Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. október 16. Kádár János Párizsban Kádár János és Francois Mitterrand megkezdte tárgyalásait. (Folytatás az 1. oldalról) dig hozzáférhetetlenek voltak a francia közönség számára. Kezdik meghozni gyümölcseiket azok az akciók is, amelyeket önök folytatnak Magyarországon a mi nyelvünk tanítására. A francia nyelvoktatás fejlődik Magyar- országon, és ezért személyesen köszönetét mondok önnek. Az elnök ezután rámutatott arra, hogy gazdasági téren az eredmények nem felelnek meg a közös törekvéseknek. Pedig ezen a téren is vannak távlatok. A magyar gazdaság jód fejlődik, korszerűbbé vált, s több területen, így a vegyipar, a gyógyszeripar terén a francia—magyar együttműködés példássá válhat. Az ön mostani látogatása, első titkár úr, olyan jelentőséget nyer, amely messze meghaladja a kétoldalú kapcsolatok közös vizsgálatának területéit — folytatta Mitterrand elnök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltételeivel kapcsolatos. Van mondanivalónk ezen a téren. Mi a világpoli- kánaik nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői és igényellj ük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be. Politikai és társadalmi-gazdasági opcióink ugyan különbözőek, de keressük azt, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz. Egyaránt ragaszkodunk a béke és a nemzetek közötti megértés eszméihez. Teljesen tudatában vagyunk jannak, hogy Európához tartozunk1, és ez mindkét nép történelméből fakad. A két ország közötti reális különbségeken felülkerekedve, kezet nyújthatunk egymásnak, és megtanulhatjuk egymás nyelvét. Európa tudja azt, hogy mivel tartozik a magyar népnek, amely oly büszke hagyományaira, nyelvére, s mely bátorságot tanúsít a viszontagFrancois Mitterrand köz- társasági elnök pohárköszöntőjére Kádár János válaszolt : Mélyen tisztelt köztársasági elnök úr! Francia barátaink! A magam és a kíséretemben levő honfitársaim nevében őszinte köszönetét mondok a meghívásért, a szívélyes fogadtatásért, a Magyar- ország iránti érdeklődésért és rokonszenvért, amely elnök úr szavaiból is megnyilvánult. Mi, a Magyar Népköztársaság képviselői abba a dicső történelmű Francia Köztársaságba érkeztünk, amely a nemzetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásának nagy és fontos tényezője. Örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Francia Köztársaság vezetőinek és népének a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe szívélyes üdvözletét és jókívánságait. A magyar nép nagyra értékeli országaink jó és szélesedő kapcsolatait, kiemelkedő eseményként tartja számon elnök úr 1982. évi magyarországi látogatását. Minden bizonnyal mostani tárgyalásaink is eredményesek lesznek, és a közös szándékoknak, a reális lehetőségeknek megfelelően lendületet adnak minden téren a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének. Bizonyos, hogy ezzei nemcsak országaink, hanem kontinensünk népeinek érdekeit is szolgáljuk. Megbeszélésünk mai kezdete is meggyőzött arról, hogy ez a várakozás reális. Meggyőzőságok közepette is, nyitott a külvilág felé. Tudom, hogy önt nagyon érdekli mindaz, amit Franciaország tesz és mond, érdekli Franciaország politikája, a. világban elfoglalt helye. Ez az érdeklődés kölcsönös. Én személyesen. ' nagy ro- konszenwel és pontosan figyelem azt a politikát, amelyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hogy a kétoldalú kapcsolatok konstruktív szelleme hasson ihle- tően akcióinkra azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben jelen vagyunk. Így például a genfi konferencián, ahol globális tárgyalás indult meg a vegyi fegyverek teljes kiküszöbölésére. Megállapítható, hogy a kelet— nyugati viszony nehézségei ellenére is az utóbbi időben bizonyos haladás mutatkozott itt a párbeszédben. Azt óhajtjuk, hogy a stockholmi konferencia munkája is jobban haladjon élőbe. Európa a helsinki záróokmány vonalán haladva lesz hű saját sorsához, csak ez teheti lehetővé, hogy népeink hivatásuknak megfelelően élhessenek, hogy Európa, mint földrajzi egység hallassa szavát a világban. Íme néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet együtt két európai ország, mely különböző rendszerekhez tartozik, mihelyt az a közös akiarat vezérli őket, hogy leküzdjék a bizalmatlanságot és hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség tényezőinek kiküszöböléséhez. Ezt az Európát kell építenünk, vagy jobban mondva, újjáépítenünk. Meg kell szilárdítani biztonságának és virágzásának alapjait. Mi a magunk részéről nagy fontosságot tulajdonítunk az Európai Gazdasági Közösség fejlesztésének, mert az nélkülözhetetlen eleme a globális európai építésnek. Újra fel kell venni a párbeszéd szálait a kontinens másik felével. Magyarország közép-európai helyzeténél fogva e vállalkozás egyik fő láncszemét, képezi. désem, hogy további véleménycserénket is a konstruktív szellem, a kölcsönös jó szándék fogja jellemezni. Tisztelt elnök úr! ön az előbb szólt arról, hogy országaink társadalmi berendezkedése eltérő, és más szövetségi rendszerekhez tartoznak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdését. Fontos azonban az, .hogy nézeteinkben és törekvéseinkben lényeges találkozási pontok vannak, és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycserénknek. Találkoznak törekvéseink abban is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat. Sajnálatos, hogy legutóbbi találkozásunk óta is folytatódott a fegyverkezési verseny, szaporodtak a konfron- tációs elemek a nemzetközi életben. Mindez olyan időszakban történik, amikor az atomfegyverek száma rendkívül megnőtt, s a tömeg- pusztító fegyverek újabb és fejlettebb fajtái jelennek meg. Meggyőződésünk, hogy a több nukleáris fegyver nem növeli, hanem csökkenti a biztonságot. Akik egy atomháború megnyerhetőségéről, egy korlátozott nukleáris összecsapás lehetőségéről felelőtlenül beszélnek, embermilliók sorsát. Európa és a világ holnapját teszik kockára. Az elnök azután arról szólt, hogy Magyarország kulturális területen eminens szerepet játszik, és e szerepének jelentőségét még inkább fokozza majd 1985-ben Budapesten tartandó kulturális fórum. Ezzel kapcsolatban azt az óhaját fejezte ki, hogy a kulturális fórom munkája sikeres legyen, és képezzen kiindulópontot arra, hogy még gazdagabb kapcsolatok alakuljanak ki az európai országok értelmiségei és művészei között A közelmúltban a magyar és a francia rádió 48 órás adásban sugárzott közös programot melyet a franciák és a magyarok egy időben hallhattak. Ez egy nagyon sikeres premier volt, és újabb lépést jelent a korábban megállapított irányban. Mitterrand elnök utalt ; "ra is, hogy Kádár János párizsi tartózkodása alatt találkozni fog francia gazdasági és ipari vezetőkkel, s hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről mindent meg kíván tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében. Nagyon vonz bennünket az — mondotta ezután —, hogy a magyar nép évszázadokon át hű maradt önmagához nagy veszélyek közepette is, s ez kétségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszönhető. Nekem, mint franciának, meg kell mondanom, hogy Magyarországot olyan országnak látom, mely bebizonyította: az akarat nemcsak az életben maradást biztosítja, hanem az előrehaladást is. E szavakkal elismerésemet szeretném kifejezésre juttatni a magyar nép iránt, s azt óhajtom, hogy a magyar nép a távolból is átérezze, milyen különös jelentőséget tulajdonítunk az ön látogatásának itt a Szajna partján. Az elnök végül a magyar nép boldog jövőjére, és Kádár János egészségére ürítette poharát. A Magyar Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állásfoglalásának és javaslatának a kidolgozásában. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény megszerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai — első lépésként — kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról — és a békés kapcsolatok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez Európában, s kedvező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások előmozdításához. Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát a világűr demili- tarizálására, és üdvözöljük a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó tárgyalások megkezdését. Konkrét eredményeket várunk a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciától, s a helsinki folyamatba illeszkedő többi tárgyalási fórumtól, így az 1985. évi budapesti kulturális fórumtól is. Megtiszteltetésnek vesszük, hogy Magyarországra bízták e fontos tanácskozás megrendezését, s e megbízatásnak megfelelően eleget fogunk tenni. Európa népeinek történelmi tapasztalatai arra intenek mindnyájunkat, hogy minden lehetségest tegyünk meg földrészünk békéjének megőrzéséért, a megértés, a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítéséért. Európa térképe tele van a korábbi nagy csaták színhelyeire emlékeztető jelzésekkel. Ezek nagy része az emberiség eddigi történelmének legpusztítóbb háborúját, a fasiszták által kirobbantott II. világháborút idézi. A katonasírok mellett ott vannak a megsemmisítő táborok, az ártatlan áldozatok millióinak emlékhelyei. Néhány hónap múlva lesz a fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem 40. évfordulója. Négy évtized távlata sem csökkentheti a hálát azon népek és fiaik, köztük a francia ellenállás hősei és a francia földön is küzdő magyar antifasiszták iránt, akik vállvetve harcoltak a náci barbárság ellen. Az idő múlása sem homályo- síthatja el emlékezetünkben a történteket; elítéljük a fasizmus akár új köntöst viselő, bárhol jelentkező kísértő árnyait. Határozottan visszautasítjuk azokat a veszélyes törekvéseket, amelyek megkérdőjelezik az antifasiszta koalíció áldozatos harca nyomán kialakult európai realitásokat. Kádár János ezt követően hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság következetesen kitart a béke és a biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés erősítése ' mellett. Változatlanul nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a dokumentumnak, amelyet csaknem 10 évvel ezelőtt önökkel együtt írtunk alá a finn fővárosban. A közeledő évfordulót akkor lehetne a legméltóbban megünnepelni, ha ismét a helsinki záróokmány betűje és szelleme hatná át Európa politikai életét. A Magyar Népköztársaság külpolitikája abból indul ki, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű, elfogadható alternatívája. Támogatunk minden olyan érdemi tárgyalást, amely konkrét problémák megoldására, rendezésére irányul. A kétoldalú megbeszélések hasznosan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a konfrontáció helyett a tárgyalások és a megegyezések, a feszültség növekedése helyett ismét az enyhülés jellemezze a nemzetközi helyzet alakulását. Elnök úr! Kétoldalú kapcsolatainkat áttekintve már nemegyszer szót váltottunk a világgazdasági válságról és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról is. Bár vannak javulást ígérő halvány kedvező jelek, de ezek hatása kontinensünkön még nem érzékelhető eléggé. Ebben a helyzetben senkinek sem használ, ha a kelet—nyugati gazdasági együttműködés szűkül, és még politikai indíttatású intézkedések is hátráltatják. Hozzá kell tenni, hogy Magyarország a jövőben sem az elzárkózás, hanem a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb bekapcsolódás útján kíván járni. Meggyőződésem, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez tartozó országok gazdasági kapcsolatainak fejlődése mindkét fél érdekeit szolgálja, hozzájárulhat mind a gazdasági fellendüléshez, mind az enyhülés ügyéhez. Erre és a sok eddig ki nem aknázott lehetőségre is gondolva a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlesztését igyekszünk előmozdítani. A Magyar Népköztársaság a jövőben is állhatatos és megbízható partner lesz a nemzetközi együttműködésben. Ezen az alapon készek vagyunk a magyar—francia kapcsolatok további, sokoldalú fejlesztésére és gazdagítására az élet minden területén. Tisztelt elnök úr! Élve az alkalommal őszinte köszönetét mondok önnek mindazért, amit a sokoldalú magyar—francia kapcsolatok feljesztéséért tett. Megköszönöm önnek azt a korrekt, rendkívül jó légkört, amely eddigi és a ma megkezdett tárgyalásainkat is jellemezte, és azokat a meKádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn délután a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének épületétében találkozott Georges Marchais-sal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, majd Lionel Jospinnel, a Francia Szocialista Párt első titkárával. Kádár János és Georges Marchais szívélyes, elvtársi légkörű találkozóján az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a fejlődő magyar—francia kapcsolatok nemcsak a két ország, hanem a kontinensünk minden népének érdekeit is szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együttműködésének bővítése hozzájárul az európai népek közötti megértés erősítéséhez, az enyhülési politika eredményeinek megőrzéséhez. Megerősítették, hogy a kommunistáknak különösen nagy a felelősségük és a szerepük a nemzetközi politikában az emberiséget fenyegető veszélyek elhárításában és felszámolásában. Az MSZMP és az FKP továbbra is ezért tevékenykedik a két párt kapcsolatait jellemző elvtársi együttműködés és szolidaritás szellemében. Kádár János és Lionel Jospin megbeszélésén hangoztatták, hogy az MSZMP és a szocialista párt szilárd törekvése előmozdítani a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kölcsönösen előnyös, sokoldalú leg szavakat, amelyeket a magyar néphez intézett. A munkát folytatnunk kell. Tisztelettel átadom önnek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívását, hogy arra alkalmas időpontban ismét látogasson el Magyarországra. Látogatását magam is örömmel üdvözölném. Mi magyarok nagyra értékeljük Franciaország nemzetközi szerepét és az ön személyes erőfeszítéseit. Franciaországnak jelentős tekintélye és súlya van a világban, s ezért sokat tehet a nemzetközi viszonyok jobbításáért. A maga lehetőségeinek keretein belül a Magyar Népköztársaság is erre törekszik. A nagy francia népnek minden jót, sikereké1; kívánok, s azt, hogy békében élvezhesse munkájának gyümölcseit. Kádár János végül a francia népre, Mitterrand köz- társasági elnök, a jelenlevő francia személyiségek egészségére, a magyar—francia kapcsolatok fejlődésére, a békére emelte poharát. kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértés volt abban, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének nincs észszerű, elfogadható alternatívája. Az MSZMP és a szocialista párt kész tevékenyen fellépni a nemzetközi' légkör javításáért, a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdításáért. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja délután szálláshelyén, a Marigny-palotában találkozott Claude Cheyssonnal, a Francia Köztársaság külügyminiszterével. Nyílt, őszinte légkörű véleménycserét folytattak a nemzetközi,. s különösen az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy minden államnak — társadalmi rendszerétől és szövetségi rendszerhez való tartozásától függetlenül — a nemzetközi feszültség csökkentésén kell munkálkodnia. Megállapították, hogy a magyar—francia kapcsolatok, a rendszeres magas szintű találkozók és a különböző területeken folytatott együttműködés jól szolgálják az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élpsót. Este a külügyminisztériumban Laurent Fabius francia miniszterelnök vacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán Laurent Fabius és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntője Kádár János találkozott Marchais-sal, Jospinnel, és Cheyssonnal
