Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

2 1984. október 14, Egy népi gyógymód karrierje Nagyanyáink közül néhá- nyan még ismerik a titkot, hogyan lehet a természetben előforduló — sokak szemé­ben értéktelennek tűnő — anyagokból egyszerű, de ha­tásos szereket készíteni a kü­lönféle betegségek ellen. Az elmúlt évtizedek alatt sajnos tucatjával merül­tek feledésbe a népi gyó­gyászat mesterfogásai. Nagy kár, mert jó néhány eset bizonyítja, hogy a mat­rónák egyszerű tanácsai né­ha többet érnek, mint a drá ­ga patikaszerek. A népi gyógyítás egyik fe­ledésbe merült titkára buk­kant rá Leopold Gáspár gé­pésztechnikus és dr. Sziklai Attila szakközgazdász, akik több éves kutatás, olvasás, kí­sérletezés után találták meg azt az anya­got, mely kitűnően csilla­pítja a köhögést. Három országos gyógyinté­zetben vizsgálták, s próbálták ki az új készítményt, mely­ről csak jő szakvélemények születtek. Ma már forgalom­ban is van a légzéstisztító tapasz, melyet a görbeházi Béke Termelőszövetkezet gyárt. Rövid ideje még a Tempó szervize működött abban az épületben Nyíregyházán, a Moszkva utcában, ahol lét­rehozta, új, szolgáltató üze­mét a görbeházi tsz. Szep­temberben már hozzá is lát­tak a légzéstisztító tapasz gyártásához: felnőttek, s gyermekek számára. Haszná­lata egyszerű. A tapaszt a köhögő be­teg mellkasára kell föl­ragasztani. A természetes anyagok jótékony hatása húsz-harminc perccel ké­sőbb kezdődik, s mintegy nyolc órán át tart. A szervezetbe kerülve csökkentik a köhögést, tisz­títják a légzést, ezáltal elő­segítik a nyugodt alvást. A terméket az Azur Ke­reskedelmi Vállalat forgal­mazza — kizárólagos joggal — az egész országban. A tsz tervezi, hogy hamarosan meg­kezdik a Moszkva utcai üzem­ben is az árusítást —, így a nyíregyháziak is könnyen hozzájuthatnak majd a ta­paszhoz. Mivel a kereslet nagy a termék iránt, még az idén újabb helyiséget alakí­tanak ki az üzem céljaira, ahol további harminc lány és asszony áll munkába. Csomagolják a légzéstisztító tapaszokat. (Császár Cs. felv.) Nyári ház — téli haszon Fiatal még a meleg vizű fürdő Gergelyiugornyán. Me­leg vizű, de csak nyáron él. Mi legyen a fürdőt kiszolgá­ló helyiségekkel telente? Nos, a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vál­lalatnak egy hosszú, stran­dot kiszolgáló faháza van ott, ami közel egymillió forintot ér — télen se szegezi be a faház ajtaját. Nyitva tartja, ezúttal az utca felől, kínála­tát kibővíti az alapellátást szolgáló élelmiszeripari cik­kek árusításával, javítván ez­zel a város ellátását. Mit ír­hatnánk? Az ötlethez gratu­lálunk. Gázolaj? Kenőolaj? Igen-igen feledékenynek kel' ahhoz lenni valakinek, hogy még azt se vegye észre, ha eltűnik egy 5 kilós csomagja. Annál meglepőbb, hogy a vállalatok egy részének nem egy kis cso­mag, még néhány vasúti vagon áru eltűnése sem tűnik fel, így aztán ha a MÁV keresőszolgálata sem találja meg őket, új gazdát keres az árván maradt termék­nek. Persze nem jár vele rosz- szul, aki megveszi, az sem, ha van ismerőse a keresőszolgálat­nál, majdnem annyiért veszi meg, amennyit felajánl érte. Nyilván nem véletlen, hogy a görögszállási szövetkezeti TÜ- ZÉP-telep vezetője, Popik Jó­zsef több, mint ötven vagont is megvett, ő ugyanis nem kötött olyan üzletet, amire ráfizetett. Volt ő már főszereplője néhány éve egyik írásunknak, akkor kettős főfoglalkozása volt: ő volt a telepvezető, s ugyancsak főál­lásban fuvaros is volt. Igaz, nem szállít, akkor már, csak lovai és í* fjai dolgoztak. Volt gondja v, a Nyíregyházi AFÉSZ-nek például mert hi­telbe adott ki szenet, megszegte a tüzelőutalványok beváltására vonatkozó rendelkezéseket, en­gedély nélkül üzemeltette a te­lepen saját szalagfűrészét, s megkárosította a vásárlókat is. Most befolyással üzérkedés miatt büntette meg a bíróság. Ügy kezdődött, hogy a záhonyi állomásra egy okmányok nélküli tartálykocsi gázolaj* érkezett. Amikor nem találták meg a gazdáját, fölöslegként nyilván­tartásba vették, Szilágyiné Ba­logh Éva pedig — mert ez is ha­táskörébe tartozott — felhívta te­lefonon Popik Józsefet, hogy a tartálykocsi gázolajra egy ve­vőt szerezzen. Popik mindjárt megtalálta a vevőt Stomp Zol­tán személyében, aki a tisza- nagyfalui tsz műszaki ágazat­vezetője volt. Stomp vállalkozott is a vétel­re, Popik pedig visszajelzett Szilágyinénak, aki ekkor azt is közölte: készítsenek egy áraján­latot, de legalább 3 forintot ígérjenek a gázolaj literjéért. Volt azonban más mondanivaló­ja is: megkérte Popikot, ha már ilyen olcsón adják az olajat, kapjon belőle ö is néhány hor­Holnap; a fehér bot napja A látás nélkül meghódított világ Az ENSZ egészségügyi szer­vezete a vakok nemzetközi napjává, a fehér bot napjá­nak nyilvánította október 15- ét, hogy a látók figyelmét, felhívja a több száz ezer vi­lágtalanra és gyengénlátóra. A vak és gyengén látó embe­rek érdekvédelmét az 1918- ban alakult .vakok szövetsége látja el. A megyében csaknem 2 ezer tagja van a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetsége megyei szervezeté­nek. Takács Miklós megyei titkár elmondta: továbbra is egyik fő feladatnak tekintik a munkaképes vakok, gyen­gén látók elhelyezkedésének segítését, az őket külön meg­illető kedvezmények szorgal­mazását. A megyeszékhelyen a vakok és gyengénlátók fő­ként a különböző munkahe­lyek telefonközpontjait ke­zelik, számuk 50—60 körű! mozog. A szövetség — a dol­gozó vak és gyengénlátó te­lefonkezelők közreműködésé­vel, — rendszeresen szervez az érdeklődőknek telefonke­zelői tanfolyamokat. Jelenleg nincs munkára váró sorstár­suk. A szövetség tevékenysé­gi köréhez tartozik a megyé­ben -lévő látássérült gyerme­kek felkutatása és a szülők­kel egyetértésben a vakok speciális iskoláiba való kül­dése, ahol az általános és a középiskolát elvégzik, illetve szakmát is tanulnak. Évről évre bővül a vakokat segítő eszközök tárháza is, bár esetenként a legegysze­rűbb eszközt, a fehér botot elég bürokratikus utánajárás ­sal kapják meg a rászoru­lók. Egyszerűsítve az eljá­rást, ezért legutóbb a szö­vetség megyei szervezete 90 fehér botot vásárolt és osz­tott ki a tagoknak. A nél­külözhetetlen fehér bot ma már több változatban készül, van összecsukható, világítós, de külföldről — igaz inkább csak mutatóban — beszerez­tek néhány radaros szem­üveget is, amely feleslegessé teszi a bot használatát, Ja­pánban gyártják. Valószínű hazai elterjedése még vá­ratni fog magára, mert nem olcsó és valutáért kell az or­szágnak behozni, amiből ke­vés van országunkban. A megyei szervezet egyéb­ként pezsgő kulturális életet honosított meg Nyíregyhá­zán: a fővárosi Homérosz- kórus mellett itt van a máso­dik legjobb, tizenöt éve mű­ködő „Landini vegyes kó­rus”, melyet Kovács László karnagy vezet. P. G. Demecseriek panasza nyomán Megszűnik a pecsétkálvária ? Szerkesztőségi olvasószol­gálatunkhoz érkezett panasz demecseri olvasóinktól. Ne­vükben a bejelentő azt tette szóvá: érthetetlen az egész­ségügyi közigazgatási hatá­rok megállapítása. Deme- cserben több, mint ötszáz embernek szükséges a mun­kavállaláshoz egészségkönyv, melyet rendszeresen meg kell újítani. Az egészséges állapo­tot igazoló pecsétek egy ré­szét nyíregyházi szakrende­lőkben kapják meg, de né­hány szakrendelésre Kisvár- dára kell utazniuk. Ez mini­mum két napot jelent, ami fölösleges kiesés a munká­ból. Szükséges-e ez a megol­dás, illetve terveznek-e vál­toztatást? A kérdést az illetékesek­hez továbbítottuk, s a me­gyei tanács és a Nyíregyházi Városi Tanács egészségügyi osztályán kaptunk részletes felvilágosítást. Eszerint: a megyei egészségügyi osztály­nak van olyan „jogosítvá­nya”, hogy a járások meg­szűntével az egyes települé­seket melyik kórház, illetve szakrendelő körzetébe sorol­ja. Igazat adtak olvasóink panaszának, mert a megye- székhely körzetében, a volt nyíregyházi járás területén két nagyközséget, Demecsert és Baktalórántházát — s ez utóbbi csatolt községeit — dóval. Popik elmondta a dolgot Stompnak, aztán bejelentette sa­ját igényét is, sőt azt mondta: kell még a görögszállási állo­másfőnöknek és a forgalmistá­nak is. Stomp ígérte, hogy meglesz a „kenőolaj”, csak legyen meg a gázolaj, s elkészítette a literen­kénti 3 forintos ajánlatot. A zá­honyi pályaudvaron közben megmérték az olajat, 37 ezer 520 kiló volt, aztán elfogadták a tsz ajánlatát — más nem is tudott róla, nem Is tehetett ajánlatot —, s a tartálykocsi elindult Gö- rögszállás felé. A tiszanagyfalui tsz lefejtette, s amikor szállítot­ták, Stomp szólt Kovács Csaba üzemanyag-raktárosnak, hogy Popiknak 6, Szilágyinénak 4 hordó olajat kell adni. Hogy ne keletkezzen hiány, Kovács keve­sebb olajat vételezett be, mint amennyi olajat a tsz-be vittek, így a MAV-nak több, mint tíz­ezer forint kárt okoztak. A bíróság Szilágyiné Balogh Évát 7 hónap szabadságvesztésre és 4000 forint pénz mellékbün­tetésre, Popik Józsefet 7 hónap szabadságvesztésre és 20 ezer forint pénzbüntetésre, Stomp Zoltánt 13 200 forintra. Kovács Csabát 6400 forintra büntette, s kötelezte őket a vasútnak oko­zott kár megtérítésére. Popik Jó­zsefet 3000 forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére is kö­telezték. A Szilágyinéra és Po­pikra kiszabott szabadságvesztés végrehajtását két-két év próba­időre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. csak megosztva tudták beso­rolni Nyíregyháza, illetve a szakorvosi ellátottságtól füg­gően Kisvárda és Vásárosna- mény egészségügyi intézmé­nyeihez. Tájékoztatást kap­tunk arról is, hogy az átszer­vezés idején megpróbálták a betegforgalmat csak Nyír­egyházára orientálni, ám egyes esetekben ez megold­hatatlan volt. Így szükséges­sé vált néhány szakterületen ez a kényszermegoldás, amit az illetékesek állandó napi­renden tartanak és adandó alkalommal jobb irányba vál­toztatnak. (Reméljük mi­előbb!) Más kérdés, s egyszerűbb­nek tűnik a válasz, mi le­gyen az egészségkönyvek ér­vényesítésével. Az illetékes szakemberek olvasóink kifo­gását jogosnak találják és az üzemegészségügy megyei ve­zetőivel keresik az optimális megoldást. Erről demecseri és baktalórántházi olvasóink is tájékoztatást kapnak majd. b. e. Jóslat — Stílusgyakorlat A Katona József Színház vendégjátéka Jeles színházi eseményt tar­togat a következő hét a kö­zönségnek. Október 17-én, szerdán Nyíregyházán ven­dégszerepei a Katona József Színház. Délután három órá­tól Cseh Tamás—Bereményi Géza: Jóslat című produk­cióját láthatják, hallhatják az érdeklődők. A zenés műsor idei tavaszi bemutatója mél­tán váltott ki nagy visszhan­got. Az ismert szerzőpáros sajátos hangzású, tartalmú dalaival a középkorosztályba hajló fiatalok életérzését fo­galmazza meg nem szokvá­nyos módon. A másik darabot Stílusgya­korlat címmel este 7-től ad­ják elő a vendégművészek. Raymond Queneau művét Bognár Róbert fordításában még főiskolás hallgatóként Salamon Suba László ren­dezte, aki időközben a nyír­egyházi színházhoz szerződött és Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok című víg­játékával mutatkozott be. A Stílusgyakorlatot előadják: Bán János, Dörner György és Gáspár Sándor. Mikrolcifli Egyetértenék az ötlettel, sőt a „mikrokifli” elnevezést Is szívesen látnám, ha a 3 dekás péksütemény a súlycsökkenés­nek megfelelően olcsóbb is lenne. Csakhogy, nem a sütő­ipar új termékéről, nem a fo­gyókúrázók számára elegendő új 3 dekásról van szó. Mohácsi Endre nyíregyházi olvasónk hozta be szerkesztő­ségünkbe ezt a három, általa két különböző helyen, de egy napon és azonos áron vásárolt kiflit. Fényképünkön a felsőt a Kossuth téri Csemege ABC-ben vette, az alsó kettőt egy mun­kahelyi büfében. A szabályos méretűt (5 dekás) és a művi úton zsugorítottat (nevezzük nevén: a selejtet, amiből az anyag egyharmadát kihagy­ták) egyaránt 70 fillérért vesz­tegették. Hagyományos vásárlói panasz — intézhetnénk el a dolgot, ha az eset nem kínálna még egy tanulságot. Olvasónk ugyanis megkérdezte a munkahelyi bü­fé eladójától, miért veszi át az ilyen kifliket. Megtudta, hogy bizony épp a vásárlók ér­dekében. „Örülök, ha időben meghozzák, s ha nem veszem át ezt, legközelebb megnézhe­tem magam, meg a korai reggelire várakozó vásárlóim is.” Ezt a kiflikompromisszumot magam is megértem, sőt újabb megalkuvással tetézem, amikor elhallgatom a munkahelyi bü­fé pontos helyszíni megnevezé­sét: miért épp az újságíró le­gyen az oka annak, hogy a panasz miatt a jövőben csakis mikrokifli és az is csak záróra előtt lesz kapható náluk. De bizonyára akad olyan il­letékes, aki kompromisszumot nem ismerve végigjárja a gyártó-szállító—kereskedő- vásárló között vezető útvona­lat .. . Nem azért a 20 fil­lérért! (Szilágyi) Első képünkön: Sóstófürdőn, a Berenát és a Napfény út kereszteződésében kaptuk lencsevégre ezt a három tiltó táb­lát. A legalsót, ami negyven kilométeres sebességkorlátozásra hívja fel a figyelmet, úgy benőtte a faág, hogy a volán mö­gül alig észrevehető. Második képünkön: Útirányt jelző táblák a Kemecsei út egyik kereszteződésében. Az idegen utazó elmegy mellette, mert észrevenni csak nehezen lehet, (cs.) Ha emlékezetem nem csal, lehet vagy két-három éve, hogy nagy csinnadrattával be­harangoztuk : ezentúl burgo­nyás kenyeret is süt a pék. Az­tán egymást követték az új­donságok : a csak pénteken kapható barhesz, a fekete­kenyér, a tirpákkenyér, de fel­sorolni is nehéz lenne ponto­san, mi mindent megettünk már frissen és szikkadtan egy­aránt. Volt is tülekedés, szomba­tonként egymás lábán állva vártuk, míg ránk kerül a sor például a Szarvas utcai bolt­ban, ahol egyenest a kemencé­ből rakták elénk a meleg ke­nyeret. Az utóbbi időben nincs már sorban állás, az ember alig lépi át a küszöböt, mindjárt rákerül a sor, ha csak nem kö­zeleg valami protekciós mögöt­te. Aztán jön a kérdés: mit parancsol? Mondom: burgo­nyást. Az nincs. Miért? Mert nincs burgonya. Akkor egy tir­pákkenyeret. Az sincs. Azt már nem mertem meg­kérdezni, miért? Még azt vá­laszolták volna, hogy nincs tir­pák. B. J. Kdet-HagTuomág

Next

/
Thumbnails
Contents