Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

[ ül HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. szeptember 22. Á Szajna és más garnitúrák BESZÉLGETÉS PAUKÓ PÉTERREL, A BŰ TORIPARI FEJLESZTÉSI VÁLLALAT FŐMÉRNÖKÉVEL A hazai bútorgyártók és la­kástextil vállalatok kiállítását a BNV-n Hagyományosam a ■ Bútoripari Fejlesztési Vállalat- rendezi, fogja össze. Pauktó Péter területi főménnjöiköt a be­mutatott bútorokról kérdez­zük. — Mit láthatnak a látogatók a kiállításon? \ — Tizennyolc állami és taná­csi bútoripari vállalat és har­mincegy szövetkezet, valamint két lakástextil vállalat vesz részt a hazai bútoripar sereg­szemléjén. Bemutatják a vál­lalatok az elmúlt években ki­fejlesztett és gyártott bútorai­kat. Emellett felvonultatják a most tervezett, fejlesztés alatt tévő, és jövőre szériában gyár­tandó termékeiket is, S új kez­deményezésként, piacikutató jelleggel jövőbeni elképzelései­ket is a közönség elé tárják. — Milyen az arány a kiállí­táson a már gyártott és a jö­vőben megjelenő bútorok kö­zött? — A BNV-n szereplő bútorok fele már kapható, szériában gyártott termák, vagy azok to­vábbfejlesztett változata-. A bú­toripari cégeknek az utóbbi Időben (kialakult sajátos ka­rakterű profiljuk van. Egy­' egy bútor már felismerhetően, jellegzetesen elárulja szá-rma­í zási helyét. Elsősorban ilyen bútorok uralj á-k a kiállítást. A Budapesti Bútoripari Vállalat modem vonalú, a mai lakás­méretekhez alkalmazkodó ele­mes bútorcsaládjalval — Réka. Horizont, Tip 80 — van jelen. Az Agria Bútorgyár míves, rusztikus termékeivel, a Zala Bútorgyár koloniáljellegű búto­rokkal hívja fel magára a fi­gyelmet. A Tisza Bútoripari Vállalat — az első gyár, amely elemes bútort készített, s amely 7—8 elemes bútorcsiailádjával van jelen a piacon — ezúttal elemes konyháival szerepel. A harmincegy szövetkezet első­sorban tőkés exportra szánt kisbútorokat mutat be. De ott vannak a BNV-n a belföldre gyártott mívesebb, kis soroza­tú, egyedi bútorok is. Az idén kevesebb új termékkel jelent­keztek a szövetkezetek, jelen­létük mégis figyelemreméltó színfoltja a kiállításnak. Két lakástextil vállalat — a szom­bathelyi gyár és Soproni Sző- nyeggyár is a bútoripar pavi­lonjában vonultatja fel termé­keit. A Szombathelyi Lakástex­til Vállalat háromszáz féle bú­torszövetjét nézhetik meg a lá­togatók. Közülük olyan új don- ságokait, amelyek vékony szá­V A BUBIV nagydíjas Szajna nevű kárpitozott garnitúrá­jából évente 1500-at gyárta­nak. lú, puha, divatos szövetek, s a kárpitozáshoz kiválóan alkal­mas műanyag vatta. A bútor­szöveteken kívül a hagyomá­nyos gépi perzsaszőnyegel, va­lamint faitól faiig szőnyegeik is érdeklődésre tarthatnak szá­mot. Az utóbbiak (közül újdon­ság a bútorokhoz jól illő, egy­színű szőnyegek megjelenése. ' Kiállításúikon ágytakarók, fali­szőnyegek, belső sötétítőfüggö­nyök és a konfekcióipar szá­mára gyártott műszőrmék szolgáltatják a választékot. A Soproni Szőnyeggiyár hagyo­mányos és faltól falig szőnye­geit állítja ki a bútoripar pa­vilonjában. — Térjünk vissza a bútorok­hoz! Milyennek ítéli a színvo­nalat? — A sorozatban futó típusok és továbbfej leszitett változataik kiforrott termékek. Jellemző, hogy ,a vállalatok maguk is mérlegelve bútoraik minőségét, huszonegy terméket neveztek vásárdíjra. Ezek közül a Bu­dapesti Bútoripari Vállalat Szajna elnevezésű ülőgarnitú­rája BNV-nagydíjas lett. A külföldre bőr, belföldre plüss- huzattal készülő ülőgarnitúra elegáns, kényelmes, szép meg- -jelenésű bútor. BNV-dijait ka­pott a Zala Bútorgyár Barbara ülőgarnitúrája, amely a koráb­bam már gyártott kolóniái együttes kiérlelt változata. Ugyancsak BNV-dájat ítéltek a Garzon (korábban Székesfe­hérvári) Bútorgyár Barbara el­nevezésű elemes bútorcsalád jár nak is. A sokféle ülőgarnitúra, szekrény, szekrénysor, egyedi bútor mellett aiz idén is meg- lehtősen szegényes a gyere’1: - bútor-választék. Amióta meg­nőtt a gyerekbútorok dotáció­ja, nincs előbbrelépés. Azok a gyárak, amelyek eddig Is gyár­tottak ©gyíkét típust, most is ugyanazt hozzák. Itt van ugyan a Balaton Bútorgyár három éve BNV-dájat 'kapott átalakít­ható gyereklágya, de a szelle­mes gyermékibútort nem köve­tik újabbalk. — Milyenek az útkeresést jelző bútorok? — Van újdonságtartalmuk, van köztük sok, amelyet szíve­sen látnánk az üzletekben, a lakásunkban. De ezek megíté­lését bízzuk a közönségre! K. M. ___________________________/ Versengés a gyermekkorban A szüiLőkinek gyakran fogal­muk simios azokról a vad érz elí­rni hullámzásokról, anlelyek így er m ökleikben zajlanak. A riva­lizálást ruagiuk a szülőik is elmé­lyíthetik helytelen nevelési mód­szereikkel, ha esetleg nyíltam kivételeznek egyik gyerekükkel, látványosan csodálják őit, vagy előnyökben részesítik. Sokan a „mindenből egyformáit” elvet vallják, hogy elejét vegyék a testvérféltékenységnek/ ezzel azon/bam ritkám énnek célt, hi­szen a gyermekek rivalizálásá­nak valódi oka nem az egyen­lőtlen elosztás, hanem a szülői szeretet, amelynek csak tárgyia­sult formája a cipő, a ruha, a játék. Az iskoláskorban a versengés tere kiszélesedik és a rivalizá­lás erőteljesebbé válik. Ebben a korban kettős tendencia érvé­nyesül, mert egyrészt a csoport tagjai között növekszik az együtt­működés, a csoportok között erőteljesebbé válik a rivalizáció'. Vad harc indul meg közöttük a képességek területén: melyi­kük tanul jobban, melyikük ta­nul meg hamarabb egy verset, ki a jobb tornász, vagy ki ügye­sebb bizonyos politechnikai fel­adatok elvégzésében. Elszántan versenghetnek ,egy-egy tanár, vagy az osztályban vezető szere­pet betöltő társak kegyeiért. A fizikai erő összemérése is tág tenet nyújt a versengésre a gyermekek között, ezért kezde­ményeznek oly sokszor minden látható ok nélkül verekedést, ezért fenyegetik egymást és fi­togtatják minden lehetséges mó­don testi erejüket. Az értelme­sebb gyerekek hamar felmérik, hogy melyik az a terület, ahol tanácsos összemérni magukat társaikkal, miben érhetik eü a Legtöbb sikert. Aki gyenge fizi­kumú, az nyilván nem a testi erejével igyekszik babérokat sze­rezni, hanem megpróbál a tanu­lásban kitűnni, hogy a tanárok, vagy a csodált osztálytársak ke­gyeit megnyerje. A gyengébb ér­telmi képességű gyermekek ter­mészetesen testi erejükkel lép­nek fel szívesebben. De bármi­lyen területen is áll „rimgbe” a gyermek, győzelmi vágyát, erő- bedobását elsősorban a saját magával szemben felál látott igé­nye határozza meg. A nagy tel­jesítményekre törő gyerek, jus­son bármilyen jó helyezéshez is. nem biztos, hogy megelégszik vele — újabb és újabb próbára teszi ügyességét, eszét, erejét. Ha a versengések során valami­lyen területen a gyermeket túl­ságosan sok kudarc éri, elveszíti magabiztosságát, és máshol ke» rés kárpótlást. Az erő művész, ha több ízben alulmarad,, ráihajt- hat a tanár kegyeiért folytatott versenyben, vagy fordítva. Ez­zel öntudatlanul is elejét veszi annak, hogy a túl sok kudarc teljesen aláássa önbizalmát, s mivel több területen is próbára teheti önmagét, elősegíti saj&t erényeinek és gyengeségeinek pontosabb felmérését. Ha egy gyermek 'képtelen váltani, s megrögzötten csakis az eleve kudarcra ítélt területen akar kiváló eredményeket elérni, ha­marosan meuTOtizálódik, önbizal­ma, személyisége sérül. Sok szakember és kutató az agresszió különleges formájának tartotta a rivaliziációt, mígnem kísérletekkel bizonyították, hogy aiz egymástól egészen eltérő vi­selkedésminta az agresszió és a vetélkedés. Persze előfordul, fő­leg az alacsonyabb ranghelyen álló gyermekeknél, hogy a győze­lem és a kitűnés vágya annyira erős bennük, hogy nem riadnak vissza semmiféle agresszív esz­köztől, ha úgy érzik, általa ki­csikarhatják maguk számára a fölényt. Ilyen esetben a rivali­záció az agresszió köntösében jelenik meg. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy azonosíthatók., hiszen a rivalizációnak olyan módjai is vannak, amelyek tel­jes mértékben mentesek min­denféle agressziótól és ártó szán­déktól.’ Sokan éppen ezáltal biz­Egy holland zoológusnő, Jlane Goodall éveken át élt együtt Af­rikában vad csimpánzokkal, hogy azok családi együttélését figyel­ve, az emberi magatartásra vo­natkozó következtetéseket von­jon le. A legfeltűnőbb jelenség az újszülött és a felcseperedő kis majomnak az anyával való kap­csolata volt. Egyébként nevelő- otthonokban fel-nevelkedett gyer­mekek megfigyelésekor is igazo­lódott. hogy a felnövekvő em­bernek nemcsak kenyérre, te­hát táplálékra van szüksége, hanem — ami talán még en­nél is fontosabb — szülői szere- tetre, az anya és csecsemő szo­ros testi kapcsolatára is. NSZK adatok szerint ebben az iparilag fejlett államban évente 80 000 gyermeket vernek meg úgy, hogy orvosi vagy kórházi ápolásra van szükség. És az ilyen szülők, akik csecsemőjükkel embertele­nül bánnak, gyakran az úgyne­vezett jobb körökből kerülnek ki. Egyre több fiatal szülő részesí­ti előnyben a televízió képer­nyőjét vagy a diszkót gyerme­kével szemben. Emiatt a családi otthon a felnövekvő gyermekiek számára gyakran jár azzal, hogy bár tisztába teszik és ete­tik a gyermeket, de szeretetet, testi meleget nem kap anyjától. Az emancipált nőik a gyermek- gondozási szabadság alatt gyak­ran éreznek magányt, és azt hi­szik, hogy menthetetlenül lema­tosátják fölényüket, hogy máso­kat pártfogásukba vesznek, gon­doskodnak róluk, irányítják őket. Ilyen módon biztosítják a maguk számára a kezdeménye­zést, az irányítás lehetőségét, s ezáltal az áhított fölényhelyze­tet. A fölényhelyzet megteremtésé­re irányuló, e szelíd, szinte anyáskodó formáját azért szük­séges kiemelni, mert az elnyo­mott fél a látszólagos jóindulat­tól. legalább annyit szenvedhet, mint a nyílt harctól. Ilyenkor a szülőknek; és a pedagógusoknak igen nagy tapintattal kell értel­mezniük a gyermekek viselke­dése mögött meglévő valódi indí­tékokat, és sikerekhez kell jut­tatni a gyenge, gyámoltalan sze­repébe kié nyszerí tett felet, meg­előzve önértékelési zavarainál?: kialakulását, feloldva az indo­kolatlan bűntudatból fakadó szo­rongásait. F. Zs. radnak a karrier vagy az ön­megvalósítás terén. Mivel az ok ilyenkor egyértelműen mindig a gyermek, nem ritkán táplálnak ellenséges érzületet saját gyer­mekükkel szemben. Az ilyen gyermekek azután sokkal rosz- szabbul járnak, mint a csim- pénzkölykök, akiket nemcsak az anyjuk vesz ölébe, hanem a tálka többi tagja is kényezteti, szeretgeti őket. Goodall asszony féltucat év alatt egyetlen ma- jomanyát nem látott, aki kezet emelt- volna kölykére. Mindezt a Praxis Kurier című orvostovábbképző magazin mün­cheni cikkírója azért tűzte toll­hegyre, mert az ember, a homo sapiens utódaira is jobb sors vár. A közelmúltban számoltak be arról, hogy az olyan anyák;, akiknek nies szivük gyermekük­kel foglalkozni, szívhelyettesítő technikát vásárolhatnak,. Az idei év tavaszán Kölnben megtartott „Gyermek és Ifjúság Vásáron” bemutattak egy elemmel műkö­dő készüléket, amit csak ; oda kell rakni a gyermek ágyéiba, hogy valódi anya nélkül is érez­ze, hallhassa anyja szívdobogá­sát. Közben az anya nyugodtan ülhet a televízió képernyője előtt, olvashat regényt, mert az elem­mel táplált készülék produkálja a kisbabának a megnyugtató anyai szávhangokat. De vajon pótolhatja-e az igazi anyai szeretetet? Dr. Szendéi Ádám Anyai szívdobogás helyett „Csak fiataloknak!" Divat a bő, színes, néhol mesterségesen lyuggatott „második” trikó. Könnyen elké­szíthetjük, ha vásárolunk egy legnagyobb méretű férfi atlétatrikót — pamutból — és a rajz szerint kivágjuk mélyen elöl, hátul és a karkivágásnál. Finom öltésekkel eldolgoz­zuk, ha van a varrógépen gomblyukvarrásra alkalmas talp, úgy azzal a legegyszerűbb. Ugyanígy szegjük a „műlyukat” is. Fessük be ezután valamilyen élénk színre. Szép pá­rosítás, ha az alsó trikó, a hagyományos, hal­ványrózsaszín, s a felső lila. Továbbá kaná­risárga — téglavörös, halványzöld — mé­regzöld, fehér — fekete. Bár az ősz rövid, de számíthatunk rá, hogy a punkstílus ih­lette divathóbort a jövő tavasszal-nyáron is ötletesen egészíti ki a teenagerek ruhatárát. P. J. Kabát alatt, ing, vagy blúz fe­lett sziTute nélkülözhetetlen a könnyű, vékony fonalból kötött mellényke. Lányoknak, fiúknak egyaránt praktikus. Szabásmin­tánk 110 cm magas gyermekre készült. A szabásminta méretazo­nosítása útá:n, szinte néhány óra alatt megköthetjük a csinos mel­lény két. A sima felület dísze az utólag, szemet utánzó öltésekkel rávarrt elefánt minta. HOZZÁVALÓK: 15 dkg KA­LOCSA gyapjúfonal, 2,5-es, 3-as kötőtű, 2,5-es körkötőtű, néhány méter azonos vastagságú színes hímző fonal. MUNKAMENET: az eleje-háta munkadarabokat 2,5-es kötőtűvel 70 szemre kezdjük, t sima», 1 fordított patentmintáival 5 cm magas kezdőszélt kötünk. A kö­vetkező sortól 3-as kötőtűvel, a munka jobb oldalán sima, a bal oldalon fordított szemekkel, dol­gozunk. Az első sorban minden 9. szemre 1 új szemet szaporí­tunk (78). Háta: a kezdéstől szá­mított 40 cm elérése után a sze­meket egyenként lefogyasztjuk. Eleje: a kezdéstől számított 35 cm elérése után a középrészen nyakkerekítést készítünk, tar­taléktűre veszünk 14, majd en­nek mindkét oldalszélén, min­den 2. sorban 4, 3i, 2, 2x1 szemet. Az oldal vállrészeken a megma­radó 21 szemet, a kezdéstől szá­mított 40 cm elérése után egyen­ként, lazán lefogyasztjuk. ÖSSZEÁLLÍTÁS: az elkészült eleje-háta munkadarabot a váll­részen szemet utánzó öltésekkel, az oldalszéltől kiindulva, a kö­zép nyakszél felé haladva össze­varrjuk. 2,5-es kötőtűre f elvesz- szük az eleje nyakszél tartalék­szemeit az oldal szélszemekre,, minden szélszemre 1 új szemet készítünk, majd a háta nyak- szélre új szemeket készítünk, 58 szemmel, patentmintával 6 sort kötünk, végül a szemeket egyen­ként az alapszemnek megfele­lően lefogyasztjuk. Az ujjaszél- szemekre 2x13 cm = 64 szemmel patentmintával, hasonló pántot készítünk. PV /---------------------------------------\ Együtt könnyebb... N yakunkon az őszi nagytakarítás. Ilyen­kor rendszerint a családanya feje fő: mit,- mikor, hogyan ölj dón meg.. Talán ott kellene kezde­ni, hogy ne egyedül az ő feje főjjön, és ez rajta is múlik. Üljön le a család a következő hét végén, és beszéljék meg együtt, hogy mit, milyen sorrend­ben kellene csinálni. Ha ebben adhatunk ta­nácsot, akkor talán csak annyit: felülről lefelé kezdjük a takarítást, és előbb szobákat, utána a vizes, illetve mellékhelyi­ségeket. Ám fontosak a részle­tek is, és még fontosabb, hogy ezeket a család — szülők, gyerekek — együtt beszéljék meg .márcsak azért is, mert többen oko­sabbak, talán praktiku­sabbak is vagyunk, de azért is, mert így a család minden tagja jobban ér­zékeli, hogy mennyi, mi­lyen sokféle munkáról van szó, mennyi mindent kell elvégezni ajhhoz, hogy valóban ragyogjon min­den. De ennél is többről van szó: ne csak együtt döntsenek arról, hogy mit kell csinálni, hanem ab­ban is, hogy ki mit vállal, és amit vállalt, azt mikor végzi el. Az édesapa most végez­heti el az elmaradt apróbb szereléseket, javítgatáso­kat. A nagyobb gyerekek segíthetnek a szekrények kitakarításánál, szép, min­tás csíkokat készíthetnek a kamrapolcokra, és ter­mészetesen nagytakarítást csinálhatnak isaját „biro­dalmukban” — legyen az külön szoba, vagy akár­csak egy sarok a szobá­ban. Hogy miért fontos mindezt közösen végezni? Nemcsak azért, hogy ne a család egyik tagján — rendszerint az édesanyán — legyen a teher. Ez fon­tos, de talán még fonto­sabb az, hogy amit mi magunk, illetve mi ma­gunk is végzünk, azt job­ban megbecsüljük. Ha a gyerekek is részt vesznek a nagytakarításban, ak­kor utána jobban fognak vigyázni a rendre, a tisz­taságra. Sokszor mondjuk, hogy a család a társadalom leg­kisebb közössége. Ahhoz, hogy valódi, jó közösséggé kovácsolod jón, hozzájárul­hat akár egy közösen vég­zett őszi nagytakarítás is. S. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents