Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
2 Kelet-Magjrarortzág 1984. szeptember 13. Reklamálnak a szabók Hejr az a hely... Új piacrendelet született, melyről lapunk szeptember 1-i számában is beszámoltunk. Az árusítás rendjével kapcsolatban küldtek szenvedélyes hangú levelet a szabó kisiparosok — aláírás nélkül. Kifogásolták, hogy a számukra kijelölt Csillag utcában egymással szemközt nem tudnak két sátrat felállítani és a kocsiból kipakolni. Nehezményezték, hogy a kereskedők és a használtcikk-árusok élveznek nagyobb elsőbbséget, órájuk csak az adózás miatt van szükség? A szervezők rendőrt is hívtak és úgy próbálták elejét venni a hirtelen támadt rendbontásnak. A Nyírbátorban szeptember 3-án feladott levél után megkerestük Korbics Árpádot, a piaciroda vezetőjét; ' — Nem mentegetőzni akarok, de már májusban megkerestük a KIOSZ és a KI- SOSZ szakcsoportjait és megtárgyaltuk velük az új kipa- kolási rendet. Ezt el is fogadták. Eszerint a Csillag utca északi részén egyik oldalon a női, másik oldalon a férfiszabóknak kellett volna kipakolniuk. Viszont a lakosságtól is kaptunk észrevételt, és az első napi zűrzavar után szeptember 4-én Szikora Ferenccel, a KIOSZ titkárával, valamint a női és férfiszabók képviselőivel egyeztettük a változtatást. így a női szabók a Csillag utca déli részére, a férfiszabók az utca északi részére kaptak engedélyt az árusításra. Múlt szerdán viszont a gyér számban megjelent kötöttárusok helyén ütötték fel sátrukat a szabók. A rendőrség járőrkocsija a környéken volt, a helypénzszedők munkáját kellett segíteniük. Egyébként is, a piacrendelet szerint a piac területén parkoló és az áruellátásban részt vevő autó után helypénzt kell fizetni Ezt nagyon sok árus kereken megtagadta. Szeptember 8-án szombaton viszont már a rend helyreállt, a módosított megállapodást is figyelembe véve kínálták portékájukat a kereskedők. (A szerk. megjegyzése;sok ezer ember hangulatát befolyásolja a piac, ezért igen fontos, hogy az rendben legyen. Ehhez megszületett a rendelet, s most az élet diktálta követelményeknek megfelelően igen gyorsan módosították. Jó lenne, ha a rendeletnek érvényt szereznének a piaciroda képviselői. Hiszen az apróságokat is rögzítő jogszabály a termelők és a kereskedők érdekeit is rögzíti, amikor szabályoz.) Tanácsi kezdeményezéssel, nem kis anyagi áldozattal, s a gabonaipar támogatásával újjávarázsolják a szilvásvárad! régi vízimalmot. A megrokkant öreg épületnek kijavították már a tetőterét és frissen vakolták külső falait. A további szükséges munkákat szakaszosan végzik, s rendbe teszik a kisüzem belső berendezését is, hogy az ősi szakma múzeumával tovább bővíthessék az egyre növekvő idegenforgalmú bükki község látnivalóit. (Népújság) HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI SZOBORPARK A közelmúltban tízéves, dédelgetett terv valósult meg Hajdúböszörményben. Egymás mellé kerültek azoknak a szobrai, akik a város politikai, társadalmi, történelmi, művészeti múltjában, illetve annak tudományos feltárásában jelentős szerepet vállaltak. A szoborudvar megteremtésével szép és értékes, az országban is ritka létesítménnyel gazdagodott a város. A megyei tanács és az Állami Képzőművészeti Lektorátus közreműködésével létrejött szoborsarokban azok a személyiségek kaptak helyet, akiknek munkássága, tevékenysége kapcsolódott a hajdú múlthoz. Hajdúböszörményhez. Így került egymás mellé a fejedelem, a tudós, az író, a poéta, a festőművész és a hajdúkapitány. (Hajdú- Bihari Napló) a jászság lepkevilága A közelmúltig rovartani szempontból szinte ismeretlen terület volt a Jászság. A vizekkel, erdőkkel és rétekkel tarkított táj élővilágából a lelkes szakemberek gyűjteményt készítettek. Szeptember végéig a Jász Múzeumban bemutatják azt a közel 700 nagy lepkefajt, amely a környéken található. Több olyan is fellelhető benne, amelyből eddig hazánkban két évszázad alatt csupán egy-két példányt fogtak el. A kiállítást azzal a céllal rendezték, hogy előmozdítsák a természet növény- és állatvilágának megbecsülését, védelmét. (Szolnok megyei Néplap) RÉGÉSZTÉRKÉP CSONGRADRÓL Csongrád megye gazdag lelö- területe a régészeti kincseknek. Az elmúlt évek során számos jelentős ásatást végeztek itt a régészek. Ezek közül említést érdemel a csanyteleki. az ópusztaszeri, a nagymágocsi, a gorzsai, a deszki, a székkutasi és a most folyó dorozsmai ásatás. Egy évtizedes múltra tekint vissza a megyei régészeti topográfia előkészítése. Ennek alapján elkészülhet majd a régésztérkép Csongrád megyéről. A térképen mindazok a lelőhelyek, eltűnt faluk felfedezhetők lesznek, ahol egykor ásatások folytak. (Csongrád megyei Hírlap) Kis szövetkezők sikere Úttöroforiiitok Július, augusztus hónapban a dombrádi iskolaszövetkezet a Tisza-parton üzemeltetett egy ajándékpavilont. Strandcikkeket, ajándéktárgyakat, édességet és üdítő italokat lehetett itt vásárolni. A nyári működésük igen jól sikerült. Kilenc hét alatt 51 ezer forintot forgalmazott a 10 iskolás gyerek, aki ott boltoskodott. A napokban megkapták a forgalom után járó jutalékot is. Mindezt a napokban tartott tagértekezletükön hallottuk. Ott született a döntés, hogy az iskola másik két épületében is szervezzék meg az iskolatej, kakaó és péksütemény árusítását. Az egyikbe ötödikesek, míg a másikba csak alsósok járnak. Itt a „legidősebbek” a negyedikesek, akikből már másnap 12 gyerek belépett a szövetkezetbe és vállalta a boltosságot. így már Dombrádon nemcsak úttörők, hanem kisdobosok is bekapcsolódtak a szövetkezeti munkába. Szabó Endre tudósító Az Amfóra-ÜVERT Vállalat márciusban megnyílt nyíregyházi raktárüzlete havi átlagban 800 ezer forint értékű árut forgalmaz. A Borsodi Sörgyár kisvárdai sörpalackozó üzemében havi átlagban 6300 hektoliter sört palackoznak. Képünkön: Nagy Istvánné töltés előtt lámpával ellenőrzi az üvegek tisztaságát. (Császár Csaba felvétele.) A szabálysértők számának alakulása egyúttal mércéje az állampolgári fegyelemnek. Ez tény, s ha valóban az, akkor sajnálatos a kijelentés: mintha lazulna az állampolgári fegyelem, még akkor is, ha a szabálysértések egyes formáiban — helyenként — javulás tapasztalható. Két nagyközségünk, Nyír- béltek, és a városi jogokkal is felruházott Tiszavasvári tanácsának végrehajtó bizottsága tűzte nemrég napirendre a kérdést, s az ezeken a településeken szerzett ismeretek alapján fogalmazódott a bevezető kijelentés. Mert Nyírbélteken például megállapítható, hogy 1983-ban több szabálysértő volt, mint egy évvel korábban, s ha az 1981. első féléves adatok az egy év előtti hasonló időszakkal szemben némi csökkenést is mutatnak, a tendenciák ismeretében vétek lenne már most jobbulásról számot adni. Tiszavasváriban pedig, egyértelmű a növekedés. Ott, 1982-ben 294, 1983-ban 357, 1984 első fél évében pedig 198 szabálysértési feljelentés történt, és sajnos, elenyésző százalék bizonyult csak alaptalannak, talán még pontosabban: bizonyíthatatlannak. Az pedig, hogy a szabálysértési kategóriákba eső cselekmények súlyosbodnak, bizonyítja, hogy az egy elkövetőre eső bírságolások összege állandóan növekedett, Tiszavasváriban csakúgy, mint Nyírbélteken. (Ez akkor is figyelmet érdemel, ha tudjuk, hogy időközben nőtt a büntethető- ségi értékhatár is.) Nyírbélteken magas a tulajdon elleni, a mező-, erdő-. vízgazdálkodási vétségek és a tankötelezettségi törvény megszegésének száma. Igaz, a tulajdon elleni vétségek száma némiképp csökkent, s ez, a kiszabott magasabb pénzbírságokkal magyarázható. Ebből pedig következik: jelenleg a leghatásosabb eszköz a törvények, az előírások szigorának érvényesítése. Ha egyik oldalon némi csökkenésről adhatunk számot, akkor érdemes megjegyezni: a tankötelezettség megszegőinek száma nő, s az emiatt elmarasztalhatok abszolút többsége, a cigánylakosság köréből kerül ki. Ebből viszont egyértelműen látszik, hol van a legtöbb tennivaló, de tegyük hozzá: a leghatékonyabb eszközök aligha a helyi tanácsok kezében vannak. Tiszavasváriról szólván: itt csökkent az iskolát elkerülök száma, ám növekszik a tulajdon elleni vétséget elkövetők köre. S ami különösen figyelmet érdemel: míg 1982- ben egyetlen fiatalkorút sem jelentettek fel, addig 1983- ban már 10 ellen érkezett feljelentés, 1984 első fél évében pedig nem kevesebb, mint 47 fiatalkorút találtak vétkesnek a törvények, előírások enyhébb megsértésében. Végül, egy gondolkodásra késztető tény: az állampolgári fegyelem lazulása nemcsak a szabálysértések elkövetésében mutatkozik, hanem abban is, hogy a vétkesnek találtak jelentős többsége csak akkor hajlandó kifizetni a bírságot, ha a büntetés végrehajtása már a szabadságát veszélyezteti. (s. z.) ÜJ SZOLGÁLTATÁSOK — PILLANATHÜTO Száz kérdés „40 év történelem — 100 kérdés tükrében” — Ezzel a címmel hirdettek tízfordulós rejtvénypályázatot Nyírmada és Pusztadobos párt-, tanácsi, állami és tömegszervezetei az úttörőcsapatokkal együtt hazánk felszabadulásának közelgő, 40. évfordulója tiszteletére, a két község lakosságának. Nem kis feladatra vállalkoztak a szervezők e pályázat kiírásával. Céljuk, hogy az itt élők közül minél többen megismerkedjenek felszabadulás utáni történelmünk eseményeivel, eredményeivel. A szeptember és az október a felkészülés időszaka. A verseny október 29-én, a két község fel- szabadulásának napján kezdődik, öt hónap alatt a résztvevők tíz-tíz feladatlapot kapnak, melyek mindegyike tíz kérdést tartalmaz. A tennivaló látszólag egyszerű: a kérdések után közölt három válasz közül ki kell választani, hogy melyik igaz. Még el sem kezdődött, de már eddig is sokakat megmozgatott a pályázat, hiszen nem könnyű összeállítani a kérdéseket. A játék neheze persze csak most következik, hiszen aki eredményt szeretne elérni, annak szorgosan búvárkodnia kell majd a könyvtárban, hogy jól tippeljen a rejtvényekben. Indulhat mindenki a nyír- madaiak és a pusztadobosiak közül: akár egyénileg, akár családdal együtt, de várják baráti körök, brigádok, felnőtt- és gyermekközösségek jelentkezését is. Nem kis munka vár az úttörőkre sem, hiszen ők juttatják el a versenyzőkhöz a feladatlapokat, s ők is gyűjtik ösz- sze. A játék április 4-én ér véget. Ekkor hirdetik ki az eredményeket, s osztják szét a jutalmakat. A szerencsés nyertesek balatoni beutalókat kapnak. A szervezők nem titkolt célja, hogy a következő hónapok alatt közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek. Hozzásegít ehhez a felkészülés, s a játék izgalma, öröme. Forró leves a férjre Izgága, kötekedő emberek ügyében hirdetett ítéletet a napokban a Kisvárdai Városi Bíróság. Csizmadia György 38 éves tornyospálcai lakos március 21-én este ment be egy ismerős család udvarára, s amikor kopogtatására ajtót nyitott a házigazda, egy özvegyasszony, Csizmadia rátámadt, a földre rántotta és üt- legélte. Az asszony segítségért kiabált, lánya kiszaladt hozzá, de Csizmadia őt is megütötte, majd hazament. Az idősebb asszony könnyebb, lánya 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság Csizmadia Györgyöt 10 hónapi, 15 százalékos bércsökkentés melletti javító-nevelő munkára ítélte, amelyet munkahelyén, az eperjeskei rendező pályaudvaron köteles letölteni. Tisza Sándorné öt hónap szabadságvesztést kapott, amelynek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztették. A 32 éves gergelyiugor- nyai asszony és férje között elég gyakoriak voltak a veszekedések, többnyire a férj féltékenysége miatt. Ez történt a múlt év augusztus 23- án is, amikor a veszekedés miatt az asszony olyan ideges lett, hogy dühében a gázon levő forró levest férjére öntötte. Tisza Sándor súlyos égési sérüléseket szenvedett, s bár azóta házastársi kapcsolatukat helyreállították, a bíróság elítélte a súlyos testi sértést okozó asszonyt. Mindkét ítélet jogerős. Egy évvel ezelőtt alakult meg a Boscoop tejtermelésí rendszer alközpontja Békés megyében. A cél az volt, hogy a szarvasmarha-ágazaton belül komplex szolgáltatásokat nyújtson. Rövidesen hozzákezdtek a hűtőgépek beépítéséhez. Saját kivitelezésben pillanathűtőket készítettek gyulai, magyarbánhegyesi és tót- komlósi tsz-eknek. Ezek lehetővé teszik, hogy fél órán belül 38-ról 4 fokosra hűtsék le a tejet. Elvállalták a karbantartásokat is. Ma már a háztájiban használatos fejőgépek javítását is vállalják. (Békés megyei Népújság) ARANYMOSÓ MÜZEUM Barcson aranymosó múzeumot kívánnak létrehozni. Ez az intézmény nem holt tárgyak szépen berendezett raktára lesz, hanem élő múzeum, ahová nem csupán a régi „aranyász” eszközök kerülnek be az egész Kárpát-medencéből, hanem a legújabbak is, de még a nagyüzemi eszközök kicsinyített másai is. Ebben a múzeumban egy hatalmas könyvtár, mely felöleli az arany teljes irodalmát, s az aranymosással összefüggő képzőművészeti kiállítás is helyet kap. Tanfolyamokat rendeznek, ahol a látogatók, az érdeklődők nem csupán láthatják az aranymosás teljes folyamatát, hanem el is sajátíthatják azt. (Hétfői Dunántúli Napló) Á vállalat és a tanulók Az élelmiszeripari szakmunkásképző intézet szak- szervezeti és KlSZ-aktivis- táinak szervezett háromnapos felkészítő tábort az ÉDOSZ megyei bizottsága. Az előadásokat, a játékos kiscsoportos foglalkozásokat a konzervgyár, a sütő-, a gabona- és a húsipari vállalat szb-titkárai vezették, mivel ezekben az üzemekben történik az ipari tanulók gyakorlati oktatása. A felkészítő előadások után vitákat, esetjátékokat gyakoroltak. Az új ismeretek megszerzése mellett alkalom nyílt a vállalatok és a tanulók közt felmerült gondok orvoslására is. A szeptember 10—12-e között megrendezett tábort tegnap a szatmári irodalmi, történelmi, néprajzi emlékek megtekintésével fejezték be. Csökkenésy növekedés Szabálysértők pénzbírsága VÍZIMALOM „SZÜLETIK”
