Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 9. Fogyózóknak, cukrosoknak. A nagyhalász! Petőfi Terme­lőszövetkezet tiszateleki édesipari üze­mében naponta 1,2—1,5 tonna diabetikus cu­korkát gyárta­nak négy féle — mentolos, citrom, narancs és málna — ízesítéssel. Képünkön: Bagdi Miklósné a 70 grammos csomagolású ta- sakokat zárja le. (Császár Csaba felvéte­tek) TOVÁBB ÉPÜL A BUJTOS Sportcsarnok és uszoda Ha Balczó András, Kovács Jóska, vagy Mitró György, e napokban benéznének a nyíregyházi városházára és belelapoznának abba a né­hány oldalas előterjesztésbe, amely Nyíregyháza III. szá­mú lakókörzete részletes ren­dezési tervének módosítását tartalmazza, minden bizony­nyal örömmel olvasnák, hogy milyenné formálódik néhány év alatt Bujtos, ahol úszni, futni tanultak, s indultak el a világhír felé. Ha pedig né­hány év múlva megfordul­nak itt, láthatják majd: mi­ként vált a város központjá­nak egyik legszebb részévé az a hely, ahol egykor a leg­szegényebbek építkeztek. Volt már a Bujtosnak ed­dig is rendezési terve, ám ez két helyen is módosításra szorult. Egyik ilyen hely a Bocskai út 34—54, az Inczédi sor és a Soltész Mihály utca 49—65 által határolt rész, ahol lakások épülnek, a má-, sik a Hunyadi, a Soltész Mi­hály, a Nefelejcs és az Ist­ván utcák által bezárt terü­let, itt pedig intézmények épülnek. A módosítás okai prakti­kusak: a Bocskai—Inczédi— Soltész Mihály utcák által határolt részen a korábbi tervekben körülbelül kilenc­ven lakás építése szerepelt, a mostaniban — tömbfeltá­rással és rekonstrukcióval — a duplája építhető. Ide épül a rég várt városi sportcsarnok és uszoda, s ezt a város a VII. ötéves terv idején szeretné is megvaló­sítani. Több bizottság is fog­lalkozott azzal: hová is épül­jön fel a sportcsarnok, ugyanis az Általános Épü­lettervező Vállalat 5 variá­cióban dolgozta ki a létesít­mény terveit, amelyek egy­részt építészeti, másrészt te­lepítési megoldásokban kü­lönböztek egymástól. Alapve­tő különbség és kérdés az volt, hogy a Szegfű és a Sol­tész Mihály utca közötti, vagy a Szegfű és a Nefelejcs utcák közötti területre épül­jön a csarnok. A választás a Szegfű—Hunyadi—Soltész Mihály—István utcák által határolt területre esett. Szóba került egyébként az is. hogy a sportcsarnoknak a Dózsa pálya mellé kellene épülni, így nemcsak prakti­kus kapcsolat lenne a nyitott és fedett létesítmények kö­zött, de a sportcsarnok meg­oldaná a szabadtéri pálya szociális létesítményének gondját is, végül azonban mégsem ez az álláspont győ­zött: meg kell oldani a Dó­zsa pálya gondjait is, mert ezt a környezetében formáló­dó zöld terület is igényli. A részletes rendezési terv módosítása a most készülő általános rendezési terv el­képzeléseivel összhangban történt. A város lélekszámá- ban és területileg is lénye­gesen megnövekedett, s en­nek egyik koordinátája a ke­leti irányú terjeszkedés, amit követni kell a városközpont intézményeinek elhelyezésé­vel is. A városközpont köz­ponti magját ezért keleti irányba terjesztik ki, ahol már most is olyan intézmé­nyek vannak, mint a kórház, a megyei rendelőintézet, vagy akár a most építés alatt álló örökösföldi városnegyed intézményei, (balogh) Gyors meggazdagodás? Omladékony aranybányák Keringés kiskereskedők körül Egy biztos: jóval több az ellendrukker, mint aki őszintén szurkol nekik. Hogy miért? Az egyik fél­tékeny, bosszantja a sike­res kereskedő látványa, a másik egyenest a szocia­lizmust félti létüktől, míg a harmadik pusztán kon­kurenciát teremtő ma­gatartásuk ellen beren- zenkedik. Kiskereskedőkről van szó, akik száma — a megengedő rendeletek után — az utóbbi időben igen megszaporodott. S amiért nyomukba ered­tünk: jó lenne a tisztességet különválasztani a szerencse- haj hászástóL Ferde ösvények — Ide mindenki reménnyel jön. Látja a másik sikerét, szabadabban akar élni, eset­leg ugyanolyan életnívóra vágyik, mint a befutott ke­reskedők — jellemzi a jelent­kezőket Petrus Istvánná, a Kiskereskedők Országos Szervezete megyei titkára. — S azért tegyük hozzá, sa­ját tőkéjét, egzisztenciáját veszélyezteti, amikor boltot nyit. Most mégsem a siker rö­gös útját kutatjuk, hanem inkább azokat nézzük, akik ferde ösvényeket keresnek, mihamar gazdag üzletembe­rek akarnak lenni. — Bírságolunk, figyelmez­tetünk, az ellenőrzésünk min­denre kiterjed — mondja Bagi Pálné, a Nyíregyházi Városi Tanácson az árellen­őrző csoport munkatársa. — Hiszen aki a strandon drá­gábban mérte a sört, nem tisztességesen jut haszonhoz, mint ahogy az sem megnyug­tató, ha a divatárus nem tud­ja bizonyítani, honnan szár­mazik az áruja. Fénykép, igazolvány, pénz, recapt... Visszaperelt könyvek Mit felejtünk a könyvtárba visszavitt könyvekben? Ho­gyan becsüljük a könyveket, folyóiratokat? Milyen kárt okoznak a késedelmes, vagy a könyvet valóban — vagy jel­képesen — elvesztő olvasók? Ezekről a furcsaságokról ér­deklődtünk a Móricz Zsig- mond megyei és városi könyvtár olvasószolgálati osz­tályán. — Évente 150 ezer kötetet kölcsönöznek a könyvtárunk­ból — kezdte dr. Varga Jó- zsefné osztályvezető. — Az olvasók száma meghaladja a 11 ezret. Aligha lehet csodál­kozni, hogy jócskán akadnak feledékenyek is. Vannak, akik megfeledkeznek a kölcsönzés határidejéről, mások a könyv­vel együtt személyes „relik­viákat” is bene felejtenek, úgy hozzák vissza. Az olvasószolgálati osztály munkatársai sokféle furcsa­ságot találnak a könyvek lapjai között. Receptet, fény­képet, személyi igazolványt, préselt virágot, papírpénzt, sőt svábbogarat is ... Akinek a lakcímét a könyv kölcsön­zése alapján meg tudják álla­pítani, természetesen vissza­juttatják a könyvekben ha­gyott értékeket, fontos papí­rokat. Országszerte három hét a könyvek kölcsönzési ideje, amit készséggel meghosszab­bítanák minden könyvtárban, csak személyesen, levélben vagy telefonon jelentsék be az olvasók. A többség betart­ja a határidőket, vagy meg­kéri a hosszabbítást. Akad­nak persze feledékenyek is ... — Évente 1—2 ezer tanácsi felszólítást küldünk az olva­sóknak, de mindössze 40—50 esetben kell bírósági úton visszaperelni a könyveket. Ilyenkor nem csupán a bolti árát kell megfizetni a könyv­nek, hanem az eszmei érté­két is. Különösen, ha egy rit­ka és értékes műről van szó. Több ezer forintba is kerülhet a vissza nem hozott, elveszett, vagy annak mondott könyv. Olyan olvasók is akadnak, akik otthoni könyvtárukat akarják gyarapítani egy-egy ritka, és értékes könyvvel és azt mondják, elvesztették a könyvet. A bírósági per segít és az esetek 90 százalékában érdekes módon, előkerülnek az elveszettnek hitt könyvek. A kölcsönzési, olvasási mo­rál — mondják a könyvtáro­sok — nem rosszabb a me­gyénkben sem, mint másutt. De nem árt jobban vigyázni a könyvekre, folyóiratokra — ez utóbbit egyhetes olvasásra lehet kikölcsönözni — 32 féle folyóirat között válogatha­tunk — mert akadnak, akik szó szerint „ronggyá” olvas­sák őket. Az olvasókról is árulkod­nak hát a könyvek. Jó lenne, ha csupa jót mondanának el rólunk, (páll) Cammogó ellenőrzés Mégis elterjedt a közvé­leményben, hogy a megerő­sített tanácsi, s a többfajta más ellenőrzés ellenére si­keresebbek azok, akik a rendeletek kijátszásával ügyeskednek. Mert példá­ul a sok autóalkatrész-ke­reskedés ellenére nem gyár­tanak több alkatrészt, de a maszeknál mindig megtalál­ható, ami az állami üzletben hiánycikk. A butikosoknál ugyancsak a legkelendőbb árukat kínálják. — Azért viszont mérges vagyok, ha általában beszél­nek a tisztességtelen keres­kedőkről — háborog Garai Zoltánná, az Éva butik tu­lajdonosa. — Mondják meg, ki az, mert így valamennyi­ünk hitelét rontják. Valóban többet lehet be­szélni általában, hiszen a szabálysértéseket nehéz tet­ten érni. Jelenleg a megyé­ben ezernél több kiskeres­kedő van, az 1982-es rende­let óta háromszorosára nőtt a -számuk. A városi tanácson Nyíregyházának és körzeté­nek ellenőrzésére januártól háromtagú árellenőrző cso­port alakult. Tervük szerint két évenkint kell eljutni min­den kereskedőhöz. Ez bi­zony cammogásnak sem igen felel meg ... Lehúzza, vagy lehúzzák... — Csakhogy akiknél sza­bálytalanságot találunk, ah­hoz utóellenőrzésre fél év múlva újra elmegyünk — tájékoztat Nyeste Gáza, a cso­port vezetője. — S ahol két éven belül három árcsalassal találkozunk, nem tud .elszá­molni az áru eredetével, ott a kiskereskedői engedélyt visz- sza kell vonni. Mondják, hogy az egyik, Kossuth utcai kereskedőnek időiben súgtak: vagy lehúz­za a rolót, vagy „ugrik” az engedély. A másik kereske­dőnél, aki vegyicikkeket árul, érik a következő büntetés — ha igazolódnak a vádak. — Tavaly 115 ellenőrzés mellett 40 százaléknál va­lamilyen intézkedés kellett, szabálytalanságot találtunk — összegez Konczos Pál a ta­nácson. Hol a tűrés határa ? S ennyi szám hallatán óha­tatlanul elgondolkodik az állampolgár, s kérdezi, hol a tűrés határa, mikor kezdő­dik a tiltás. Mert ha valaki kétszeres áron adja a hiány­cikket, akkor mellélyzseb- ből fizeti a bírságot, ha vé­letlenül tetten érik. Az adó­bevallások is inkább vala­miféle tapasztalati átlagot mutatnak, mintsem meg­alapozott elemzéseket. — Akit a gyors meggazda­godás vezet, előbb-utóbb ki­esik a sorból — bizakodik Nyeste Géza. Ám jobb lenne túljutni a reményen, s akár a rendele­teket szigorítani — a tisztes­séges kereskedők érdekében is. Hiszen ha az ismeretlen eredetű árut elkoboznák, ha a gyártó kisiparosokat is jobban figyelnék, akkor a kiskereskedők valóban szí­nesítenék a választékot. Lányi Botond Hem mindennapi történet Szemet adó szülők Csak egy szülő képes felál­dozni a szemét, azért, hogy gyermekének visszaadja a szemevilágát. Az alábbi tör­ténet a Nyíregyháza melletti nagyközségből való. Ott él a család, ahová az első gyer­mek, a kisfiú után három év­re a család nagy örömére megszülettek az ikrek, a kis­lányok. Egészségesek voltak, szépen fejlődtek. Három hó­napos korukban azonban az anya észrevette, hogy az ap­róságok szeme különös, csu­pán a fényre reagáltak. Az orvoshoz siettek velük, aki megállapította: baj van. A debreceni klinikára ke­rültek hamarosan az ikrek és egy hét sem telt bele, mind­kettőjük jobb szemét eltávo­lították, rosszindulatú daga­nat miatt. Azóta is orvosi megfigyelés alatt vannak, mert egyiküknél, Katikánál már a műtétkor megállapítot­ták: a másik szemét is meg­támadta a félelmetes kór. Erzsiké — az „idősebb” — vidám, csevegő élénk terem­ja. Az anya könnytől csillogó szemekkel mesélte: azért ké­szíttették a képeket, mert Er­zsikét január 5-én vitték ke­zelésre és nem tudták, hogy a sugárkezelés után mi törté­nik. A család sorsáról az anya szerkesztőségünknek írt leve­léből értesültünk. Nem pa­naszkodott, a jövőre gondolt, amikor levélírásba fogott. Egy évvel ezelőtt olvasta az új­ságban, hogy valahol sikeres szemátültetést hajtottak vég­re. Ezután döntöttek úgy a férjével, hogy mindketten felajánlják gyermeküknek egyik szemüket. Az anya re­ménykedése bennünk is re­ményt keltett, noha egyelőre nem tudjuk járható-e ez az út. Az orvosok biztosan tud­ják... A szülők elhatározása mindenesetre az önfeláldozás maximuma! A családról egyelőre any- nyit: életük aggódásokkal teli. Áz anya továbbra is gyesen marad velük, hiszen erre le­hetősége van és bízunk ben­ne, hogy az orvosokon kívül mások is akadnak, akik a kétségek között élő anya se­gítségére sietnek, hiszen az emberség sosincs foglalkozás­hoz, naptárhoz kötve. Címét megtalálják Szerkesztősé­günkben. Soltész Ágnes GAMESZ O lyan csúnya szó. hogy jóformán nem is ér­demes „lefordítani”. Pedig terjed, mint a jáivány, egyre több nagyköz­ségünk büszkélkedik saját „gamesz”-szal, vagyis gazda­sági, műszaki ellátó szolgá­lattal. Nem más ez. mint sajátos nagyképűség a javából, hi­szen valamikor jó ^ magyar szóval gondnokságként illet­ték az ilyen fajta szolgála­tokat. Elvégre a rendeltetés­szerű működés feltételeit te­remtik meg a tanácsi intéz­ményeknél, akik gondoskod­nak a bérekről, intézkednek a kisebb javításokról stb. S ha már játszunk a sza­vakkal: aki a gamesz-szerű agyrémeket kitalálja, azt kel­lene gondnokság alá helyez­ni. Hogy mégis legyen egy kizáró feltétel: fogadja meg szerény javaslatunkat. Le­gyen gondnokság a neve ezeknek az ellátó szolgála­toknak. (lb) Csúszópénz O ttmaradt ötszáz forint a vásárosnaményi TÜ- ZÉP-telep vezetőjénél. „Véletlenül” hagyta ott valaki, aki úgy vélte, így hamarabb jut építő­anyaghoz. A következmény: kizárták a vásárlásból a jog­talan előny után ácsingózót, miközben jegyzőkönyvet vet­tek fel, s azt ötszáz forintost, mint vesztegetésre irányuló bűnjelet foglalták le. Ebben az időnként hiány­nyal szabdalt építőanyag- keresleti állapotban sokan úgy gondolják, nekik akkor jut, ha valamit juttatnak az eladóknak is. Igen káros né­zet, s fölöttébb káros gya­korlat lenne, ha engednék. Ezért született meg az előbb említett jegyzőkönyv, de akad párja más TÜZÉP-tele- pekről is, mert a szigor ott kezdődik, ha fellépnek a „csúszópénz” adása és elfo­gadása ellen, (lányi) Nagy zsömle? N álunk nem divat a melegszendvics, mert ha lenne is, hidegen, ridegen tálalnák. Fő az üzlet. Ezért is, másért is nem kimondottan búcsú­járó helyek a büfék, bár az egyik (másik nincs) búcsújá­ró helyen megtörtént, hogy a vendég szendvicset kért és kapott. Nagy zsömlében, pi- rinyó fasírttal. A fasírt ma­gyarul vagdalthús, de úgy tűnik ezúttal nem a húst, a vendéget vágták meg. Nem szószaporítás, de a nyolcfo­rintos árat reklamáló vendé­get felvilágosították: mehet az atya ... (akárkicsodához) is panaszra, mert abban a fasirtban a norma szerinti húst belesütötték. Súlycson­kításról tehát szó sincs. Csu­pán a hús ment össze. Vi­szont a zsömle nagy. Ami igaz, az igaz! A zsömle nagy. De azt a pékek sütötték, ök tévesztették el az arányt. Kis zsömlében a pici fasírt is óriás lenne, (seres) Kerékegy... B átorligeti olvasónk há­rom hónappal ezelőtt férfikerékpárt vásá- rolt gyermekének, aki mindössze egy hétig kariká- zoit vele, mert elromlott. So­kan ma is házilag javítják ezt a viszonylag egyszerű szerkezetet, ha kapnak hozzá alkatrészt. Csakhogy nincs. Emiatt vitték szervizbe az előbb említett kerékpárt is, remélve, ott könnyebben megszerzik, ami a javítás­hoz kell. Sajnos nem. Az egyik kereket ki kellene cse­rélni, melynek megkerítésére a szerviz — bizonyára kilá- tástalansága miatt — a vevőt buzdította. A kerékpár tehát egyelőre egy kerékkel várja jobb so’rsát azoktól, akik félelősek azért, hogy az üz­letben kapható jármüvek­hez alkatrész is legyen. Amíg ezt a fontos szempontot az üzletkötésnél az illetékesek nem veszik komolyan, lehet, hogy olvasónk gyermekének csak „kerékegy”-e lesz, ami­vel — nem lévén akrobata — nem sokra megy. (soltész) tés. Az idén ősszel óvodába megy és rendkívüli módon ragaszkodik ikerpárjához, aki éppen az ellentéte. Testileg ugyan fejlettebb, talán korát is meghazudtolóan, de ő csak a kiságyban szeret lenni, ma­gában. A külvilág dolgai ke­vésbé érdeklik. Az anyától több törődést, gondoskodást igényel, mert etetni kell, még ma is tisztába tenni, s nagy- nagy türelemmel tanítani a beszédre. Tavaly ősszel genetikai vizsgálatra hívták a családot. Amikoris a gyerekek szemét újból megvizsgálták, s a szü­lőkkel cseppet sem megnyug­tató tényt közöltek: Erzsiké eddig épnek tudott szemét is megtámadta a betegség. Az anya gondolatán átvillant: mi lesz, ha elveszti a látását, hi­szen a másik gyermek látása is csupán 10 százalékos. Erzsiké pedig már naphosz- szat nézné a televíziót, min­den érdekli. A családi fény­képeket — amelyekből a leg­frissebbek karácsonyor ké­szültek — boldogan mutogat-

Next

/
Thumbnails
Contents