Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-30 / 230. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 30'. Utazáskor, gyógyszersiedéskor Ébredjen telefonra... Akik ébresztenek A telefon-előfizetők egyebek között a Magyar Posta ébresztőszolgálatát is igényelhetik a telefonközpont szolgálati ideje alatt, felkeltés, figyelmeztetés céljából. Vajon mennyire népszerű .ez Nyíregyházán? Erről kérdeztük Salamon Győzőnét, az 1. számú postahivatal távközlési osztályvezetőjét. — Igazén nagyvárosi forgalomról még nem lehet beszélni, például Budapesttel összehasonlítani, de elég szép szóm a havi 500—550 ébresztés. Átlagosan ennyien fordulnak hozzánk. £ Melyek a leggyakoribb okok, ami miatt ébresztést kérnek? — A legtöbb esetben utazás előtt kér az előfizető telefonébresztést, a vonat indulásához igazodva. Ez rendszerint hajnali, reggeli órákra esik. Vannak, akik betegség miatt kérik az ébresztést, ha például valakinek hatóránként rendszeresen kell szednie a Tetrán nevű gyógyszert. Sajnos, előfordul, hogy valaki más nevében telefonál, szeretné „megtréfálni” a haragosát, vagy ismerősét, ezért a visszaélések megelőzése miatt minden esetben ellenőrizzük a szám tulajdonosát. A Van-e olyan jóalvó páciens, aki rendszeresen kér ébresztést? — Igen, van olyan előfizetőnk, aki havonta egyszer előre belejenti kérelmét — mintha bérletet váltana —, s mi minden reggel keltjük. Van félhetes, hetes ébresztésünk például... a Előfordul-e, hogy lema- w radnak? Van-e reklamáció? — Az előfordulhat, hogy 2 óra 35 helyett 2 óra 37-kor, vagy 38-kor csörgetünk, mert egy időben sokan kérnek egyszerre ébresztést, de reklamáció nem adódik, csak ha a telefon mondja föl a szolgálatot. _ Ügy tudjuk, a postai W dolgozók körében viszont nem túl népszerű ez a szolgáltatás. .— Nem tartozik a kedvencek közé, az biztos, mert sok bajjal jár a visszahívás, ellenőrzés, aggódunk, hogy közben elromolhat az illető telefonja, de igyekszünk mindenkor eleget tenni az előfizetők kívánságának. be. HEH CSÁK SZEZON VÉGEN . Kedvezmény egész évben « Hozzászoktunk már, hogy ha bemegyünk egy boltba, alaposan iki kell nyitni a pénztárcánkat, s ha az egész heti kosztpénzünket a piacon hagyjuk, akkor is alig látszik valami a szatyorban, ilyen körülmények között nincs abban semmi meglepő, ha a nyári, a téli vásárok idején zsúfoltak a boltok, ha népszerű a Centrum-hétfő, a Nyírfa-péntek, kedveltek a Skála-COOP lánchoz tartozó boltok különböző akciói. Mondják is a kisebb településeken élők, ők hátrányos helyzetben vannak emiatt is, nem elég, hogy nincs hetente kedvezményes vásár, ha beutaznak a legközelebbi város boltjaiba, az útiköltség többe kerül, mint amennyit a leértékeléssel megtakarítottak. Milliók mínuszban Igaz: hiába fordítják a fogyasztási szövetkezetek boltjaiban árleszállításra a kockázati alap jelentős részét, az akkor is kevesebb, mint alkar egy nagy áruház kockázati alapja. Például a nyíregyházi Nyírfa Áruházban az év első nyolc hónapjában 17 millió forint értékű árut adtaik el, de a téli, a nyári vásár, a nőnapi akció, a tapéta-, a játék-, a harisnya-, a füzetvásáron, a Nyírfa-péntekeken elkelt kedvezményes árak miatt 10,7 millió volt a forgalmuk, 6,3 millió forint kedvezményt kapott a vásárló. A Tiszaszalkai ÁFÉSZ kilenc település ellátásának gazdája, de egy évben félmillió forint körüli kockázati alap sorsáról dönthet. Tavaly 548 ezer forint ez az összeg, a téli és a nyári vásáron 377 ezer forintot használtak fel. Benne volt ebben az a kedvezmény is, amit a nagykereskedelmi vállalatok adtak a szövetkezetnek, ezt természetesen, továbbadták a vásárlóknak. A két összeg közötti különbséget — a 172 ezer forintot — a napi gondok megoldására kellett felhasználniuk. Ilyen, hogy ha nem fogy el a kenyér, ha megsavanyodik a tej, akkor ezt le kell írni, mert ha a boltosra hárítanák, akkor olyan óvatosak volnának a rendeléssel, hogy délután már egyetlen helyen sem vehetnének te$ et-kenyeret a vásárlók. Amit „leírtak" Nagyobb a szövetkezet, több a kockázati alap Tisza- vasváriban, ahol az idén például az első fél évben 1,4 millió forint kedvezményt kaptak a vásárlók. Körülbelül félmilliónyit jelentett az év elején tartott téli vásár, de azóta is rendszeresek a különböző akciók minden szakmában. Ha valakinek ideje van rendszeresen járni a-boltokat, sokat megtakarít-' hat, mert hol valamilyen ruházati terméket, hol iparcikkeket, hol élelmiszereket, vagy éppen háztartási, vegyi anyagokat, tüzelőfélét kaphat olcsóbban, mert a nagykereskedelmi vállalatok is rendszeresen szerveznek akciókat, amihez a szövetkezet is hozzáteszi saját kockázati alapját. Természetesen Tiszavasváriban is ebből az alapból fedezik a leírt élelmiszereket, a megfonnyadt zöldséget. A korábbi években nagyobb összeget jelentett .a kockázati alap a tiszavasvári szövetkezetben, a szerződéses üzemeltetésű boltok forgalma után viszont már nem képződik a közösnek kockázati alap, ilyen boltból pedig mintegy ötven van a városiasodé nagyközségben és a környékén. A Mátészalkai ÁFÉSZ-nek 14 településen vannak boltjai, ők évente körülbelül 8 millió forint kockázati alap sorsáról döntenek. Legnagyobb értékű kedvezményt itt is a nyári és a téli vásárokon adják, de több lehetőségük kínálkozik menet közben is árleszállításra. Rendeznek kedvezményes akciókat zöldség- és gyümölcsfélékből, ám a lakosság körében a legnépszerűbbek a Kraszna Áruház akciói. Mivel az áruház is tagja a Ská- la-COOP hálózatnak, így itt nyílik legtöbb alkalom különböző termékek árának csökkentésére. A zsebünkben marad Augusztusban például a nyári vásár énp, hogy véget ért, 21-től szeptember 1-ig új akciót indítottak Szövetkezeti napok címen, ahol szovjet hűtőgépeket árultak 400 forint kedvezménnyel. A város környékén lévő boltokban a szezon végi vásárok a legjelentősebbek, ott azzal bővíti ki a szövetkezet az akciókat, hogy ha a felkínált termék nem kél el. véglegesen leértékelt marad az ára. Szabolcs-Szatmár megyében körülbelül 100 millió forint a kereskedelmi vállalatok,. szövetkezetek kockázati alapja, ami — ha a 18 milliárdos forgalomhoz viszonyítjuk — nem is nagy ősz- szeg. Ha azonban azt tekintjük, hogy ennek a 100 milliónak a nagyobbik hányada a különböző vásárokon, akciókon a zsebünkben marad, nem is olyan jelentéktelen. B. J. Dézsmáló őrök A nagyhalász! Petőfi Termelőszövetkezet ti- szateleki édesipari üzemében közel 1,5 tonna diabetikus cukorkát gyártanak négyféle ízesítéssel. Képünkön: formába öntik a folyékony cukorlevet. (Császár Csaba felvétele.) Egyetemi előkészítő A Debreceni Orvostudományi Egyetem és a TIT Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete ebben az évben is megszervezi Nyíregyházán a felvételi vizsgára előkészítő előadás-sorozatot és konzultációs foglalkozásokat azok számára, akik orvos- tudományi egyetemre jelentkeznek. A résztvevők 72 órában dolgozzák fel a tananyagrészeket biológiából és fizikából. A foglalkozásokat az egyetem oktatói tartják szombaton délelőttönként a TIT nyíregyházi klubjában — jelentkezni is itt lehet október 8-ig. Már megint feltörtek egy vagont — bosszankodtak Záhonyban a MÁV polgári fegyveres őrségének éppen szolgálatban lévő tagjai, amikor meglátták, hogy női kötött mellények, pulóverek lógnak ki a csomagokból. Végigpásztázták a vagon környékét, megpróbálták megállapítani, hogy merre mehettek el a tolvajok, s amikor elhagyták már a vasút területét, egy fa ágán egy női pulóver árulkodott róla: jó irányba indultak el. A 4-es út közelében meg is találtak egy lopott holmikból összeállított csomagot, amit természetesen nem vittek vissza, hanem figyelőszolgálatot szerveztek, s kíváncsian várták, mikor megy érte valaki.^ Másnap elképedve figyelték a vagyonőrök, hogy a vagonból kiszedett holmiért egy társuk, Lukács Ferenc 44 éves gyulaház! lakos ment, akire tulajdonképpen addig majdhogynem a legbüszkébbek voltak, hiszen ő fogta el a legtöbb tolvajt, őt tartották az egyik legjobb polgári fegyveres őrnek. Amikor megfogták, Lukács már nem Is tagadott, hiszen tudta, hogy két másik fegyveres őr cimborája, Vlzer István 30 éves kisvárdai és Vasa András 36 éves záhonyi lakos úgyis elismeri, hogy őket is beszervezte a vagonfosztogatásba. Az eset előzményei jó három évre nyúlnak vissza. A kocsirendezőből átrakó munkássá, majd polgári fegyveres őrré lett Lukács hazavltetett magának néhány hullámpalát, vagy amikor megtudta, hogy kiselejteztek egy targoncát, megszerezte magának. Később rájött, hogy nem érdemes ilyen ócskaságokkal foglalkozni. Az egyik alkalommal, amikor Vizerrel volt szolgálatban, s megtaláltak egy felnyitott vagont, nem az volt az első dolguk, hogy jelentsék és megakadályozzák a további lopásokat, hanem kiszedtek belőle 40 méter sötétítő függönyanyagot. Később három szőnyeget vittek haza, aztán négy női pulóver következett. Természetesen nem mindig már felnyitott vagonból loptak, hanem ők is leszakították az ólomzárat, de Lukácsnak tetszettek a nyitott vagonok is, ezért aztán a határon átjött Zsigulikból kilopott öt pótkereket, egy szer- számostáskát, egy Volgából rádiót szerelt ki, majd amikor megtudta, hogy egyik ismerősének rossz a kocsirádiója, meg az akkumulátorja, akkor a még átadásra váró kocsiból szerelte ki az akkut és a rádiót is. Vasa Andrással két doboz 6 és fél kilós húskonzervet, egy széles kocsiból MTZ szerszámosládát loptak, de vele vitt el egy mások által feltört kocsiból 50 doboz parfőmkészletet, s vele vitte el azt az öt női mellényt, s azt a két pár férfi félcipőt, amit elrejtettek a 4-es út mellett, hogy másnap majd hazaviszik. A tettenéréssel a meglehetősen hosszú ideig tartott lopássorozatnak vége szakadt. Tulajdonképpen ha összegét nézzük, nem is olyan túl nagy értéket loptak el, ám az ügy sokkal nagyobb felháborodást váltott ki mindenütt, ahol megtudták, hogy most nem a szokásos tolvajok loptak, hanem éppen azok, akiknek feladata a társadalmi tulajdon védelme, őrzése lett volna, s éppen nekik kellett volna elfogni, felderíteni a tulajdon elleni bűncselekmények tetteseit. A Kisvárdai Városi Bíróság dr. Kutas István tanácsa példásan szigorú ítéletet hozott: Lukács Ferencre 2 év nyolc hónapi szabadságvesztést szabott ki, három évre eltiltotta a közügyektől, s ugyancsak három évre a személygépkocsi-vezetéstől Is, mert kocsiját felhasználta az ellopott holmik hazaszállítására. Vizer Istvánt és Vasa Andrást egy-egy évi szabadságvesztésre ítélte és egy-egy évre eltiltotta őket a közügyektől. Az ítélet indokolásában kihangsúlyozta a bíróság: Lukácsék társadalmilag fontos köz- szolgálatukkal visszaélve, a közfeladatokat ellátó személyekbe vetett bizalmat másokban megrendítve, társadalmi tulajdon sérelmére, folytatólagosan, társtettesként, anyagi rászorultság nélkül követték el tettüket. Az Ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta, így az jogerőssé vált. (b. j.) Butik Szeptember 16-i számunkban „Butik a parkban” címmel szóvá tettük, hogy újabb butikok építésére adtak engedélyt a tanácsi szervek. A városi tanács elnökhelyettese válaszában részletes tájékoztatást adott a megyeszék- helyen épült és tervezett pavilonok telepítéséről, melyet korábban lapunkban is közöltünk. A válaszban hangoztatják: az elkészített telepítési helyszínrajzok társadalmi bírálata a népfront szervezésében, fórum keretében történt. „Ezen túlmenően a helyszínrajzok a városi tanács földszinti folyosóján egy hónapig lakossági megtekintés és véleményezés céljából ki voltak függesztve. A telepítéshez kértük az érdekelt tanácstagjaink véleményét, javaslatát is. A széles körű vélemények alapján az eredeti javaslat átdolgozásra, illetőleg módosításra került.” Ezután arra utalnak a tanácsi szervek, hogy a pavilonok telepítésénél döntő szempont, olyan helyen épüljenek, ahol vannak közművek. „További szempont volt, hogy a meglévő zöldterület, illetőleg növényi állomány a legkisebb károsodást szenvedje és zöldterületet érintő telepítésnél csak a peremrészek legyenek igénybe véve.” Megjegyzésünk : sai- nos a valóság mégis mást mutat. Eddig is jelentős területet vettek el a parkokból a megépült butikok, s ha ez az ütem tovább tart, néhány év és tökéletesen benépesülnek a parkok árusító pavilonokkal, ösz- szezsugorodnak a parkok, zöldterületek. Nem hisszük, hogy a tanácsi szervek ezt akarják, de a sorban kiadott építési engedélyek nyomán, az ellátás javítását célzó szándék, más oldalon a visszájára fordul. Szeretnénk hinni, hogy van mód a butikfejlesztésre úgy is, hogy nem árusítják ki szép lassan a féltve őrzött és drága pénzen megépített parkokat. Kutyasors Kutyabarátok és a négylábúak kétlábú ellenfeleinek érzelmi összecsapására számítok, amikor leírom: Nyíregyháza a kutyák mostoha lakhelye. Olyannyira, hogy magam, mint egy rendkívül szelíd, szabályosan beoltott féléves kölyökkutya gazdája hajnalban és késő este merészkedem ki az utcára, amikor már úgyszólván senkit sem „veszélyeztetek” és tíz percen át póráz és szájkosár nélkül engedem, hogy a szerencsétlen eb élvezze a természetet, aminek egyébként ő is szerves része. Sajnos, ez sem bizonyult megengedhetőnek, mert bár kétszeres figyelmeztetés (egyszer rendőri is) hívott fel szabálytalan állampolgári magatartásomra. Magam és a hozzám hasonló kutyabarátok számára van egy jó és egy rossz hírem. Kezdem a rosszal: szájkosár egyetlen boltban sem kapható Nyíregyházán, bár az állatvédő egyesülettől megtudtam, hogy ennek használata nem is kötelező. (Aki nem hiszi, járjon utána: a budapesti telefonszám — 319-507.) A jó hír: a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület nyíregyházi szervezete a tavaszra tervezi, hogy valahol a sóstói erdőben kialakít egy „kutyaoá^ist”, ahol ezeket a szerencsétlen lakótelepi ebeket törvényesen lehet szabadlábra helyezni. Persze van egy-két aggodalmam: kiirtják-e végre a kullancsokat az erdőből, mire elkészül ez a menedékhely? — Találnak-e hasonló kutyafuttató erdőt a Déli alközpont és az örökösföldi lakónegyed meg a sóstói erdőtől távoli lakosok számára is? Mert nem minden kutya gazdája autótulajdonos. Véleményem: rendet kellene teremteni a kutyák ügyében, de nem úgy, hogy kizárólag az állatok dühödt ellenfeleinek kedvezzünk vele. Reméljük, a kimondottan rosszindulatú feljelentgetőkre előbb- ufcóbb a kutya se figyel majd oda. (Sz. Sz.)
