Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

1984. szeptember 22. Kelet-Magyarország 3 Károsult: az állam Egyiknek sikerül, a másiknak nem... Hová szaladtak a hodászi nyulak? Hodászon és még néhány környékbeli faluban alaposan megcsappant a nyúl iránti igény, vagy ahogyan mostaná­ban mondják, csökkent a termelési kedv. A miértre előbb pergessük vissza az elmúlt esztendőket. A BELKERESKEDELMI, idegenforgalmi és külkeres­kedelmi szervezetek sem ki­vételek az általános megál­lapítás alól, ami szerint a pénzügyi fegyelem még sok kívánnivalót hagy maga után. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzé­si Főigazgatósága revizorai­nak ebben a körben lefoly­tatott ellenőrzéseiből 92,8 százalék jegyzőkönyv felvé­telével zárult. Ez az adat egyúttal azt is közli, hogy a vizsgált vállalatoknak és szövetkezeteknek mindössze 7,2 százalékánál vezették pontosan a számlákat és a nyilvántartásokat, csupán ilyen kevesen mutatták ki valósághűen ráfordításaikat, bevételeiket és nyereségü­ket, adóztak előírásszerűén. A főigazgatóság apparátu­sa tavaly összesen 366 bél­és külkereskedelmi, vala­mint idegenforgalmi gazdál­kodónál járt. A revizorok legfontosabb feladata — a korábbi évekhez hasonlóan — a gazdálkodás megítélé­sére, a vállalatok és szövet­kezetek mérlegének és ered- ménykimutatásó.nak valódi­ságára, a befizetési kötele­zettségek teljesítésére, il­letve a különböző érdekelt­ségi alapok képzésére és felhasználására, ezek sza­bályszerűségére vonatko­zott. Ami például a nyere­ség kimutatását illeti, a re­víziók nyomán lefelé és fel­felé is nagyobb mértékben módosult a gazdálkodó!; eredménye, mint egy esz­tendővel korábban. Sok pénzügyi pontatlanságot ta­kar az állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesítése is. A szóban forgó vállalatok és szövetkezetek adóhiánya 377 millió fo­rint, adótöbblete pedig 179 millió forint volt tavaly. Az előző esztendőhöz viszonyít­va mind az adóhiányok, mind az adótöbbletek növe­kedtek, ami a pénzügyi fe­gyelem romlására utal. A VÁLLALATI NYERE­SÉG pontatlan kimutatása az esetek többségében a kü­lönböző vásárolt készletek helytelen értékelésére és nyilvántartására, a fenntar­tási költségek és a beruhá­zások (tudatos) összekeve­résére, a különféle költsé­gek és ráfordítások helyte­len elszámolására vezethető vissza. A főigazgatóság revizorai 1983-ban kiemelten ellen­őrizték az áfészek gazdálko­dásának szabályszerűségét. Megállapításaik szerint az áfészek pénzügyi fegyelmé­ben az utóbbi években visz- szaesés következett be. Ezt bizonyítja, hogy növekedett a jegyzőkönyvezett hiányos­ságok és szabálytalanságok száma. A hibaokok szerte­ágazóak: náluk is a gyako­ri „pontatlanságok” közé tartozik, hogy fenntartási költségként számolják el a beruházásokat. A revizorok a vizsgált áfészek 60 száza­lékánál tapasztaltak ilyen jellegű hibákat. Rendszeres és visszatérő szabálytalansá­gokat rögzítettek a szövet­kezetek építőipari és szol­gáltató szakcsoportjainak tevékenységéről, összessé­gében a pénzügyi ellenőrök megállapították, hogy a szö­vetkezeteknél a belső ellen­őrzés hiányosságai és laza­ságai is hozzájárultak a szabálytalanságok növeke­déséhez. A főigazgatóság revizo­rai 1983-ban tíz idegenfor­galmi vállalatnál jártak. A pénzügyi szakemberek egyik fontos megállapítása, hogy az idegenforgalmi vendég­látást is utolérte az eladó­sodás. Ez elsősorban a nemrégiben véghezvitt be­ruházások lehetőségeinek túlbecsüléséből adódik. A szobafoglaltság aránya 1983- ban két vállalatnál is alatta marad az egy esztendővel azelőttinek. Miután a szál­lodák kapacitáskihasznált­sága a tervezettet sem éri el, a vállalatok csak rész­ben tudtak eleget tenni hi­teltörlesztési kötelezettsé­geiknek. A