Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. augusztus,2. Tv-jegyzet „Annak születtem!“ Mi maradt meg a sváb né­pi kultúrából Mérkvállajon? Ennek bemutatására vállal­kozott a pécsi körzeti stúdió nemzetiségi stábja, amikor Szabolcs-Szatmárba látogat­tak. Közismert, hogy me­gyénkben három sváb telepü­lés van, Mérk, Vállaj (köz­igazgatásilag egy) és Zajta. A riport-dokumentum műso* készítői a történetiség ábrá­zolása mellett arra töreked­tek, hogy megszólaltassák a falu legidősebb embereit, akik ha nem is tökéletesen, de őrzik a nyelvet, és az ősök által hagyományozott népi kultúrát. A legízesebb, legmaradan­dóbb jelenetek azok voltak, amelyekben az idős emberek saját sorsukon ecsetelték a magyarrá válás nem éppen könnyű, olykor könnyekkel megrázkódtatással is terhes folyamatát. Az egyik idős né­ni azt mondta, hiába tudták németül az imádságokat — a szülők megtanították őket — nem értették pontosan, ezért inkább magyarul imádkoz tak. A műsor hangulatát e megnyilatkozó idős emberek adták, míg a képi megjelení­tés talán lehetett volna egy kicsit erőteljesebb, hisz a sváb ház belső terének be­mutatása, a megmaradt népi kultúra tárgyi emlékeinek felkutatása erősítette volna a megmaradás, megőrzés, ér­tékmentés eredményességét. (P.) Vizsgáztak a Nimródok Szakképzettsége: vadász Mit kell tudni egy hivatá­sos vadásznak? Mi a felada­ta a köznyelvben vadőrnek nevezett személynek? A tö­mör megfogalmazás: tudatos, tervszerű vadgazdálkodás még aligha sejteti, milyen sokrétű, alapos ismeretre van szükség e tevékenység­hez. A teljesség igénye nél­kül, csak példaként felsoro­lunk néhányat. A hivatásos vadász dolga az egészséges törzsállomány kialakítása, s ebbe elsődle­gesen beletartozik, hogy ide­jekorán felfedezze, ha a sza­badban élő állatok egyike megbetegedett. Általában ne­ki keli a beteg vadat gyógyí­tani, illetve ha szükséges le­lőni. Mindezek után nem kétsé­ges, hogy e hivatás komoly felkészítést kíván, főként biológiából szélesebb körű elméleti tudást, mint ameny- nyiit a gyakorlatban valaki magától megszerezhet. A MAVOSZ idén kiadott irány­elvét megelőzve — mely sze­rint a munkakört csak szak- képesítéssel rendelkezők tölt­hetik be — ezért indította el a Csongrádi Szakmunkás- képző Intézet megyénkben is a kétéves kihelyezett felnőtt- képzést. Az első ilyen évfolyam hallgatói — 34 Szabolcs-Szat- már és 2 Hajdú-Bihar me­gyei tanuló vizsgázott a sós­tói vadasparkban. Az ál­lami szakmunkás-bizonyít­ványt adó tudáspróbán az elsajátított elméleti és gya­korlati ismeretekről ad­tak számot. így például a vadegészségügy kérdéseiről, vagy egy trófea kikészítésé­ről. A tervek szerint a nyíregy­házi kihelyezett tagozat az idén szeptemberben újra in­dul, a korábbi két év helyett egyéves intenzív oktatással. Részletes felvilágosítást a MAVOSZ megyei intézőbi­zottságánál lehet kapni, s ugyanitt jelentkezni. A hét végén megtartották az den. A 84-es bálkirálynő Rótt diáklány lett. Udvarhölgyei: ten Zimmermann (NSZK) idei Anna-bált Balatonfüre- Bernadett 18 eves veszprémi dr. Csohány Jánosné és Kirs­A Hungária cirkusszal Nyíregyházán tartózkodott a kubai kígyóidomár, - Pedro Duarte és felesége Dalys. Megragadtuk az alkalmat egy kis beszélgetésre, amelyben Komlósi Márta tolmács volt segítségünkre. — Kedves Pedro Duarte! Honnan a cirkusszal való kapcsolata? — Családunkban a cirku­szi szereplésnek hagyomá­nyai vannak, hiszen ápárn és a szülei is szerepeltek a po­rondon. Azok családi, kis sát­ras magáncirkuszok voltak, ahol a szüleim és a nagyszü- leim magánszámokat adtak elő. — A most Nyíregyházán lévő kígyókkal mióta foglal­kozik? — Majával, a legnagyobbal két éve, a másik kettővel pe­dig 1977 óta. — Miként lehet ezeket a hüllőket bármire is megtaní­tani? — A velük való bánásnál a legfontosabb a türelem. Mindig — de különösen kez­detben — sok időt töltöttem a környezetükben, .hogy az állátók szoknának' még ' 'Ad­dig, ameddig a kígyók kellő­en nem ismerik gazdájukat, nagyon nyugodtan kell visel­kedni. Ezeket a kígyókat több közül választattam ki, mert nem mindegyik alkal­mas a mutatványokra. — Ha nem csinálják, amit ön akar, akkor tudja őket fe- nyíteni? — Olyankor hangosabban beszélek, leszidom őket, mint a rossz gyerekeket. Esetlég kicsiket rájuk ütök, de azt kerülöm, mert a verés nem jó módszer, annak hatására még vadabbak. — A kigyót sok helyen a baj és a gonoszság jelképé­nek tartják. Van ennek alap­ja? — A kígyóra alapjában vé­ve nem mondhatom, hogy ragadozó természetű, agresz- szív állat. Inkább akkor tá­mad, ha veszélyben érzi ma­gát. A boa óriáskígyó az más, az már az embert magától is — tehát nem védekezésből — megtámadja. Az én kígyóim embert nem bántanak, de na-, gyón erősek. A természetes környezetükben kisebb álla­tokkal táplálkoznak: Olyan állatokat támadnak meg, amelyeket meg is tudnak en­ni, például (apró) szárnyaso­kat. — Az itt lévő kígyók mit esznek? — Tíz-tizenöt naponként 10—30—50 élő kiscsibét, at­tól függ, milyen az étvágyuk. Amíg eszik, addig kapják ... Aztán 20—30 naponként tej­jel fürdetjük őket. Ekkor vedlenek. Ilyenkor a bőrük teljesen fénytelen lesz, a sze­mük tejszerűen elhomályo­sodik, úgy hogy az állatok át­menetileg csaknem megva­kulnak. A régi bőrüket kesz­tyű módjára levetik, hiszen abban már nem fémek. — Naponta mennyi Ideig lehet őket dolgoztatni? — Nincs norma. Azonban a szakértők azt mondják: mivel az állat fogságban van, nem tud annyit mozogni, mint a természetes életteré­ben; ezért gyakran kell moz­gatni, magunkra tekerni őket — akkor is, ha nincs fellé­pés — így egyenlítvén ki a természetes környezete hiá­nyából eredő mozgásvágyát. (cselényi) Annak idején — február­ban — hírt adtunk arról, hogy átalakul a sóstói pavilonsor a Krúdy-szálló szomszédsá­gában. Lebontották a régi, meglehetősen rendezetlenül elhelyezett pavilonokat-büfé- ket, és hozzáláttak az új épü­letek alapozásához. Már az alapokkal baj volt. Pontosabban azzal, hogy az UNITAS kisszövetkezet ál­tal készített tervekből kima­radt valami nagyon fontos: mély fekvésű a terület, tehát fel kel tölteni az építés előtt. Több száz köbméternyi föl­det hordtak ide, amíg a szó szoros értelmében is egyenes­be kerültek az építők — a tanácsi építőipari vállalat dolgozói, összesen tizenegy új — tetszetős külsejű — pa­vilon kapott helyet, ezekbe kerül jjijfé, tejjjqlt, ^j4hdé&* üzlet egyaránt*; ***■ A pavilonok egyenként harminc négyzetméter alap- területűek, és ellátják min­det a legfontosabbakkal: amit az előírások megköve­telnek — villany, folyóvíz, mosogatási lehetőség stb. Itt is gondok vannak, mert mint a beruházási vállalatnál el­mondták, a tervekből né­hány dolog kimaradt — a csempézés például. De ha­sonlóképpen bajos volt a ter­vek alapján dolgozni a tető készítésénél, a mennyezet megfelelő szigetelésénél is ... De hagyjuk a terveket, hi­szen, ha viták után is, de vé­gül sikerült tető alá hozni a pavilonbokrot. A legfőbb probléma az, hogy mikorra?! Az eredeti határidő június 30. volt — ha jól meggondol­juk, már ez is kései. Az ide­genforgalmi és fürdőszezon ugyanis megindult, és lénye­gében szerencséje volt az építőnek, hogy esős hetek voltak júniusban. A határ­időt azonban nem sikerült tartani — a pavilonok ma sincsenek készen! Nem té­rünk ki most az építőválla­lat gondjaira bővebben — egy megjegyzés azonban ide kívánkozik. A bekerített épí­tési terület tőszomszédságá­ban ideiglenes bódékban árulták és árulják a sört- bort-pálinkát. Éz — finoman szólva — nem hatott előnyö­sen az építés tempójára, a munkafegyelemre ... Hol tart tehát az építés, mikorra várható a befeje­zés? A beruházási vállalat szakemberei szerint heteket vehet még igénybe, amíg minden hibát kijavítanak, melyek a műszaki átadást gátolhatják. Csak ezt követ heti az apró hiányosságok pótlása, s következhet a nyi­tás. Hogy ez mikor lesz? A legoptimálisabbak szerint au­gusztus 20-án. Majd meglát­juk ... (tárná völgyi) A számítástechni­káról — közép­iskolásoknak Középiskolások számára nyitnak számítástechnikai tá­bort Nyíregyháza-Sóstón, a KISZ megyei bizottsága poli­tikai továbbképző központjá­ban augusztus 6-án. Hatvan fiatal kap lehetőséget, hogy elmélyítse tudását a számító­gépek kezelésében, progra­mozásában, illetve, hogy alapfokon megismerkedjék kis teljesítményű computerek működésével. A fiúk, lányok mintegy negyven szabolcs- szatmári középfokú oktatási intézményből érkeznek. A megyében első ízben rendez­nek ilyen tábort. Az egyhe­tes oktatást, továbbképzést a KISZ megyei bizottsága, a KISZ városi bizottsága, a megyei tanács, a Pedagógus Továbbképző Intézet és a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság megyei szervezete patronálja. Otthonunk tizvédelme A tűzvédelmi szakembere­ket évtizedek óta kiemelten foglalkoztatja, hogy miként csökkenthetnék a tüzek elő­fordulását s ezzel együtt az okozott károkat, különös te­kintettel az emberélet-vesz­teségekre és az égési sérültek növekvő számára. A tűzkárstatisztika múlt évi adatai ismét felerősítet­ték a tűzmegelőzés eredmé­nyessége növelésére irányuló törekvéseket, s a lakóházi tűzvédelem került a figyelem középpontjába. Mindennek egyik legszem­betűnőbb megnyilvánulása, hogy a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a lakóházi tűzvédelem évének, nyilvání­totta 1984-et, és az ország egészére kiterjedő program­ban jelölte meg a tűzvédelmi n (hamis) nyomravezető Egy kerékpár „eltűnése” ma már — sajnos — szinte minden­napos eset. Hogy a kárvallott pénzt ajánl fel a nyomravezető­nek — abban sincs semmi szo­katlan. Ez a szokványügy azon­ban különös fordulatot vett. . , Február 16-án egyik Ismerősé­hez tért be Nyírpilisen pálinká­ért J Gy. Hamarosan megérke­zett ugyanoda Farkas Pál hu­szonnégy éves helyi fiatalember is. ö bort ivott. Közben beszéd­be elegyedtek. J. Gy. elpanaszol­ta. hogy valaki ellopta a kerék­párját, s bizony nem sajnálna kétszáz forintot, ha valaki rá­akadna. Két nap múlva jó hírrel jelent­kezett nála Farkas. Megtalálta a telepen a biciklit, le is mehet­nek érte. Megörült a gazda, de azért a biztonság kedvéért egy . kést zsebre rakott, s úgy In­dultak el. Éppen nem volt pénz a háznál, ezért kölcsönkért a szomszédból kétszáz forintot. Ak­kor kezdett gyanakodni, amikor Farkas egy elhagyott mellékútra vezette, mondván, arra közelebb. Közben azt mondta, mutatná meg a pénzt J. Gy., mert lehet, hogy csak át akarja verni. Látszólag megnyugodott, mi­után meglátta a személyi igazol­ványban a két plroshasút. J. Gy. viszont egyre gyanúsabbnak ta­lálta nyomravezetője viselkedé­sét, ezért visszafordult. Farkas utánament, s mondván: az előbb nem látta jól, még egyszer elő­vetette az igazolványt. Sötét le­hetett) hogy még mindig nem bí­zott a szemében, de most már egészen közelről akarta meg­szemlélni a pénzt. Ennek érdeké­ben tarkón vágta J. Gy,-t, majd — nehogy védekezni tudjon — elszedte a zsebéből a kését. Sző szót követett, ütés ütést, végül Farkashoz került a kétszáz fo­rint, J. Gy. pedig felkapva az Igazolványát elfutott. Április 12-én Nyírpilisen, a mozlteremben helyszíni tárgya­láson állt a Nyírbátori Városi Bíróság dr. Illés Béla tanácsa elé Farkas Pál. A népes közönség előtt arra Is fény derült, hogy akit Farkas mint tolvajt tünte­tett fel, annak csak férfigépe van, az ellopott kerékpár pedig váz nélküli volt. A mozgalmas előéletű vádlott tagadta a pénz elvételét és egyébként is nem ő, hanem J. Gy. támadott először. A sértett pedig elmondta, hogy kénytelen volt elköltözni a falu­ból, mert többen veréssel fe­nyegették meg, miután a vádlot­tat feljelenttette. A bíróság a tanúvallomások és bizonyítékok alapján Farkas Pált rablás miatt mondta ki bű­nösnek, s ezért három év és hat hónap börtönre ítélte, valamint négy esztendőre eltiltotta a köz- ügyektől. Fellebbezések után ke­rült az ügy a megyei bíróságra, ahol a közelmúltban tartott tár­gyalás nyomán az első fokú íté­letet helyben hagyták, így az jogerőssé vált. szervek főbb feladatait. Tette mindezt annak a nyomatékos hangsúlyozásával, hogy a feladatok végrehajtását a legszélesebb társadalmi bá­zisra kell építeni. Ebben a méreteit tekintve is figyelemre és támogatásra érdemes munkában megkü • lönböztetett szerepet kapott a felvilágosító, nevelő tevé­kenység. Annak megértetése mindenkivel, hogy otthonaink tűz elleni védelme — lévén közös ügyről szó — csak együttes elhatározással, cse­lekvéssel lehetséges. A szervezők rendezvények egész sorát állítják az ügy szolgálatába. A képi figye­lemfelkeltésnek, az írott vagy szóbeli tanácsoknak azonos a szerepe, célja: mindenkit rá­ébreszteni arra, hogy otthc • na tűzbiztonságáért elsősor ban ki-ki a saját személyé­ben felelős. S egyáltalán ar­ra, hogy tűzkeletkezés szem­pontjából lakásunk is leg­alább annyi veszélyt rejt ma­gában, mint bármely más te­rülete életünknek. Persze és ez is a teljes igazsághoz tartozik — csak abban az esetben, ha megfeledkezünk a legelemibb óvatosságról: netán abban a hiszemben becsüljük alá a veszély le­hetőségét, hogy „velünk az­tán ilyesmi nem fordulhat elő”... Szerencsére nem az utóbbi magatartás a jellemző — a döntő többség nem így gon­dolkodik. Éppen ezért a kam ­pány is elsősorban azoknak a megértésére és segítő együttműködésére épül, akik személyes példájukkal is ne­velő, visszatartó hatást gya­korolhatnak a veszélyt lebe­csülő kevesekre. B. S. Ötletek lapokból repülésbaráti kör az MHSZ Csongrád megyei repülőklubján belül — annak szervezésében, illetve irányítá- sával — közel is0 fővel megala­kult a repülés baráti köre. A ha­vi találkozók mellett a klub ve­zetősége különprogramokat is szervez a baráti kör tagjai sza- mára. Így például a jövő hónap­ban Békéscsabán sorra kerülő mürepülö világbajnokságra, va­lamint a budaörsi, vagy a nyír­egyházi repülőtér megtekintésé­re is. A baráti kör mellett eb- ben az évben már repüléstorte- neti bizottság is tevékenykedik az MHSZ megyei repülőklubján belül. Eddig mintegy 200 darab fényképet gyűjtöttek össze a je­lenleg 53 éves szegedi repülés krónikájának történéseiről, ese­ményeiről. VÉDETT .JÁTSZÓTEREK Nemcsak műemlékeket s más városi értékeket részesít véde­lemben Székesfehérváron a vá rosszépítő és -védő egyesület. A nagy társadalmi erőket tömörítő szervezet jól szolgálja a fehérvá­ri gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítását is. A korábban sok helyütt elhanya golt állapotban levő gyermek játszóterek közűi már tíz Ját­szótér számára sikerült védnök­séget létrehozni az egyesület társadalmi munka szervezésével. A város legfiatalabb negyedében úgynevezett mintajátszóteret alakítanak ki az egyesület társa­dalmi munkásai. MAHIR-KEZDEMÉNYEZÉSEK A Magyar Hirdető Szolnok me­gyei központja a megyeszékhe­lyen a Széchenyl-lakótelepen pa­nelfalakon helyezett el két ége­tett zománcból készült színes tetszetős kétszer négyméteres reklámtáblát. Ezek megtörik panelfalak egyhangúságát, célul szolgálnak az Ibusz s a Casco- biztosításnak. Több ilyen tábla felszerelését tervezi az iroda, munkatársai föltérképezték az egész várost. A. másik kezdemé­nyezés úgyszintén figyelemre méltó. Két lakótelepen lakossági magánhirdetésre alkalmas fém- táblát állítottak föl. A nagy for­galmú helyeken fölállított táb­lákon Ingyen, tetszés szerinti nagyságban ragaszthatja "el bár­ki a hirdetését. SZENIOROK TANÁCSA Az MTESZ Pest megyei szerve­zetének jó kezdeményezése volt — két esztendővel ezelőtt Nagy­kőrösön, majd tavaly Cegléden — a nyugdíjas mérnökök összefo­gását célzó szeniorok tanácsának megalakítása. A, gazdag életta­pasztalatokkal rendelkező idős szakemberek, miközben » ma­guk számára hasznos elfoglalt­ságot nyernek az MTESZ-szék- házban működő klubban, taná­csaikkal sokoldalú segítséget is nyújtanak a helyi műszaki, tele­pülésfejlesztési problémák meg­oldásában. Most az MTESZ a sze­niorok tanácsa megyei szerveze­tének megalakulását készíti elő. Ez legfőbb feladatának tekinti majd az ifjú műszaki szakembe­rek nevelését, oktatását és ta­pasztalataik átadásával a pálya­kezdők első lépéseinek segítését. Nagy figyelmet kívánnak fordí­tani a megyében található mű­szaki értékek felkutatására, azok megőrzésére. Támogatják majd a megyei ipartörténeti gyűjtemény megszervezését, is. leltározzák a famattjzsalemeket Leltárba eszik a Komárom megyében föllelhető famatuzsále­meket. A városokban és a köz­ségekben a helyi tanácsok mun­katársai, valamint a népfront és az iskolák természetvédői vállal­ták a munkát. Valamennyi 80 centiméternél vastagabb átmérő­jű fát megvizsgálnak, feljegyzik méreteiket és állapotukat, utóbbira azért van szükség, hogy a korhadt fákat később a szak­emberek gyógykezelhessék. Nemcsak a külső jegyeket, ha­nem a fákhoz fűződő elbeszélé­seket is összegyűjtik. A munka végeztével az adatokat rendsze­rezik és a különlegesen szép fá­kat védetté nyilvánítják. FÖLDBANK Pécsen minden ötszáz méternél nagyobb építési területen — meg a beruházás megkezdése előtt — összegyűjtik a termőföl­det. Általában húsz-harm. se centiméter vastagságban gépek­kel „borotválják le” a humusz­réteget, ezáltal egyhektárnyi területen kétezer köbméter föl­det nyernek, amely egyébként a beépítés által teljesen elpusztul­na. A humuszt egy központi te­lepre szállítják, ahol tárolják és kezelik, hogy minél jobb minő­ségű föld kerüljön vissza a par­kokba, kertekbe. Évente körül­belül hatvanezer köbméter ter­mőföldet mentenek meg ily mó­don a pusztulástól. ÜJ MÓDSZER A jarmüjavítasban A Szombathelyi Vasútlgazgató- ság egyik mérnökének újítása alapján ez év januárja óta kísér­letképpen új javítási ciklusren­det vezettek be néhány dízel­mozdony-sorozatnál. Eszerint nem a megtett út, hanem a mo­tor által elfogyasztott Üzem­anyag, illetve kenőolaj függvé­nyében határozzák meg, hogy mikor kell a mozdonyt javítani, felújítani, szétszerelni. A kísér­let első fél éve kedvezőnek mondható. Késik az átadás Sóstói pavilongoodok Embert nem támadnak Tejben tiirdik a kígyó

Next

/
Thumbnails
Contents