Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 30. HÉTFŐ: New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaká­* nak általános vitája, amelynek során hétfőn Reagan elnök, csütörtökön Gromiko szovjet külügyminiszter mond beszédet, sorozatos külügyminiszteri találkozók és tárgyalások az ülés­szak kapcsán KEDD: Szovjet—finn kormányfői megbeszélések Moszkvában — A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlése — Béketa- lálkozó Stockholmban — Csernyenko beszéde a szovjet írók ünnepi összejövetelén SZERDA: Jordánia ismét diplomáciai kapcsolatokat létesít Egyiptom­mal, elítélő nyilatkozatok az arab világban — Pekingben alá­írják a Honkong jövőjét érintő kínai—brit megállapodást CSÜTÖRTÖK: Bécsben, a 34. fordulóval folytatja munkáját a haderő­csökkentési értekezlet — Sinowatz osztrák kancellár bulgáriai látogatása — Konsztantyin Csernyenko magas kitüntetése PÉNTEK: Reagan—Gromiko-találkozó Washingtonban — Görögország nem kíván hozzájárulni területén nukleáris fegyverek állomá- soztatásához — Líbiai—francia tanácskozás a csádi csapatkivo­násról SZOMBAT: Választási előkészületek Nicaraguában, nyilvánosságra hozzák a Contadora-csoport közép-amerikai béketervét A hét két kérdése • Milyen eseményeket hozott a New York-i „diplomáciai nagy hét?” Jog­gal használták a „diplomá­ciai nagyhét” kifejezését az elmúlt napokkal kapcsolat­ban. Már önmagában az is kiemelkedő jelentőségű lehe­tett, hogy az ENSZ-közgyű­lés 39. ülésszakán megkez­dődött az általános vita. mintegy másfél tucatnyi ál­lam- és kormányfő, valamint kilencvenkilenc külügymi­niszter részvételével. A be­szédek mellett már eddig is több, mint kétszázötven, kü­lönböző szintű találkozóra került sor, szinte érezhetően magasabb sebességfokozatra kapcsolt a nemzetközi tár­gyalások gépezete. Mozgás történt a legfonto­sabb viszonylatban is, a szovjet—amerikai kapcsola­tokban. Reagan, majd Gro­miko beszéde módot nyújtott a két nagyhatalom álláspont­jának ismételt megismerésé­re, a januári stockholmi ösz- szejövetel óta először történt újabb Gromiko—Schultz ta­lálkozó, s a szovjet külügy­miniszter három és fél órát töltött a washingtoni Fehér Házban. (1980 óta első ízben került sor a korábban min­den szeptemberben megszo­kott találkozóra, s túl ezen: Ronald Reagan immár csak­nem négyéves elnöksége alatt, Gromikót megelőzően, még nem találkozott a leg­felsőbb szovjet vezetés va­lamelyik tagjával.) Mindezek a megbeszélések, előre beter­vezettek voltak, de közvetle­nül a szovjet külügyminisz­ter hazautazása előtt még egy külügyminiszteri találko­zót bonyolítottak le. Gromiko egyébként a demokrata je­lölttel, Walter Mondale-lel is eszmecserét folytatott. A diplomáciai körképet még teljesebbé tette, hogy a héten három alkalommal is beszédet mondott Konsztan­tyin Csernyenko (a szovjet írók jubileumi összejövetelén, a példamutató békés egymás mellett élési viszonyt tükrö­ző szovjet—finn tárgyalások kapcsán, illetve magas ki­tüntetése alkalmából), s ugyancsak értékelte a szov­jet—amerikai kapcsolatokat. De, ha nem is éppen a túl­zott derűlátás jegyében, szovjet és amerikai szakér­tőik találkoztak, tizenhét má­sik ország képviselőinek tár­saságában Bécsben is, ahol kezdetét vette a haderő-csök­kentési értekezlet 34. fordu­lója. A tizenkettedik évükbe lépett tárgyalások, a NATO- államok magatartása miatt, egyelőre holtponton vannak, Chilében pénteken száz tüntetőt, köztük 15 katolikus papot, valamint kilenc újság­írót tartóztattak le egy san­tiagói tiltakozó megmozdu­láson. A tüntetők az orszá­gos tiltakozási napok során letartóztatottak szabadon bo­csátását és a kínzások be­de a világ és Európa mégis odafigyelt, hiszen ez a kon­ferencia jelenleg az egyetlen olyan kelet—nyugati fórum, ahol tényleges fegyverzet­korlátozásról