PÉNZÜGYI SZABÁLY­TALANSÁGOK és hibák a szóban forgó vállalatoknál és szövetkezeteknél sem ma­radtak következmény nél­kül. Az adóhiány és a jogo­sulatlanul képzett érdekelt­ségi alapok miatt például ebben a körben összesen 122,8 millió forint bírságot szabtak ki az adóhatóságok. Emellett nemcsak a vállala­tokat terhelő szankciók nö­vekedtek, hanem a szemé­lyes felelősségrevonás is nagyobb szerepet kapott. A hibákkal, mulasztásokkal, manipulációkkal vádolható vállalati vezetők és dolgozók ellen szabálysértési, fegyel­mi és büntető eljárásokat indítottak. Az eljárások te­kintélyes része fegyelmi büntetéssel: a személyi alapbér mérséklésével, pré­miummegvonással, kártérí­tés kiszabásával, alacso­nyabb munkakörbe helye­zéssel zárult. M. P. Egészen 1980-ig kell visz- szanyúlni, amikor a hodászi Béke Termelőszövetkezet és a Hunniacoop egyszerű gaz­dasági társulásban állapodtak meg a nyúltenyésztésről. A vállalat vállalta a felvásár­lást, a termelőszövetkezet pe­dig azt, hogy ellátja tenyész- nyúllal a kistermelőket. Az első bukfenc Az első évben, 1981-ben nem is volt probléma. Ügy tervezték, három megyét — Szabolcs-Szatmárt, Hajdú- Bihart és Borsod-Abaúj- Zemplént — láthatnak el anyákkal, sőt később még Szolnok is szóba került. Ezer anyát adtak el 1981-ben, a második évben már 1200-at helyeztek ki. Aztán jött az első bukfenc: 1983-ban már csak négyszázra' volt igény. A kistermelőknek a nagy­üzemi nyállal szemben nin­csen jó véleményük. Pedig Hodászon mindent úgy igye­keztek csinálni, ahogyan a kistermelőknél van. Érdekből a legprimitívebb körülmé­nyek között tartották, termé­szetesen megfelelő ketrecek­ben, nagyüzemi gépesítettség mellett. Ellenben fűtés nél­kül nevelkedtek a tapsifüle­sek, s ezzel elérték, hogy ki­kerülve a kistermelőkhöz, ne legyen gond az átállással. Mégis idegenkedtek a hodá­szi nyúltól, s mostanra elju­tott arra a pontra a termelő- szövetkezet, hogy tenyész- nyulak helyett húsnyulakat állítanak elő. Ez viszont a le­hető legdrágább foglalatosság olyan körülmények között, amit megteremtettek koráb­ban, hiszen ezt egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet ol­dani. Igen ám, de már több millió forintot befektettek a nyúltenyésztésbe, s az ember nem hagyja egykönnyen vesz­ni a forintjait. Amit lehet, megpróbálnak. És most jön a második bukfenc: tenyész- nyúl-kihelyezésre ebben az adott időszakban egyáltalán nincsen igény, a jövő sem ró- zsásabb. Pedig az ár sem mindegy, amíg egy tenyész- anya értéke háromszázötven forint, addig a húsnyúl kiló­ja ennek a tizedrésze. Megalapozatlan derűlátás Nem kell közgazdásznak lenni, csak józan paraszti ész­szel átgondolni az eddig tör­ténteket, megnézni, kicsit megvizsgálni a nyúltenyész- tés költségeit. Rögtön rájön az ember, az első évi derű­látás sem volt megalapozott. Az az ezer kihelyezett anya is kevés volt a nyereséges gazdálkodáshoz, mert ezzel együtt is csak nyolc tonna nyúlhúst értékesítettek, a rá­fizetés félmillió forint volt. Egy évvel később már tizen­három tonna húst adtak el, 1200 anyát helyeztek ki, a veszteség pedig nőtt, 577 ezer forint volt. Tavaly aztán je­lentősen lecsökkent az el­adott anyák száma, a veszte­ség mégis 635 ezer forint volt. Az előbbi számokhoz még hozzá kell tenni a hat és fél­millió forintos beruházási költséget, amiből ötmilliót fejlesztési hitelként kapott a termelőszövetkezet, önként adódik a kérdés: vajon jól sáfárkodott ezzel az összeggel a termelőszövetkezet vezető­sége? Persze más, jogos kér­dés is felvetődik: csak a ter­melőszövetkezet hibás abban, hogy ide jutott ez az üzlet? Hiszen a Hunniacoop kezde­ményezésére indult Hodá­szon a nyúltenyésztés, most pedig már nem is veszik a nyulat. Hodászról a