Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-30 / 230. szám
1984. szeptember 30. Kelet-Magyarország 3 Előbb a munka! H álapénzről szól a ri-. port a tv A Hét című műsorában, s kiderül, hogy egy orvosnő kevesli a fizetést annyi év gyakorlat után. A műszaki értelmiségiek a gyengébb jövedelmekre vezetik vissza a pálya rangjának csökkenését. A pedagógusok mindenképpen jogos béremeléséről a közelmúltban döntöttek. S még lehetne tovább sorolni az értelmiségi foglalkozásokat. Ismert az építőipari munkás, aki elmondja, hogy hét végén, maszekban ugyanannyit keres, mint amennyit rendes munkahelyén öt nap alatt. A vállalati vezetők sokszor azzal indokolják a gazdasági munkaközösségek létét, hogy ezzel tudják megfizetni legjobb embereiket. A szabolcsi termelőszövetkezeti melléküzemekben szintén a pénzről esik elébb szó: csakis így lehet megtartani mindenkit a faluban. A sor végeláthatatlan, hiszen mindenki szeretne többet keresni, s ezáltal jobban élni. S a legtermészetesebb igény lenne, hogy ezt a tisztességes munkahelyén érje el. Csakhogy... Arról alig esik szó, hogy ki, s milyen többletteljesítményt vállal azért, hogy meglegyen a magasabb kereset alapja. Miért, létezik az, hogy a gmk-ban dolgozó úgy éri el. a 60—80 forintos órabért, vagy még többet, hogy körülbelül azonosan nő a teljesítménye is, miközben a fő munkaidejében mindenféle hivatkozási ok van az elmaradásra? Fogalmazhatunk úgy is, hogy sok a jogos igény a segédmunkástól a vezér- igazgatóig a magasabb ke-, resetre. Csakhogy higy- gyük el: az ország teherbíró képessége véges, a magasabb keresetnek, s ezáltal a jobb életszínvonalnak fedezetet is kell adni. Mégpedig munkával, a jobb, a korszerűbb termeléssel. Különben úgy járunk, hogy hiába emelkedik mindenkinek a pénze, mert csak a zsebében lesz több, de a vásárlóértéke nem növekszik. Lányi Botond Munkatársaink jelentik Felvásárlás Bár a felvásárlás január másodikától december 30-ig tart, az igazi szezonnak az őszt tartjuk, mert ilyenkor kerül tárolókba, pincékbe, prizmákba a téli és tavaszi zöldségünk-gyümölcsünk. Pedig akinek uborkája, borsója, cseresznyéje1 termett, vagy hízásra érett a leszerződött süldő, az nem az őszt, hanem a hétfőt, a keddet, a szerdát, az átvétel napját várta, s várja. Vajon milyen is a felvásárlás? Megveszik-e a szövetkezetek, vállalatok a felkínált, a leszerződött termést? Ne egyszerre I A Kisvárdai Áfésznél augusztus 25-én kezdődött a nagy szezon, ekkor kezdtek hozzá az alma felvásárlásához. Nemcsak ők készültek erre a napra: felkészítették a termelőket is, hogy ne mindenki a szeptembert várja, s egyszerre kísérelje meg mindenki az átadást. A felkészülésnek megvolt az eredménye: ütemesen érkezett az alma, folyamatos volt az átvétel, sőt az átadás is jobb volt, mint amit remélt a szövetkezet. Szeptember 20-ig minden almát átadtak, volt olyan nap, hogy 16 széles vagonba pakolhatták a kistermelőktől vett gyümölcsöt. A héten már ütemezni kellett az átvételt, mert a dömping mégis erre az időre esett és a vagonokat sem úgy kapják, ahogy igényelnék. Az őszi szezont megelőzően minden felkínált zöldséget- gyümölcsöt átvett a szövetkezet. A boltokban sem volt panasz a kistételű felvásárlásra, különösen jó piaca volt a körtének, a szilvának, az uborkának, de vettek még bodzavirágot is. A burgonyaszezon is kezdetéhez érkezett: a napokban ismerik meg a felvásárlási árat, de úgy készültek fel, hogy minden szerződőit mennyiséget megvesznek-, s most kérésnek újabb 15 va-- gon termésnek piacot, mert jó termés volt a környéken. Raktárba, télre A felvásárlások jelenlegi állása szerint jó ellátást ígérhet télre a Zöldért. Mint a vállalat igazgatója, Hunyadi János mondta, a főbb zöldség- és gyümölcsfajtákból kellő mennyiségű és minőségű kerül majd a boltokba és jut a határokon túlra is. Mivel a termés elfogadható volt, a tervezett tizenötezer tonna burgonya, a mintegy tízezer tonna zöldségféle és a 13—16 ezer tonnára tervezett étkezési alma —, hogy csak a magasabb tételeket említsük —, raktárba kerülhet. A burgonya és a téli alma tárolása már megkezdődött, a következő hetekben pedig indul a sárgarépa, a gyökér, a karalábé, a vöröshagyma biztonságba helyezése is. Különösen a burgonya, a sárgarépa, a káposzta és a téli alma termése volt jó: ezekből exportálhat is a megyei Zöldért vállalat. Nemcsak a mennyiség megfelelő, de az eddig már beszállított burgonya és téli alma minősége is, mert az időjárás jóvoltából ezek jól tárolhatók. Hogy az eztán felvásárlandó termékek milyen minőségűek lesznek, az függ attól is, hogy az elkövetkező időkben lesz-e még nagyobb mennyiségű csapadék, mert ha lesz, az a tárolhatóság szempontjából gondokat okozhatna. Az említett termékek szinte majdnem mind a megye gazdaságaiból származnak, kivételt csak a vöröshagyma jelent: ezt az ország más tájékáról hozzák hozzánk. A vállalat igazgatója szerint burgonyából, fejes káposztából, sárgarépából csakis a szerződött mennyiséget képesek felvásárolni. Ami viTávfűtővezeték Záhonyban Nemcsak a vasúti létesítményeket, hanem igen sok lakást és közintézményt is fűtenek a záhonyi távhőellá- tási rendszerrel. A föld alatt vezetett gőzvezeték sok helyen tönkrement, napirenden voltak a hibák. Ezért a nagyközségen át most új vezetékszakaszt épít a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A praktikusság és a szépérzék csapott össze, mivel az új gerincvezetéket a föld felett vezetik, közel két kilométer hosszon a kazántelep és az Arany János utca közöttA tervek szerint a fűtési szezonra adják át az új szakaszt, ahol külön vezeték szolgál a téli fűtésre és a nyári melegvíz-szolgáltatásra. A vezetéképítést jövőre tovább folytatják, később pedig bővítik a kazánházat, hogy az újabb építkezések lakásaihoz is jusson a távhőből. A tanács ehhez több, mint húszmillió forintot ad át a MÁV-nak. Képünkön: szigetelik a csöveket a SZÄ- ÉV dolgozói. (Gaál Béla felvétele) nagyban és kicsiben szont pillanatnyilag (s remélhetően csakis pillanatnyilag) baj, az, hogy számos fontos zöldségféléből a kínálat mesz- sze túlhaladja a keresletet. Ennek a többletnek a sorsa azonban nem a Zöldért kezében van, felvásárlásához, tárolásához központi intézkedés ' látszik szükségesnek. Átmeneti gondok Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlási osztályán megtudtuk, hogy a vágásra kínált állatoknál többet is fel tudnának dolgozni. Ez különösen a sertésekre áll, a szarvasmarha esetében az exportigények hullámzása miatt az elmúlt hetekben átmeneti gondok mutatkoztak, amit azóta már kiküszöböltek, így itt is folyamatos a feldolgozás, szállítás. A tervmutatókat figyelve időarányosan egy kis előnyre is szert tettek ä húsipari felvásárlók. Tizenhárom nagy sertéskombináttal állnak kapcsolatban, közülük jelentős a tiszadobi, tiszavasvári, tisza- berceli, az ilki és a nagy- ecsedi kombinát. Évente átlagosan kilenc-tíz ezer vágóállatot kapnak ezekből a „húsgyárakból”, míg a vállalat saját hizlaldájából 35—40 ezer sertés kerül vágóhídra. Az említett feleken kívül kisebb termelőkkel — termelő- szövetkezetekkel, kistermelőkkel — állnak szerződéses viszonyban. MIMÍSFÓRIM A Kelet-Magyarország szeptember 9-1 számában jelent meg Nem mindennapi történet címmel írásunk, amelyben hírül adtuk, hogy egy Nyíregyházához közeli nagyközségben Iker kislányaik szemének megmentéséért szüleik saját szemük világát is lelajánlották, csak gyerekeik meggyógyuljanak. — A cikkre kollégáim hívták fel a figyelmem a nyíregyházi Martinovics téri töltőállomáson. Megrendítette őket, s hajlandók lennének anyagi áldozatot is vállalni az ikrek szeme világának megmentéséért. — Mire igondolt .az írás olvasása után? — Két gyermekemre ... Mivel nemcsak csoportvezető vagyok, hanem a pártszervezet titkára is, felkerestem a dolgozókat, beszéltem szocialista brtgádvezetőkkel, szerelőkkel, segédmunkásokkal, s megbeszéltük, mit tudnánk vállalni közösen. Elkerülhető torlódás Megbízotti rendszerben, a tsz-ek és áfészek közvetítésével születnek szerződések, valamint a húsipari vállalat szervezői a településeket járva kötnek hizlalás; megállapodásokat. A legfőbb szarvasmarha-szállítók között tartják nyilván a nyírcsaholyi termelőszövetkezetet, ahonnan az idén mintegy nyolcszáz vágóállat kerül ki. A kiegyensúlyozott felvásárlás lehetővé teszi a folyamatos termelést. A belföldi piacokon kívül a húsipari vállalat termékeinek legfőbb fogadója továbbra is a Szovjetunió, de eljutnak a készítmények az arab, az olasz vásárlókhoz is. A felvásárlási torlódás a következő hetekben is elkerülhető, ha a szerződött felek folyamatosan tájékoztatják a vállalatot a leadás várható időpontjáról, illetve a vágóállatok számáról. (balogh—reszler—speidl) — Mit vállaltak? — Azt javasolták kezdeményezzünk pénzgyűjtési akciót. Mindenütt felolvastuk a megjelent két cikket, és mindenkinek a saját lelkiismeretére bíztuk: segít-e, vagy sem, s mennyit áldoz. — ön ekkor hívott fel engem telefonon? Lélekjelenlét Bravúros manőver — Meghívhatom egy kávéra? — Köszönöm, az előbb ittam egyet... de miért? — Mert jutalmat kaptam a vállalattól a Tokaji úti sorompó ügyében. Egyszerre feldereng az a néhány héttel ezelőtti eset, amiről ez a kissé megilletödött férfi beszél, aki nyilván soha nem járt még a szerkesztőségben, de most úgy érezte; el kell mondania valakinek, hogy ilyen öröm érte, s éppen nekem kell elmondania, mert az én nevem volt az újságoldal alján, amikor az a kis hír megjelent. A vasúttól jött a telefon, a nyerges vontatóról, amelyik fékhiba miatt áttörte a Tokaji úti sorompót és csak a gépkocsivezető lélekjelenlétén múlott, hogy nem esett kár az ott várakozó járművekben. Amikor ezt ia kis cikket írtam, a nyerges vontatónak csak a rendszámát tudtam közölni, s azt, hogy a nyíregyházi 5. Volán tulajdona. Most már ismerem a vezetőjét is, aki bejött, hogy megossza velem örömét, s elmondja, hogy bizony nagyon észnél kellett lenni ott, abban a pillanatban. — Kénytelen voltam elvinni a sorompót, mert már közel volt a vonat és nem akartam odaszorulni. Most lépem át az ötszázezredik kilométert baleset- mentesen, és akkor jött ez az eset. Eleinte gyanakodtak a vállalatnál, hogy talán hibáztam, de az a cikk, meg most a dicséret és a jutalom jnindent helyrehozott. Kovács Sándor, a „félmilliós” gépkocsivezető Nyírteleken lakik, naponta látja azt a vasúti átjárót, s naponta újraéli a bravúros manővert a kocsi orrára akadt sorompókarral, míg sikerült úgy megállnia, hogy nem tört, nem sérült körülötte semmi. Most itt ül, kissé megil- letődve a szerkesztőségi szobában, s én arra gondolok, jó volna találkozni vele az egy milliomodik balesetmentes kilométer után is. M. A. — Igen. Amikor úgy ítéltem me-g, hogy legalább 10 ezer forinttal tudjuk segíteni az ikreket. Azóta 5 nap telt el, s keddig (szeptember 25.) több mint 15 ezer forintot ajánlottak fel a gyerekek gyógyítására. Olyan segítőszándékot tapasztalok, mint még soha. — Első eset, hogy másokért áldozatot vállalnak? — Nem. A rokkantak segítésére kétszer szerveztünk kommunista műszakot, tizennyolcezret fizettünk be részükre. Adtunk pénzt a Nemzeti Színház építésére, szombati munkával támogatjuk a lakásépítési alapot. Rendszeresen segítjük egymást a lakásépítésben is. Egy műszakot dolgozunk az Együtt Nyíregyházáért mozgalom javára. Farkas Kálmán Szőlőt hozott a boltba a kistermelő. Miért vállal áldozatot? VÁLASZOL HARASZTI MIHÁLY, AZ ÄFOR PAZONYI ÜTI TÖLTŐÁLLOMÁSÁNAK DOLGOZÓJA
