Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 25. Ha kell, dobolok is... Koncert előtt Siilcora Róberttei A sóstói ifjúsági parkban nagy a nyüzsgés. A színpa­don helyükre kerülnek a pál­mafák, a háttérdíszlet, sorra próbálják a mikrofonokat, hangfalakat, beállítják a szí­nes reflektorfüzért. Hat óra­kor menetrend szerint meg­érkezik Miskolcról a mikro­busz. Hamarosan — kivéve a lányokat — lazításként leáll­nak focizni ott, ahol az asz­faltot csakhamar megtöltik a lelkes rajongók és a csiki- dam stílus kedvelői, hogy szem- és fültanúi legyenek kedvenceik látványos, színes műsorának. — Elég sok embert látok itt készülődni. — Nem tévedsz. Az R-GO- turné stábja 23 főből áll. — Az augusztus elsején el­kezdett koncertsorozat csak­hamar véget ér. Hol is kezd- tétek? — Somogy megyéből, Ka­posvárról elindulva 22 fellé­pésünk volt eddig. A sóstói színpad ismerős nekünk, hi­szen egy évvel ezelőtt jártunk itt, vasárnap pedig a debre­ceni közönségnek játszunk. — A 25. színhely a buda­pesti Sportcsarnok ... — Igen, csak az eredeti program szerinti fővárosi fel­lépésünk alighanem novem­berre tolódik, hisz mi is sze­retnénk részt venni a Boney M., Saragossa Band, Neoton, Dolly Roll társaságában a battohyai SOS gyermekfalu létesítéséért rendezett jóté­kony célú gálaesten. — Mint egykori dobos, most ritkábban jutsz a ritmus hangszerekhez. Mi marad hát Szikora Róbertnek? — A zeneszerzés, szöveg­írás, éneklés, a zongora, gi­tár, tangoharmonika és ha kell, dobolok is. — Miért éppen Budakálá- szon létesült az R-GO-klub? — Ha jártatok arra, láthat­tátok, hogy Budakalász csen­des nagyközség Budapest szomszédságában. Megnyug­tató látvány a zöldben rejtő­ző családi házak sora. Más­képpen élnek itt az emberek, mint pár kilométerrel odébb. Itt készült az „Amulett” cí­mű nagylemezünk anyaga. Aki szereti zenénket, talál­kozni akar velünk, ide is el­látogat. — Hová szeretnél eljutni? — Újra a New York-i John Lennon-házba. — Hátralévő, idei kötött­ségeitek? — Mindenekelőtt Szűcs Jut­kával van közös programunk, meghívást kaptunk Finnor­szágba és Nyugat-Berlinbe, ezeknek szeretnénk eleget tenni. (s. j.) Szép számú nézősereg volt kíváncsi a fésűk, ol­lók, hajsütővasak meste­reinek káprázatos kéz­ügyességére, illetve a jövő évi, új hullámokra. A nyíregyházi városi stadi­onban öt város fodrászai és kozmetikusai verse­nyeztek vasárnap a nagy- közönség előtt; ki készíti a legtetszetősebb nappali, esti sminket, férfi, vagy női frizurát. Amint a ver­seny közben készített ké­pekről is látjuk, általában a szolid, jól viselhető, egyszerűbb formákkal je­lentkeztek. A verseny végeredménye: a szabol­csiak közül a legjobb fér­fifodrász Gilányi Klára, a női fodrász kategória győztese Petró Erzsébet, a kozmetikusok vetélkedő­jében pedig Rogoz Kata­lin végzett az első helyen — mind nyíregyházi szí­nekben. (Jávor László felvételei) Módosul jövőre bérszabályozás Mennyi lesz a borítékban? Központi kérdés: „Mennyi lesz a borítékban?” Minden­kit érdekel tehát, miként módosul a jövő évben a bér- szabályozás, milyen lehető­séget ad a teljesítményekkel jobban arányos magasabb bérek elérésére? A keresetszabályozás kor­szerűsítési munkái folyamat­ban vannak. Az elképzelések szerint három fő szabályozá­si forma egyikébe tartoznak majd a vállalatok. A leg­több változást, a legnagyobb mozgásteret az úgynevezett keresetszint-szabályozás ígé­ri. Ez szakít a sokat bírált báziselv alkalmazásával. Nem a bérek egyik évről a másikra bekövetkezett növe­kedését fékezi, hanem a tel­jes keresethez ír elő követel­ményeket. E megoldás az ed­diginél jobban biztosítja a teljesítmények és a bérek együtt mozgását. Ám az is lényeges, hogy az e körbe tartozó vállalatoknál senki sem garantálhatja az előző évben elért bérszínvonalat. Az ugyanis minden évben annyi lehet, amekkora kere­setszinthez kapcsolódó adó­terhet ki tud fizetni a vál­lalat. Nemcsak az a lénye­ges, hogyan dolgoznak a mun­kások, a brigádok, fontos, hogy a vállalat is jól gazdál­kodjon, és a termelés mel­lett a piaci munkában is jó eredményeket kell elérnie. A dolgozó számára a fenti szabályozás azért előnyösebb, mert a legjobb vállalatoknál, TELJESÍTMÉNYEK ÉS KERESET SZÉLESEBB DIFFERENCIA­OLLÓ BÚCSÚ A BÁZISTÓL „Hazajárnak“ a börtönbe Két notórius tolvajt ítélt el a napokban a Nyíregyházi Városi Bíróság, akikkel eddig már annyi baj volt, hogy mostani ítéletükben olyan mondat is szerepel, ami rit­kán fordul elő: a ^vádlottak többszörös és különösen ve­szélyes bűnözők. A velük szemben foganatosított ko­rábbi büntetések hatástala­nok maradtak, s egyikőjük sem tud beilleszkedni a tár­sadalomba. És ami a furcsa, hogy mindketten fiatalok. Egyikük, Gargya Miklós újfehértói la­kos mindössze 23 éves, de társa, Dudás János is csupán 28 esztendős, mégis mindket­ten négy-négy alkalommal ültek már börtönben, külön­böző — főleg tulajdon elleni — bűncselekmények miatt. Március 7-én éjjel történt, hogy Dudás bemászott egy újfehértói lakos udvarába, el­lopott két tyúkot, kiadta a kerítés előtt várakozó Gar- gyának, aztán angolosan tá­voztak. Március 15-én egy másik családot látogattak meg, innen is két tyúkot lop­tak. Megtetszhetett nekik ez az udvar, mert három nap múlva visszajöttek, ekkor már három tyúkot és egy ka­kast vittek el, aztán vissza­mentek, lefeszítették a pince lakatját, s kétszeri fordulás­sal 75 liter bort vittek haza, hogy leöblítsék vele a lopott tyúkot. Hogy nem lophattak össze több tyúkot Űjfehértóról, azt annak köszönhetik az ottani­ak, hogy a rendőrség megta­lálta a tetteseket, mégpedig olyan hamar, hogy egy de- mizsonból meg sem tudták inni a bort és három tyúk is életben volt még. A bíróság a notórius tolvajokra példá­san szigorú büntetést szabott ki: Gargyát másfél év, Du­dást 1 év nyolc hónap, bör­tönben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte, s két-két év­re eltiltotta őket a közügyek­től. Az ítélet jogerős. szövetkezeteknél az átlagos béremelés mértéke az eddigi­eknek akár többszöröse is le­het. Brigádonként és dolgo­zóként pedig sokkal tágabb- ra nyitható a differenciálás ollója. A keresetszint-szabá­lyozás tehát nagyobb teljesít­ményhez nagyobb béremelé­si lehetőséget kíván adni, ám nem lehet visszaélni vele. Átmenetileg olyan szabály működtetése is tervbe van véve, amely szerint: ha a hozzáadott érték a kerese­teknél lassabban nő vagy visszaesik, a béremelésre többletadót vetnek ki. Pél­dául ha egy kitűnően dolgo­zó vállalat gazdálkodása a következő évre jelentősen visszaesik, ám bérekben még a jó év szintjét tartja, akkor nem lesz miből kifizesse an­nak adóját. A béreknek te­hát mindig az eredménnyel szinkronban kell alakulniuk. Előfordulhat-e bércsökke­nés ? Az aggodalom nem alap­talan, hiszen nemcsak ki­emelkedő, jól dolgozó válla­latok vannak, hanem köze­pesnél gyengébbek is. Ha a fenti rendszerbe sorolják őket, már az említett adók kifizetése is komoly gondot okozhat, s ami ezután ma­rad, lehet, hogy nem minden esetben fedezi az addig meg­szokott béreket. Az ily mó­don bajba jutott vállalat nem tudja megtartani jobb időkre „bespájzolt” többletdolgozóit, tovább bújtatni létszámfeles­legeit. Kénytelen a létszám- csökkentés eszközéhez folya­modni. Számítani lehet arra is, hogy huzamosabb ideig tartó rossz gazdálkodás ese­tén a bér addigi színvonala is lényegesen csökkenhet. Miként érintheti ez a dol­gozókat? Az azonos munka­körben fizetett alapbéreket nem lehet csökkenteni. Ezt jogszabály is kimondja. Ám sok helyen ma már az alap­bér csak egyik része a jöve­delemnek, s a másik rész: a mozgóbér, a prémium és a jutalom is jelentős. Ez utób­biak pedig csökkenthetők, sőt megszüntethetők. A ke­resetszabályozás ily módon negatív ösztönzés is: hagyja ott a dolgozó az „életképte­len”. gyenge vállalatot, a le­tűnőben levő szakmát, ké­pezze át magát és a sikeres iparágakban folytassa tovább tevékenységét. Egyes terüle­teken tehát az eddiginél na­gyobb munkaerő-mozgásra le­het számítani, ami az egyé­nek esetében nemcsak szak­ma-, hanem .lakóhelyválto­zással is járhat. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével összhangban készülő fenti javaslatok a közeli hetekben kerülnek majd a legfelsőbb fórumok elé megvitatásra, jóváhagyásra. (A Hétfői Hírekből) A képernytt előtt Lucernából — lakás A reggeli őszi nap már a lucernaföldön találta Gajdics Pált és feleségét. Az idős házaspár 2400 öles területen termeli ezt a hasznos takarmánynö­vényt. Saját állataik eteté­se mellett eladásra is jut az idei jó termésből. A kapott pénzből a most in­duló lakásépítés anyagait vásárolják meg. Egyetlen gyerekük, aki ifjú kőmű­ves szakmunkás. nagy részt vállal az építésből — végső soron az ő háza lesz —. Munkatársai a Csenger és Vidéke Ve­gyesipari Szövetkezet épí­tői is segítenek majd a falazásnál — újságolták a szülők. Elek Emil felvétele Tanúim másoktól T anulságos riportot lát­hattunk a Panorá­ma legutóbbi műsorá­ban egy nagy japán autógyár amerikai telepítésé­ről, a munkások kiképzésé­ről. Azért hívták meg a ja­pán anyagyárba az amerikai leányvállalatnál alkalmazan­dó munkásokat, technikuso­kat, hogy az autógyártás leg­jobb fogásainak elsajátítása mellett még egy igen fontos dolgot magukévá tegyenek. Ez pedig: japán módon gon­dolkozni, dolgozni. A „japán csodáról” sokat olvastunk, hallottunk, s ma már egyre többen azt is tud­ják: nem más ez, mint egy igen jól szervezett, képzett, a munkásokat a vezetésbe is beavató, családias légkört te­remtő munkamodell, ahol olyan belső igényességre ösz­tönzik — anyagilag, erkölcsi­leg és minden lehető módon — a munkásokat, s ahol csak jó közérzettel lehet dolgozni A műsort nézve megfor­dult a fejünkben, nem va- gyunk-e mi, magyarok sze­mérmesek, ha másoktól kell tanulnunk. Vajon a külföldi szakmai tanulmányutak nem rutinszerűek, hoznak-e kellő hasznot a küldő gyárnak, vállalatnak, intézménynek, s azok mennek-e, akik képesek és tudnak is tanulni a kül­földi tapasztalatokból. Kér­dések, melyekre érdemes fi­gyelni, mert a japánok is úgy kezdték, hogy elküldték embereiket a világ minden országába. Lessenek el min­den jót, fontosat és valósít­sák meg otthon — magasabb fokon. Ha ez nekik sikerült, miért ne sikerülne nekünk is. Pipás Pista B izonyára sokáig beszéd­téma lesz a tévénézők között a 2 -es adó mű­sora, melyet a szegedi kör­zeti stúdió készített az egy­kori rejtélyes, különös bűn­ügy hátteréről, mai szerep­lőiről. A dokumentum-riport műsor nem adhatott választ arra, ki is volt ez a „családi hóhér” szerepét vállaló PiDás Pista — aki nő volt, de fér­firuhában, férfi módon visel­kedett. Elvetemült gonoszte­vő, a maga módján „igazság­tevő”, vagy egy elmebeteg nő, a társadalmi, a lelki nyomor áldozata...? Rejtve maradtak ezek a titkok, mert ma már képte­lenség kideríteni, miként tor­zult el a lélek annyira, hogy gyilkosokat fogadjon, s a gyilkos pedig kéznél legyen és vállalja, amivel megbíz­ták. Egy bizonyos, kiderült a filmből: mérhetetlen szellemi, lelki sötétségben, társadalmi nyomorban éltek a Szeged környéki tanyavilág lakói Átokházán, ahol a szörnyű­ségek megtörténtek. Az arzé- nes asszonyokra emlékeztető történet több évtized távolá­ból újra rávilágított: az anyagi és szellemi nyomor mindig talaja a bűnnek, a rossznak. Sajnos, kissé ter­jengősre sikerült itt-ott a ri­port, a mearendezettség, az érzelmi motívumok túlhajtá- sa nem vált javára, de a gyöngéivel együtt, az átlagos­tól eltérő, emlékezetes él­ményt nyújtott, amin még jó ideig elidőzik az ember ... A rádió mellett Korrekciósok M Vt javít a korrekció? — címmel Incze Zsuzsa riportiát hallottuk a Kossuth-rádióban. Sokan ta­lán nem ismerik, mit takar a kifejezés. Azokat az első osztályos gyerekeket tanítják — a normál tantervűtől elté­rő — korrekciós osztályok­ban, akik valamilyen apróbb rendellenesség miatt árnyal­tabb figyelmet kívánnak. S itt van a sok-sok félreértés, amely a szülők — sőt a ne­velők egy részénél is — az előítéletek, olykor a megbé­lyegzés alapjait adják. Gyakran rásütik ugyanis a korrekciós osztályba járó gyerekekre, hogy „gyogyó- sok”. holott erről szó sincs. A szülők emiatt húzódoznak, szégyellik a korrekciós osz­tályba járatni a gyereküket, pedig a gyermekek többsége az árnyaltabb foglalkozás, a gyermek fejlettségéhez iga­zodó tananyag, a csoportokta­tás legjobb módszereit al­kalmazó pedagógiai munka eredményeként sikerrel meg­állják a helyüket az általá­nos iskola „rendes” tantervű második osztályaiban. A műsor előítéleteket, té­ves hiedelmeket, beidegződé­seket kívánt feloldani, de félő. még nagyon sok jó pél­da bemutatására lesz szük­ség. Nemcsak a rádióban, té­vében. hanem az iskolákban is, szülői értekezleten, foga­dóórán, mindenütt, ahol ér­demben hatni lehet a szülők gondolkodására. Mert a gyer­mekek boldogulásáról van szó. A korrekciós egy év megmentheti a gyermeket a későbbi kudarcoktól, bukdá­csolástól. Tiszteletet érdemel­nek az itt dolgozó nevelők ... P. G.

Next

/
Thumbnails
Contents