Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
TAUBUS. Nagy pontosságot, precíz munkát követe! a szakemberektől a Taurus nyíregyházi gyárának mélyfúró üzemében az olajfúrásoknál alkalmazott mélyfúró tömlök és kitörésgátlók fémcsatlakozóinak gyártása. Ezeknek a termékeknek a gyakorlatban, a föld mélyében igen nagy nyomáson — 150—350 atmoszférán — keli majd vizsgázniuk. A nagy szilárdságú szénacélból készített csatlakozókat a Taurus szegedi gyárába szállítják, abol kooperációs munkában a tömlőket építik rájuk. Idén hatezer darabot készítenek 60 különböző méretben, melynek túlnyomó része exportra kerül. Képünkön: Szegedi József kitörés- gátló beöntő nyílását készíti szárnyas fúrógépen. (GB) Szorgos munka az építőtáborokban UBORKA ÉS BAB. Egyelőre még csak kis tételben érkezik uborka — főként a háztájiból — a Nyíregyházi Konzervgyárba. Eddig nyolc vagonnal vettek át a kistermelőktől. Babból viszont naponta 40 ezer egykilós konzerv készül, melyet szovjet exportra szállítanak. (Jávor László felvétele) Helytállnak az építőtáborokban a Szabolcs-Szatmár megyei fiatalok — kaptuk a tájékoztatást röviddel a félidős értékelések elkészülte után a KISZ megyei bizottságán. — A korábbi evekénél kevesebb, 2800 diákfiatal kapott az idén megbízólevelet a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben az építőtábori utazáshoz. A fiatalok zömében a jól bevált építőtábori munkákban vesznek részt, a nyári gyümölcsszüretet segítik, Bo- dakajtorban, Lengyeltótiban. A Kecskeméti Konzervgyárban szintén szezonmunkákat végeznek, Makón a város kommunális munkáiban — csatornaépítés, parkfenntartás — vesznek részt. Újdonság a környezetvédelmi tábor: a szabolcsi fiatalok egy csoportja Balatonalmádiban, az üdülőterület rendbentar- tásában segédkezett. Az értékelések számos jó hírről szólnak, több kiemelkedő eredmény is született. Az első két turnusban kilenc szabolcs-szatmári brigád érdemelte ki a „kiváló” címet, közülük kettő a kisvárdai Császy gimnáziumból, amelynek fiataljai évek óta sok építőtábori elismerést kaptak. Rajtuk kívül a fehérgyarmati Zalka, a kisvárdai Bessenyei, a tiszalöki Teleki Blanka, a nyíregyházi Vasvári, az élelmiszeripari szakmunkásTöbb műszakban palackozzák az üdítő italokat Egymillió liter Márka üdítőt forgalmai a nyájri szezonba»' a megyében az Eger—Mátra-vidéki Borgazdaság» Kombinát, sóstóhegyi Nyírség” üzeme. A közkedvelt frissítőből a néhány meleg hónap alatt annyit igényelnek a kereskedők mint az év összes többi hónapjában együttvéve. A Márka család egyébként tíztagú, tíz ízbőt áll. Jelenleg két deciliteres üvegekben szőlő, meggy, tonik, grapefruit, és málna aromájú ital van raktáron. Literes flaskábán szőlőt, meggyet, almát, narancsot és tonikot azonnal szállítanak. Különben öt megyében értékesíti a borkombinát azt a szőlőmárkát, melynek alapanyagát szinte kizárólag szabolcsi szőlők adják A sóstóhegyiek a megye igényét ki tudják elégíteni. Gondot jelent viszont az üres palackok lassú visszaáramlása. Ezen úgy segítenek, hogy a túrajáratok gépkocsivezetőit külön prémiummal érdekeltté teszik abban, hogy az elszállított tele üvegeknél több üresei hozzanak vissza. Nyolcvan-nyolcvanötezer üveget töltenek meg hűsítőkkel a Nyírkémia Vállalatnál naponta. A nyíregyházi és a nyírbátori palackozókban két műszakban folyik a hajrámunka. Tizenöt-húsz közép- iskolás diák segít a dolgozóknak., hogy legyen időben és elegendő mennyiségű Viking üdítő az üzletekben, a vendéglátóhelyeken. A Viking és a pezsdítővíz-ellátás folyamatosságát zavarja, hogy csak szűkösen elég az újra- palackozásra visszaszállított üvegek mennyisége. Coca-Colát és ötféle ízben Sztár üdítőket gyárt a Kisvárdai Szeszipari Vállalat de- mecseri gyáregysége. Termékeik — Szabolcs és Hajdú megyében — oly annyira kedveltek, hogy a teljes igényt még télen is csak nehezen tudják kielégíteni. A kereskedők nyári ostromának úgy mentek elébe, hogy a két műszakra szervezett üzemet három műszakossá alakították és átcsoportosításokat hajtottak végre. Munkájuk nagyságára jellemző, hogy éves tervükben 36,5 millió palack megtöltését tűzték ki célul. képző, a 110, sz. szakmunkásképző és a mátészalkai gépészeti szakközépiskola egy-egy brigádja nyerte el a „kiváló” címet. További hat kollektíva kapott oklevelet, több fiatal részesült jutalomban. A brigádok többsége rendszeresen túlteljesíti a normákat; nem ritka a 120—130 százalékos teljesítmény sem. A munka mellett gazdag programról gondoskodtak a táborok szervezői. A vízparti táborokban természetesen sláger a fürdőzés, de számos sport- és kulturális program teszi kellemessé az építőtábori két hetet. Több csoport építőtáborozó külföldre is eljutott az idén. A szabolcs-szatmári fiatalok Bulgáriában, Lengyel- országban és az NDK-ban dolgoztak, illetve a jó munka eredményeként kirándultak, pihentek a testvéri országok legszebb részein. Cserepartnereik Magyarországon dolgoztak, majd pihentek. Gyors kombájnolás, lassúbb átvétel Hajrához érkezett a búza aratása Az aratás sikere mindig az időjárástól függ. Az idén volt jó idő, esett az eső, s most már napok óta ismét napsütéses, száraz idő köszöntött a beta- karítókra. Ha a csapadék rosszul is jött a kalászosokra, azért a kukoricának és a többi kapásnövénynek nagyon nagy szüksége volt már az égi áldásra. Az aratókat ugyan megfogta néhány napra, de jelentősen nem befolyásolta a munka menetét. Hetvenkétezer hektáron termeltek búzát a mezőgazdasági nagyüzemekben. Augusztus elsejére a nyolcvan százalékát betakarították, s a napokban a gazdaságok kétharmada be is fejezi. Ez jó, viszont hogy augusztust írunk, már egy kicsit kedvezőtlen. A kombájnok munkájával nincs is probléma, hiszen többet vágnak le, mint amennyit a magtárak, a szárítók fogadni tudnak. Ebben pedig ludas az időjárás is, mert korábban valamennyi szemet szárítani kellett. Szerencsére most lábon szárad a búza, s legfeljebb egy hideglevegős átfúvatást igényel. Ellenben vágni akkor is kell, ha lassúbb az átvétel Rozsból huszonnyolcezer hektár van Szabolcs-Szatmár megyében. A homok növényének aratása jócskán megkésett, a területnek alig a harmadát vágták eddig le. Ezt a munkát ugyancsak gyorsítani kell, s ebben nagy segítséget jelentenek a más megyéből érkező kombájnok, valamint azok a szövetkezetek, amelyek befejezték az aratást, s kölcsönadják gépeiket. A szállításban több szlovák gazdaság jármüvei is részt vesznek ott, ahol a korábbi esztendőkben jó kapcsolat alakult ki a szabolcsi nagyüzemmel. Mindent összevetve, most már sürget az idő, a túlérett gabonából könnyen pereg a szem, nő a veszteség. Az aratást követő szalmabetakarítás, bálázás, tarlóhántás lassúbb ütemű a kívánatosnál. Ez abból is adódik, hogy a nagyüzemekben az erőgépeket leköti a szállítás, viszont sok esetben a szervezettséggel is probléma van. Ezeket a munkafolyamatokat feltétlenül gyorsítani szükséges, hiszen nyakunkon az őszi betakarítás, ezzel egy időben az őszi kalászosok vetése. Lapzártakor érkezett, hogy a záhonyi Lenin Termelőszövetkezetben 420 hektáron befejezték a búza aratását és a 400 hektár rozs kombájnó- lása a hét végéig tart. A vá- sárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ugyancsak végeztek a kalászosok betakarításával. Búzát 967 hektáron termesztettek és a termésátlag hektáronként 4,8 tonna lett. Ez két tonnával több a tavalyi átlagnál. A 315 hektár rozs vágását csütörtökön kezdték meg. (Aratási riportunk a 3. oldalon.) Jövedelmez# a juhtenyésztés Szabolcs-Szatmárban negyedmilliónyi a juhállomány. Az állattenyésztésnek ez az ága erőteljesebben az elmúlt tíz évben fejlődött, főként hús- és gyapjútermelésre szakosodva. A gazdaságok, de még a kistermelők is — A KENDER JUTA ÉS POLITEXTIL NAGYHALÄSZI GYÁREGYSÉGÉBEN 12 speciális gépen készítik a fóliabetétes zsákokat. Képünkön az egyik WL—4- es osztrák körszövőgép látható, melyen műszakonként 450 zsákot gyártanak. szinte teljesen figyelmen kívül hagyták a juhtartás jövedelmezőségét növelő lehetőséget, a fejést, a juhtejterme- lést, feldolgozást és értékesítést. Szerény számítás: ha itt a megyében fejnék a juhokat, az éves szinten több mint 100 millió forint árutermelést jelentene. A juhtejtermelés elhanyagolásának reális oka: nehéz fizikai munka, nincs rá elegendő munkaerő. Megoldás csak a gépesítés lehet. Ezt viszont a gazdaságok szűkös fejlesztési alapja akadályozza. Mindezt tudva a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat jelentős anyagi eszközökkel segíti elő a juhfejés gépesítését. 1983-ban négy gazdaságba adtak kedvezményes feltételekkel fejőberendezéseket. Idén ugyanebben a kooperációs megoldásban kezdhetik a juhtejtermelést a Nyírma- dai Állami Gazdaságban, az orosi Váci Mihály Tsz-ben, Csarodán, Barabáson és másutt. A juhtej, illetve az abból készült tejtermék keresett és jó áron eladható exporttermék. A tejiparnak is érdeke, hogy az árualap növekedjék, hogy a juhok gépi fejése fokozatosan megoldódjék. Ezért is terven felül 1985 végéig további 10 gazdaságban teremtik meg a gépi fejés lehetőségét. Szabolcs-szatmári fiatalok részvétsióval Exportra Sóstói pavilongondok (2. oldal) • Mit mutat a mérleg ? (3. oldal)
