Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
Mit akar ez a fii Beszélgetés Fischei A Móricz Zsigmondi Színháznak jelenleg 40 művésztagja van. Köztük 13, aki a nyáron kötött szerződést, s ettől a szezontól tagja — vagy ismét tagja — a társulatnak. Többen vannak az újak közt is, akiket már ismerünk. Petényi Ilona és Holl István alapító tagjai voltak színházunknak, két évadot játszottak itt végig, a harmadikon engedtek a szolnoki színház kérésének, ám az idén visszaszereződtek. Elmondták, hogy hiányzott nekik a nyíregyházi közönség szeretete, ezért vannak ismét itt, no meg egy megújuló, színvonalas társulat reményében. Csikós Sándor tavaly még debreceni színész volt, de mint vendég, már sokat játszott Nyíregyházán. Emlékezetes alakítása volt a SarkaI di-darabban Kiss János, a festő és a Hamusivatag Káinja. Megszerette a társulatot, barátokra talált, s az idén átszerződött Debrecenből. Élénk, gyors váltásokra ké- i pes, robbanékony alkatú ! színész, máris színpadon van, ő játssza Schiller Turandot című darabjában a kínai császárt. a K ovács István könyvelő fiatal korában grafikus szeretett volna lenni, csak- i hogy a „képzőművészetire” nem vették fel, jelentkezési lapját I automatikusan átirányították I egy közgazdasági gimnáziumba, amit az anyja firkantott a rubrikába, mint mondta, a biztonság kedvéért. A gimnáziumban erős szimÍ pátiát érzett Bakos Ágnes nevű diáktársa iránt, a fiút viszont Juhos Aranka, a korI pás hajú, csámpás eminens szemelte ki magának. Bakos Ágnes elutasította, miután Arankának megkérte a kezét, s feleségül vette. Két gyereket akart, egy fiút, meg egy lányt. Aranka viszont tartott a terhességtől, az alakját is féltette; a férj hallgatott, nehogy megbántsa. Így aztán nem lett gyereke. Sem fiú, sem pedig lány. Munkahelyén kedvelték ugyan a halk szavú könyvelőt, ám rendszerint kihagyták mindenből: előléptetésből, fizetés- emelésből, még az ünnepek előtti dáridókból is. Családi házra vágyott konyhakerttel, mégis egy panellMátrai Tamás nemcsak feltételes megálló lesz ez a számára. Vajda János budapesti. — Ez az első színház — mondja —, ahol színészként fogok dolgozni. Szeretnék a puszta szórakoztatáson kívül művészi élményt is nyújtani. Két új rendezőt és egy dramaturgot is üdvözölhetünk az idén szerződött művészek között. Gellért Péter utolsó éves korában itt rendezte vizsgadarabját, A két Bolyait. Szépen felépített, meggyőző erejű előadás volt. Salamon Suba László tavaly végzett Vámos László és Lengyel György osztályában. Sajátos stílusú egyéniség. Elsőnek Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékával mutatkozik majd be. Vend András dramaturg is 1983-ban végzett, tavaly már közreműködött A két Bolyai színrevitelében és dolgozott a Hamusivatagban is. A rendezőket kívánja segíteni a minél magasabb színvonalú előadások létrehozásában. , Sok sikert kívánunk nekik és maradandó színházi élményeket mindannyiunknak. Mester Attila A fiatal magyar karmesterek sorában Fischer Iván kétségtelenül egyike a legtehetségesebb, a legösszetettebb egyéniségű, egyszersmind személyiségével, ambiciózitásával, s persze művészetével a maga körül legtöbb vihart keverő muzsikusoknak. — Mit akar tulajdonképpen ez a fiatalember? — teszik fel mostanában sokan a kérdést. Mert Fischer Iván jelenléte zenei életünkben meghatározó erejű, bizonyos dolgok felett gondolkodásra kényszerítő, s mindenképpen impulzív hatású. És e tény megállapításával természetesen nem csupán a Budapesti Fesztiválzenekar megalakításában vállalt szerepére, az e körül kibontakozott vitákra gondolunk. Nem nehéz megjósolni, hogy Hans Swa- rowsky és Nolaus Harnoncourt egykori tanítványa, a Premio Firenze és a Rupert Foundation—BBC-karmesterverseny — Erre vonatkozó ál tornát kétségtelenül n< gyón agresszíven mond mert végtelenül aggasz a zenekari fejlődés szí veszélyben van. A veszi ban látom, hogy miközi város fenntartja zer amelyik ellátja koncert közönséget, ez a közöns attól kap változatosságé különböző karmestere zónylik ugyanazt a ze Ez a rendszer műki egész világon. így az e mint bérelhető eszköz más, a közönséget élsz tató karmesterek 1 előbb-utóbb leromlik, már nincsenek olyan ] ciók, ahol maga a zer fontos. A rendszer mii többé-kevésbé bevált, ; vannak az előnyei is. kell tartani, de emellel ként fel kellene frissi együttest, hogy ne csúf köz legyen a karmeste közönség kapcsolatában — Arra gondol, an Ián a Bécsi Filharmo Zenekara lehetne péle — némi túlzással sz szinte mindegy, ki áll mesteri dobogón? — Tulajdonképpen Ennek a zenekarnak a ,nala valóban időnként tározóbb, mint a dirige nem is annyira a színe inkább a dolog társad a dalára gondolok. Elsi olyan zenekari munkát nék megvalósítaná — ( rekszem a Budapesti válzenekar esetében — az együttes legyen sze Ilyen együttes ma a talán három-négy van össze. Mester Edit a főiskola elvégzése után a Pécsi Nemzeti Színház, majd a budapesti Népszínház (Várszínház) tagja volt. Ez a negyedik évadja neki is, mint fiatal társulatú színházunknak. Komoly feladatok várnak rá, hisz alkata a legkülönfélébb szerepekre alkalmassá teszi. Először ő is a Schiller- darabban fog bemutatkozni a nyíregyházi közönségnek, ő lesz Turandot hercegnő. — Szívesen jöttem — mondja. — A vidék a legjobb iskola, úgy érzem, itt minden lehetőségem megvan a fejlődésre. Aki az elmúlt évadban rendszeresen látogatta a színházi bemutatókat, s történetesen az erkélyre szólt a jegye, vagy bérlete, bizonyára feltűnt neki az a néhány fiatal, akik mindig együtt jöttek, s ültek le az első sorba, s szünetben a társalgóban is egy csapatba húzódva tárgyalták élénken az előbb látott felvonást. Utolsó éves főiskolások voltak akkor, s Fischer Iván győztese elsősorban igényességével az elkövetkező években „sok vizet kavar” még opera- és hangversenyéletünk gyakorta nagyon is sima felületű beltengerén. — Ha egyetért, vágjunk a dolgok közepébe ... Valóban: mit akar ön? Pontosítva a kérdést: miként vélekedik a jelenlegi európai zenekari kultúráról? Van-e ennek a kultúrának valamilyen sajátos, korunkra jellemző arculata? — ön fiatal kora t már a dirigált művek ' taszításában‘ is igen ciózusnak mutatkozi deklődése mintha els< a Mozart és Mahler zenetörténeti időszako sítené előnyben ... — Erre határozottal annyit mondhatok, hoj értelműén tonális beáll gú vagyok. Foglalkoz legrégebbi zenékkel is, a tonalitás lezárásáig, ti rülbelül a XX. század e nek végéig. A modern törekvéseket érdeklődé: vetem, de nem érzem szakembernek magam. 1 látom azt az egyenes Gados Béla Schlanger András Csikós Sándor minden premierre ideutaztak, ismerkedtek leendő munkahelyükkel. Közülük Varjú Olga és Schlanger András, az ismert f. h. rövidítéssel a nevük mellett már szerepet is kaptak tavaly a Hamusivatagban, és igen szimpatikusam mutatkoztak be. Varjú Olga szerényen nyilatkozik: — Színésznő szeretnék lenni és erre — úgy tűnik — lehetőségem lesz itt Nyíregyházán. Schlanger András a budapesti Józsefvárosban született. Ö is fontosnak tartja a tehetségérlelő vidéki iskolát. A többiek is tanulni, bizonyítani szeretnének első szerződött munkahelyükön. Gados Béla kanyargós úton jutott el a főiskoláig!. — Voltam műszerész — mondja —, tanítottam általános iskolában, s mindvégig lelkes tagja voltam a budapesti Orvostudományi Egyetem Medicina Színpadának. Végül megpróbáltam a főiskolát, felvettek, s el is végeztem. Remélem, Nyíregyházán bebizonyosodik, hogy érdemes volt pályát módosítanom. Juhász György már szintén keményen próbál, ő az ifjú herceg a Turandotban, aki a három kérdésre megfelel. — Nagyon nagy izgalommal kezdem a pályát — mondja az ózdi születésű fiú. Bízunk benne, hogy művészi hivatásának kérdéseire, kihívásaira is megfelel majd. Mátrai Tamás a Balaton melletti Marcaliból indult el. Fontosabb állomásai a kaposvári gimnázium és a budapesti főiskola. S most itt egy újabb: Nyíregyháza. Reméli, Varjú Olga Vajda János Petényi Ilona Holl István lakásba költöztek be, házasságuk huszadik évfordulóján, eddigi szállásadójuk, az anyós savanyú szagú bútoraival; a háromajtós szekrény szállításkor nem fért be a lépcsőházba, szét kellett szedni. Az újdonsült lakástulajdonos összerakni többé nem tudta. kívül hiányzott a részletre vásárolt perzsaszőnyeg, a bútor, a televízió. A falon ellenben ott volt a grafika, a „Báb és acsa”. Ezt a fiatalkori próbálkozását Aranka lekicsinylőén csak párzó pondrónak nevezte. zeledett a középtáj i Gondolatai tompábba: a múlt sikertelensége és távolabb került a t Amikor elérte a kiszen tot, már olyan kö érezte magát, mint ban. Nem esett nehe; lépni a korlátra. Tarái Gábor: Nem sikerül Arankának az évek múlásával egyre nagyobb szája lett: sipító hangon perelt, utasításokat adott. S ha ezeket idősödő férje olykor elmulasztotta véghezvinni, általában két kézzel mellbetaszította. Egy ízben sípcsonton rúgta. Akkor a férfi megelégelte, s ütésre emelte a kezét. Ezután olyan pofont kapott, hogy rázuhant a kisasztalra, amely összetört. A javítási költséget Aranka levonta a zsebpénzéből. Kovács István azon a délutánon üresen találta a lakást. Nemcsak képletesen: Arankán Kifordult az ajtón, leszédel- gett az utcára. Elindult valamerre. Egy kirakatüvegben meglátta a képmását: fáradt, öregedő arc, szeme mintha omló falú gödörből nézne visz- sza rá. A múló időre gondolt, mely becserkészte őt is. Pedig nem ivott, nem éjszakázott, barátnőket se tartott. Utólag kicsit bánta. De most már úgyis mindegy. Minden. A folyó felé vette az útját. Jó széles folyó volt, legalább nyolcszáz méter. És mély. örvény is keveredett a vízben, tehát éppen megfelel a számára. Rálépett a hídra, lassan követett egy pillantást hömpölygő vízre, s t kodott a hídtól. Néhány másodperce nás után összecsapta fölött a hullámok. Ne tette el az eszmélete te a merülést. Talpa i aljazatot, kemény, a] talajt fogott. Szinte i kor a teste emelkedni fölfelé. Kibukott a v bármennyire nem aka zetet KELLETT venni Az áramlat a part dorta. Hiába próbált jutni, az örvényekhez KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Mester Edit Juhász György
