Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

4 Álma­szüret Mint a hímes- tojást, olyan óvatosan szedi ki az almát Juhász István­ná a speciális almaszedő vö­dörből a Balká- nyi Állami Gaz­daság szakolyi kertjében. (Jávor László) r--------------------------------------n ESŐ A z esőt dicsérem. Nem tenném, ha nem tudnám, hogy a csa­padék ma — legyen az bármilyen kevés — min­dennél fontosabb. Ugyan­is vetünk. Egyelőre a rozs és az árpa hull jobbára a földbe, de lassan itt az ideje a búza vetésének is. A föld viszont száraz. Kö- töttebb talajokon szikrá­zott az eke vasa, homokon meg porfelhőt kavart a munkát végző eszköz. A vetésre szánt terület nem lesz kevesebb, mint az elmúlt évben. Az őszi kalászos összes területe meghaladja majd a száz­ezer hektárt. Az idei jó termés után a szakembe­rek, az agronómusok szin­te mindegyike jó magágy­készítésre, gondos munká­ra ösztönzi beosztottjait. A legtöbb termelőszövetke­zetben növekszik a szer­vestrágyázott föld mérté­ke és az ehhez adagolt műtrágya növeli a' talaj- .erőt. Nem új, nem mai kele­tű, hogy a technológiai sorrend pontos tartása, a jó talajmunka, a jó vető­mag és bevetett terület le­zárása hengerrel kiszámít­ható terméstöbbletet ad. Ugyanígy búzával kapcso­latban tapasztalták, hogy az optimális vetésidő meg­tartása is lehet termésnö­velő, vagy terméscsökken­tő. Aki még október vé­gén is vet, az nem szá­míthat rekorderedmények­re. Az a jó, ha október 15- ig minden mag a földbe kerül. Ehhez viszont gyors munkára, szervezett beta­karításra van szükség, hi­szen a búza egy része siló- és fővetésű kukorica után kerül a földbe. ok a munka ma a ha­tárban. Van még tö­retlen dohány, ásat- lan burgonya, a silózás is jó, ha felénél tart, de csé­pelni kell a napraforgót, szedni a cukorrépát és a kukorica kombájnolása szinte el sem kezdődött. Most viszont esik az eső. Ez sok dolgunkban hát­ráltat bennünket, de ne bánjuk. Nagyon kell az eső, hadd ázzon át alapo­san a föld. Legfeljebb ha újra kisüt a nap, akkor ráverünk. Kettőzött erő­vel, nagyobb szorgalom­mal végezzük a betakarí­tást, mert végtére is sokan abból élünk, amit a föld és a fa megterem, amiből áru lesz. S. E. V _________^ Szabolcsi szakszervezeti ak­tivistákkal találkozott pénte­ken Nyíregyházán Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a SZOT Számvizsgáló Bi­zottságának elnöke. Ugyanekkor adták át ren­deltetésének a szabolcsi szak- szervezetek házát a nyíregy­házi Szabadság téren: azt a középületet, amelyben a me­gye közel 200 ezer szervezett dolgozóját képviselő szakmai bizottságok, a szakszervezetek megyei tanácsa és könyvtára kapott helyet. Az épület tervezőit és kivi­A SZOT titkára elvágja a szalagot. (Elek Emil felv.) telezőit a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetésben ré­szesítették. Az arany fokoza­tot vette át Pálosi Sándor, a SZÁÉV művezetője, ezüst fo­kozatot kapott Bán Ferenc, a NYIRTERV tervező mérnöke és Molnár László építésveze­tő. Elismerő oklevelet kapott a SZÁÉV két szakmunkása: Barcsik Sándor és Bogár András, valamint Nevelős Sándor építész technikus. Az eseményen jelen voltak megyénk párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteinek veze­tői. Magyar Kereskedelmi Kamara: Napirenden a területi bizottságok munkája Nyíregyházán tartotta tegnap ülését a Magyar Keres­kedelmi Kamara Észak-alföldi Bizottságának elnöksége. Kéri Tamás, a Biogal igazgatója, elnök beszámolt az elmúlt elnökségi ülés óta eltelt időszak munkájáról, Gazdag Istvánná a közgaz­dasági munkabizottság el­nöke pedig az ez évi te­vékenységről és a még hát­ralevő feladatokról szólt. Részt vett a tanácskozáson Lőrincze Péter, az MKK fő­titkára, aki előadást tartott a kamara előtt álló felada­tokról, különös tekintettel a területi bizottságok munká­jára. ~k A tanácskozás után Tisza László, a megyei tanács el­nöke találkozott Lőrincze Péterrel. Tárgyalásaikon szó volt megyénk kishatármenti exportjának fejlesztési le­hetőségeiről és más kérdé­sekről. Megfelelő vízellátás A város vízgazdálkodásá­nak helyzetéről tárgyalt többek között pénteken a Fehérgyarmati Városi Ta­nács. A testület azt állapí­totta meg, hogy a város ivó­víz- és iparivíz-ellátása a vezetékrendszer kiépítettsé­gével együtt megfelelő, ám a kiegyensúlyozott és biz­tonságos ellátás érdekében sürgető feladat a magastá- rozó-kapacitás bővítése. A belvízelvezető rendszer fejlesztése, felújítása a la­kásépítéssel, útépítéssel, fel­újítással összhangban tör­ténik, tervszerűen használ­ják fel az ilyen célra költ­hető pénzt, ám ez csak a jelentősebb belvízkárok megelőzésére elegendő. Na­gyobb ütemben kellene ha­ladni a meglevő rendszer felújításával, a burkolt és zárt csatornák kiépítésével. Ehhez azonban — a komp­lex melioráció elsődlegessé­ge mellett is — a belvizet befogadó csatornák felújí­tására volt szükség. A szennyvízcsatorna-há­lózat hossza még a hét ki­lométert sem éri el, s mind­össze 750 lakást köthettek rá, de a szippantott szenny­vizek gyűjtése és kezelése is csak átmenetileg megol­dott. Az utóbbi években többen jártak Fehérgyarmaton is a strandra, mint a korábbi években, ahol feszített víz­tükrű gyermek- és felnőtt­medence áll rendelkezésük­re. A sétányok, a parkosí­tás, a szórakoztató játékok készítése évről évre kelle­mesebb pihenőhellyé teszik a fürdőt. Jegyzőkönyv aláírásával Befejeződött a KGST moszkvai ülése Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Moszkvában véget ért a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 111. ülése. A kétnapos tanácskozáson, amelyen magyar részről Marjai József miniszterelnök­helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője vett részt, többek között áttekintették a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának október vé­gén Havannában megtartan­dó XXXIX. ülésszaka elé ke­rülő anyagokat. A végrehajtó bizottság ülé­séről a hét végén közleményt hoznak nyilvánosságra. Az ülésről Jurij Sirjajev, a Szocdaliszticseszkaja Indust - rijának nyilatkozatot adott, amelyben a KGST-országok júniusi, felső szintű gazdasá­gi értekezletén hozott határo­zatok végrehajtását, a szocia­lista gazdasági integráció in­tenzív fejlődésének útjait elemezte. Jurij Sírj a je v, a szo­cialista világrendszer gazda­sági problémáit kutató nem­zetközi KGST-intézet igazga­tója. A lap pénteki számában közölt interjúban Sirjajev emlékeztetett rá, hogy a jú­niusi értekezleten hozott ha­tározatok minőségileg új szintre emelik a tagországok együttműködését. A KGST-n belül ma a legfontosabb fela­datok közé tartozik az egyes tagországok gazdaságának gyors ütemű átállítása az in­tenzív fejlődésre. Növelni kell a termelés hatékonysá­gát és tökéletesíteni kell szer­kezetét is. A szocializmus anyagi-műszaki bázisának erősítése érdekében tovább kell növelni a tagországokban folyó termelés műszaki és technológiai színvonalát, meg­bízhatóbbá, tartósabbá és jobb minőségűvé kell tenni az elő­állított termékeket, gondos­kodva választékuk szélesíté­séről és rendszeres megújítá­sáról is. Az ipar feldolgozó ágazataiban fel kell gyorsíta­ni az exportpotenciái növelé­sét. Jurij