Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 29. IPARCIKKEK TÉLRE SzánkóalkH, játékvásár A téli ruházati ellátás vár­ható kilátásairól a közelmúlt­ban már írtunk, ám a télre való készülés koránt sem csak a ruházati cikkek forgalmát jelenti. Ide tartozik a téli sportszerek beszerezhetősége is. Krammer Gyula, az ipar­cikk kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi vezetője, ezzel kapcsolatosan a következőket mondta: — A szánkókat már szállít­ja a TRIÁL nagykereske­delmi vállalat. Csakúgy, mini korábban, idén is mintegy há­romezer darabot kapunk, há­rom méretben. A korábbi években, a többnyire hóhiá­nyos teleken, eddig ez elég­nek bizonyult. A szánkók várható árai anyagtól, kivi­teltől, mérettől függően, 350— 600 forint között lesznek. Tárgyalunk csehszlovák part­nerrel is, a megbeszélésekre októberben kerül sor, arról, hogy szállítanak-e, és meny­nyit, különlegesebb igénye­ket is kielégítő ródlikból. Lesz elegendő síléc is, felnőtt és gyermek méretben egy­aránt, s kapható lesz termé­szetesen sícipő és síbot is. A választékot itt is szeretnénk jó minőségű csehszlovák áru­val bővíteni. Ami pedig a korcsolyákat illeti: a régi ci­pőre csavarható korcsolyák már kimentek a divatból, de cipővel együtt használható­ból nem lesz hiány. Aki a szabadban eltöltött órák után meleg lakásra vá­gyik, annak sem lesz gondja a kiskereskedelmi vállalat szakembere szerint, mert szilárd és vegyes tüzelésű ka­zán kapható az üzletekben, sőt, bizonyos fajtákból, a ki­jelölt boltokban, még ked­vezmény is lesz. Kapható, vagy kaphatók lesznek a szo­bakályhák, és az egyéb tűz­helyek is. Általában jónak mondható a kínálat, még a szeneskanna, a szeneskanál és a füstcső sem lesz hiánycikk. A tél, az év vége az aján­dékozások ideje is. Ami már tudható: 6 millió forint érté­kű játékot várnak a kiske­reskedelmi vállalat boltjaiba a TRIÁL-tól, ugyanilyen ér­tékű áru érkezik egyéb ha­zai forrásokból, s további 2—3 milliónyi importjáték (Legó, modellek, mechani­kus és automata játékok) is a pultokra kerül. Bizonyos választék ígérkezik a külön­leges híradástechnikai cik­kekből is: az igénylistákat most állítják össze. így min­den bizonnyal kapható lesz Siemens videomagnó, Pana­sonic videomagnó, s ezekhez hat féle kazetta is érkezik, várják továbbá a Grundig nagy képernyős, színes tele­víziókészüléket is. Kaphatók lesznek nyugati importból származó sztereorádiók, mag­nók, autórádiók és hangfalak is. (s. z.) Erdő-mező értékei Kincs a lábunk előtt Kincs hever a lábunk előtt, csak le kell hajolni értük. De nem aranyról, drágakőről van szó, hanem az erdő-mező növényeiről, virágairól, me­lyeknek egy része feldolgozás után fontos gyógyszer-, illet­ve élelmiszeripari alapanyag­ként szolgál. Gazdag tárháza e növé­nyeknek az ország, Szabolcs- Szatmár meg különösen, ahol évről évre sok millió forintot vágnak zsebre a gyógynövé­nyeket gyűjtő emberek. Kezd­jük az egyik legfontosabbal, a bodzával, melynek bogyóit most is szedik az élelmeseb­bek. A felvásárlásról a me­gye fogyasztási szövetkezetei gondoskodnak, az idén a hu­szonnégy szabolcsi áfész kö­zül tizenhárom vette, és ve­szi át a bodza termését. A szezon még koránt sem fejeződött be, ám a számok minden eddiginél nagyob­bak: míg tavaly 350 tonna jutott el az áfész-telepekre, addig az idén már elérték a 700 tonnát, mely azt is jelen­ti, hogy csak a bodzabogyó­val majdnem négymillió fo­rintot kerestek a gyűjtöge- tők. Fontos feladatot vállalt a gyógynövények termeltetésé­ben, felvásárlásában, a Her­baria, melynek egyik legfon­tosabb „vadászterülete” ép­pen Szabolcs-Szatmár. Keve­sen tudják például, hogy a különféle légúti megbetege­dések ellen használt fodor- és borsmentát sehol az or­szágban nem termelik olyan eredményesen, és olyan nagy területen, mint a Rétközben, Nagyhalász környékén. Ter­mesztésével mintegy fél ezer család foglalkozik, akik túl vannak már a második ka­száláson, s teljes gőzzel megy a levélfosztás, -szárítás. Saj­nos a termés gyengébbre si­keredett, mint a múlt esz­tendőben, ennek oka a leg­több növényt megviselő szá­razság. Nagy jövőt jósolnak a szak­emberek a szabolcsi macska- gyökérnek, melyből a közis­mert nyugtatótabletták ké­szülnek. A termőterületet nézve Szabolcs a második ha­zánkban, ám ez minden bi­zonnyal változik majd ha­marosan, hiszen az idén tíz­szer annyian neveltek pa­lántát, mint a korábbi év­ben. Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre több mint ezer- ötszázán próbálkoznak majd e zellerszerű növénnyel, mely­nek gyűjtése október végén kezdődik. Nyíregyházán a kö­zelmúltban már szakcsoport is alakult termesztésére, a me­gyeszékhely egyik termelő- szövetkezetétől béreltek föl­det. A mórmályva és a köröm­virág következik a sorban, mindkettőnek a szirmait gyűjtik napjainkban is, míg csak be nem köszöntenek az első fagyok. A most felsorol­tak mind szántóföldön ter­mesztett gyógynövények vol­tak, ám Szabolcsban jfelen- tős mennyiséget vásárol fel a Herbária a vadon nőttekből is. Legfontosabb a bodzavirág volt a maga hatvanöt tonná­jával, de a zsúrlófűből és a csalánlevélből is huszonöt, il­letve tíz tonnát gyűjtöttek, míg a vérehulló fecskefűből, a szabolcsi akácosok jelleg­zetes virágából kilenc tonnát csipegettek össze a szorgos kezek. A virágok lassan már elhervadnak, ám megkezdő­dött a csipkebogyó szezonja, melyből a múlt esztendőben két tonnát vett át a vállalat megyénkben. B. G. A Rétközt Múzeumban Szobrok, képek,kerámiák Egy éve nyílt meg Kisvárdán, a volt Zsinagógában a Rétközi Múze­um. A nyitást kö­vetően hat külön­böző témájú kiál­lítást láthattak az érdeklődők. A va­jai képzőművésze­ti anyagot, Kis György festő- és szobrászművész kiállítását, Iroda­lom a képzőművé­szetben címmel szobor-, festmény- és kisplasztikái gyűjteményt. Nagy sikert aratott a fiatal grafikus, Jurcsák László ki­állítása, aki a hol­lóház: műhely tag­ja, Szász End re-ta­ni tivány. Rendkívül gazdag népművé­szeti anyaggal mutatkozott be Vas megye a Rétközi Múzeumban. Az ed­digi kiállításoknak mintegy négyezer látogatója volt. Szeptember 24-én nyílt meg az elmúlt negyven év szabolcs-szatmári képzőmű­vészetét bemutató anyaga. A Jurcsák László grafikus és a kiállítás látogatói, tele.) (Vincze Péter felvé­,gazdag képanyagban festmé­nyek, grafikák, szobrok és kisplasztikák találhatók. Október 31-én a város fel- szabadulásának 40. évfor­dulóján az elmúlt negyven év fejlődését reprezentáló kiállítást láthatnak a múze urn ban. Talán csak a propagandán kellene javítani. Főleg a vá­rosba érkező vendégek nem tudják, hogy létezik a Rét­közi Múzeum... Kenyér — másnapi címkével Szavatossága lejárt... A boltban mutatósán cso­magolt felvágott otthon a fo­nákét is int'Íímutatja, a zacs­kóba mért citromok közt pe­nészes Is akad. Ha résen a vevő, akkor még a boltban bosszankodik a nyilvánvaló visszaélés miatt. Van, aki rög­tön kéri a Vásárlók könyvét, de legtöbben magukban füstö­lögnek. A gyorsan romló élelmi­szerek szavatossága igen rö­vid, . a gyártó, a nagykeres­kedelem és a bolt gyakran mutat a másikra, ha a vétség miatt valaki szót emel. Ör­dögi kör alakulhat ki, amely­ben egyértelműen a vevő húzza a rövidebbet Másnapi címke a kenyé­ren, akkor hogyan számítják azt a 72 órát, amelyen be­lül a kenyeret szavatolja a sütőipar? Kovács István, a Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalat párttitkára a megye- székhely termelőüzemeinek kapacitáshiányára hivatko­zik: — Jelenleg napi 10,5 ton­na kenyér a napi hiányunk, s ezt csak a harmadik mű­szak — nálunk ez a délutáni elrendelését jelenti — beál­lításával tudjuk gyártani a? átlag 35 tonna kenyeret. A délután sültet raktározási gondok miatt néhány boltban tároljuk, s így ha estére ott elfogy a kenyér, már adnak a „másnapiból”. Amint év végén beüzemel az új ke­nyérgyár, megszüntetjük a délutáni műszakot, s így az aznap gyártottra kerül majd az aznapi-címke. A húsipari vállalat igazga­tójának, Tamás Imrének nem fő a feje a szavatossági idő megtartása miátt: nincs az a mennyiség — egyelőre —, amelyet el ne tudnának adni. — A vasárnapi műszak be­vezetése a jobb hét eleji el­látást szolgálja, hiszen az úgynevezett vizes, vörös, má­jas termékek, hurkák, disz­nósajt igen keresett és nem­csak a mi raktárainkat hagy­ja el, hanem a boltban is pil­lanatok alatt elfogy. Ameny- nyiben a kereskedelem igény­li, speciális műbélbe is tölt­hetjük a mostani készítmé­nyeket, s így 21 nap a sza­vatossági ideje bármelyik­nek. A tejipari termékek iránt szinte ugrásszerűen megnőtt a kereslet a húsáremelés óta. Estére sokszor elfogy a tej, népszerű a zacskós kakaó. De nemrégiben ráfolyt a fes­ték a túróra, még a terméket is beszennyezte, nemhogy a szavatosság látszott volna rajta. — Ügy másfél hónapja nem kaptunk az évek óta használatos festékből — hal­lottuk Radványi Károly fő­mérnöktől a tejipari vállalat­nál. — Egy hétig gátolta is a munkánkat, de azóta nem érkezett reklamáció. A sza­vatosságot és a minőséget a vásárlók gyakran keverik, előfordul, hogy valamilyen mérvű minőséghibás termék kerül, ki az üzemből. A kereskedő másképp lát­ja. Szűcs Györgynek, a Cse­mege ABC vezetőjének több­ször kellett visszaküldenie a szavatossági időn túl érke­zett árut. — A sajtoknál az idén 5— 6 esetben a tejiparnak, az édesipari kekszekből, csoko­ládékból 10—15 alkalommal küldtem vissza árut a FÜ- SZÉRT-nek. Száraz tészták­nál, konzeryeknél is adódott már gond, az italoknál, ba­romfinál, gyümölcsnél, hűtő-, sütő- és húsiparnál nem volt szavatossági probléma, „„ A felügyeleti szerv, a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya gyakori ellenőrzé­sekkel igyekszik elejét