próbálnak meg­állapodást kötni. Térjünk azonban vissza a szovjet—amerikai találkozó­sorozatra. Végleges értéke­lést még nehéz lenne adni, de a beszédek és nyilatko­zatok mégis sok mindenre engednek következtetni. A hivatalos Amerika igyekezett mindenképpen dübörgő opti­mizmust sugározni és „siker­re ítélni” a találkozókat. En­nek hátterében egyetlen kulcsszó ad magyarázatot: el­nökválasztás. Az Egyesült Ál­lamokban harminchét nap múlva az urnákhoz járulnak. Reagan leggyengébb pontja, hogy Herbert Hoover elnök­sége óta az ő négy esztende­je alatt voltak a legkevésbé élőek a szovjet—amerikai kapcsolatok. Reagan, aki né­hány hónap óta hangnemet váltott és finomabb, árnyal­tabb retorikát használt, az ENSZ szószékén is igyeke­zett békeapostolként megje­lenni. Még az amerikai lapok is sorra megjegyezték: mennyivel hatásosabb és eredményesebb lehetett voi- na, ha az elnök hat héttel a beiktatása után használja ezt a hangot, s nem hat héttel a remélt újjáválasztása előtt... A világsajtónak különben is gyakori foglalatossága, hogy egymás mellé teszi az elnöki beszédeket, az egy szájból való hideg-meleg fújást 1983- ban, illetve 1984-ben. A Szovjetunió realizmussal közelített a találkozóhoz. Moszkvában érthetően beszá­mították a választási ténye­zőt (Gromiko nem véletlenül találkozott a másik elnökje­lölttel is), ugyanakkor vál­tozatlanul kiemelt helyen ke­zelik a két ország kapcsola­tait. Készek a párbeszédre, a holtpontról való elmozdulás­ra, a viszony javítására. Ez azonban csak akkor lehetsé­ges, ha az Egyesült Államok nem csupán szavakban, de a gyakorlati tettekben is kész politikájának módosítására, ha lemond az egyensúly meg­bontására, az egyoldalú ka­tonai fölény megszerzésére irányuló törekvéseiről. Raké­tatelepítéssel és kész helyzet teremtésével, éppen ez az amerikai politika torpedózta meg a genfi konferenciát, s ilyen körülmények között nincs mód valódi, célraveze­tő tárgyalásokra. Ezért ke­rülhetett előtérbe az űr mili- tarizálásának megakadályo­zását szolgáló párbeszéd, amely a hírek szerint ko­szüntetését követelték. A chilei rendőrség pénteken meggyilkolt egy munkást, amikor 'gumibotokkal és könnygázbombákkal támadt Santiago külvárosában egy háromszáz fős, főleg gyer­mekekből és öregekből álló csoportra. moly figyelmet kapott a mostani megbeszéléseken is. A kozmoszban ma még elejét lehetne venni a fegyverkezé­si hajszának, erre vonatkozó javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé Gromi­ko, s ez lenne ma a fegyver­zetkorlátozási lehetőségek legtöbbet ígérő területe. © Hol tartanak a válasz­tási előkészületek Ni­caraguában? November ele­jén Nicaraguában választá­sokat rendeznek, méghozzá két nappal az amerikai el­nökválasztások előtt. A vá­lasztási előkészületek rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött folynak: a sandinista vezetésnek , változatlanul szembe kell néznie az ellen­forradalmár osztagok soro­zatos betörésével, a gyilkos­ságokkal, szabotázzsal, a gaz­dasági élet lerombolását cél­zó akciókkal. Nicaragua mindennek el­lenére nem halasztotta el a választásokat, s a legdemok­ratikusabb feltételeket te­remtette meg az ország ed­digi történelme során. (Hét ellenzéki párt indulását en­gedélyezték, minden irányzat azonos anyagi támogatásban, televíziós műsoridőben stb. részesül, lehetőség van kül­A Brahmaputra, az Indus után, az indiai szubkonti- ; nens második leghosszabb > folyója. A Gangesszel egy- ’ befolyva, a világ legna­gyobb deltáját alkotja a Bengál-öbölnél, áradása vagy alacsony vízszintje sok tíz millió ember sorsát, életét befolyásolja. A Brahmaputra most azonban más vetületben szerepelt az indiai sajtóban. Kitudódott, hogy az ameri­kai hírszerző központ, a CIA „Brahmaputra-terv” fedőnévvel olyan elképze­földi megfigyelők részvételé­re.) Ha tehát a sandinisták és a velük szövetséges erők szerzik meg a többséget, ez minden kétséget kizáró tör­vényes legitimitást, jogi és politikai megerősödést jelen­tene. Ez az oka annak, hogy az ellenzék egyrésze, (s a hát­térben Washington, amely korábban a választásokat sürgette, most azok elha­lasztását próbálja keresztül­vinni. Éppen az elmúlt héten hosszabbították meg ismét az ellenzéki pártok nevezésirje- lölési határidejét, de úgy tű­nik, hogy több irányzat tá­vol akarja tartani magát az urnáktól. A taktika célja nyilvánvaló: így azt állíthat­nák, hogy a választások nem voltak általánosak ... Nicaragua közben még egy fontos lépést tett, jóllehet annak több részvételével nem értett teljesen egyet, mégis elfogadta a négyes Contado- re csoport (Panama, Mexikó, Venezuela, Kolumbia) béke­tervét. Ez, végsősoron olyan kompromisszumos alapot kí­nál, amely csökkenthetné a válságszintet Közép-Ameri- kában. De vajon a többi ér­dekeltek hajlandók lesznek-e elfogadni a kibontakozásnak e lehetőségét? Réti Ervin lést dolgozott ki, amelynek célja Északkelet-India kis, szakadár államokra való felbontása. A letartóztatott szeparatistáknál amerikai fegyvereket találtak, s Tri­pura állam főminisztere nyilvánvaló amerikai pénz­ügyi támogatást emlegetett. India belpolitikai gond­jait tehát változatlanul kül­ső erők próbálják kihasz­nálni. India azonban meg akarja és meg tudja őrizni állami egységét: a Brahma­putra sohasem folyik visz- szafelé... Letartóztatások Chilében Megszűnt a francia kamionosok önvédelmi /blokádja a francia baszk­földi határ mentén. A francia terroristaelleiies kormány döntése után veszélyessé vált a francia kamionosok átkelése a baszkföldi uta­kon. Most, hogy a spanyol biztonsági szervek garantálják a francia kamionosok biztonságát, újra megindult a folyamatos teherforgalom a spanyol—francia határon. Tollhegyen: Brahmaputra D ^if I I 111 Bw•• uif Ivlf Mill i Cl üli ifid vIUeK Október 27-én ül össze Budapesten a X. országos békekonferencia. Békemozgalmunk képvi­seletében 800 — munkahe­lyi kollektívák és helyi tár­sadalmi testületek által megválasztott — küldött vesz részt a konferencián, s mintegy 200 hazai és kül­földi vendéget is meghív­nak. Az országos békefó­rumnak kétnapos program­ja lesz. Számadást készíte­nek az 1978 decemberében tartott IX. magyar béke­kongresszus óta eltelt hat esztendő mozgalmi munká­jának eredményeiről, illet­ve programot adnak a to­vábbi esztendők békemoz­galmi tevékenységéhez; megújítják a mozgalom ve­zető testületét, az Országos Béketanácsot. Ezek lesznek a főbb mozzanatai a kon­ferencia tervezett plenáris üléseinek. Ugyanakkor szek­cióüléseket is a programba iktattak hat főbb témakör­ben. A konferenciára készülő beszámoló — az előzetes tá­jékoztatás szerint — első­sorban arról ad számot, hogy a legutóbbi kongresz- szus óta hazánkban erősö­dött a békemunka politikai tartalma, szélesedett a moz­galom társadalmi bázisa, kiterjedtebbé váltak nem­zetközi kapcsolatai. A moz­galom cselekvőén szolgálja hazánk bel- és külpolitikai törekvéseinek megvalósítá­sát, erősíti népünk politi­kai aktivitását, a béke vé­delméért érzett felelősségét, sikeresen járul hozzá a szo­cialista nemzeti egység erő­sítéséhez. Az elmúlt évek megannyi hazai rendezvé­nye, mozgalmi eseménye, a társadalmi aktivitás meg­győzően kifejezésre juttatta, hogy népünk szilárdan el­kötelezett a béke ügyében, szolgálatában. Az elmúlt évek során létrehozták az OBT ifjúsági és diákbizottságát, szerte az országban ifjúsági csoporto­kat és klubokat létesítettek a fiatalok politikai nevelé­sének, aktivitásának ser­kentésére. Az egyházak bé­kemozgalmi tevékenysé­gének élénkülését jelzi, hogy a protestáns, az orto­dox, az unitárius és az iz­raelita felekezetek képvise­lőinek közös kezdeménye­zésére életre hívták a ma­gyar békemozgalom egyház­közi békebizottságát. Or­szágszerte elismerést keltett a „Felelősséggel a hazáért és az emberiségért” gondo­lattal megtartott papi béke- konferencia. Nemzetközileg is jelentős visszhangja volt az atomfegyvermentes Eu­rópáért szervezett magyar- országi akcióknak, a béke- és barátsági hónap éven­ként ismétlődő rendezvé­nyeinek, a velencei, a pusz- tavacsi békefesztiváloknak, a szolidaritási akcióknak. Kína ünnepe 1949. október 1. nemcsak Kína számára, hanem világ- történelmi szempontból is je­lentős dátum: harmincöt év­vel ezelőtt ezen a napon ki­áltották ki a Kínai Köztár­saságot. Kína nagy lendülettel lá­tott hozzá az ország : előtt álló korszakos feladatok megoldásához. Az évszázados elmaradottság felszámolása természetesen hosszabb távú teendő, de az első évtized ebben is Ígéretes eredménye­ket hozott. Helyreállították az elpusztult gazdaságot, új gyárak tömegét alapították, megszűntek a generációkon keresztül pusztító gyakori éhínségek, társadalmi refor­mok sorát vezették be. Meg­kezdődött tehát a szocializ­mus alapjainak lerakása, s e folyamatban értékes segítsé­get nyújtottak a baráti szo­cialista országok is. Elsősor­ban a Szovjetunió vállalt fontos szerepet a korszerű nagyipar megteremtésében és az előrelépéshez nélkülöz­hetetlen szakembergárda ki­képzésében. Ám a gyors ütemű fejlődés az ötvenes évek végére meg­tört: a kínai vezetésben elő­térbe került szélsőséges, na­cionalista irányvonal térnye­rése az addigi bel- és külpo­litika átalakításához veze­tett. A súlyos ideológiai és politikai torzulások, az el­uralkodó szovjetellenesség természetesen az ország kül­TUPAC AMARU LÁZADÓI Egy magát „Tupac Amaru lázadóinak” nevező szervezet vállalta az Egyesült Államok limai nagykövetsége ellen pénteken elkövetett akciót. A kisebb károkat okozó tá­madás során három rendőr­egyenruhás férfi tüzet nyi­tott a nagykövetségre, majd gépkocsin elmenekült. A szervezet a nagykövetségre eljuttatott közleményében az­zal indokolta az akciót, hogy így kívántak tiltakozni Be- launde Terry perui elnök washingtoni látogatása ellen. kapcsolataira is kihatott, tar­tósan szembefordítva Kínát nemcsak a Szovjetunióval, hanem a szocialista közösség más tagállamaival is. A „nagy ugrás”, majd később a „kulturális forradalom” ten­gernyi szenvedést hozott a kínai lakosságnak, jelenté­keny visszaesést okozva egy­ben a népgazdaság, a tudo­mány és a kultúra szinte minden területén. Az elmúlt esztendőkben számos tekintetben sor ke­rült e helyzet felülvizsgála­tára. A bel- és gazdaságpo­litikában jobban érvényesül Kína modernizálásának szán­déka, s megfigyelhető bizo­nyos — igaz, korlátozott — átértékelés a pekingi külpo­litikában is. Magyarország — több más testvérország­hoz hasonlóan — mindig is a kapcsolatok kölcsönös elő­nyökön alapuló fejlesztésé­nek híve volt. Azt valljuk, hogy az eltelt évtizedek el­lentmondásos korszakai el­lenére megmaradt Kína alap­vetően szocialista jellege, s készek vagyunk a kétoldalú kapcsolatok javítására. A mögöttünk álló évek azt bi­zonyítják, hogy e törekvés (mindenekelőtt az államközi viszony normalizálása terén) hozott már eredményeket, s egyre inkább megfigyelhető a kapcsolatok fokozatos bő­vülése a gazdasági téren, s az élet más területein is. KÁBÍTÓSZER ÉS FEGYVER Harminchat kilogramm ko­kaint. gépkocsikat, fegyve­reket és lőszert foglaltak le a bolíviai hatóságok egy csempészbandától, és több személyt letartóztattak az ország középső részén fek­vő Cochabamba tartomány­ban. A kábítószer értéke mintegy 200 000 dollár. A bolíviai kormány szerint ez a vidék a kábítószer-keres­kedelem központja, és ezért további katonai és rendőri erőket vonnak össze a tér­ségben. TELEX • TELEX

Next

/
Thumbnails
Contents