Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1984. szeptember 8. VÁLTOZÓ ÉLETÜNK Áz utca embere... A lökés, a kocsi, meg a többi _______ Gyarapodásunk tükre „Ideáitok a körút sarkára, és titokban feljegyzek minden elkapható szót... nem tudok izgalmasabb olvasmányt elképzelni, mint ezt, melyben meg vagyon írva, mit beszéltetek ... pongyolán és szórakozottan, abban a feltevésben, hogy senki sem figyel rátok .. Karinthy Frigyes írta e sorokat „Az Est” 1933. július I6-i számában. Riportja — ahogyan ő maga mondta — „negyedóra a közvélemény fókuszában”, az utcán, a siető vagy éppen sétáló emberek között. Több mint fél évszázad telt már el azóta — ám a „módszer” talán ma, 1984-ben is követhető. Mielőtt azonban papírra vetném, hogy mit hallottam egy nyíregyházi utcán 1984 augusztusában, lássuk, mit tapasztalt a zseniális író 1933-ban ... „1 íatal férfi csinos szőke lánnyal, karon fogva. A férfi:... Gézának? A lány: Miért, jól teszi! És ha a fizetéséből nem tud? Azzal még nem lesz kitartott, ha elfogadja azt, amit úgyis... A férfi: Nem értettél. Én nem mint erkölcsi.. Idősebb hölgy fiatal hölgygyei. Idősebb hölgy: ...vagy a hibás. Fiátal hölgy: Járjak abban a rongyban, amit kievett a frász? Idősebb hölgy: Egye ki! Elég, ha neki tetszel... S most következzék 1984 ... Frissen készült frizurái ú fiatal nők. A fodrász előtt állnak fél órája. — ... sietek. Laci már megint későn fog hazajönni, pedig az este is piásan botorkált be, , . •. ; — Bélával találkoztál teg- nap? — Persze! Jaj, majd megmutatom, milyen édes kis ruhát vett nekem. Persze, Lacinak azt kell majd mondanom, hogy az a kis jutalom, amit kaptam, éppen, hogy elég volt... — Meg is ölne, ha tudná, hogy Bélától... — Meg, a nyavalyás, pedig a múltkor a Pirivel... — Végre találtam új albérletet az Északi körúton. Nyamvadt kis fél szoba ezerkettőért. De legalább magam lehetek. — örülj, hogy ennyiért találtál. Tavaly engem kirúgott a nyanya, pedig ezerötöt fizettem neki. Nem tetszett neki, hogy a csajok ... — Mennyi lesz a fizud az emeléssel? — Állítólag egyesek azt súgták a dirinek, hogy nem kell itt differenciálgatni abból a tíz százalékból, kapjon mindenki egyformán. Én marha negyedik éve húzok, mint az .igásló, jól' megvagyok a' kölykökkel-'is, Tnost is nagyon príma volt a kirándulás. És erre Baloghné, az a felfújt kakadú ugyanannyit kap, mint én, pedig hallgatni is szenvedés, ahogy a gyerekekkel beszél... — Nem baj, hamarosan te leszel az igazgató ... S Mindketten felnevetnek. — És holnap ... ★ Idősebb hölgy fiatalabb hölggyel. — ... neked, anyu! — Értsd meg, hogy nem bírtok többet anyagilag. Nagyon jó lesz még az a Trabant egy ideig. — Jó, jó, ezt mondja ő is mindig. Persze, a szomszédban a Mariéknak már jön az ezerötös Lada. Ha nem lenne ilyen nyámnyila a férjecs- kém, nekünk ... ★ 1933. Húszéves fiatalemberek: Első fiatalember: Szerencsére a házi pár ügyvédje nyaralni van, pár hétig itt nincs semmi hiba .. . Második fiatalember: Mit akarsz, addig még koronaőrnek is megválaszthatnak ... 1933. Magas kövér és alacsony sovány. Alacsony sovány: .. .5 még az igazak álmát alud- ta ... Magas kövér: ... Ő kér- lek, az igazgatók álmát alud- ta, azt akarod mondani... ★ 1984. Magas sovány és alacsony sovány. — ... amikor mondtam a főmérnökömnek. — Nálunk is bajok vannak, mert visszaküldték a nyugatnémetek a két kamiont, és az exporttervünk ... — Mikor Is álltái vissza dolgozni ? — Még két hétig voltam táppénzen a balatonfüredi három hetem után, és a múlt szerdától dolgozom. Már a frász tört ki, mert ismerem a helyettesemet, tudom, hogy nagyon szerette volna, ha komolyabb az infarktusom ... — Nekem is fölírtak a múltkor egy marék „igazgatóbogyót”, mert a szívem ... ★ 1933. Két kisfiú. Egyik kisfiú: Hazudsz, a gólt én rúgtam, a Metzger mellette állt, róla pattant, de én rúgtam ... Másik kisfiú: Akkor én megeszem a te fejedet, meg azt a labdát, meg azt a ... ★ 1984. Két kisfiú. — Apu megengedte, hogy a szörffel... — A mi motorcsónakunk ... — ...lejössz délután? — Hozom a focit, de Hal- mosit nem engedem játszani, mert a múltkor, amikor fent volt nálunk, rálépett a Le- gómra, és szétment az űrhajó. — Akkor menjünk el inkább bringázni. Én szereltem a küllőkre egy berregőt, meglátod majd, milyen klassz. — Apu nem enged biciklizni, mert tegnapelőtt a garázsban a kormánnyal megkarcoltam J a kocsi Oldalát, és'.1.?------- ” " , ' ★ 1933. Hárman megállnak, egy iparosféle, egy segédféle és egy cselédlány. Iparos: (felcsapja a sapkát a fejére). Segéd: Tudod, mi most a fejed? Iparos: Na mi, hülye? Segéd: Fedett uszoda ... Cselédlány (röhög). ★ 1984.-r*' SR Hárman megállnak. Lehet, hogy az egyik ipari tanuló, a másik ifjú szakmunkás, a lány pedig bolti eladó. — ... az az állat. — Ha tudnád, apám, mekkora b... — Ló ... Elmentem és betakartam egy k... nagy fülessel. — A jó ... anyját az ilyen bunkóknak. Én, fiúk, a ti helyetekben elkaptam volna a t... b ... g. — P... És így tovább. ★ 1984. Huszonhat éves fiatalemberek. Az egyik folyton a szakállát babrálja, a másik a szemüvegét igazgatja, ha kell, ha nem. — .. a tanévnyitó értekezleten. — Nálunk két új nő van, az egyik matekos, a másik testnevelő. Mellesleg egyik rondább, mint a másik. De a másik sem szép. — ... (fölnyerít) — ... úgyhogy a dirink számára nincs új husi... Karinthy Frigyes így ajánlotta olvasóinak írását: „Ez a szerény oldal ükunokáidnak szól, akik számára nem tudok izgalmasabb olvasmányt elképzelni... Ajánlom figyelmébe a száz vagy kétszáz év múlva megszületendő nyájas olvasónak, ki holmi hírlapmúzeum félreeső zugában lapozgatja Az Est zizegő, sárga példányát.. Nos, még csak ötvenegy év telt el azóta, de sokak szerint úgy fölgyorsult életünk, hogy kétszer ennyit ért ez a fél század. És mégis... Erősen úgy tűnik, hogy túlzottan sokat nem változtunk. „Az utca mindig utca marad, s az emberek mindig emberek..Ezt nem én írtam, hanem Karinthy Frigyes 1933-ban. Nem tévedett. Tarnavölgyi György „Egy Ország gazdagságát nem néhány mértéktelen vagyon alkotja, hanem nagyszámú közepes vagyon” — írta Stendhal. A francia író aforizmája a statisztikusok nyelvén is megfogalmazható, mert az utóbbiak azok, akik árgus szemekkel figyelik, hogy az anyagi gyarapodásban honnan hová jutottunk. Nem mintha feltétlenül a statisztikai kiadványokhoz kellene fordulnunk tapasztalásért. Látjuk-halljuk azt jártunkban-keltünkben. A statisztika legfeljebb pontosabban, sokszor részletesebben mutatja meg azt, amit egyedi jelenségekből általánosítani hajlamosak vagyunk. Például, hogy ennek erre telik, annak meg arra sem. Érdemes megfigyelni és felfigyelni: kezd divattá válni — mint a fejlett tőkés országokban — a jövedelmek, a felhalmozott vagyon körüli titkolódzás; a fel vágás, a kivagyiság helyett, vagy talán még mindig amellett. S akkor észleljük ezt, amikor a társadalom igazságérzetébe már nem ütközik annyira a jól végzett munka nagyvonalú anyagi elismerése. (Ám kétségtelen, a feltűnő gyarapodás láttán munka nélkül szerzett jövedelmeket, vagy adócsalást vélünk felfedezni. Ilyen esetben a titkolódzás persze érthető.) A gazdagító szocializmus korát éljük? A pontatlan meghatározásra is igenlő lehet a válasz. Az egyéni-családi gyarapodás azonban jókora különbségeket mutat az átlag körül. Az átlag, az egy vagy száz főre jutó termékek száma valóban imponáló napjainkban, ha az öt vagy tíz évvel ezelőtti adatokhoz mérjük. A háztartások gyakorlatilag mindegyike rendelkezik mosógéppel, hűtőgéppel, sőt a családokban a második, harmadik rádió, televízió sem ritka. A családok harmadának saját gépkocsija van. Hire telik? És a lakás, társadalompolitikánk e neuralgikus pontja? Az átlaglakás kétszobás, száz lakásban — átlagban! — kétszáznyolcvanan élnek. Otthonában még nincs mindenkinek külön szobája, de tavaly már az újonnan épült lakások több mint fele három- vagy több szobás volt. A lakásállomány gyakorlatilag villamosított, kétharmada vízzel, háromnegyede vezetékes vagy palackos gázzal, s több mint fele vízöb- lítéses vécével ellátott. A fenti, komfortosítást jelző mutatók a frissen épült lakások esetében már a 100 százalékot közelítik. Mindehhez járult a rohamos lépésben épülő magánnyaralók hálózata, a telekállomány bővülése. Szabad-e csak az átlagra figyelnünk? Kétségtelenül nem. Látnunk kell a szélső értékeket is ahhoz, hogy pontosan megítélhessük jelenlegi gazdaságunk mértékét, társadalmi vonatkozásait. Sőt, napjainkban egyre fontosabbá vált — elsősorban a fiatalok helyzetére vonatkozóan — vizsgálni, hogy az életciklus mely szakaszaiban szerzik meg maguknak a családok az önálló lakást, a gépkocsit, a háztartás alapvető felszerelési tárgyait. Egy nemrégiben megjelent közleményben a Központi Statisztikai Hivatal társadalmi statisztikai főosztálya éppen ezt mutatta meg. Ki, mikor jut révbe ? Például azt, hogy a most családot alapító fiatalok több mint 50 százaléka á házasságkötést követő első öt évben eljut az önálló lakáshoz, de 70 százalékuknak már ebben az időszakban megszületik legalább az első gyerekük. A következő öt esztendőben újabb 20 százalék jut el az önálló otthonhoz. S ami érdekes, aki tíz év alatt nem szerzett kiutalással, építéssel, vásárlással, örökléssel, eltartási szerződésen keresztül lakást, annak ilyen irányú esélyei csökkennek. Ebben a kategóriában viszont megtaláljuk a családok 6 százalékát. A házasság időtartama és a gyerekszám között biológiai, anyagi felhalmozási összefüggések vannak, csak éppen az ok-okozati kapcsolat nem egyértelmű. Minél hosszabb ideje áll már fenn a házasság, annál nagyobb a valószínűsége a gyermek1 megszületésének, de hosszabb a felhalmozási időszak is. így nem csodálható, ha a gyermekszámmal egyenesen arányos a lakáshoz jutás esélye. A megszerzett lakás nagysága, komfortossága viszont már fordítottan arányos a gyermekek számával. Megint csak összeadva, kivonva, szorozva, osztva az derül ki, hogy a megfelelően nagy és komfortos lakásra a kétgyermekes, 6—10 éve már házasságban élő családoknak van a ’legnagyobb esélyük. Ebben tükröződik a gyermek köré vont egyéni és társadalmi gondoskodás, de a múló idő is. A gyerekeseknek van több háztartási gépük is: a teljes, hagyományos háztartás vezetése megkívánja az otthoni munkák megkönnyítését. Ezeknek a felszerelési tárgyaknak az árai természetesen nagyságrenddel kisebbek, .mint amit egy nagyobb lakásra, vagy korszerűsítésére ^ci kellene adni. Mégis, a családoknak az első gyermek megszületése után 4—5 évet is kell várniuk, míg elegendő pénzük gyűlik össze a háztartás gépesítésére. Az viszont már elgondolkodtató, s a társadalmi cselekvés, segítőkészség irányát a jelenleginél is jobban meg kellene határoznia, hogy a harmadik és további gyerekek megléte a családokban minden eddig említett mutatót — szinte függetlenül a házasságban eltöltött időtől — negatívan befolyásolja. Ha ez ennyire egyértelmű, akkor az szinte intézkedéseket követel. Á „peremvidék" távolsága Hátra van még egy utolsó pillantás: milyen családokban található meg elsősorban a hazai mértékkel mért és társadalmilag is elfogadott „vagyon”, vagyis a megfelelően nagy, komfortos, jól felszerelt lakás, a gépkocsi, a nyaraló, vagy az üdülőtelek stb. A házasság időtartama és a gyerekszám alapján csoportosított családok közül a közös háztartás második évtizedében levő, egy-két gyerekesek állnak ilyen szempontból az élen, őket követik a hat—tíz éves házas, gyerektelenek. A sor végén a csonka családok, tehát a gyerekes elváltak, özvegyek találhatók, illetve a háromvagy több gyerekes családok, szinte függetlenül a házasságban eltöltött időtől. A stendhali „nagyszámú közepes vagyon” követelménye tehát — ismerve a „honnan jöttünk — hova megyünk” gondjait is — megelégedettséggel tölthet el bennünket. Amire itt és most figyelmeztetnünk kell, az a társadalom „peremvidéke”. Éppen annak érdekében, hogy a perem a középponttól ne legyen túl távol. Uvegszobor az Ernst Múzeumban. B. M. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