jászberé­nyi feldolgozóba kerülnek az állatok a Környei Mezőgaz­dasági Kombinát közvetíté­sével. Ha a környei gazda­ságnak megéri, miért nem éri meg a Hunniacoopnak? Mert így a termelőszövetkezetnek egyáltalán nem éri meg. Se­gítséget várnak, s nem ne­héz megjósolni, az idén is veszteséges lesz az ágazat, hi­szen az önköltség duplája az eladási árnak. Húzzák le a redőnyt? Húzzák le a redőnyt, mond­hatják az okosok. De akkor mi lesz az istállókkal, a ket­recekkel, a gépi berendezé­sekkel? Nem lehet elverni a port csak a termelőszövetke­zeten ezért a lépéséért. A hi­tel visszafizetését 1996-ban kezdik meg, évente egymil­lió forinttal törlesztenek. Ki tudja, lehet addigra már nem is emlékeznek Hodászon a nyúlra. Viszont virágzó nyúl- tenyésztési ágazat lehet még akkor, s utána is a termelő- szövetkezetben, mert ugyan látják a vezetők a mélypon­tot, de úgy vélik, sokat vál­tozhat — pozitív irányba — a helyzet. A hetvenes évek­ben is volt egy ilyen hullám­völgy, aztán gyorsan felfelé ívelt a görbe. Úgy látszik, most a kistermelőknek sem nyereséges nyúllal foglalkoz­ni. Amint emelkedik a fel- vásárlási ár, azonnal megin­dul a kereslet az állatok iránt. Akkor a harmadik buk­fenc helyett azt lehet majd írni, hogy — a tőkés világba szaladnak a nyulak. Sipos Béla — AZ IDEI PARTOKTATASI ÉV KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGÉT A XIII. KONGRESSZUSRA VALÖ KÉSZÜLŐDÉS ÉS HAZÁNK FELSZABADULÁSA 40, ÉV­FORDULÓJÁNAK MÉLTÖ MEGÜNNEPLÉSE ADJA. A JE­LES ESEMÉNYEK ÜNNEPI TÖLTÉSÉT A MARXIZMUS— LENINIZMUS TODUMANYÁ- NAK GYAKORLATI SIKEREI, A PART POLITIKKÁJANAK EREDMÉNYEI FÉMJELZIK. ezek Állítanak követel­ményeket SOK SZÁZ PRO­PAGANDISTA ELÉ AZ 1984— 85-ÖS PARTOKTATASI ÉV­BEN. 1. Mezei István, a FEFAG munkaügyi osztályának ve­zetője negyedszázada pro- papandista. — Régen nem készültem ilyen nagy izgalommail, mint most. Fontos tanulsá­gokat és követelményeket kell megfogalmaznunk hall­gatóinkkal együtt Ha ko­rábban nem is fordítottunk megfelelő gondot az érzelmi nevelésre, úgy most ezt pó­tolhatjuk. Több mint másfél évtizede a marxista)—leni­nista középiskolában okta­tok. Természetesen fiatalo­kat, KISZ-vezetőket, szak- szervezeti aktivistákat, jó­részt fiatal fizikai munká­sokat. Elsősorban nekünk a kötelességünk, hogy reális, illúzióktól mentes szocia­V __________ lizmusképet formáljunk és alakítsunk ki az ifjúság tu­datában. Éppen ezért vál­laljuk a 40 esztendő törté­nelmét az eredményeivel, kudarcaival, buktatóival együtt.. — Az elmúlt 40 eszten­dőben új történelmet írt propagandista. Egészen fia­tal emberként került erre a posztra. — Negyedik esztendeje mintegy 60—70, az alapszer­vezetekben dolgozó propa­gandista képzését, felkészí­tését segítem, — Követelmény a propa­gandistával szemben az ala­pos felkészültség és tájéko­zottság. Sértés úgy oldaáll- ni a hallgatók elé, hogy fel­olvasok nekik valamit. Igyekszem a munkájukat filmekkel, szemléltetőesz­közökkel segíteni. Csaknem 2500 fiatal dolgozik a záho­nyi körzetben. Féle KISZ- vitakörökbe jár. Az itjpi pártoktatási esztendőben fontos teendőnk: a fiatalok politizáló készségének nö­velése, a bizalom erősítése a fiatalok és a párt között. 3. Rudda Mihály fiatal em­berként került katedrára. Pedagógus. Nevelt fiatalo­kat a KISZ-ben, hallgatták előadásait a vásárosnamé- nyi Vörös Csillag Tsz ger- gelyiugornyai traktorosad, szerelői. Most a vásárosna- ményi tanács vezető propa­gandistája. — Különösen fontosnak tartom az idei pártoktatási évben, hogy a jelenkor kérdéseire adjunk elfogad­ható marxista—leninista választ. Ehhez elengedhe­tetlen az objektív, történel- mj szemlélet. A különböző jelenségekről vallott néze­teinket csak a dialektikus materialista felfogás sze­müvegén keresztül közelít­hetjük meg reálisan. Erre is fel kell készíteni a hallga­tókat, fiatalokat. Ugyanis a propagandista Mkészültsé- gétőd, pártosságától függ, hogyan válaszol még az élet bonyolult jelenségeire, kér­déseire, a kételyekre. Sze­rintem nem lehet olyan rá­zós kérdés, amelyre ne tud­nánk elméletileg megala­pozott és elfogadható választ adni a marxizmus—deniniz- mus segítségével. S ezt vál­lalnunk kell. Kiállni a ka­tedrán és az „iskolán” kí­vül is: Farkas Kálmán Akik válaszolnak... népünk. Van mire büszké­nek lennünk. A Volán 5-ös számú vállalatánál tizenkét éve végzek propagandis­ta megbízatást. Az üzemi pártbizottság gondosságá­ra vall most is, hogy már megtörtént a 21, főleg har­minc éven aluli hallgatók kiválogatása. Olyan közös­ségben végezhetem az idén is az oktató-nevelő munkát, amely kedvemre van. Én ugyanis ifjúságpárti va­gyok. 2. Hideg János, a MÁV zá­honyi üzemi pártbizottsá­gának munkatársa, vezető A Nyíregyházi Bútor­ipari Szövetkezet aszta­los részlegében tuniszi exportra készítenek vo­natülés kereteket. A szö­vetkezet a Ganz-MÄ- VAG-tól negyvenmillió forint értékű kápítos és . asztalosipari munkára kapott megrendelést. Vigh György és Csatlós István a fából készült üléskereteket szereli. (Császár Csaba felv.) Kézzel írták... Vegyünk ötszázat az egy­szerűség kedvéért, mert igaz, hogy 543 brigád jelentkezett az Igaz ez a szép megyei kul­turális vetélkedősorozatra, de érkeztek pótjelentkezé­sek, egyesek pedig nem küld­ték vissza a feladatlapokat. Kézy Béláné népművelőtől, az egyik fő szervezőtől azt kérdeztük a megyei és vá­rosi művelődési központban: mi az oka ennek a nagy ér­deklődésnek. — Csak az lehet az oka, hogy az embereknek nagy igényük van műveltségük gyarapítására, annak ellené­re, hogy tévé-korszakról, gmk-ról, kisvállalkozásról beszélve azt mondjuk, ez el­távolítja az embereket a kul­túrától. Nos, a jelentkezési arányt tekintve ez nem lehet igaz, mert itt nem kötelező részt venni, csak pluszmun­kát jelent a kérdéseknek utá­nanézni. Hol tart most a játék? — Eddig négy feladatlapot küldtünk ki, a brigádok ezt megoldva visszaküldték. Négy témakörben kértük a válaszokat: politika, történe­lem, neves személyiségek és évfordulók, illetve turisztika. Ezenkívül az így élünk pá­lyázatra eddig több mint száz brigád küldte be ..önéletraj- zát”. Mit tükröznek a válaszok, miről adnak hírt a feladatla­pok? — A résztvevők nyugtáz­ták, hogy például politikából emberközpontú, békeközpon­tú kérdéseket adtunk, hal­lottuk, hogy a helytörténeti témák miatt némelyik mú­zeumot valóságos ostrom alá vették. Aztán tapasztal­tunk másolást is, mert a hi­bás választ sokszorosították, de ez elenyésző. Feltűnően sok a kézzel írott lap, ami azt tükrözi; ezeknek az em­bereknek nincs írógép a kö­zelükben. Sokan éltek a kon­zultációs lehetőséggel, te­hát még az előadásokra is eljártak. Minden egybevetve, eddig nagyon pozitív a kép. Hogyan alakul a verseny a továbbiakban? — Tájékoztattuk a brigá­dokat, hogy azok is részt ve­hetnek a most kezdődő üze­mi selejtezőkön, akik nem küldték vissza a feladatlapot, persze nem egyenlő eséllyel, mert az írásbeli munkára már pontokat adtunk. De mert vetélkedő — semmi sem lehetetlen. Azok a vállalatok rendeznek önálló üzemi ver­senyt, amelyekből sok bri­gád jelentkezett, a többiek összevont selejtezőkön vesz­nek részt. Ezeken már válo­gatunk. s az egymást követő fordulókon alakul ki, kik lesznek a megyei döntő részt­vevői. Addig is, mind az iSZMT művelődési ház, mind a művelődési központ népművelői, tartjuk a kap­csolatot a munkahelyi műve­lődési bizottságokkal, mert ebben a vetélkedősorozatban még további lehetőségek is vannak. B. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents