például nemcsak azzal foglalkoznak, hogy egy ABC- áruház vagy más elég nagy tegyen és megfeleljen a különböző hatósági előírásoknak, hanem aizzal is: az illető létesítmény a környezetébeszélhetek meg. Egész héten hiába próbálkoztam, hol a minisztériumban, hol a tervhivatalban volt. S ha véletlenül az irodájában dolgozott, a titkárnője akkor sem engedett be. Most, hogy elkéstem, rögtön magához rendelt, és nagyon örülök, hogy most már valóban megbeszélhetem önnel a problémámat ... Az igazgató megigazította a szemüvegét, s meglepetésében csak ennyit tudott mondani: — Hadd halljam... Saiga Attila fordítása vei esztétikus településépítészeti egységet alkosson. Ma már a tervezőknek kicsit történésznek, kicsit kutatónak is kell lennie. Minden településnél a helyi természeti és társadalmi tényezőket, igényeket műszaki-gazdasági szempontokkal is össze kell hangolni. Valamennyi falunak, városnak megtalálható az egyéni építészeti arculata. Kevesebb bontással — Az új létesítményeket igyekszünk úgy elhelyezni — említi Gyülvészi Tamás —, hogy minél kevesebbet kelljen szanálni. Tekintettel va- gyurk a községekben folyó növénytermesztési, állattartási hagyományokra, szokásokra és az ezek iránti — hosszú távú — népgazdasági igényekre. Ezért a telkeket úgy alakítjuk ki, hogy azok alkalmasak legyenek a kisüzemi mezőgazdasági termelésre. Ebhez sok helyen javítandók a közlekedési feltételek is. A vizsgálatoknál az adott település lakosságától gyűjtjük az információkat, tapasztalatokat. Gyakran keresünk meg idős embereket, s megkérdezzük: ön itt lakik 60 éve, mi, hogy volt itt valamikor ...? Például Iibrány és Nagyhalász rendezési tervének készítésekor a gumigyár helyi dolgozóit összehívták: fnond- ják el véleményüket. Apa- gyon pedig hasonló körülmények között szinte mindenki tervezett, aki a kultúrházba befért. A tervezők a lakosság igényeit figyelve sok mindent megtudnak. Például Ibrány és Nagyhalász esetében a régen készült rendezési tervek e települések némely részeinek megszűnésével számoltak. De bebizonyosodott: az emberek szívesen laknak e községrészeken is, ragaszkodnak hozzájuk, még akkor is, ha e helyek fekvése több szempontból nem a legkedvezőbb. így, az új tervek szerint e községkörzetek a jövőben is megmaradnak, sőí fejlődhetnek is. Vagy a záhonyi üzlethálózat fejlesztésénél figyelembe veszik: a vasutasok nagy része — a szabadjegy „révén” bizonyos iparcikkeket Nyíregyházán, Budapesten vásárol... — A terveket igyekszünk közérthetően ismertetni — említi Gyülvészi Tamás. — Sőt, elképzelések vannak arra is, hogy a tervismertetőkön az illető város-, vagy községrészről kisfáimét fogunk készíteni, vetíteni, mert így a tervezett változások jobban elképzelhetők, hiszen a nem szakembereknek sokszor hiába mutatunk rajzokat. A tervezőknek a település- rendezési terveket ötévenként felül kell vizsgálniuk, de a Nyírterv azokat állandóan szemmel tartja. Egyébként számos megyénkbeli község rendezési terve elavult. Azok készítése óta a gazdasági helyzet gyökeresen megváltozott, ami szinte mindenre kihat. Ezért a települések egy részének fejlesztésénél egy sör dolgot nem árt újragondolni. A rendezési terveket régebben Debrecenben a városrendezési tervtanácsok bírálták. Ezt megyénket illetően ma már a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács Terület- rendezési és Műemlékvédelmi Albizottsága végzi. Űj tervek Végezetül néhány információ: A Nyírterv az idén elkészítette a leveleki víztározó melletti üdülőkörzetet és Tdsza- dob üdülőterületeinek rendezési tervét. Űjfehértó nagyközség központjának részletes rendezési tervét. Hamarosan kész Záhony, Zsurk, Tiszaszentmárton, Győröcske, Tiszabezdéd általános rendezési terve. A kisebb települések esetében pedig kidolgoztak egy úgynevezett helyi építészeti előírást, ami nincs olyan vaskos, mint egy rendezési terv, de hatékony. Ilyen készült Nyírgyulaj, Gyulaháza és Szabolcsbáka községekre. A tervezők foglalkoznak Pirdcse, Nyírbéltek, Kemecse településfejlesztésével. Elkészítették Pátroha összevont rendezési tervét. Jövőre várhatóan hozzáláthatnak Nagyecsed és Fáhián- háza rendezési tervéhez is. Tervmódosítás van terítéken Dögé, Szabolesrveresmart, Rozsály, Nyírpazony esetében. Ez utóbbi község összevont rendezési térve 1985-ben kerül napirendre, csakúgy, mint Demecseré. Cselényi György Együtt A mátészalkai csomóponthoz tartozó hat vasútvonalon lévő legjelentősebb üzemek vezetői tanácskoztak a szállítási feladatokról a napokban. Puskás István üzemfőnök üzemviteli helyettes elmondta, hogy éves szállítási tervüket — 750 ezer tonna — részarányosán jól teljesítik, de az igazi csúcs most következik. A cukorrépa szállítása már javában tart, 38 ezer tonnát kell a szálkái körzetből Rabára, illetve Szerencsre továbbítani, és itt van az egyéb mezőgazdasági áruk elszállításának ideje is. A Debreceni Vasútigazgatóság képviseletében Debreczeríi László kereskedelmi és szállítási osztályvezető-helyettes elmondta: nem lesz zökkenőmentes a kocsiellátás ezen az őszön sem. Rengeteg a javításra váró és emiatt leállított tehervagon. A gondokon fontossági rangsorolással próbálnak enyhíteni, de nem ez a megoldás. A nehézségek ellenére remélik a MÁV-nál, hogy az üzemek által felkínált árumennyiséget el tudják szállítani. A nyírbátori növényolajgyár képviselője elmondta, hogy a kocsiellátással nincs különösebb gondjuk, de a mosószer szállításához — akárcsak a szálkái sütőüzem keksz szállítmányaihoz — szükséges konténerek közül nagyon sok alkalmatlan, mert sérült. A Mezőgép gyáregységek — mátészalkai és fehérgyarmati — vezetői azt kérték, hogy az általuk gyártott Tajga lakókocsik Szovjetunióba szállításához megkapott kontingensekhez tudjon a vasút kocsit biztosítani. Ebben az évben a két üzem több mint 500 ilyen lakókocsit kíván exportálni. A Szamos menti Állami Tangazdaság is exportborsó szállításához kért segítséget, ugyanis ennek helyére tárolná az almát. Az iparvágánnyal rendelkező nyírbátori Üj Barázda Tsz képviselője viszont felvetette, hogy ők szívesen létesítenének egy vasúti teherkocsi javítóbázist! Kosa Barnabás az Érdért helyi gyáregységének vezetője a korrekt együttműködésről szólt, melynek eredményeként a drágább közúti szállítást teljesen megszüntették. Azt is elmondta, hbgy a gyáregység a tőkés export teljesítéséhez 600 vagont igényel az elkövetkező időszakban. A jó partnerkapcsolatot mi sem tükrözi jobban, mint amit a Zöldért mátészalkai exporttelepének szállításvezetője mondott. Élelmiszerküldeményekhez nehéz megfelelő kocsit találni, mert nem alkalmaz a vasút szankciót a kocsirongálókkal szemben ! A Nyíregyházi Konzervgyár, mint megyénk egyik legnagyobb szovjet exportőre szívesen használja a széles vagonokat. Ennek érdekében még anyagiakkal is hozzájárult a tengelyátszerelés gyorsításához. Jó volt hallani, hogy az egymásra mutogatás helyett mindenki a megoldás lehetőségét kereste. S mint az elmondottakból is kitűnik, a jó kapcsolatok hoztak eddig is eredményeket, sőt újabb lehetőségek is vannak . . . Zsoldos Barnabás A holland Royal Sluis cég fejes és kelkáposztáinak fajtabemutatóját rendezi meg ma, kedd délelőtt Ajakon a helyi Buzakalász Termelő- szövetkezet és az Agrovet Vetőmagtermeltető és Kereskedelmi Kft. A bemutatón a holland cég legjobban bevált káposztafajtáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, akiket délelőtt tíz órától várnak a rendezők. Exportra Szovjet exportra készítenek laborfelszereléseket a BEAG- Universil nyíregyházi gyárában. Képünkön: Szász Györgyné keze alól vízlégszivattyú alkatrészek kerülnek ki. (császár)