Sirjajev az intenzí­vebb gazdasági fejlődés egyik feltételeként említette azok­nak a gazdasági szerkezeti problémáknak a megoldását, amelyek a korábbi években keletkeztek a szocialista kö­zösségben. Negatívan hat pél­dául, hogy több KGST-or- szágban még mindig megvan az újratermelés egy korábbi szakaszában kialakult ipari szerkezet, amely csak gyen­(Folytatás a 4. oldalon) Válogathat a lakatos, a kőműves (2. oldal) Felperes a tsz (2. oldal) Hová szaladtak a hodászi nyulak? (3. oldal) Vándorgyűlés Nyíregyházán Közgazdászok a megyéért A megyében élő közgazdá­szok munkáját támogatja, a gazdasági gondolkodás elter­jesztését szolgálja program­jaival a Magyar Közgazdasá­gi Társaság megyei szerveze­te. Pénteken délelőtt elnök­ségi ülésen vitatták meg az 1984—85-ös munkatervet, Farkas Ferenc megyei titkár előterjesztésében. A szervezet az előző sze­zonban 48 rendezvényt tar­tott, amelyeken a gazdaság- irányítástól a vállalati gaz­dálkodási kérdésekig hallhat­nak előadásokat vagy vehet­tek részt beszélgetéseken, vi­tákon a résztvevők. A jövő év júniusáig szó­ló programban már közel 70 rendezvény szerepel. Az egyes szakosztályok az ágazatok előtt álló feladatok­ra hívják fel a figyelmet, míg a mátészalkai és kisvár- dai területi szekciók a köz­vetlen környék közgazdásza­it kívánják mozgósítani, az ifjúsági bizottság pedig a fi­ataloknak szervezett klubfog­lalkozásokat is szorgalmazza. A jövő évi gazdaságpoliti­kai feladatok megvalósításá­ban, a VII. ötéves terv előké­szítésében a megyében dol­gozó közgazdászok is részt vállalnak. Az egyesület célja, hogy a közvéleményt formáló, gazdasági kérdéseket vé­leményező és tanácsadó szerepe erősödjön. A társ tudományos egyesüle­tekkel való kapcsolat pedig a nagyobb nyilvánosságot is jelenti. A XX. megyei műszaki és közgazdasági hónap kereté­ben több előadást tartanak, októberben vásárral egybekö­tött könyvkiállítást rendez­nek a tudomány és techni­ka házában. Az idén is pályázatot hir­det a közgazdasági társaság megyei szervezete fontosabb témák kidolgozására. A megyében élő szakem­berek tanulmányait vár­ják a gazdálkodás haté­konyságának növeléséről, a differenciálódás vizs­gálatáról, a belső érde­keltségi rendszer tovább­fejlesztéséről. Az elnökség fontos kérdés­ben is határozott: kéri az or­szágos szerveket, hogy a jö­vő évi közgazdász vándorgyű­lést júniusban Nyíregyházán tartsák meg. Erre a rendez­vényre mintegy 600 szakem­bert várnak. Az-ülésen adott tájékoztatót a VII. ötéves terv gazdaság- politikai elgondolásainak ki­dolgozásáról Marosi Károly, a megyei szervezet elnöke. Korszerűbb géppark a Nyírség Ruházati Szövetkezetben Japán gyártmányú gépek­kel bővítette gépparkját a Nyírség Ruházati Szövetke­zet, amellyel lehetőség nyílik a tőkés export munka minő­ségének a javítására. Ezek a modern gépek képesek min­den speciális varrási igényt kielégíteni a jövőben. Ezeken kívül NSZK-gyárí- mányú vasalókazánokat is vásároltak a hozzájuk szüksé­ges hat vasalóasztallal mint­egy 700 ezer forintért. A gépeket a Nyírség Ruhá­zati Szövetkezet tiszavasvári üzemében állítják munkába. Így a jövőben nem szükséges az ott készülő exportra gyár­tott termékeket Nyíregyhá­zára szállítani további meg­munkálásra, tehát a minőség javításában lesz jelentős sze­repük. A Nyírség Ruházati Szövet­kezetnek jelentős a tőkés ex­portja a második fél évben is. A piaci igények gyors kielé­gítése válik lehetővé a kor­szerűbb gépparkkal. Iktivailis kereltben HyiregyházáR Átadták a szakszervezetek új házát

Next

/
Thumbnails
Contents