venni a szabálytalanságoknak. Vá radi István némi javulásról szólt: — A minőségi követelmé­nyek szigorodása ellenére esetenként eladás előtt lejár egyes élelmiszeripari termé­kek szavatossági ideje. Az 1976-ban életbe lépett élel­miszertörvény egyaránt rög­zíti a termelő és a kereske­dő felelősségét. A minőség- ellenőrző intézet gyakran se­gít a boltnak megállapítani, lehet-e forgalmazni a szava­tossági időn túl, csökkentett áron az adott árucikkeket. A szabálysértési birság növelé­sével, az ellenőrzés gyako­ribbá tételével igyekszünk a fogyasztók érdekeire jobban vigyázni. Tóth Kornélia Üres iskolapadok Bírság — hiányzásért ■ ■ Ü res az iskolapad. Is­mét hiányzik a tanu­ló, aki tegnap és teg­napelőtt is igazolatlanul mu­lasztott. Ha továbbra sem jelenik meg a tanítás kez­detén, az iskola megírja a feljelentést iskolakerülés — vagy hivatalosan mondva — a tankötelezettségi törvény megszegése miatt. A szabálysértések között a tulajdon elleni vétségek után számarányát tekintve a tan­kötelezettség megszegése kö­vetkezik. A tanév elején ta­nulságokkal szolgálhat né­hány adat. Az elmúlt évek­ben a szabálysértést elköve­tők közül minden ötödiket a tankötelezettségi törvény megsértése miatt bírságolták meg. 1983-ban az iskoláktól több, mint kétezerkétszáz fel­jelentés futott be a tanácsok­hoz. Ez a nagyságrend évek óta hasonló: 1981-ben 2100, 1982-ben 1840 feljelentést szö- vegeztek meg megyénkben az oktatási intézmények. A leg­több igazolatlan hiányzó a Nyíregyháza és Mátészalka környéki iskolákban volt. A vidéki városok közül 115 sza­bálysértési eljárással Nyír­bátor vezeti a szomorú lis­tát, legjobb a helyzet Vásá- rosnaményban, ahol az el­múlt tanévben csak öt eset­ben kellett pénzbüntetéssel élni. Mit jelent a tankötelezett­ség megszegése? Az érvényes rendelet úgy intézkedik, hogy akkor kell felelősségre vonni a 6—16 éves korú gyermek szülőjét, gondviselőjét vagy törvényes képviselőjét, ha a mulasztás meghaladja az egy naptári hét kereteit. Csak teljes egész mulasztott taní­tási napok jöhetnek számí­tásba. A kiszabható pénzbír­ság felső határa ezer forint. Ez csupán egyetlen, nem is mindig a leghatékonyabb esz­köz a tankötelezettség betar­tatásához. A szabálysértés el­bírálása nagy körültekintést igényel. A szakigazgatási szervek megvizsgálják a csa­lád helyzetét, az iskolai mu­lasztások okát. Gyakran él­nek jószándékú figyelmezte­téssel. Arra próbálják rá bírni a szülőket, hogy a gye­rekek testi, szellemi fejlődé­sét gátló életmódjukat szá­molják fel, rendezzék sorsu­kat, találják meg a kivezető utat. Ugyanis a tankötele­zettség megsértése csak egy, a hátrányos, esetleg többszö­rösen hátrányos helyzetű családok körülményeire uta­ló tünet. Az igazolatlanul hi­ányzó tanulók szülei többsé­gükben italozó életmódot folytatnak, nem törődnek gyerekeikkel, akik könnyen csavargásra adhatják fejü­ket. önmagában a pénzbírság kiszabása nem vezethet te­hát eredményre. A hátrá­nyos helyzetben élő gyere­kekre oda kell figyelnie a la kóközösségeknek, a társadal­mi szervezeteknek. A taná­csok a gyámhatóságokkal léphetnek fel igazán ered­ményesen, tehetik meg a ve­szélyeztetett kiskorúak érde­kében a védő, óvó intézkedé­seket. R. G, Késsel vett „elégtételt“ Amolyan jószomszédi viszony­ban élt egymással hosszú éve­kig Nagyhalászban a Hunyadi utcán Zelei Bertalan és Nagy László. Március elején azonban összevesztek, mert Zelei odaadta motorkerékpárját Nagy László mostohafiának, akkor, amikor a fiú éppen ittas állapotban volt. A veszekedésből harag lett, olyannyira, hogy Zelei levelet írt szomszédjának, hogy a háza mö­gött lévő két fenyőfát vágja ki, mert ez őt zavarja. Azt is meg­írta, hogy ha nem teljesíti ezt a kérését, akkor ő fogja kivágni, de ez csúnya munka lesz. Nagy László természetesen nem vágta ki a fákat, hiszen leg­alább 25 éve ott állnak azok Ze­lei házának háta mögött, s meg is mondta szomszédjának, hogy csak akkor hajlandó a fák ki­vágására, ha a községi tanácson adnak erre utasítást. Ez a be­szélgetés április 4-én volt, s saj­nos másnap folytatása is lett. Ügy kezdődött, hogy Zelei áp­rilis 5-én elaludt, s nem ment be munkahelyére. Elhatározta, hogy elmegy az orvoshoz, de előtte pálinkát, sört, Hubertust és kö­rülbelül 6—8 deciliter bort is ivott. A sok italtól felbátorodva bement a tanácsházára és felje­lentette szomszédját. Ügyét azonban nem intézték el, hanem azt mondták: adja be írásban kérelmét. Zelei nem a beadvány gyártá­sához kezdett, hanem tovább iszogatott, s amikor délután 3 óra körül meglátta, hogy Nagy László hazafelé tart, egy nagy kést vett a kezébe, élét elrejtet­te ruhájában, s így állt Nagy elé, hogy ismét felszólítsa a fák kivágására. Nagy visszaszólt, hogy ő már felnyeste a fenyő­ket, tehát ágai nem érnek hoz­zá Zelei házának tetejéhez, a jjiég egyszer megismételte: csak a tanács utasítására hajlandó a fák kiirtására. Zelei ekkor kö­zölte vele, hogy járt a tanács­házán, de azt nem mondta meg, hogy nem intézett semmit, s közben a késsel mutogatott a fákra. Nagy ott akarta hagyni, de mielőtt belépett volna a kiska­pun, Zelei a hasába szúrt. A sebesült ember elvesztette esz­méletét, szerencsére hamar visszanyerte, s az erősen vérző sebre egy ruhát szorított, így ment el a körzeti orvoshoz. Mentővel kórházba szállították, s bár a fertőzés veszélye fennállt, négy hét alatt meggyógyították. Zelei a szúrás után hazament, vitetett magának még egy üveg bort is, és tovább folytatta az ivászatot. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa életveszélyt okozó testi sértés miatt egy év 8 hónap sza­badságvesztésre ítélte Zelei Ber­talant és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet még nem jogerős. RENDÖRKUTYÁK VER 1 SENYE. A napokban lát-1 ványos bemutatóval és ün­nepélyes eredményhirde­téssel zárult Dunakeszin a • Belügyminisztérium első, a járőrkutya-vezetők és szol­gálati kutyáik részére ren­dezett versenyének döntője. Nem új tapasztalat, hogy a bűnmegelőzési tevékeny­ségben, a bűnesetek felde­rítésében gyakori és haté­kony segítséget nyújtanak a jól képzett kutyák. Ered­ményességük fokozása, ké­pességeik felmérése és te­vékenységük elismerése cél­jából döntött úgy a Bel­ügyminisztérium vezetése, hogy ezentúl kétévenként megrendezik a járőrkutya­vezetők és szolgálati ku­tyáik országos versenyét. A képen: feladatteljesítés közben. (Hauer Lajos fel- j vétele — KS) I

Next

/
Thumbnails
Contents