Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-26 / 226. szám
Ülést tartott a megyei pártbizottság Csempegyárat avattak Nyíregyházán Űj csempegyárral gyarapodott Szaboilcs-Szatmár. Átadására kedden került sor Nyíregyházán. A Kommunális Szolgáltató Vállalat új üzemének kivitelezése a múlt esztendő májusában indult, s a kiváló szervezésnek, a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok példás együttműködésének köszönhető az, hogy alig másfél esztendő telt el a mai napig az első „kapavágás” óta. Ezt hangsúlyozta Tisza László, a megyei tanács elnöke is avató beszédében. Aláhúzta: nagy szerep vár az új gyárra az energiaracionalizálási program végrehajtásában is. A csaknem hatvanmillió forintba kerülő üzemben különféle kerámia- termékeket állítanak elő, zömmel kályhacsempéket. A vállalat időben felkészült a közel negyedszáz millió forintos értéket képviselő korszerű gépek, berendezések nyújtotta lehetőségek kiaknázására; már korábban speciális feladatokkal megbízott fejlesztési csoportot hoztak létre, melynek tagjai hat színben, tizenöt új kályhacsempeformát dolgoztak ki neves képzőművészek közreműködésével. A csempék mellett kifejlesztették a nyílt iángú kandallók típusát, s előkészítették a hordozható cserépkályhák gyártását is. Az üzemben egyébként mintegy 6100 cserépkályha építéséhez elegendő csempét, állítanak majd elő évente, mely ugyan meghaladja a megyei igényeket, de az országban nem lesz értékesítési gondjuk, hiszen újból reneszánszukat élik e, már-már elfeledett tűzhelytípusok. A korszerű technológia — a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet dolgozta ki — jóvoltából később lehetőség lesz majd különböző belső építészeti kerámiák, díszítőelemek készítésére is. Avatásról lévén szó, nem hagyhatjuk szó nélkül a kivitelező, .ÉPSZER kollektíváját sem, hiszen a vállalat dolgozói gyors, pontos munkájukkal jelentős szerepet játszottak abban, hogy az üzem nyolcvan munkása a korábbinál összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között kezdhette meg a termelést. (bg) ellenére a termelési érték- növekedés erőteljes, a korábbi évek létszámcsökkenése megállt, a vállalatok többségének termelése egyenletes, a legfontosabb mutatók tekintetében fejlődés tapasztalható. A szocialista szektorban augusztus végéig 2,4 milliár- dot ruháztak be. Jelentős munka a penészleki gázmező termelésbe állításának előkészítése. A tanácsi beruházások értéke 580 millió forint volt, az előző év azonos időszakához képest csökkent. A megyei kórház rekonstrukciójának második üteme építészetileg befejeződött, a technikai szerelés folyamatos. Tiszabercelen elkészült az ivóvíztermalő szivattyútelep és a 26 kilométeres távvezeték, napi tízezer köbméteres kapacitással bővült Nyíregyháza vízellátása. A kivitelező építőipar 1,8 milliárd forint értékű munkát végzett el, amely kevesebb az előző év hasonló időszakánál. Kevesebb a fizikai dolgozó, csökkent a termelékenységi mutató is, míg a foglalkoztatottak átlagbére 3,8 százalékkal haladja meg a tavalyit. A szállító vállalatok ki tudták elégíteni a személy- és teherfuvarozási igényeket, s megtették az intézkedést az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítására. A téli alma szállítását azonban nehezíti a vagonhiány. A kalászosok termőterületének növekedése mellett sikerűit a megye mezőgazdasága eddigi legnagyobb hozamait betakarítani búzából, rozsból, őszi és tavaszi árpából. A gabonaforgalmi vállalat kalászosokból egyhar- maddal vásárait fel többet az elmúlt évinél. Jóka terméskilátások az őszi betakarítású növényeknél is. A megye szarvasmarha-állománya az előző évihez képest 5,4 százalékkal nőtt, s elérte a 162 ezret, a tehénállomány azonban — elsősorban a tsz-ek- ben mutatkozó kisebb visz- szaesések miatt — nem éri el az egy évvel korábbit. A sertésállomány 505 ezer, közel 5 százalékkal kevesebb a tavalyi hasonló időszakénál. Az év első nyolc hónapjában kedvezően alakult a vágóállat-felvásárlás és az élő állat exportja, 2,8 százalékkal nőtt a tehéntej felvásárlása, megindult a juhtej termelése. A mezőgazdasági beruházások a gabonatermelés fejlesztésére, az élelmiszeripari feldolgozásra, új tárolókapacitások létesítésére, állatférőhelyek bővítésére és a komplex melioráció folytatására irányulnak. Termelvényeink nagy többségének piaca van, de a burgonya, s különösen a káposzta és sárgarépa értékesítése rendkívül megnehezült. A lakosság pénzbevétele az év első nyolc hónapjában elérte a 10,9 milliárd forintot, kilenc százalékkal haladta meg 1983 hasonló időszakáét. Az átlagkeresetek növekedési üteme a mező- és erdőgazdaságok kivételével magasabb a tavalyinál. A lakossági OTP-betétál- lomány 571 millióval, a hitelállomány 1,4 milliárd forinttal növekedett. A hitelek jelentős részét lakásépítésre, korszerűsítésre, tatarozásra vették igénybe. A kiskereskedelem eladási forgalma augusztus végéig az elmúlt évivel azonos szinten alakult. Az alapellátásban a kínálat általában kiegyensúlyozott volt, de továbbra is jelentős a hiány építőanyagokból, szerelvényekből, különböző háztartási gépekből, egyes vasárukból, motorkerékpárokból és főzelékkonzervekből. A tájékoztatóban végezetül elhangzott: az idei gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséhez az év hátralévő időszakában minden gazdálkodó szervezetnél értékelni kell az eddigi munkát, fel kell tárni az elmaradás okait, a termelést, értékesítést gátló tényezőket, s a dolgozó kollektívákkal, a pártszervezetekkel együtt javítani szükséges a tevékenységen. ★ A testület a tájékoztató után meghallgatta és jóvá- hagyóan tudomásul vette a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkájáról szóló tájékoztatót, majd személyi kérdésekben foglalt állást. Markovics Miklóst, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatóját nyugállományba vonulás sa miatt, a megyei pártapparátusban végzett közel négy évtizedes munkássága és érdemei elismerése mellett tisztségéből felmentette. Dr. Kiss Gábort, a filozófiai tudományok kandidátusát, az igazgatóság tanszékvezetőjét az intézmény igazgatójává kinevezte. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága szeptember 25-én — Varga Gyula első titkár elnökletével — ülést tartott. A testület Bá- nóczi Gyula megyei titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a pártválasz- tásökkal, a megyei pártértekezlettel és a XIII. kongresz- szus szervezeti előkészítésével összefüggő megyei feladatokat. A napirend vitájában felszólalt Nagy István, a nyírbátori városi pártbizottság első titkára, Rigó Zoltán, a MÁV záhonyi üzemigazgatója, Petruska Sára, a nyíregyházi egészségügyi pártbizottság titkára, Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára és Ballai László, a Munkásőrség megyei parancsnoka. A pártbizottságot ezt követően Hosszú László megyei titkár tájékoztatta az idei gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről az első nyolc hónap tapasztalatai alapján. Megállapította: az év eddig eltelt időszakának elemzése arra utal, hogy a különböző gazdasági egységek terveiket összességében teljesítik. Az ipari üzemek 24 milliárd forint értéket termeltek, ez az elmúlt év hasonló időszakához képest 8, a tervhez viszonyítva három- százalékos emelkedésnek felel meg. Az export ettől is dinamikusabban, 22 százalékkal növekedett, amelyből a tőkés kivitel részaránya hatvanszázalékos. Az ipar lakossági szolgáltatásának értéke 3 és fél százalékkal bővült. Az átlagbér 3,1 százalékkal növekedett. Megyénk iparvállalatai és szövetkezetei az előző évektől szigorúbb feltételek mellett gazdálkodtak, a termelést több esetben zavarta anyaghiány, értékesítési gond, illetve a partnervállalatok fizetőképtelensége. A gondok Műszaki hónap M a nyílik Nyíregyházán a megyei műszaki és közgazda- sági hónap. Húsz éve immár, hogy minden esztendő szeptemberében a nagy nyilvánosság elé lép a megye műszaki értelmisége: az MTESZ megyei szervezete és tagegyesületei ekkor rendezik a műszaki hónapot, amely megnevezésében három éve már kiegészült a „közgazdasági” szóval — jelezve, hogy napjainkban a műszaki élet szorosan összefonódott a közgazdasággal. Az együttműködés hasznos, hiszen a legjobb műszaki megoldás is kétes értékű, ha aránytalanul drága, vagy ha nehezen beszerezhető, költséges importanyagok felhasználását igényli. Ám fordítva is igaz: a közgazdász sem jelentheti ki, hogy egy műszaki megoldás csupán azért nem jó, mert többe kerül, holott az eljárás esetleg gyorsabb, vagy kevesebb fizikai munkát igényel. A megye fejlődő ipara, gazdasága, tudományos élete mellett ezt a kapcsolatot is reprezentálja az idei, XX. megyei műszaki és közgazdasági hónap. Az eseménysorozat rendezvényei módot teremtenek arra is, hogy hazánk és Szabolcs-Szatmár fel- szabadulásának 40. évfordulója alkalmából — termékkiállítás keretében — a nagyközönség előtt is újra bemutatkozzék megyénk ipara, mezőgazdasága, reprezentálva azt a jelentős fejlődést, amely ez idő, de különösen az utóbbi két évtized alatt végbement ezen a tájon. A szakmai rendezvények — mintegy hetven előadás, ankét, kerekasz- tal-beszélgetés, vita és egyéb fórumok — mint korábban, most is egy központi téma köré csoportosulnak: műszaki fejlesztés és mikroelektronika. A szervezők azért vá.- lasztották ezt a témakört — amely nálunk ma még nagyrészt a jövő témája —, hogy a műszakiak a számítástechnika térhódítása után felkészülhessenek a mikroelektronika alkalmazására, arra a várható ugrásszerű fejlődésre, amely az iparban, a gazdaságban a következő esztendőkben minden bizonnyal végbemegy. A rendezvények — október utolsó hetéig — nemcsak Nyíregyházán zajlanak. A 22 tudományos egyesület, a három városi intéző bizottság szakmánként és területenként átfogja Szabolcs-Szatmár nagyobb településeit, Záhonytól Üjfehértóig, Mátészalkától Tiszavasváriig, s számos rendezvény színhelye lesz vállalat, munkahely, a tudományos egyesületek üzemi csoportjainak szervezésében. Marik Sándor ■'i I Szovjet írószövetség jubileumán Csernyenko beszéde az értelmiség szerepéről A művészi alkotó folyamat jellegét megszabó külső körülményekről, a művészi tevékenység politikai jelentőségéről, a szovjet társadalom életében betöltött szerepéről szólt a többi között Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke kedden Moszkvában az 50 éves Szovjet író- szövetség vezetőségének jubileumi ülésén. A szovjet társadalom életét — mondotta Csernyenko — érezhetően befolyásolja a jelenleg igen nyugtalanítóan alakuló nemzetközi helyzet. A nukleáris veszély jelentősen megnőtt, s e fenyegetéssel szemben aktív és céltudatos harcot kell vívni. Ezen a téren igen sokat tehetnek az értelmiségiek. Konsztantyin Csernyenko az SZKP közelgő XXVII. kongresszusáról is szólott. E kongresszusnak megkülönböztetett jelentőséget ad az a tény, hogy ezen fogják elfogadni az SZKP újjászerkesztett programját, amely meghatározza a következő évtizedek munkáját — mondotta. — A programnak a realitásokból kell kiindulnia. Figyelembe kell vennie mindazt, ami az utóbbi csaknem negyedszázadban újként jelent meg a társadalmi elméletben és gyakorlatban, s támaszkodnia kell a tömegek által felhalmozott tapasztalatokra. E tapasztalatok pedig azt tanúsítják, hogy a kommunizmus építésével kapcsolatos feladatok végrehajtására való áttérés előtt túl kell jutni a fejlett szocializmus hosszú történelmi szakaszán, amelynek kezdetén ma a Szovjetunió tart. A fejlett szocializmus megfogalmazását azonban úgy sem kezelhetjük, mint egy igazolást múltbeli sikereinkre és a jövőbeliek automati(Folytatás a 4. oldalon) A megyénkben tartózkodó szovjet pártmunkás delegáció tagjai látogatásuk második napján, kedden először a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolát keresték fel, ahol dr. Bánházi János főigazgató és dr. Harangozó László párttitkár adott tájékoztatást az intézmény munkájáról. Ezt követően a vendégek megtekintették az oktatási létesítményeket, a számító- központot, a pályaalkalmassági laboratóriumot és a könyvtárat. Ugyancsak tegnap délelőtt látogattak el a vendégek a vetőmagkutató intézetbe, ahol dr. Rajtmár János igazgatóhelyettes és Szabó Imre párttitkár köszöntötte az érkezőket. A szovjet küldöttség tagjai tájékozódtak az intézet munkájáról, termékbemutatót tekintettek meg, a laboratóri-' um munkájával ismerkedtek, majd baráti beszélgetésen cserélték ki tapasztalataikat a házigazdákkal. Délután a kárpátontúli vendégek a Jósa András megyei kórházban tettek látogatást, ahol dr. Vágvölgyi János főigazgató és dr. Petruska Sára, a nyíregyházi egészségügyi pártbizottság titkára számolt be a gyógyítómunka és a mozgalmi élet időszerű kérdéseiről. Felső képünk a vetőmagkutató intézet termékkiállításán tett látogatáson készült. Lent: vendégeink a mező- gazdasági főiskola pályaalkalmassági laboratóriumában. Szovjet pártiiiksstk látogatása
