Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

De túl, gyepén a ritkuló bereknek ijedt lombok rebbennek szerteszét, a szél felettük pókszálat lebegtet ezüst pókszálat és ezüst zenét. Az ősz hárfás tündére jár a réten az ő húrjáról szól a halk zene. (Áprily Lajos) Együtt Nyíregyházáért! A hét végén most nem áll­tak le a gépek a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat­nál. A fermentáló üzem, a központ és a beváltó dolgozói szombaton kora hajnalban munkába siettek, kommunis­ta műszakot tartottak. Két- műszakos termelésben két­százan a kocsányozó gépsor­nál, a présgépeknél dolgoz­tak, százötvenen a Virginia dohány válogatásában, áru- kiszállításában segédkeztek. A karbantartók megszokott munkájukat végezték. A napi keresetet, több mint 30 ezer forintot a vál­lalat az Együtt Nyíregyházá­ért csekkszámla számára fi­zeti be. fint megvalósítható — javas­latoknak. Éppen ezért aján­Kilencvenmilliós többlettermelés A Fehérgyarmati Sertéste­nyésztő és Hizlaló Közös Vál­lalatnál tavaly több mint fél­millió forint hasznot hoztak a dolgozók Újításai. Az ered­mény nem kis mértékben köszönhető a hagyományos márciusi ötletbörzén felvető­dő — bárki által tetszés sze­hány hónap alatt is jelentős újítások születtek. Elkészült a szemestermény szárítóban a meleg levegőt visszaforgató, energiatakarékosságot szol­gáló berendezés. Ugyancsak újítás a takarmánykeverő üzem régi, már gyakran meg- hibásodó dán rendszerű sze­relvényének kijavítása is. Az lotta fel a vállalat kétszáz főnyi kollektívája a felszaba­dulási évforduló és a kong­resszus tiszteletére indított munkaversenyhez csatlakoz­va, hogy az ésszerű tippek- ből mind többet kamatoztat­nak a gyakorlatban. Így is történt. A legkülön­bözőbb területen dolgozó szocialista brigádok összefo­gásának, együttgondolkodá­sának eredményeként né­Tarpán kidobolták... importból nehezen beszerez­hető, meglehetősen borsos árú műszereket, alkatrésze­ket ugyanis a vállalat találé­kony dolgozói „barkácsolták” össze, pár száz forintos anyagköltséggel. Egy-egy ilyen nagyobb horderejű újítás mellett ter­mészetesen számos — forint­értékre át sem váltható — javaslat megvalósult. Ame­lyeknek zöme „csak” a nehéz fizikai munkát könnyíti meg. összességükben azonban hoz­zájárulnak a felajánlott többletvállalások teljesítésé­hez. így a változatlan számú, tizenhétezernyi vágósertés kibocsátás mellett mintegy félezer tonna takarmány megtakarításához és a terve­zett kilencvenmillió forint­nyi termelési érték túltelje­sítéséhez. Szüret az Öreg-hegyen Szabolcs-Szatmár nem di- . csekedhet híres bortermő vidékekkel. Van viszont a ba­rabási és a tarpai Öreg-hegy. A tarpai hegyen közel 800 telektulajdonos foglalkozik szabad idejében szőlőtermesz­téssel. A szüret mindig együtt, egy időben történik. Tarpán a hét közepén kidobolták: a szüret ideje most október 13—14-e. Az öreg-hegy te­hát ma is a szőlőszedők, put­tonyosok, préselők vidáman végzett munkájától hangos. A szüret valóságos népünne­pély. Rokonok, ismerősök, messzi tájról érkező vendé­gek is részt vesznek a mun­kában. Citorrépa „itrakfkörzet“ nyíregyházái Pihenőbe indul'a dohány Elsősorban azok rendeltek hét végére is vagonokat a MÁV Nyíregyházi körzeti Üzemfőnökségétől, akik hét végén is folyamatosan ter­melnek. Saját iparvágányán tölti a határon széles nyom­távra átszerelhető vasúti jár­műveit a gabonaforgalmi vállalat. Tegnap hat telt meg be­lőlük és indult el Záhony felé. A papírgyárban sem állt meg az élet szombaton, negyven­két vagont tologatott az üzem saját mozdonya, amíg meg­telt papírral és elindulhatott a szerelvény, belföldi úticél­lal. A konzervgyár különle­gessége, hogy konténerrel rakodik, ami lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, és a legfőbb erénye, hogy megvédi a kényes árut. Az ínyencségekből tegnap hat konténerrel adtak fel magyar fogyasztóknak, de szállítanak már konzervet a Szovjetunióba, és sűrítményt pedig szerte a világba, egé­szen az USA-ig, Japánig. A dohánygyár szerényebb szál­lítási igénnyel jelentkezik, igaz, hogy kis mennyiségű árujának értéke jelentős, ab­ból lesz a füstölnivaló. Három vasúti vagon aj­tói záródtak be tegnap, tele illatos dohánnyal. Irány Szajol, ahol további feldolgozásig tárolni fogják. Az alma közúton érkezik Záhonyba, bár a héten indult egy—két irányvonat. A leg­nagyobb tömeg a cukorrépa, amit a kisvasút is hoz Nyír­egyházára, az itteni „átrakó- körzetből” folytatja útját a gyárba. Ősszel sárba... ... tavasszal porba, de vet­ni, vetni kell! Mondogat­ták már nagyapáink is. ősi tapasztalat diktálta ezt a parancsolatot, hi­szen most a port hiába várnánk, tavasszal pedig sokáig nem jön az áldott májusi eső. Igaz, hogy az elmúlt gazdasági év két ve­tési időszaka ennek ponto­san az ellenkezőjét igazol­hatja, de szerencsére azóta visszatért az annyit szidott időjárás a megszokott ke­rékvágásába. Egészséges feszültség vib­rál most minden ember­ben, aki részt vesz a jövő évi kenyerünk megalapozá­sában. A bizonyítás vágya. Most ugyanis minden meg­van ahhoz, hogy ismét ki­rukkoljon mezőgazdasá­gunk egy még magasabb kalászos termésátlaggal. Ne­héz dolog. Nagyon fenn van már a mérce, mégis úgy gondolják, hogy van­nak még tartalékok. Nap­jaink tartaléka például az, hogy az őszi búza optimális vetésideje október tíztől huszonötig tart. Ha a meg­teremtett kedvező feltéte­lek — jó vetőmag, „ké­nyelmes” magágy, benne elegendő tápanyag és végül, de nem utolsósorban a gon­dos emberi munka — páro­sulnak azzal, hogy a vetés a már említett időpontok között zajlik le, akkor tu­lajdonképpen ingyen jutunk még magasabb terméshez. Ügy hívják ezt szaknyel­ven, hogy a biológiailag op­timális időpontban rejlő le­hetőség kihasználása. A feszültség, amelyről már szó esett, nem merül ki annak leltározásában, hogy milyen jól és milyen részletesen előkészítettünk mindent. Még most is mér­legel, aki a határban folyó munkákat irányítja. „Kezd­jük a kukoricát ezzel a táb­lával” hangzik a reggeli el­igazítás. Nem véletlenül, mert azt még elő kell készí­tem a búzának. Más későn lekerülő kultúrának a sorsát is rangsorolják, el­ső a búzának való föld. Szá­mon tartják a táhlatörzs- könyvek azokat a helyeket, ahová már többször került önmaga után a kenyérgabo­na, annak nagyobb figyel­mű lesz a növényvédelme. Növényvédelem? Növény- ápolás? Ez már a jövő, ad­dig még el kell vetni előbb! A kicsiny hitűek, különö­sen a nehezebb földeken gazdálkodók a tábla szélén álldogálva nézegetik a fel­ázott földöm megállt mun­kát. Már a szórva vetésre gondolnak, már levennék a csoroszlyát, hogy a szem egyenesen a talajra hulljon, pedig a gazdász-ABC tör­vénye, hogy a szemnek négy centire kell a föld alá ke­rülnie. Erről októberben, de még november elején sem tehetünk le semmi áron. Ha minden kötél szakad, a végén ... esetleg. Mert a jó termés alapja a vetés. Ha azt elrontjuk, az már sem­mivel jóvá nem tehető. Esik Sándor i! Szondás jó reggelt! Tapasz a köhögőknek jj Gázolaj, ! kenőolaj? Megszűnik a pecsét­kálvária? Nyűg-e a munkavé- Ü delem? Hűvös napok jönnek A meteorológiai előre­jelzés nem sok jót ígér. Október második felében, főként 17-ét követve, erőteljesen csökken a hő­mérséklet, majd minimá­lis felmelegedés után újabb hűvös napok követ­keznek. A csapadékhullás meg sem közelíti azt, ami volt szeptember második felében. A nappali felmelegedés egyes napokon elérheti a 14—16 fokot, a hajnali hőmérséklet 6 és 8 fok kö­zött ingadozik majd. Ál­talában borult lesz az idő, a sokéves átlagtól keve­sebb napfénnyel. Szombaton borult idő­re ébredtünk, eső nem esett, délutánra a fel- melegedés 14 fok volt. Ez várható vasárnapra is. Ha eső továbbra sem esik, a mezőgazdasági munkák végzéséhez — szántáshoz, vetéshez, kukoricatöréshez — ez az idő még kedvező. Kamatozó munkaverseay VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. évfolyam, 242. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1984. október 14., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents