Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

1984. október 16. Kelet-Magyarország 3-/ Jegy Maiak /--------------­Értékmentés M egyénkben a terme­lő, forgalmazó, fel­dolgozó vállalatok­nál, szövetkezeteknél együtt- tesen 110 ezer tonna alma és 20 ezer tonnányi burgo­nya, zöldség befogadására alkalmas tárolótér van. A többszöröse kellene, lega­lábbis átmenetileg. A min­den ősszel ismétlődően visz- szaköszönő gondot éppen ez az átmenetiség okozza, hi­szen az amúgy is szűkös fej­lesztési alapból senki sem fordíthat milldókait egy-két hónapig tartó prohlómák megoldására. Követendő kezdeménye­zések azonban e téren is vannak. A tiszaberceli, a nagyszekerest és a nyírib- ronyi szövetkezetek az idén építettek viszonylag olcsón egy-egy 100 vagon alma el­helyezésére alkalmas ideig­lenes tárolóteret. A házila­gos kivitelezésen kívül a viszonylagos olcsósághoz hozzájárult az ősi módszer — a verme lés — újra felfe­dezése és korszerűsítése. Az ideiglenes tárolóikat ugyanis nem kevés huliladékfa, -léc felhasználásával, félig föld­be süllyesztetten építették meg. A természet kínálta lehe­tőségek praktikus kihaszná­lásának tapasztalatai mel­lett számos tárgyi értéket is örököltünk elődeinktől. Gazdasági épületekét, do- hánypaftákat, amelyeket jórészt veszni hagytunk, mert a mezőgazdaságba is betört nagyüzemi technoló­giával „összeegyeztethetet­lenek” voltak, ylm a kény­szer sok mindenné megta­nítja az embert. A megüre­sedett istállók átalakítása, legkülönbözőbb célú — pél­dául keltetőként, baromfi­nevelőként — történő ki­használása mellett a do- hánypajiták 'megmentésére is. A mezőgazdasági terme­lésben keletkező hulladékok felhasználásáról' nem ré­gen a szabolcsbákai Búza­kalász Tsz-ben rendezett tanácskozáson, majd be­mutatón erről is szó esett. A megyében lévő mintegy ötszáz dohánypajtát ideigle­nes tárolóként hasznosítani lehet a középső oszlopsor kivágásával, az oldalfalak megerősítésével. A tanácskozáson elhang­zott értékmentő javaslatok közül szándékosan ragad­tam ki ezt az egyet, az idő­szerű gond, a tárolás téma­köréhez csatolva.' Nem mintha a szövetkezeteknek — akár most is — ez lenne az egyedüli, legsúlyosabb problémája. De mint ahogy a kis nehézségek megoldat­lanságai szülik a nagyobba­kat, úgy enyhülnek is a fe­szültségek a kisebbek meg­szüntetésével. Olyan hely­zetben vagyunk, amikor mindenre oda kell figyelni, s az elődeinktől kapott anyagi, széllemi értékekkel is okosan gazdálkodni. Kovács Klára Három percben I Ismeretlen ismerősök gyakran hívják tele­fonon, vagy keresik fel személyesein, levélben lapunk munkatársait. A gra­tuláló, vagy ellenvéleményt kifejtő, esetleg ötletet adó közlések mellett sokszor az vezeti olvasóinkat: egysze­rűen csak azt szeretnék, ha valahol, illetékes helyen végre kibeszélhetnék magu­kat, megoszthatnák apró örömeiket, bosszúságaikat, hogy esetükből, az újságíró közvetítésével mások is okuljanak. Ezzel a szándékkal jer lentkezett égy kedves olva­sónk, Szalóky Jánosné is. Szerkesztőségünk olvasó- szolgálatát hívta föl a meg­adott telefonon. Mindjárt az elején bevallotta, kivár­ta azt az alkalmat, amikor nő lesz az ügyeletes, nem azért, mert nem olvassa ugyanolyan szívesen a férfi kollégák írásait, hanem mert asszony lévén bizalmasabb beszélgetésre szánta el ma­gát egy másik asszonnyal. Egy nyugdíjas-találkozó hangulatáról számolt be, amelyet a közelmúltban rendeztek a BEAG Univer- sil gyárában. Okosan előké­szített, jól szervezett talál­kozó volt, több meglepetés­sel. A megszokott külön igaizgatói-vezetőségi asztal itt elmaradt, mindenki oda ült le, ahol hely volt, nem hangzott el unalmas, szük­séges rossznak tartott hiva­tali köszöntő, így tehát nem is aludt el senki. Szó volt viszont a munkáról, amiből annak idején a mostani nyugdíjasok oroszlánrészt vállaltak, megalapozva ezzel egy gyár hírnevét, megte­remtve az .alapját a mái középgeneráció sikereinek. Ez csendült ki a beszélgeté­sekből: az idős emberek megbecsülése. Nélkülük ma nem tartana ott a gyár, aho­vá eljutottak, a mostani fia­talok az alapok nélkül sem­mire sem jutnának. Ajándékokkal is kedves­kedtek a nyugdíjasoknak, s ami nagyon szép volt, ezek átadásába sem keveredett keserű szájíz, nem kellett átvételi elismervényt aláír­ni, hiszen a mostani dolgo­zók pénze is benne volt a rendezvény költségeiben. Máshonnan is hallottuk már, hogy szocialista brigá­dok gyűjtenek, az aktív dol­gozók apró tárgyakkal, em­lékekkel lepik meg azokat, akik egy élet munkáján túl megérdemelt pihenőre vo­nultak. Mint olvasónk fo­galmazott: fel kellene is­merni, hogy aki ma ad, holnap ő kapja vissza a kö­vetkező generációtól. Az Universilnél bizonyították: lám, így is lehet. Baraksó Erzsébet 4 titkárnő benézett a tervezőkhöz, és Gver tadzet hívta. Szi­kár, szemüveges férfi emelkedett fel a székről, összetekerte az előtte fek­vő tervrajzot, és elindult a főnök irodája felé. — Tisztelt kolléga! Jól értesült forrásokra hivat­kozva el kell marasztal­nom, mert ma egy negyed­órát késett. — Elnézést, egy na­gyon fontos kérdésben szeretném kikérni a vé­leményét ... — Remélem, hallotta, amit mondtam. Ne felejt­se el, hogy az irányítása alatt fiatal mérnökök dol­goznak. Milyen példát vesznek magáról?! Tudja Fő a lele­ményesség! mit? Nagyon kíváncsi lettem ... Kérem, hogy írásban nyújtsa be késé­sének okát. — Már engedelmet ké­rek ... Az utolsó szó jo­gán. A munkámban egy olyan probléma merüli fel, amelyet csak önnel A Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori Fúrógépgyárában iraki megrendelésre RF 50- es fúrógépeket gyártanak, (elek) Milyen legyen a falu és a város? A lakosság alkotótárs A múlt évben a Minisztertanács határozata nyomán új településrendezési elvek születtek, aminek révén az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelkezett a regio­nális és településrendezési tervezés részletes szabályozásá­ról. Erről és a megyénkben folyó településrendezésekről ér­deklődtünk Gyülvészi Tamástól, a Nyírterv városépítési szakosztályvezetőjétől. — Szakosztályunk városok, településcsoportok, nagyköz­ségek és községek tervezésé­vel foglalkozik — mondja Gyülvészi Tamás. A koráb­ban készült településrende-, zési tervek alapjában véve betöltötték szerepüket, elő­segítették az átgondoltabb te­lepülésfejlesztést. Azonban az utóbbi években országosan is jó néhány, ellentmondás ke­rült felszínre, melyek a ter­vezők és a településeken élők nem megfelelő együltműkö- d'ésére utaltak. Jobb közérzet — Az utóbbi időben e téren gyökeres változás történt — folytatja Gyülvészi Tamás. — Ma már a településrendezési tervek a helyi lakosság és a népgazdaság igényeivel szo­ros összhangban készülnek. A településrendezési tervezést országosan decentralizálták. Így a tervezésben a várost, községet jól ismerőknek, az illető település lakóinak dön­tő szava, mondhatni részvé­tele van. Tehát lényegében: a város, falu lakossága, tár­sadalmi és gazdasági intéz­ményei a tervezők alkotó­társai. Ennek révén jelentő­sen növekszik a falvak né­pességmegtartó képessége, vagyis az emberek jobban kedvelhetik lakóhelyüket, ra­gaszkodhatnak hozzá, s bizo­nyára még több áldozatot hoznak érte. Napjainkban a tervezők például nemcsak azzal fog­lalkoznak, hogy egy ABC- áruház vagy más elég nagy tegyen és megfeleljen a kü­lönböző hatósági előírások­nak, hanem aizzal is: az ille­tő létesítmény a környezeté­beszélhetek meg. Egész héten hiába próbálkoztam, hol a minisztériumban, hol a tervhivatalban volt. S ha véletlenül az irodá­jában dolgozott, a titkár­nője akkor sem engedett be. Most, hogy elkéstem, rögtön magához rendelt, és nagyon örülök, hogy most már valóban meg­beszélhetem önnel a prob­lémámat ... Az igazgató megigazí­totta a szemüvegét, s meg­lepetésében csak ennyit tudott mondani: — Hadd halljam... Saiga Attila fordítása vei esztétikus településépíté­szeti egységet alkosson. Ma már a tervezőknek kicsit tör­ténésznek, kicsit kutatónak is kell lennie. Minden telepü­lésnél a helyi természeti és társadalmi tényezőket, igé­nyeket műszaki-gazdasági szempontokkal is össze kell hangolni. Valamennyi falu­nak, városnak megtalálható az egyéni építészeti arculata. Kevesebb bontással — Az új létesítményeket igyekszünk úgy elhelyezni — említi Gyülvészi Tamás —, hogy minél kevesebbet kell­jen szanálni. Tekintettel va- gyurk a községekben folyó növénytermesztési, állattar­tási hagyományokra, szoká­sokra és az ezek iránti — hosszú távú — népgazdasági igényekre. Ezért a telkeket úgy alakítjuk ki, hogy azok alkalmasak legyenek a kis­üzemi mezőgazdasági terme­lésre. Ebhez sok helyen javí­tandók a közlekedési feltéte­lek is. A vizsgálatoknál az adott település lakosságától gyűjtjük az információkat, tapasztalatokat. Gyakran ke­resünk meg idős embereket, s megkérdezzük: ön itt lakik 60 éve, mi, hogy volt itt va­lamikor ...? Például Iibrány és Nagyha­lász rendezési tervének ké­szítésekor a gumigyár helyi dolgozóit összehívták: fnond- ják el véleményüket. Apa- gyon pedig hasonló körülmé­nyek között szinte mindenki tervezett, aki a kultúrházba befért. A tervezők a lakosság igé­nyeit figyelve sok mindent megtudnak. Például Ibrány és Nagyhalász esetében a ré­gen készült rendezési tervek e települések némely részei­nek megszűnésével számol­tak. De bebizonyosodott: az emberek szívesen laknak e községrészeken is, ragasz­kodnak hozzájuk, még akkor is, ha e helyek fekvése több szempontból nem a legkedve­zőbb. így, az új tervek sze­rint e községkörzetek a jö­vőben is megmaradnak, sőí fejlődhetnek is. Vagy a záho­nyi üzlethálózat fejlesztésé­nél figyelembe veszik: a vasutasok nagy része — a szabadjegy „révén” bizonyos iparcikkeket Nyíregyházán, Budapesten vásárol... — A terveket igyekszünk közérthetően ismertetni — említi Gyülvészi Tamás. — Sőt, elképzelések vannak ar­ra is, hogy a tervismertető­kön az illető város-, vagy köz­ségrészről kisfáimét fogunk készíteni, vetíteni, mert így a tervezett változások jobban elképzelhetők, hiszen a nem szakembereknek sokszor hiá­ba mutatunk rajzokat. A tervezőknek a település- rendezési terveket ötéven­ként felül kell vizsgálniuk, de a Nyírterv azokat állan­dóan szemmel tartja. Egyéb­ként számos megyénkbeli község rendezési terve el­avult. Azok készítése óta a gazdasági helyzet gyökeresen megváltozott, ami szinte mindenre kihat. Ezért a tele­pülések egy részének fejlesz­tésénél egy sör dolgot nem árt újragondolni. A rendezési terveket ré­gebben Debrecenben a vá­rosrendezési tervtanácsok bí­rálták. Ezt megyénket illető­en ma már a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács Terület- rendezési és Műemlékvédel­mi Albizottsága végzi. Űj tervek Végezetül néhány informá­ció: A Nyírterv az idén elkészí­tette a leveleki víztározó mel­letti üdülőkörzetet és Tdsza- dob üdülőterületeinek rende­zési tervét. Űjfehértó nagy­község központjának részle­tes rendezési tervét. Hama­rosan kész Záhony, Zsurk, Tiszaszentmárton, Győröcs­ke, Tiszabezdéd általános rendezési terve. A kisebb te­lepülések esetében pedig ki­dolgoztak egy úgynevezett helyi építészeti előírást, ami nincs olyan vaskos, mint egy rendezési terv, de hatékony. Ilyen készült Nyírgyulaj, Gyulaháza és Szabolcsbáka községekre. A tervezők fog­lalkoznak Pirdcse, Nyírbéltek, Kemecse településfejleszté­sével. Elkészítették Pátroha összevont rendezési tervét. Jövőre várhatóan hozzálát­hatnak Nagyecsed és Fáhián- háza rendezési tervéhez is. Tervmódosítás van terítéken Dögé, Szabolesrveresmart, Rozsály, Nyírpazony eseté­ben. Ez utóbbi község össze­vont rendezési térve 1985-ben kerül napirendre, csakúgy, mint Demecseré. Cselényi György Együtt A mátészalkai csomópont­hoz tartozó hat vasút­vonalon lévő legjelentő­sebb üzemek vezetői tanács­koztak a szállítási feladatok­ról a napokban. Puskás Ist­ván üzemfőnök üzemviteli helyettes elmondta, hogy éves szállítási tervüket — 750 ezer tonna — részarányosán jól teljesítik, de az igazi csúcs most következik. A cukorrépa szállítása már javában tart, 38 ezer tonnát kell a szálkái körzetből Ra­bára, illetve Szerencsre to­vábbítani, és itt van az egyéb mezőgazdasági áruk elszállí­tásának ideje is. A Debreceni Vasútigazgatóság képviseleté­ben Debreczeríi László keres­kedelmi és szállítási osztály­vezető-helyettes elmondta: nem lesz zökkenőmentes a kocsiellátás ezen az őszön sem. Rengeteg a javításra váró és emiatt leállított te­hervagon. A gondokon fon­tossági rangsorolással pró­bálnak enyhíteni, de nem ez a megoldás. A nehézségek el­lenére remélik a MÁV-nál, hogy az üzemek által felkí­nált árumennyiséget el tud­ják szállítani. A nyírbátori növény­olajgyár képviselője elmond­ta, hogy a kocsiellátással nincs különösebb gondjuk, de a mosószer szállításához — akárcsak a szálkái sütőüzem keksz szállítmányaihoz — szükséges konténerek közül nagyon sok alkalmatlan, mert sérült. A Mezőgép gyáregységek — mátészalkai és fehérgyarmati — vezetői azt kérték, hogy az általuk gyártott Tajga la­kókocsik Szovjetunióba szál­lításához megkapott kon­tingensekhez tudjon a vasút kocsit biztosítani. Ebben az évben a két üzem több mint 500 ilyen lakókocsit kíván exportálni. A Szamos menti Állami Tangazdaság is ex­portborsó szállításához kért segítséget, ugyanis ennek he­lyére tárolná az almát. Az iparvágánnyal rendel­kező nyírbátori Üj Barázda Tsz képviselője viszont fel­vetette, hogy ők szívesen lé­tesítenének egy vasúti teher­kocsi javítóbázist! Kosa Barnabás az Érdért helyi gyáregységének vezető­je a korrekt együttműködés­ről szólt, melynek eredmé­nyeként a drágább közúti szállítást teljesen megszün­tették. Azt is elmondta, hbgy a gyáregység a tőkés export teljesítéséhez 600 vagont igé­nyel az elkövetkező időszak­ban. A jó partnerkapcsolatot mi sem tükrözi jobban, mint amit a Zöldért mátészalkai exporttelepének szállításve­zetője mondott. Élelmiszer­küldeményekhez nehéz meg­felelő kocsit találni, mert nem alkalmaz a vasút szank­ciót a kocsirongálókkal szem­ben ! A Nyíregyházi Konzerv­gyár, mint megyénk egyik legnagyobb szovjet exportőre szívesen használja a széles vagonokat. Ennek érdekében még anyagiakkal is hozzá­járult a tengelyátszerelés gyorsításához. Jó volt hallani, hogy az egymásra mutogatás helyett mindenki a megoldás lehető­ségét kereste. S mint az el­mondottakból is kitűnik, a jó kapcsolatok hoztak eddig is eredményeket, sőt újabb le­hetőségek is vannak . . . Zsoldos Barnabás A holland Royal Sluis cég fejes és kelkáposztáinak faj­tabemutatóját rendezi meg ma, kedd délelőtt Ajakon a helyi Buzakalász Termelő- szövetkezet és az Agrovet Ve­tőmagtermeltető és Kereske­delmi Kft. A bemutatón a holland cég legjobban be­vált káposztafajtáival is­merkedhetnek meg az érdek­lődők, akiket délelőtt tíz órától várnak a rendezők. Exportra Szovjet export­ra készítenek laborfelszerelé­seket a BEAG- Universil nyír­egyházi gyárá­ban. Képünkön: Szász Györgyné keze alól víz­légszivattyú al­katrészek ke­rülnek ki. (csá­szár)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents