Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

a városért (2. oldal) Legenda egy házról (2. oldal) A barabási adóssághegy (3. oldal) MATRAC, SOROZATBAN. Idén 1 millió 150 ezer kem­pingterméket, főként gumimatracot gyártanak a Taurus nyíregyházi gyárában. (Gaál Béla felvétele) Szeptember 27-re Összehívták a megyei tanáesot I nivelgdisi ágazat eredményei, gondjai a ib napirendjén Kádár János fogadta az RKP KB titkárait M A önzetlenül A Magyar Szocialista Mun-t káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szeptember 2—4-én látogatást tett Buda­pesten Ilié Vériét, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Petre Enache és Ion Stoian, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délelőtt fo­gadta az RKP képviselőit. Az őszinte, nyílt légkörű tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szocialista építőmunka napirenden levő feladatainak megoldásáról. Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, a szocialista orszá­goknak az enyhülés, a nem­zetközi biztonság és a világ­béke megőrzésére irányuló erőfeszítéseiről. A tárgyalásokon kifejezésre jutott, hogy a két ország kö­zötti sokoldalú kapcsolatok erősítésében fontos szerepe van a magyarországi román és a romániai magyar nem­zetiségnek. Megállapodás szü­letett arról, hogy később egyeztetett időpontban Buka­restben folytatják a felső szin­tű magyar—román pártközi megbeszéléseket. A román pártküldöttség kedden este elutazott Budapestről. Előkészületek a XII. Világifjúsági és Diák Találkozóra Kedden a KISZ KB szék­házában tájékoztatót tartot­tak a Moszkvában, 1985. jú­lius 27. és augusztus 3. kö­zött megrendezésre kerülő XII. Világifjúsági és Diák Találkozó előkészületeiről. Ernőd Péter, a VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsá­gának titkára beszámolt ar­ról, hogy a hazai előkészüle­tek legfontosabb célja: „rá­hangolni” nemcsak az ifjú­ságot, hanem a felnőtt közvé­leményt is a moszkvai feszti­válra, megidézni a VIT han­gulatát, hogy azok is érzé­kelhessék a világifjúsági és diáktalálkozó jelentőségét, akik nem juthatnak el a de­legáció tagjaiként Moszkvá­ba. Kiemelkedik a programból az országos VIT-vetélkedő. A fiataloknak itt nem csupán lexikális tudásról kell majd számot adniuk, ismereteik al­kotó felhasználásával mérik majd össze tudásukat a VIT- mozgalom eszméiről, törté­netéről, a magyar—szovjet kapcsolatokról, valamint a II. világháború és a felszaba­dulás eseményeiről. A vetél­kedő döntőjét a televízió is közvetíti, s a legjobban sze­replők a magyar politikai de­(Folytatás a 4. oldalon) Gyars és jé ■infiségi maka Értékelték Ezt jelentősen befolyásolták a művelődésirányítás és -igaz­gatás korszerűsítésére tett erő­feszítések, az igazgatás szín­vonalának növekedése, a tes­tületi tevékenységgel kapcso­latos szakosztályi feladatok jobb ellátása. A megyei és a helyi tanácsi testületek nyo­mon követték a művelődési ágazat legfontosabb felada­tait, határozataikkal pedig se­gítették azok végrehajtását. A minisztériumi értékelés is hangsúlyozta, hogy például a közoktatás terén az elmúlt időszakban lényeges javulás tapasztalható a tárgyi és sze­mélyi feltételekben. A közös munka eredményeként a ko­rábbi elmaradás számos ele­mét sikerült felszámolni és a megye több területen felzár­kózott az országos szinthez. E munkát nehezítette, hogy még mindig itt a legmagasabb a születési arányszám az or­szágban, hogy igen jelentős a népességmozgás megyén be­lül, s hogy az eljárók és a hátrányos helyzetű rétegek miatt itt több a veszélyezte­tett gyermek. a kombájnosversenyt Évtizedes hagyománya van, hogy a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ismétel­ten meghirdeti a, kény ér- és takarmánygabona betakarí­tó kombájnvezetők verse­nyét. Ez évben nemcsak né­pes volt a versenyzők me­zőnye, de a kombájnosok gyors és jó minőségű munkát is végeztek. A versenykiírás szerint 76 termelőszövetkezet­ben 455 kombájnvezető rajtolt az elsőségért, vagy helyezé­sért. Az elismerés, és a dicsőség a legjobbaké, de megyénk va­lamennyi gabonatermesztő­jének nagy érdeme, hogy a gabonaprogramnak megfele­lően terven felüli átlagokat kombájnoltak. Hetvenezer hektár búzát kellett elcsépel­ni, szárítani és raktározni. Nagy munka volt, de az em­beri fáradozást honorálta, hogy az előző évi átlaggal szemben most 836 kilogram­mal több szem termett min­den hektáron, összességében ez 58 millió 520 kilogramm többlet kenyérnekvaló. Az aratás, a kombájnolás időben befejeződött. Szep­tember negyedikén a Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének székházában a verseny eredményhirdetésére is sor került. Négy gépkate- góriában tizenhat kombájnom vette át az oklevelet és a pénzjutalmat, Makrai László­tól, a tsz-szövetség titkárától. A megyei KISZ-bizottság négy ifjú kombájnvezetőt ju­talmazott. A Claas Dominátor és John- Deere arató cséplőknél első Szabó József, a nyírteleki Dózsa, második Pénzes Gá­bor a máriapócsi Rákóczi, két harmadik Szólok János nyírteleki Dózsa és Jámbor József máriapócsi Rákóczi Tsz. Az E—516 kombájnál a sorrend: Nagy István gem- zsei Dózsa, Szilágyi Miklós balkányi Szabolcs, Bori Ká­roly gemzsei Dózsa és Puskás Olást tartott kedden a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület úgy határozott, hogy 1984. szeptember 27-cn, csütörtökön 9 órára összehívja a megyei tanácsot, s többek között javasolja, hogy tárgyalja meg a megye élel­miszer- és fagazdaságának hosszú távú fejlesztési koncep­cióját, az abban foglaltak időarányos végrehajtását. Ezt követően a vb megtár­gyalta a művelődési osztály tevékenységéről szóló előter­jesztést, majd az egyéb na­pirendek között elfogadta a lakáshoz jutás helyi feltéte­leinek javítását szolgáló in­tézkedéseket, döntött a költ­ségvetési és fejlesztési alap előirányzatainak átcsoporto­sításáról. A végrehajtó bizottság négy éve tekintette át utoljára a művelődési ágazat munkáját és szabta meg feladatait. Az­óta e területen — a központi és a helyi határozatok nyo­mán — jelentős változások következtek be, tovább növe­kedett a művelődésre háruló feladatok súlya, jelentősége. Kiemelkedő jelentőségű ezek sorában a Művelődési Minisz­térium által a közelmúltban elvégzett felügyeleti vizsgá­lat, melynek főbb megállapí­tásait most ismerte meg a végrehajtó bizottság. Az előterjesztés és a mi­nisztérium vizsgálata is hang­súlyozta, hogy a legutolsó be­számoltatás óta a szakosztály kiegyensúlyozott, eredmé­nyes munkát végzett. A győztes kombájnosok. Gyula nyírbátori Új Barázda Tsz. E—512-es, illetve Bison Gi­gant kombájnokkal arattak az alábbi győztesek: Czinu György újfehértói Vörös Hajnal, Nagy Antal tiszavas- vári Zöld Mező, Gajdics Já­nos nyírbátori Új Barázda és Szécsi János újfehértói Vörös Hajnal Tsz. Az SZK típusú kombájnvezetők közül a győztesek: Lobbancz József, Tóth Gyula gávavencsellői Szabadság, Varga Sándor gemzsei Dózsa és Bégányi Já­nos nyírgyulaji Petőfi Tsz. Az eredményhirdetéssel a kombájnvezetők idei verse­nye még nem fejeződött be. Hamarosan kezdődik a kuko­ricabetakarítás, ahol ismételt jó munkára, derekas helytál­lásra lesz szükség. A főbb eredmények: sokat fejlődött az óvodai hálózat, s ma már Szabolcs-Szatmárban az óvodás korúak háromne­gyedét tudják elhelyezni. A nagyfokú intézménycentrali­zációt körültekintően hajtot­ták végre. Az általános isko­lai hálózat fejlesztése fő hangsúlyt kapott, melynek eredményeként a jelenlegi tervciklusban több mint 400 tanterem elkészítését irá­nyozták elő az egész megye összefogásával. Általában megfelelőek a középfokú ok­tatási intézmények működési feltételei, s a korábbihoz ké­pest lényeges javulás van a képesítés nélküli nevelők ará­nya terén. Akadnak gondok is jócskán: eltérőek az óvo­dák körülményei, kihasznált­ságuk; a tanteremépítési programban várhatóan 40 tanterem építése áthúzódik a következő tervidőszakra. Ez azért is feszítő, mert egyéb­ként is magas az egy tante­remre jutó tanulók száma, jelentős a szükségtanterem; nem tudják maradéktalanul (Folytatás a 4. oldalon)-----------------------------------> JÓ és rossz S zeptember elseje kétségkívül a leg­gyakoribb „első dátum” a munkakönyviek­ben. Ezen a napon ezrek álnak munkába. A Nyír­egyházi Városi Tanács ügyfélszolgálatának tájé­koztatása szerint a megye­székhelyen a legutóbbi két nyári hónapban 550-en váltottak ki munkaköny­vét, mégpedig az új mun- kavállailók javarészt fiata­lok: tíz munkakönyv kö­zül kilencet a szakma-, pá­lyakezdők kérésére állítot­tak ki. Azok, akik az el­múlt tanévben szereztek képesítést, diplomát, a nyári hónapokban még jobbára utolsó, iskola utá­ni, munka előtti vakáció­jukat töltötték, s most — miként a diákok a tavalyi bizonyítványt — ők szak­munkásbizonyítványu­kat, vagy mérnöki, orvosi, közgazdász vagy pedagó­gus diplomájukat tették hétfőn reggel a táskájuk­ba. Most tehát „becsenget­tek” sok ezer pályakezdő új szabolcsi munkaihelyen is. Mi is a pályakezdés ? Fennköit megfogalmazás­ban: a tanulmányok meg­koronázása. Hétköznapi értelemben véve: a máso­dik „járni tanulás”. És ha az ifjú emberke 20—25 évvel korábban édesany­ja kezét foghatta, most legfeljebb az idősebb kol­léga kezébe kapaszkodhat, ha teheti... És jó, ha te­heti, mert a pályakezdő segítségre, az új munka­hely „rejtelmeinek” meg­ismerésére szorul Mert emlékezzünk csak vissza: bizonyára mindannyiunk­ban máig ott él az első munkanap élménye. Ilyen­kor kapja meg a kezdő a „brigád Benjáminja” ne­vet, mert a tavalyi újonc már „beleöregiedett” a kollektívába. Ilyenkor le­het szárnyakat adni („ne törődj az első nehézség­gel, majd segítünk”), de az első munkanapok tehetik szárnyaszegetté is az új kollégát („ne lelkesedjen, ifjú barátom, meglátja, nem érdemes”). Hallottam olyan pálya- indulásról, ami talán a legrosszabb példája az if­jú szakemberek startjá­nak. A friss diplomást egyszerűen hetekig, hóna­pokig munkakör, íróasz­tal, sőt biztatás nélkül hagyták ténferegni a nagy­vállalat folyosóin. De ismert a másik vég­let példája is. A nagy mel­lénnyel, jó pártfogóval ér­kező újofic már első mun­kanapján az idősebb szak­emberek „példaképévé” nőtt, legalábbis az őt be­mutató főnök szavai nyo­mán. V an tehát jó és rossz pályakezdés, egy mindenesetre bi­zonyos: az első munka­hely, az első munkahét nyomot hagy mindenkiben és meg merem kockáztat­ni: a kezdés élménye ki­hat a pálya egészére. Ér­demes hát átérezni a ma­gunk felelősségét. Mert munkahelyi életünk két pillanata igényel különös tapintatot: a pályakezdés és a nyugdíjas búosúzása. Szilágyi Szabolcs < __________________________>

Next

/
Thumbnails
Contents