Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 22. Rohamkocsi az életért A megyei mentőállomás nyíregyházi ügyeletes kocsijai készenlétben. A Mercedes rohamkocsi jól felszerelt az életmentéshez szükséges műszerekkel, gyógyszerekkel, háromtagú legénységével áll „bevetésre”. (Elek Emil felvétele) Válogathat a lakatos, a kőműves TÚLZOTT IGÉNYEK MINDKÉT OLDALON. AZ ÁLLÁSKERESŐK és az Állast kínálók egyaránt IDEÁKAT KERGETNEK. — A MEGYEI MUNKAERO- SZOLGÁLATI ÉS -SZERVEZŐ IRODA ÜGYFÉLFORGALMA LEGALÁBBIS EZT TÜKRÖZI. A nyíregyházi központnak és a mátészalkai kirendeltségnek az utóbbi hetekben legtöbb munkát a nyáron végzett pályakezdők elhelyezése jelentette. A tavasszal elkészített ifjúsági munkaerőmérleg pesz- szimista előrejelzései szerencsére túlzottnak bizonyultak. A vártnál kevesebb feszültség adódott az iskolapadból kikerültek elhelyezésénél. A gondokat elsősorban az jelenti, hogy a fiatalok egy része — a'valóságot figyelmen kívül hagyva — a képzeletükben ideálisra színezett állások után hajt. Rusin József irodavezetőtől megtudtuk, hogy legrosszabb elhelyezkedési esélyük a gimnáziumban érettségizett lányoknak van. Szakmai képesítés nélkül könnyű irodai munkát keresnek, ám köztudott, hogy íróasztalok mögötti helyek nem üresednek meg nagy számban. Jelenleg gimnáziumi érettségivel könnyűipari üzemekben lehetne elhelyezkedni segéd- vagy betanított munkásként. Kedvezőbb helyzetben vannak a közgazdasági szakközépiskolákban végzettek. Számos vállalat vár könyvelői munkakörökbe szakképzelt fiatalokat. Ügyfélként megfordulnak az irodán 14—16 éves, csak nyolc általánossal rendelkezők is. Életkorukból adódóan egy műszakos munkát vállalhatnak, amiből a keresettnél jóval kevesebb van. A felszabadult szakmunkások közül az esztergályosok, géplakatosok, kőművesek, ács-állványozók korlátlanul válogathatnak az állásokban. Ezekre a szakmákra eleve kevesebben jelentkeznek, a szükségesnél kisebb számban végeznek, ebből adódik a sok betöltetlen hely a vállalatoknál. A divatos szakmákból az autószerelő említhető. A pályakezdők legtöbbje el tud helyezkedni. A munkaerő- szolgálati és -szervező irodában szeptemberig négyszáznyolcvan pályakezdő jelentkezett. A végzettek több ezres számához képest ez elenyésző. Mindez azzal magyarázható, hogy az iroda már tavasszal felmérte a vállalatok munkaerő- igényét, a tanév befejezése előtt erről a listát eljuttatta a középiskolákba, szakmunkásképző intézetekbe. A pályakezdők legtöbbje tehát idejében tájékozódhatott munkaalkalmak iránt és csak a kevésbé szerencsések fordultak a munkaerő-szolgálathoz, hogy még ősszel munkába állhassanak. Veszélyes vizeken E gy nem éppen megnyugtató tényt, geológiai helyzetet sajnos tudomásul kell vennünk: hazánk vízkészlete adott. Annyi, ameny- nyi... és nem növelhető. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei ezt a két szót („nem növelhető”) vastagon aláhúzták abban a röpiratukban, amit most ötszáz példányban készítettek el és ezekben a napokban juttatnak el a megye ötszáz legnagyobb vízfogyasztójához. A felvilágosítással ezúttal is meg akarják előzni a szennyvízbírságok, szabálysértési feljelentések, mint hatósági kényszerítő eszközök igénybevételét. Megyénkben is súlyos gondot okoznak a‘szabálytalan szennyvízelvezetés megoldásai: különösen veszélyes és tilos a használaton kívül helyezett, régi ásott kutakat szennyvízgyűjtővé átalakítani, mert fertőző anyagok így közvetlenül a talajvízbe kerülnek és lefelé szivárogva a különböző mélységben elhelyezkedő rétegvizekbe jutnak, és így ezek a vizek — a szakember szerint — évszázadokig fogyasztásra alkalmatlanok lesznek. (Az ilyen veszélyes kutak száma Szabolcsban több százra tehető!) Növekszik annak a veszélye is, hogy emberi gondatlanságból szennyező vagy mérgező anyagok kerülhetnek a folyókba, tavakba, belvízcsatornákba, tározókba vagy — például a nagy teherforgalom, a közúti és vasúti szállítások során előforduló balesetek nyomán — a talajra is ömölhetnek mérgek. Ivóvizünk biztonsága közös érdekünk. Erre apellál a vízügyi hatóság, amikor arra szólít mindenkit, hogy azonnal értesítse a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot bárki, aki rendkívüli szennyeződést észlel. Kérik, ilyenkor az intézmények is, de akár az állampolgárok, tehát a magánember is vegye igénybe a telefont, a telexet vagy táviratozzon az igazgatóság Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. alatti címére, a 10-155-ös számra hétköznap, a 10-668-as telefonra éjjel vagy munkaszüneti napon. (Telex: 73— 307), de személyesen értesíteni lehet a legközelebbi gátőrt, csatornaőrt. Bemutató előtt a Turandot Marco Pólótól a színpadig A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban szeptember 22-én bemutatásra kerülő, és Carlo Gozzi, illetve Friedrich Schiller szerzőik neveivel fémjelzett Turandot témája Marco Pólóig vezethető visz- sza. Erre a tényre a közelmúltban sugárzásra kerülő tv-sorozat kedvéért is érdemes utalnunk. Marco Polo, a XIII. századi, nagy velencei utazó és diplomata, aki a városköztársaság fénykorában, az elsők között teljesített kontinenseket átfogó missziót, immár végérvényesen szétfeszítve a középkori Európa önkörébe zárkózásának kereteit. Kínát és az azt megszállva tartó mongol birodalmat közel akarta hozni Velencéhez ... öt évszázaddal később — Gozzi korában —, amikor Velence fénye már messze nem ragyogott oly erővel, a balkáni harcokból haza-hazalátogató, írói vénával megáldott katona, Carlo Gozzi pontosan tudta, hogy a hátországi „utca emberének” a vá- rosköztársaság hajdan volt fényét kell idéznie. A Marco Polo-i útleírás egyik „sztorizó” epizódjából kikerekítette a Turandot-témát, érthetően felfújva azt. A jelentéktelen belső-ázsiai feudális úrból kínai császárt csinált, a kérőit bajvívásra, illetve íjászversenyekre szorító és a veszteseket vagyonából kifosztó, férfias lelkű lányából pedig kegyetlenül kifinomult, csodaszép császárlányt, hogy ebben a felnagyított méretű miliőben annál imponálób- ban mozogjon az odavetődött, semmit komolyan nem vevő velencei, a Marco Polo alakjára emlékeztető Panta- lone. Amíg Gozzi, csak Kína tá- voliságának és nagyságának, valamint egzotikumának túlhangsúlyozott megjelenítésére törekedett, már ellentmondásosabb Kína-kép jelenik meg akkor, amikor Gozzi nyomán átdolgozza, pontosabban átírja a művet Schiller. A kínai környezet nemcsak méreteiben nő meg, mint Goz- zinál, hanem romantikus töltetében, meseszerűségében is, hiszen a romantikus mese túlnőtt a korabeli, kisszerű valóságon, ugyanakkor — és ezzel ellentmondásban — megjelenik egyfajta klasszicista precízkedés is a kínai környezet ábrázolásában. Személy- és földrajzi nevek változtatásában, Schiller jóformán sorról sorra nyakoncsíp- hető, hogy hol vette elő Marco Polo egy akkori, szöveg- kritikai kiadását, és hol nem elégedett meg ezzel és nyúlt más forrásokhoz. Folytathatnánk a sort, de a kérdéshez csak-csak el kell érkeznünk: milyen legyen egy magyar színpadra állítás Kína-képe, ezek után? Voltaképp a választ rég megadta az orientalisztikai irodalom. (Részlet Herzum Péter, a darab díszlet- és jelmeztervezője tanulmányából. A rendező: Nagy András László.) r All a mozgó* ■ r rr „A mozgólépcső javítás alatt” — hirdeti a tábla Nyíregyházán, a Nyírfa Aruház első emeletén. Sajnos, jó ha három vásárlóból egy felmegy a felső szintünkre — mondja keserűen Király József, az áruház igazgatója. — Idén tízéves az áruház, de ez nemcsak örömöt, hanem gondot is okoz nekünk. Az ÉMI előírásának megfelelően tízévenként nagyjavítást kell végezni a mozgólépcsőkön. Már a múlt évben érdeklődtünk, kivel végeztethetjük el a javításit. Sok nagy vállalatot megkerestünk. A metró például kapacitás hiányában nem tudta vállalni a munkát. Hosszas keresgélés után jutottunk el a budapesti KERSZOVA vállalathoz. Velük kötöttünk szereződést. Vállalták, hogy a két mozgólépcső komplett nagyjavítását május 28. és július 15. között elvégzik. A meghatározott időben elkezdték a munkát Azonban hamarosan beütött a krach: először a meghajtó láncok nyúlásának vizsgálata, majd a görgők gumíroztatása vett el a kivitelezőktől 3—3 hetet. Majd egy hét az új görgők beszerzéséhez kellett. Közben persze állt a munka, pedig úgy állapodtunk meg, hogy csak akkor kezdenek a javításhoz, ha minden feltétel biztosítva lesz a folyamatos munkához. Végül az új görgők is a helyükre kerültek, de az elektromos rész felújítása még mindig nem történt meg. Most e körül folyik a huzavona. Eddig áruházunk több mint egymillió forint forgalom kiesésével számolhat a történtek miatt ... És a lépcső nem működik még most sem! Gaál Béla Import technológia Tetőmagnak Korszerű technológiával gazdagodik hamarosan a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyíregyházi központjának üzeme. Új, világszínvonalú svéd és osztrák vetőmag-feldolgozó technológiát szerelnek fel, mely 25 millió forintba kerül. A modern technológia lehetővé teszi, hogy a legmagasabb követelményeket is kielégítse a magvak tisztításánál, a minőség növelésénél. Ezzel tovább növelhetik a jövőben a tőkés exportot. Anyák? M intha valami járvány lenne: egymás után halljuk a csecsemőgyilkosságokról szóló híreket. Előbb, hogy Székely és Berkesz között, a műút mentén szatyorba csomagolva találtak egy halott gyereket, aztán — épp a gyilkos anya keresése közben — Kisvárdán, a Toldi utca egyik kertjében egy almafa alatti gödörsírban egy másikat, most három napja Nyíregyházán, a Jósavárosban egy szemeteskukában egy harmadikat. Az elsőt elhagyták, az okozta a halálát, a másodikat megfojtották, mert sírt, a harmadikat vízbe- fojtották. Az elsőnek nem ismerjük a gyilkosát, az anyát, a másodiknak és a harmadiknak azonban igen, s tudjuk, hogy mindhármukban volt legalább két közös vonás: a kegyetlenség és a félelem. Az elsőről nem tudjuk kitől félt, de nyilván emiatt hagyta el gyermekét, a második _ saját édesanyja és a vi-‘ lág előtt nem merte vállalni a leányanyaságot, a harmadik a férjének sem merte elmondani, hogy gyermekük lesz... S vajon nem féltek a következményektől? De igen, csak bizakodásuk — hogy nem derül ki tettük — erősebb volt a félelemnél is, s kezdete visszavezethető a terhesség felismerésének pillanatáig is. Nem véletlenül nem jártak el terhesgondozásra, nem véletlenül titkolták otthon és a munkahelyen terhességüket, s az sem véletlen, hogy nem iparkodtak kórházba a szülési fájdalmak köze- ledtén, hanem — saját egészségüket is veszélyeztetve — önmaguk vezeték le a szülésüket. Érthetetlen, megma- gyarázhatalan, amit tettek. Ma többféle fogamzásgátló szer kapható, ma — ha nem is nagy örömmel —, minden indokolt és nem kívánt terhességet megszakítanak az abortuszbizottság engedélyével. De ha nincs gyógyszer, ha véletlenül nemet mondana az AB-bizottság, s megszületik a gyerek, ott lehet hagyni a kórházban, le lehet mondani róla, hiszen most is száznál több család vár arra a megyében, hogy örökbe fogadhasson egy csecsemőt, akit néhány napos korától igazi szülői szeretettel nevel. A három anyát — mert reméljük a harmadik is meglesz — bíróság elé állítják és elítélik. De a három csecsemő életét már nem lehet visszaadni. B. J. Ez a történet nem újkeletű, épp hároméves, de aktuálissá teszi, hogy még ma sem ért véget, s mikor, ha nem az almaszüret idején a legcélszerűbb feleleveníteni. Az előzmények 1973-ra nyúlnak vissza, amikor a ZÖLDÉRT és néhány termelőszövetkezet jogi személynek nem minősülő egyszerű szövetkezeti társulást hozott létre egy 500 vagonos hűtőtároló felépítésére. A szerződésben többek között meghatározták, hogy mennyit fizetnek a társuló gazdaságok, de rögzítették a hűtőtároló üzemeltetésének rendjét is, ami azt jelentette, hogy a közös gazdaságok a vagyoni hozzájárulás arányában tárolhatnak be saját gyümölcsükből is. Az egyik ilyen társuló fél a nyírgyulaji Petőfi Termelő- szövetkezet volt. Nem is volt semmi gondjuk a ZÖLDÉRT- tel, mígnem 1981-ben a tervezettnél nagyobb mennyiségű almájuk termett, ezért — a szerződésben biztosított joguknál fogva — úgy határozFelperes a tsz tak, hogy 75 vagon jó álmát betárolnak a hűtőtárolóba. Szándékukat először augusztusban, aztán szeptember 10- én is közölték a ZÖLDÉRT- tel, de a vállalat a tsz igényét nem teljesítette, s emiatt jelentős, 4,5 milliós kár érte a termelőszövetkezetet. Partneri kapcsolat ide, partneri kapcsolat oda, a tsz beperelte a ZÖLDÉRT-et és kérte, hogy térítsék meg a kárát. A ZÖLDÉRT tagadta a szerződésszegés tényét, azt kérte a bíróságtól, hogy utasítsa el a tsz követelését. A bíróság úgy találta, hogy a ZÖLDÉRT valóban nem járt el kellő korrektséggel, ezért 1 millió 50 ezer forint megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó kérését pedig elutasította. A tsz nem nyugodott bele a megyei bíróság döntésébe, s a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, ahol hatályon kívül helyezték a megyei bíróság ítéletét és újabb tárgyalásra, újabb határozathozatalra utasították a megyei bíróságot, mert a tsz igényének megtagadásakor a ZÖLDÉRT jogellenesen járt el. A megyei bíróság az új eljárás megkezdésekor szakértőt rendelt ki, s megvizsgáltatta, hogy a termelőszövetkezet rendelkezett-e a leszerződött alma betárolása után annyi jó minőségű almával, amely lehetővé tette volna, hogy a szerződés teljesítésén túl még 75 vagon almát betároljon. A termelőszövetkezetnek abban az évben 337 vagon almája termett, a tagok háztájijából pedig 87 vagonnal vásárolhatot volna fel. Minthogy a termelőszövetkezetnek összesen 38 ezer mázsa almára volt érvényes szerződése, így a 75 vagon betárolni szándékozott alma is rendelkezésére állt. A tsz-szeptemberben akarta az almát betárolni: a szakértő szerint a betárolásra a legalkalmasabb a szeptemberben leszedett alma. Az is bizonyított, hogy a termelők és forgalmazók legjobb minőségű almát tárolják be tavaszi értékesítésre. Ez a törekvés vezette a nyírgyulaji tsz-t is, s ezért akarta almáját szeptemberben betárolni. A bíróságon kiszámították, hogy ha 1982 januárjában kitárolják a szeptemberben „eltett” almát, 7 millió 223 ezer forinthoz juthatott volna a termelőszövetkezet, s még akkor is 5 millió 369 ezer forint árbevétele lett volna, ha levonják az 1 millió 854 ezer forint tárolással kapcsolatos költségeket. A ZÖLDÉRT hosszas vita után 1981. decemberében vette át az almát, ám ekkorára olyan minőségromlás következet be, hogy a tsz csak 2 millió 200 ezer forintot kapott az almából. A különbség tehát több mint 3,5 millió, ám a megyei bíróság mégsem-ezt az összeget fizetteti meg a ZÖLDÉRT-tel, hanem a felét. Álláspontjuk szerint ugyanis a termelőszövetkezet sem járt el a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal. Az előző évek gyakorlata szerint korábban kellett volna jelezni a tároló igénybevételét, s amikor a ZÖLDÉRT elzárkózott a kérés telejesítésétől, az igazgatótanács összehívását kellett volna kezdeményezni, s következetesebben szorgalmazni az alma átvételét. Az ítélet még nem jogerős, ismét a Legfelsőbb Bíróság dönt az ügyben.
