Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

1984. szeptember 8. Őszi-téli divatajánlatok A legújabb nemzetközi di­vatirányzatok és a magyar dl- vatizlés ötvözetéből készítette el az 1084-85. évi őszi-téli kol­lekcióját az OKISZ Labor. Di­vattervezői. modellezői, sza­bászmesterei főként konfekció­ra terveztek, de kis szériában. Régi gond. hogy mindaz, amit a bemutatókon láthatunk, rendszerint nem. kapható az üzletekben. Éppen ezért újdon­ságnak számit, hogy az Inter­continentalban megrendezett divatbemutató kollekciójának minden darabja megvásárolha­tó augusztus 28-tól az OKISZ Labor üzleteiben, később más boltokban is. Az őszi-téli divatszlnekre is jellemző a harsogó élénkség, amelyet feketével vagy szür­kével tompíthatunk. Továbbra is a természetes alapanyagok dominálnak. De emellett divat lesz a kissé foltos hatású kord­bársony. Ez az alapanyag je­lenleg Párizsban hódit. A ru- hafazon okban nincs jelentős módosulás. Változatlanul a bő szabású, kényelmes, több ré­tegű viseleteket részesítették előnyben a tervezők. Ám a váltok hegyesebbek a korábbi­nál. fodorral, húzással vagy kis válltöméssel szélesítettek. A formák válltól térd felé szűkülnek. Jellemzőek a kissé eltúlzott fazonok. A nadrág változatlanul a közkedvelt ru­hadarabok közé tartozik. Térd és boka közölt a legkülönbö­zőbb hosszúságú lehet. Szabá­sa továbbra is bővülő, ám a vonalvezetés a korábbinál egye­nesebb. Ezen az őszön több­nyire mélyített karöltőjű, de­nevér- vagy hamis raglánujjú pulóvereketihordhatunk majd. Ml illik a kalap a klasszikus vonalú kosztümhöz Saját „mirelitüzem" Alkalmi ősit vlaelet A kabátok egyenes szabásnak, vagy lefelé keskenyedő V-vo- nalvezetésnek. Elegáns, bá ne­mes szőrmével díszítik. A férfiak választhatnak a könnyű sportos öltözet vagy a klasszikus elegancia között. Az öltönyöknél a természetes váll- forma mellett megjelenik a kissé hangsúlyozottabb. mar­kánsabb váll. Aki kedveli, elöl végiggombolt zakót Is viselhet. A nadrág cigaretta formájú. Isméit divat a fehér gallérú, mintás ing. Ilyen lesz tehát az OKISZ Labor Divat, azaz íö- vidítve az OLD-márkával je­lölt ruha, és egyéb divatcikk. Ez a márkanév valamennyi termékükön megtalálható, melynek megismertetésére, megkedveltetésére az OKISZ Labor nagy gondot fordít. Valamikor a háztartások több­ségében a közönséges jégszek­rény is luxusnak számított. Vi­déken a pincébe, vagy madzagon a kútba eresztették le a több na­pig eltartani kívánt ételt. Ma már a frizsider a szerényebb ott­honokban Is általánossá vált, s közülük nem egyben nagy mély­hűtő tér van, sőt külön fagyasz­tószekrényt is lehet kapni. Különösen azok számára nagy érték, akik külterületen, vásár­lóhelyektől távolabb laknak, vagy saját kiskertjük van, ahol a zöld­ség-gyümölcs megterem. Miből áll a fagyasztószekrény hasznossága? Abból, hogy a nyers húsféleség félévig, előre főtt étel hónapokig, míg a zöld­áru akár egy évig is kitűnő mi- nőségben-ízben kockázatmentesen eltartható benne. A megtakarí­tott Időn túl a dolgozó családok számára biztonsági tartalékot is jelent a fagyasztószekrény, hi­szen a benne tárolt húshoz min­denkor hozzá lehet nyúlni, akár idő, akár pénzhiányban szenved­jenek éppen. Húsvásárlásnál fi­zetéskor több kilót előre meg le­het venni (körülbelül mindenki tudja, meghatározott időre meny­nyi a szükségletük), s azt ada­gokra beosztva eltenni. A hasz­nálati utasításban nagyon ponto­san közlik az előírásokat, amit ha pontosan betartanak, a tárolás teljesen kockázatmentes, ízválto­zás nélküli. Az adagokra beosz­tott húst (csontot is) fóliába, ce­lofánba kell csomagolni, hogy egymás szagát ne vegyék át. Sőt, ajánlatos a szeletek közé is egy fóliacsíkot tenni, így a lassú fel- engedtetéskor nem ragadnak egymáshoz. Igen fontos az elő­írások közül a lassú felengedte­tés betartása. A természetben a fagyáskor a sejtekben lévő víz óriás jégkristályokká alakul, ez szétroncsolja az értékes sejttar­talmat. Ha viszont a mesterséges gyorsfagyasztást alkalmazzuk, a sejtekben lévő víz homokszerű kristályokban gyűlik, ami már nem károsítja felengedéskor a szöveteket. A hatvanliteres űrtartalmú szek­rényekben húszkilónyi, mínusz 18 fokos mélyhűtött ételt lehet el­tartani. A gép használata nem igényel szaktudást, azonban a leírt alapműveleteket be kell tar­tani. Ilyen a zöldségeknél a blan- sirozás, vagyis előfőzés. A fris­sen szedett zöldbabot egy-két perces forró vízben történő főzés, majd lehűtés után — ha nylon­zacskóban lefagyasztjuk — kará­csonykor friss áruként fogyaszt­hatjuk. Ez vonatkozik a zöldség­re, zöldborsóra, kelbimbóra, a legtöbb bogyós és csonthéjas gyümölcsre, a céklára és az ubor­kára. Mit nem lehet, s nem célszerű mélyhűteni? A salátát, az italo­kat, a tojást, a hagymát, a tej­terméket. De hát erre nincs is szükség. Viszont ha gyári mire- Uteárut, készételt veszünk, továb­bi hónapokra itt eltarthatjuk. Az általunk főzött ételt is lehet mélyfagyasztani, így a sertéspör­költ és a kifőzött, külön csoma­golt galuska hetek múlva is asz­talra tehető. Tovább gyorsítja a főzés-tálalás munkáját, fokozza a komfortos háztartásvitelt, ha infrahullámmal működő grillsü­tőnk is van, amelyben a melegí­tés percek műve úgy, hogy köz­ben maga a tárolóedény hideg marad, csak benne az étel hévül forrpontra. Vendégváró Aki azt hiszi, hogy a vendég­váráshoz, vendéglátáshoz elég némi italt vásárolni, kávét főzni és ennivalót adni — jócskán té­ved. A vendégek és a háziak jó­érzése, hangulata ennél sokkal több Összetevőből áll, s gyakran egészen kis dolgokon múük. Másképp fogadjuk mindenna­pos barátainkat, másképp az új ismerősöket, megint másképp a családtagokat. Rég kiment a di­vatból az a kifejezés, hogy ven- dégjog. Az ősi szokás szerint a vendégnek joga volt arra. hogy barátnak tekintsék, s védelmet Is nyújtsanak neki. Átvitt érte­lemben pedig, hogy ne kelle­metlenkedjenek neki, hogy ott­hon érezze magát, viselkedhes­sen úgy, mint otthon. (Ez a ven­dégnek joga, de nem ülik élni, sót visszaélni vele!) A fogadtatás, a gyors ajtónyi­tás már megalapozhatja a belépő hangulatát. De rögtön elborul a vendég, különösen, ha az idő­Színek — hangulatok Induljunk ki az ottlakók élet­korából. A kisgyerekek szobája nagyon is elbírja a harsogó szí­neket. Sók piros, világoskék uralhatja. A fehér mellett, jól hat a narancssárga. (Persze, semmit sem szabad túlzásba vinni. Egy luüpiros falú, piros­ra festett bútorzatú szobában, ahól még a függönytől sem saj­nálják ezt a színt, még a kis­gyerek is ingerültté válhat.) A középkorú szülők szobája — Ízléstől függően lehet sötét szí­nekre alapozott, amit azonban mindenkor elütő színes foltok élénkítenek, vagy ellenkezőleg, fehér-világosdrapp, vagy szürke, amit viszont meleg szinek olda­nak. Például a ma annyira di­vatos iaszínü-fehér szekrény­sort jól egészíti ki a mélykék szőnyeg, a rusztikus sötétbarna szekrénysort vastag fahéjszínű szőnyegre állíthatják, az elsöté­Hűvösebb nyári és őszi es­téken kabát helyett viselhet­jük a mindig divatos poncsót, mely gyorsan, egyszerűen megvarrható. Bükié vagy puha gyapjú- szövetből (9—120 cm széles) 2 m szükséges hozzá, mely­nek két keskenyebb szélét 5—7 cm hosszúságban kiroj- tozzuk. A kivágást hasonló, vagy elütő színű vékonyabb kelméből, esetleg puha mű­bőrből szabott ferde pánttal paszpólozzuk. Aki szeret kézimunkázni, vastag fonalból fakötőtüvel és lustakötéssel nagyon gyor­san megkötheti. A kivágást rövidpálcasorral és plkósorral , horgoljuk körbe. tűtöket pedig a narancsszín va­lamely változatából választhat­ják. A valamikor szinte köte­lező barna bútor zöld kiegészí­tőkkel, vagy a barna-bordó ösz- szeállitási kényszere megszűnt. Az idősebb emberek, a nagy­szülők lakrészének szobaszíneit nyugodt, jókedélyt árasztó szín­tartományból válasszuk. Okker-, vagy a napfénysárga különböző változatait, zölddel élénkítve. Az már egészen köztudott, hogy a hűvösebb, északi fekvé­sű helyiségeket meleg színekkel tehetjük barátságosabbá (sárgá­val, okkerrel, vörössel), a déü tájolású meleg szobák viszont jód bírják a fehér, a világoskék, a vüágoszöld jellegű falakat, akár festjük, akár tapétázzuk őket. Ha megvan egy-egy lakószoba alapszíne, a kiegészítő színek­nek ahhoz kell alkalmazkodniuk. Nem a modernség, hanem az íz­léstelenség jele az egy szobán belüli színkavalkád. A fal. vagy bútorkárpit egyik nem túl hang­súlyos színét válasszuk alapnak, . amelynek keüemes harmóniáját egy-egy ellenszín teszi még jobb hatásúvá. Színes fénykép he­lyett szóval írunk le egy ilyen összeállítást. A tapéta vörösbar- na-okkersárga-fehér-drapp min­tázatú. Ehhez a házaspár lomb­zöld diszkrét mintázatú szőnye­get választott, s ilyen színű a nagyon világos ekrü függönyhöz az elsötétítő. A szekrénysor na­túr faárnyalatú, a kanapé és a három fotel mélybarna. A tv te­tején egy nemes formájú cit­romsárga ernyőjű lámpa élén­kíti a sarkot, a másik állólám­pa narancs szinű. Két valódi, márkás színes festmény s az aj­tó felett nagyméretű tüzpiros- bűzakék színezésű tál kelt kel­lemes szinhatást, amit néhány nagy levelű szobanövény tesz még változatosabbá. sebb generációhoz tartozik, ha levettetik vele a cipőjét! Itt is különbséget kell tennünk a ven­dég kiléte szerint: ha unoka­öcsénk érkezik a focizásból, per­sze. hogy vegye le azt a sáros cipőt; vidéki útról érkező nagy­nénink magas szárú cipőjét le­vettetni: tortúra. A lakótelepi padlószőnyeges, apró lakásba érkezők, különösen, ha ők is ilyenben laknak, már keresik is a papucsot. Hagyjuk meg a vendégnek a választás jogát, cipőben marad-e vagy papucsba bújik. Másik sarkalatos pont a ven­déglátásnál: a cigarettázás. Do­hányos vendégeink a nem do­hányzó lakásában rosszul érzik magukat, bármily kedélyes is a tiltás. Ha nincs mód a szellőz­tetésre, égessünk szép díszgyer- tyákait: ha nem is nyelik el tel­jesen a füstöt, mérséklik a do­hányfüst hatását. Rosszul van berendezve az a lakás, amelyikben szét kell szedni a berendezést, hogy a vendégek le tudjanak ülni. Ha mégis olyan kicsi a hely, a ven­dégek érkezése előtt készítsük el a várható létszám szerinti ülőhelyet. A kényelmesebb he­lyeket engedjük át az idősebbek­nek. A régi rómaiaknál volt mindig egy olyan ülőhely, ame­lyet a legtiszteltebb vendég he­lyének hívtak, ez volt a legké­nyelmesebb. A televízió olyan, mint egy fe­csegő vendég, akire akkor Is oda kell figyelni, ha nem is érdekel mindenkit, amit mond. sok vendégség hangulatát tudja el­rontani. Amikor barátaink meg­érkeztek. már késő tisztázni, hogy a társaság tévézzen-e vagy ne. Előre keli megbeszélni a dolgot. Elmúlt már a tévézés érdekében történő szomszédolás; most legfeljebb a színes képért zarándokolunk a szomszédba, ám ezt minden esetben beszéljük meg! És ha a tévé miatt jöt­tünk össze, hogy egy „Kapcsoi- tam”-hoz, vagy focimeccshez együtt szurkoljunk, akkor a té­vé legyen a „lestiszteitebb ven­dég”, ő trónoljon a főhelyen. Szervezzük meg úgy a tévézést, hogy ne zavarja semmiféle jár- kálás, kínálás a látványt, jus­son mindenkinek elfogadható ülőhely és rálátás a készülékre. Oj szokás van kialakulóban, mintha végre hatott volna a sok rábeszélés, amely az egészséges táplálkozásra biztatott. Vendég­váró vacsorák egyre többször készülnek saláták és öntetek segítségével. Tavasszal nagy­szerű. olcsó salátát lehet készí­teni egy kis leleményességgel. Egy evőkanál joghurt, ugyan­ennyi olaj, csipetnyi cukor, só, néhány csepp citromlé lehet az alap. amibe reszelt sárgarépa és reszelt alma, fejes saláta, retek kerülhet. A hagymasalátát ké­szíthetjük ugyanezzel az alappal, apróra vágott lilahagyma, új- hagyma és snidllng segítségével. A magyaros ízlésnek megfelelő saláta finom vacsorává teszi még a vajas plritóst is. Árva a ház... Mikor szakad »I (le?) a gyerek a szülőtől? A válasz sokféle. A gyes­ről visszamenő fiatal édes­anya azt feleli: éppen most szakadt meg egy szál, hiszen eddig minden pillanatáról tudtam, minden gondolatát lestem, és most még azt sem tudom, evett-e eleget napköz­ben, nem bántotta-e valaki? Ha éjjel nyugtalanul alszik, nem tudom, milyen nappali élmények zavarják az álmát. Azután jön a kisiskolás korszak, a kis- és nagyka- masz korszak, amikor — úgy tűnik — még jobban szakad­nak a szálak. A gyerek ha­zajön az iskolából, leginkább estefelé a napköziből, és a szülő megkérdezi: ,,Mi volt ma az iskolában?” A legtöbb gyerek erre azt feleli: „Sem­mi.” Van olyan gyerek, aki­nél nyolc vagy tizenkét évig nem történik semmi, legalább­is nem történik semmi olyas­mi, amit otthon érdemesnek tartana megemlíteni. Vajon miért nem? Ezen minden szülőnek ma­gának kell gondolkodnia, ma­gának keü a választ megke­resnie. Talán azért nem, mert a gyerek eleinte akart me­sélni, de akkor a mama lein­tette: „Most hagyd ezeket, nem látod, mennyi dolgom van?!” Vagy talán éppen csak azért, mert a szülő sem me­sél a gyerekének, ö sem mondja el neki, ml történt aznap a „dolgozóban”. Nincs mit mondani? Biztos, hogy van. No, nem okvetlen a vál­lalati gondokról, de arról már igen, ha valami jól sikerült, ha egy kedves új munkatárs került a közelébe, ha az ebéd­szünetben valamelyik szülő valami érdekeset mesélt az ő gyerekéről, vagy méginkább az, ha együtt megbeszéltek egy hétvégi közös, családi programot valamelyik munka­társsal. Talán, ha a szülő többet mesél, többet mond, akkor a gyerek szava is megered. Ha őt méltónak tartják a bi­zalomra, akkor ő is érdemes­nek érzi elmondani, ami tör­tént. Talán, ha így, ilyen légkör­ben nő fel a gyerek, akkor valójában még azidőtájt sem szakad el, amikor új családot alapít, amikor saját otthont teremt. Nemcsak azért, mert szüksége van a szülő anyagi támogatására, hanem azért is, mert bizony a kezdő önálló élet talán méginkább köze­lebb hozza a szüleihez, akik tapasztaltak, akiktől tanácsot lehet kérni, akár arról, hogy hogyan készül a csirkepör­költ, milyen sorrendben kell panírozni a húst, mi kerül rá előbb: a liszt, vagy a tojás. Mert valljuk be, sok lány ezt otthon nem tanulja meg, de ez másik téma. Ha szülő igényelné a taná­csomat, akkor azt mondhat­nám: éppen azzal, hogy nem telepszik rá felnőtté váló gyer­meke életére, de szívesen meg­hallgatja a gondjait, ha a gyerek érzi a segítő és nem okvetlen az oktató jőszándé- kot, akkor nem lesz „árva a ház”. És ha a fiatal, számára mondhatnék valamit: egy bi­zonyos, hogy a szülő az ő ja­vát akarja. Akkor is, ha é»>- pen nem az a kellemes, amit mond neki. Tapintatot kér­nék és türelmet: a szülő igen­is kiváncsi (jó értelemben ki­váncsi) arra, ami az iskolában történt, arra, ami a fiatal há­zas fiával, vagy lányával a későbbi élete során történik- Sőt, azt is várja, hogy a gye­rek érdeklődjön az ő napjai, örömei iránt. Erőltetni persze semmit nem lehet, legkevésbé érzel­meket. De tapintatot kívánni lehet és kell. Olyan mindennapi viselkedést, amit nem kell egyik félnek sem később megbánnia. HU fTVtei MELLÉKLET Hűvösebb estékre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents