Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

1984. október 14 IC el ai-Macyaroreᣠ3 • • Örömöt nyerni a világban A KÖZELMÚLTBAN a Szabolcs-Szatmár megyei értelmi fogyatékosok érdek- védelmi szervezete csatla­kozott a hasonló jellegű or­szágos szervezethez. Így, az értelmi fejlődésükben gátoltak, sérültek nevelésé­re, képzésére, életkörülmé­nyeik javítására, munkaké­pességük fejlesztésére, mun­kában való elhelyezkedé­sükre, speciális foglalkozta­tásukra, kulturális és üdü­lési igényeik kielégítésére sokkal jobb, tágabb lehető­ségek nyíltak, mintha e fel­adatok csak a Szabolcs- Szatmár megyei intézmé­nyekre hárulnának. Az értelmi fogyatékosok érdekvédelmi szervezetében orvosok, pszichológusok gyógypedagógusok és má­sok, a legkülönbözőbb hi­vatásé emberek tényked­nek annak érdekében hogy az értelmi fogyatékos gyermekek minél hamarabb olyan szakemberek segítsé­gét élvezhessék, akik a gyermeket eredményesen támogatják a fejlődési rendellenességük csökken­tésében, elhárításában, hogy majdan zökkenők nélkül, vagy minél kevesebb gond­dal tudjanak beilleszkedni a társadalomba, s, hogy mind az egyéni, mind a közössé­gi életben boldogulhassa­nak. Joggal vetődik fel a kér­dés: eddig mindezek meg­valósítása érdekében mi­lyen konkrét intézkedések történtek? Sok .. . Ma már széles kö­rű szakember- és intéz­ményhálózat szolgálja a fogyatékosok fejlődését. Szinte valamennyi fogyaté­kosság csökkentésére, meg­szüntetésére létezik speciá­lis intézet. Most azonban a fogyatékos gyerekek korai kiszűrésében, felismerésében történtek jelentős lépések. Elsőként említjük a megyei kórház gyermekorvosainak közreműködését, akik a gyógyítás mellett igen ered­ményesen segíthetnek az értelmi fejlődésükben visz- szamaradott gyermekek ko­rai felismerésében, s a szü­lőknek hasznos tanácsokat adhatnak, hogy a gyerme­kükkel hová, milyen szak­emberhez forduljanak. De­cember elsejétől Nyíregy­házán, a Szarvas utca 24. szám alatt tanácsadó szol­gálat kezdi meg működé­sét. A gyermekeikkel ide fordulók orvosi, pszicholó­giai, jogi... tanácsokat kaphatnak. Nyíregyházán célszerű lenne létrehozni az értelmi fogyatékosok óvodáját, de az erre irányuló erőfeszíté­sek a helyiséghiány miatt 10 éve hasztalanok. Egy ilyen óvoda arra is jó len­ne, hogy amíg a gyerekek ott vannak, addig talán egy kicsit a szüleik is megpi­henhetnének. Tárnái Ottóné főiskolai adjunktus, a megyei ér­dekvédelmi szervezet titká­ra többek között elmondta: a legnagyobb gondjuk az, hogy kevés a kisegítő is­kolából kikerülő fiatalokat foglalkoztató munkahely. De a VOR, a cipőgyár, az épí­tőipari szövetkezet, vala­mint a faipari vállalat e problémában sokat segít, sőt a KIOSZ is jó példával szolgál, hiszen jó néhány kismértékben fogyatékos gyermek kisiparos mellett tanul szakmát. Tárnái Ottó igazgató, az érdekvédelmi szervezet tagja kifejtette: a kisegítő iskolából kikerülő gyerekeket vasas szakmá­ban nem akarják foglalkoz­tatni, pedig több fiú sze­retne lakatos lenni és jó néhányuk képességei ahhoz megfelelők is. DE A LEGTÖBB GOND a súlyosabban fogyatéko­sokkal van. Kellene egy olyan foglalkoztató, ahol napközben egyszerűbb be­dolgozói munkákat végez­hetnének, továbbá szórakoz­hatnának is, ami által több kapcsolatuk lehetne a vi­lággal, s következésképpen abban több örömüket is lel­nék. Mindez nemcsak aző, hanem a mi érdekünk is. (cselényi) Nyűge a munkavédelem? VÁLASZOL SZABÓ BALÁZS, A vetőmag vállalat KUTATÓ KÖZPONTJÁNAK SZERELŐJE — Néha annak érzi az ember, különösen, ha vala­mit nagyon gyorsan., lehetne, kellene csinálni és egy ak­kor aprónak tűnő szabályzat betartása megköti a kezün­ket. — Ügy gondolja tehát, hogy túlszabályozás van? — Nálunk fejlettebb or­szágokban lényegesen radi­kálisabb a megítélés. Nem­rég kaptunk egy nyugati krumpliszedő gépet, amire itt kellett egy kardánten­gelyt szerelni. Az eredetin nem volt védőburkolat, itt anélkül nem lehetett üzem­be helyezni. — Öle valószínűleg úgy gondolják, hogy gyorsabban megy a munka, ha kevésbé bonyolultabb a szerkezet. — Mi meg nagyobb biz­tonságban vagyunk. — Mindenki? — Ki mennyire figyelmes. Nincs az a szabályzat, amely a figyelem lankadását pótol­ná. Történt velem is, hogy köszörültem és szólt hozzám egy munkatársam, és a kő máris elkapta a kezemből a munkadarabot, amikor oda­néztem. Rossz rágondolni, ha nem lett volna ott a plexi védőmaszk, és a szememen a szemüveg. — Ilyenkor aztán a töb­bi szaktársnak is növekszik a figyelme? — Az biztos. Felrakják az addig félretett védőeszközö­ket, lecsukják a védőrácso­kat, csakhát így nem megy olyan gyorsan a munka. — Akkor tehát nem nyűg a munkavédelem? — Ha a munka gyorsasá­gát tekintjük, az! Az előbb csak egy könnyebb példát említettem, de elmondok egy másikat. Ezen az NDK-ikom- bájnon van egy takarólemez, ami pusztán két csövet fed, semmi mozgó alkatrészt. Mi­nek ez ide, gondoltuk, szere­lésnél alig lehet tőle hozzá­férni valamihez. De amikor megtudtuk, hogy 250 atmosz­féra nyomással áraxnlik ben­ne az olaj, azóta semmi pén­zért le nem vennénk. Száz szónak is egy a vége: körül­ményesebb, és valamivel las­súbb is a munka a védelmi előírások betartásával, de nyugalmat és biztonságot nyújt. G. S. Dologtól sűrűsödik a határ Fiúk, a forgót mind a két végén vágassátok még. Már vetnek. Tiszavas- vári határában, túl a Nyugati-főcsatornán, a Reje-tagban, fekete-réti talajba hull a mag. Hullt rá eső is bőven, három hét alatt 180 milliméter- nyi csapadékkal telítő­dött a talaj. De vetni már lehet. Demeter Já­nos főagronómus, terme­lési elnökhelyettes sze­rint az elmúlt napok több órás napsütése már a szántóvetőknek kedve­zett. — Csak tartsa magát to­vábbra is az idő, mert alapos késésben vagyunk. 850 hek­tár a bevetésre váró terület és ha október végéig végez­ni akarunk, ahhoz elsősor­ban a jó Idő segíthet ben­nünket. Ha hideg lesz? Az nem baj, csak eső ne essen. A határ, amelyet járunk, a Vasvári Pál Termelőszövet­kezet tulajdona. Idei aratás­ra sok búzát és megyei első­séget termett. A kombájnok 821 hektár átlagában 6467 ki­logramm kenyérnekvalót csé­peltek. Ez rekord, de ho­gyan? És miként lehet hek­táronként 6,5 tonna búzát termelni? — Jó munkával. Megfele­lő talajerő-visszapótlásra, jó talaj-előkészítésre, jó vető­magra van szükség. Olyan dolgok ezek, amelyeket min­den mezőgazdász tud. — Na, de mégis. Csak van valami olyan plusz itt, ami­nek másutt híjával vannak? — Lehet. De én csak azt tudhatom, amit mi csinálunk. És következik egy hosszú magyarázat. Ebben benne foglaltatik a talaj térkép sze­rinti műtrágyázás, a szántás utáni többszöri tárcsázás, disztillerezés, akkor a vető­magfajta és annak fokozata, egyszóval mindaz, ami a „nagyköuyvben” írva van. — Ide, erre a területre mennyi műtrágyát szórtak? — Semmit. Itt vöröshere termett. Nitrogén-lekötő nö­vény, mint minden pillan­gós. Ide most nem kellett műtrágya. Itt az a fontos, hogy kifogástalan legyen a talaj munka, megfelelő mély­ségbe kerüljön a mag ... A vetéssel foglalkozó stáb nem nagy létszámú. A két Rába Steiger egy-egy trakto­rossal, a két IHC-vetőgép és vontatója négy emberrel, meg két-három ember segí­tőnek — ennyi az egész. Vi­szont az eszközérték nagy, a gépek együttese megér vág.’ hétmillió forintot. Különösen a két Rábának nagy az ára. Most ezeknek vezetőivel. Orosz Istvánnal és Tógyer Lajos traktorosokkal vált szót a főagronómus. Az el­lesett utasítás ez. — Fiúk, a forgót mind a két végén vágassátok még meg. Ennyi és nem több. A traktorosok értik, ahhoz, hogy a táblavégeket jól beszegjék, hogy itt búza is teremjen még rá kell dolgozni. De nem erről beszélgetünk. Az őszi munkáról mi a véleményük. — Most már jó a föld, ned­ves, de nem túlzottan nedves a talaj, szépen lehet rajta dolgozni — mondja Orosz István, aki 38 éves és hat éve Rábázik. — Szépen dolgozni, de ho­gyan és mennyiért? — A munkát a föld mu­tatja, a felület. És hogy mennyiért dolgozunk? Telje­sítménybérben vagyunk. Eb­ben a munkában megvan a négyszáz forintos napszám. Nem ktS pénz. De reggel négykor kell érte kelni és megy az ember, amíg csak lát. Egy műszak, hosszú nap, 12—13 óra. A 28 éves Tógyer Lajos ehhez, még hozzáteszi: — El lehet fáradni. Ha ha­zamegyünk, van úgy, hogy a vacsora sem esik jól, mert fog rajtunk az álmosság. Szondás jó reggel köszön­tött a minap a megyeszék­helyre munkába érkező épí­tőmunkásokra. A korai in­duláskor elfogyasztott lélek­melegítő nemcsak a csípős őszi levegőtől amúgy is pi­rosló orrokat színezte meg, hanem a szondákat is. A test­melegre fújt üvegcső alján az alkoholszintet jelző szer különböző színekben játszott: hol sötétbarnába, fűzöldbe, hol kékbe ment át, attól füg­gően, valójában mennyi is volt az a reggeli előtt beka­pott „feles”, amit úgymond megkövetel magának a szer­vezet. ZUGBA AZ IMBOLYGÓVAL! A nehéz fizikai munkát végzők, korán kelők közérze­tét, hangulatát átmenetileg valóban javíthatja a korty- riyi szíverősítő, csak akkor van baj, ha az első nyelet után nem tudnak megállni és újabb üvegekről tépik le a kupakot. A gond ott támad, amikor többet követel magá­nak a szervezet, mint amit elbír. Az építőipar veszélyes üzem. Az állványon, a tetőn nem képes vigyázni kellően saját és mások testi épségére az ittas ember. — Mit tehetek, ha italozást tapasztalok? — ismételte meg a kérdést a nyíregyházi lakó­telepi építkezés egyik műve­zetője. — Az üzemi rendész- szel együtt megszondáztatjuk az illetőt, s aznapra bekerül a munkalapjára a „H” betű. Hiányzónak vesszük, elesik egynapi keresetétől, de mu­lasztását figyelembe veszik az órabéremeléskor, a prémium­osztáskor, a törzsgárdatagság megállapításánál. Régebben előfordult, hogy az imbolygó­kat behúzták az építkezés egyik zugába. A részeget le­pihentették, amíg ki nem — Vasárnap is dolgoznak? — Muszáj. Ha már az idő­járás nem igazodik hozzánk nekünk kell hozzá igazodni. A vasárnapi munkáért másfélszeres munkabér jár, de kiérződik a beszédből, nem ez a legfontosabb. Be kell vetni a földet gyorsan aludta mámorát. Ma már más a helyzet. A munkahe­lyen ne feküdjön le senki! Iszik, mint a kefekötő — tartja a mondás utalva arra, akadnak olyan szakmák, me­lyek művelői gyakran néznek a poharak mélyére. A több építkezést érintő körúton kő­művesek, villanyszerelők, parke ttázók, festők fújtak bele a szondába, mely az utóbbiaknál kékült el gyak­rabban ... Az egyik ötven év körüli szakmunkás férfiasán bevallotta, a reggeli tömény- szesz-fejadag nélkül képtelen dolgozni. TÁNCOL AZ ECSET A KÉZBEN Miközben átsétáltunk a kö­vetkező munkahelyre, az üze­mi rendészek megerősítették: akad néhány erősen italozó, már-már alkoholista dolgo­zójuk, akiknek bizony reme­gő kezében táncot jár az ecset, amíg a vegyesgyümöl­csöt meg nem kóstolják. A rendezetlen családi élet gond- ját-baját magukkal cipelik ezek az emberek a munka­helyükre. Ingerlékenyebbek, gyakrabban pattan ki körü­löttük veszekedés. Előfordul az is, hogy a feleség otthon és jól és akikre ezt rábízták, nemcsak jó szakemberek, de munkájuk felelősségét is ér­zik . . . Mennek, köröznek a gépek a friss szántásban és a mor­zsás talaj millió és millió csíraérett búzaszemre borul. Ettől a munkától pár hét múlva zöld lesz a határ és az a zöld már termést ígér. Jövedelmet is, hiszen vissza­felé jövet a határból arról is beszélgettünk: idén 100 ki­logramm búzát 213 forintért termelt a tsz és tényleges ér­tékesítési átlagár 370 forint volt. — Ebben a két számban, illetve a két szám közötti differenciában van a 6,5 ton - nás termésátlagunk jelentő­sége. A búzatermesztés így jövedelmező — mondja a fő­agronómus. Többet erről már nem is szólunk. A kukorica, a cu­korrépa lesz a téma néhány mondatig. Nagy termés vár­ható azokból is. Csak ra­gyogjon az ősz. Míg úgy lesz, dologtól sűrűsödik a határ. italozik, mindennaposak a nézeteltérések, a felhalmozó­dó feszültségek beárnyékol­hatják a munkahelyi légkört. Tízemeletes lakóház. A bel­ső szerelési munkálatok van­nak hátra. Ragasztják a pad­lószőnyeget, a lépcsőházban a linóleumot. Az alacsony, tömött bajuszú munkás meg­lepődik, mikor kezébe nyom­ják a szondát. Az előző esti munkásszállásbeli szóváltás­ról kezd beszélni kérdezés nélkül. Azt hiszi, az ellenőr­zés a kis csetepaté következ­ménye. FEGYELMI A VÉTKESEKNEK Ez már a folytatás. A reg­geli fél deci, a nap közben vagy a műszak végén leön­tött ital következménye. El­szabaduló indulatok, vereke­dés, rendőrségi jegyzőkönyv. A józanodás utáni megbánás nem változtathat semmin: a vétkesek megkapják a fe­gyelmit. Előfordul ilyen eset, de kevesebb, mint néhány évvel korábban. Azzal, hogy érdekeltté tették a brigádo­kat a munka gyors és minő­ségi elvégzésében, sokat szi­lárdult a munkafegyelem. R. G. Seres Ernő írásunk nem a képzelet terméke, a benne LEVŐ SZEMÉLYEK ES SZÍNHELYEK VALÓSAK. DE A TAPASZTALTAK SAJNOS ELMONDHATÓK KISEBB- NAGYOBB KÜLÖNBSÉGEKKEL MAS MUNKAHELYEK­RŐL IS, EZERT ELTEKINTETTÜNK A CIKKBEN SZE­REPLŐK MEGNEVEZÉSÉTŐL. TALÄN A LEÍRTAK ÍGY IS TANULSÁGGAL SZOLGÁLNÁK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents