Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
1984. augusztus 2. Kelet-Magyarország 3 Délidő: karbantartás, magládaiirítés a „bázison”. Porzik a rend a {elszedő adapteren. Változó tapasztalatok Mit mutat a mérten? A fehérgyarmati hatart szinte minden égtáj felől szemrevételezheti az érkező. Az ide vezető utak mellett megtalálható a szatmári vidék minden talajtípusa, és ki sem kell szállni az autóból, hogy következtethessünk termőképességére. Nagyszerűen mutatja a minőségét: senyved-e a kultúrnövény, vagy méregzölden díszük? Ahol már feladta az ember, a penyigei út mentén, ott fiatalos erdő sorol. Ahol nem, Kisarból jövet, ott még kombájnok araszolnak a gazos búzarendeken. — Takarmánynak jó lesz ez a szalma — rugdossa meg a rendet á lába alatt Páti Andtás takarmánygazdálkodó agronómus, aki éppen az etetési program optimalizá- cióját szakította félbe, hogy alkalmi kísérőm legyen a gyarmati határban. A szalmahurkában tényleg legalább annyi száradó zöld szálfű van, mint a megsárgult búza szála. — Ezt kieszi maga alól a jószág — morzsolgat egy maroknyit. — Az a baj, hogy másutt is ilyen gyomo- sak a táblák. Sajnos a vetőágyat a tavalyi szárazságban nem tudtuk úgy elkészíteni, hogy minőségi talaj fogadja a magot, így aztán hamarosan közzésütött a nap a soroknak, előcsalva a nem kívánatos vad növényzetet. Így levágva már szelídnek tűnik a tarló, de máris bo- dorodik közötte a szeder és a szulák. A szöcskék sem pattognának nyájastul a lábunk alatt, ha tikkadt lenne a friss „borosta” között a talaj. Itt-ott mutatkozik ugyan egy-egy kisebb repedés, de az idén szó sem volt aszályról errefelé, Szatmár vidékén. — Jött itt az eső szinte menetrend szerint — sorolja az időjárás furcsaságait vendéglátóm. — A múlt héten is minden hajnalban itt járt egy zivatar, annak a kopogására ébredtünk. A rendekei; éjjel vágtuk, így nappal már száradhatott. Egy menetben ekkora gyomosodás mellett semmiképpen sem lehetett volna aratni. Szükség törvényt bont a. kombájnosoi- körében, akik közül Bunna László gépét állítjuk meg. — Nyakunkra érett minden* — mondja kérdés nélkül, amint fáradtsággal a szemében lakászálódik az előbb még minden ízében rázkódó, a most szinte sóhajtva megpihenő monstrumról. — Nem lehet már várni sem a tavaszi árpával, sem a zabbal, ezért aztán minden mozdulni tudó gép beállt a táblákba. — A lánctalpasokra azért talán mégsem lenne szükség! — A föld állapota felől tényleg megfelelne a gumi is- hangzik a válasz. — Sőt! Kínlódik, sír, nyikorog, reszket minden eresztéke a járózerkezetnek. A sárban •: rendbe’..' úszik, keni a víz. 1 látja ezeket a Meghegesztett iauoiC't? — hajol le a lánc"ok:. - - n. iy széjjel i.ik’J, dr: nincs apelláta, emelkedik fal a derekát táji. Se.,'' . - • nenni keil, mert 1 van augusztus. hm is szoktuk elővenni azaket a. „láncosokat”, csak lm, tényleg sár van, ami nem ritkaság mifelénk. Most azonban a vésztartalékot is bedobtuk. Az SZK—4-es nem a legmodernebb gépek közül való, az ifjabb évjáratú aratógépek a könnyebb táblákat róják. Bunna Lászlóék dolga lényegesen nehezebb, mint azo- ké, akiknek nem lánccsikorgásban telik el a nap. A rendfelszedő adapterek viszont csak a szovjet gépekre jók, így aztán nem kell tartaniuk attól, hogy a munka •nehezebb részét valaki elorozza előlük. Barátságosan megrángatják az ékszíjakat, elégedett a mozdulat, feszes mind. Aztán következik még egy „hangtompító” nélküli káromkodás, amint felfedeznek egy kipukkant hidrauli- kacsövet. — Ezt látták volna meg a tűzoltók! — sóhajt egyet Bunna László, és már fontolgatja is a javítás lehetőségeit. — Tudja az öreg, mikor kell rosszalkodni — mosolyo- difc el... A két tűzoltó és a terepjáró Niva néhány száz méterre már a szemszállító járműveket „vizsgáztatja”.- - Tűzoltás még nem volt, e ak ellenőrzés — foglalja össze a járőr parancsnoka, Kukucska István főhadnagy c:z eddigi tapasztalatokat. JeBunna László az SZK—4-es sei. Imtősebb hiányosságokat csak Nyírbátor környékén találtunk, ott néhány gépet ki i is állítottunk i sorból. A S kockázat akkora volt. hogy . abban az állapotban közeié- * La sem mehettek a esoncszá- : váz kalászoknak^ — A leggyakoribb hibák \ szinte mindenütt megismét- ! lednek - satlakozik elöl- , járójához Németh Zsigmoiíd S főtörzsőrmester. — Megtol- | palják g biztosítékokat, hagy- • fák az olajai csepegni. Külö- j nősen a rég; SZK-gépek I „könnyeznek” a hengerfej és a szűrő mellett. Ezeket természetesen azonnal észrevé- telezzük. Itt egyébként mindent rendben találtunk, leszámítva a poroltók szabványosnál kisebb méretét. Ezeket a majorban haladéktalanul nagyobbakra kell cserélni. — A traktorosok buzgó bólogatása biztosíték a haladéktalan végrehajtásra. Érthető, hiszen legközelebb 'a zsebük bánja a szabálytalanságot. Verejtékezve, erejüket megfeszítve hajtják a gépet és magukat az emberek reggel héttől, este kilencig — de bizakodva. Ezt Bunna László árulta el, amikor a kipukkant cső mellől könyökig olajosán leszállt a lánctalpról. Véletlenül sem a csépeletlen rendről vétt szalmát a kezét megtörölni. Utána a még ép kalászokat morzsolgatva mondta: Nem is hinné az ember, de legalább úgy fizet mint a többi tábla .., A DÖNTÉSEKET MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓKON BELÜL első helyet foglal el — a gazdálkodó szervek anyagi helyzetét és költségvetési kapcsolatait tartalmazó — mérlegbeszámoló és bevallás. Alapvető követelmény a mérlegbeszámolókkal és bevallásokkal szemben, hogy a szervezetek gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazzanak. E követelmény, valamint az országos adatok kialakítása, a számítógépes feldolgozás zavartalan megoldása felelősségteljes munkát igényel mind a gazdálkodó szervezetek vezetőitől, számviteli és pénzügyi dolgozóitól, mind az ellenőrzést gyakorló illetékes szervek vezetőitől, valamint az adatfeldolgozást előkészítő dolgozóktól. Az elmúlt évek során a Pénzügyminisztérium -Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatósága sokat tett azért, hogy javuljon a gazdálkodó szervezetek adatszolgáltatásának minősége, növekedjék az átvételi munka színvonala. Ennek érdekében szorgalmazták a megelőző tevékenységet is. A MÉRLEGKÉSZÍTÉS IDEJE ALATT az igazgatóság ügyeletet tartott azért, hogy a felmerült problémákra megoldást, választ adhassanak. A gazdálkodók illetékes dolgozóinak többsége élt a lehetőséggel. A felkészülés ellenére az 1983. évre vonatkozó mérlegbeszámolókat és bevallásokat, valamint gyorsjelentéseket a gazdálkodó szervek nagy hányada sok hibával adta le. Bár az átvétel során a revizorok jelentős számú hibát szűrtek, illetve javítottak ki, ennek ellenére a gépi adatfeldolgozás során a mérlegbeszámolók és bevallások együttes mennyiségéből 30 százalék bizonyult hibásnak. Az 1982. évi ez irányú tevékenységhez viszonyítva 11 százalékos romlás következett be. Ez mutatja a gazdálkodó szervek nem kellő figyelmét, az ilyen irányú munka nem megfelelő értékelését. Nem magyarázat erre az sem, hogy Szabolcs-Szatmár megyében az ilyen feladatra a tárgyi és személyi feltételek nincsenek kellő szinten. •A minisztériumi vállalatoknál érvényesül az előírt adatszolgáltatási fegyelem. Ezt biztosítja a megfelelő személyi és tárgyi feltétel, valamint a jól szervezett számviteli, • bizonylati rendszer. A vállalatok vezetői megfelelő figyelmet fordítanak a számviteli munkára is, éltek a számonkérés eszközével. Évek óta jó színvonalú az adatszolgáltatás például a húsipari vállalatnál, a tejipari vállalatnál, a FE- FAG-nál, az 5. sz. Volán Vállalatnál. a tanácsi vállalatoknál is megfelelő színvonalú a számviteli rend, bizonylati és adatszolgáltatási fegyelem. Itt is jeüemző, hogy a mérleg és bevallás összeállítását fontos munkának tekintik. A szövetkezeti szektorban nem ilyen kedve- ző a helyzet. Az ipari, mezőgazdasági és általános fogyasztási szövetkezeteknél az alacsony színvonal egyik forrása a nem megfelelő tárgyi és személyi feltétel. Jelentős azoknak a gazdálkodóknak a száma, ahol az adatfeldolgozás szinte hagyományos, kézi módszerrel történik. Pozitív törekvésként kell értékelni egyes szövetkezetek erőfeszítéseit a megfelelő gépi adatfeldolgozás kialakítására. Példaként említhető a leveleké. Dózsa, a vajai II. Rákóczi Termelő- szövetkezet. Kevés azon egységek száma, ahol a gépesítettség szintje megfelel az igényeknek. Az ilyen irányú fejlődés nagyon lassúnak tekinthető. A hibaforrások döntő mértékben a számvitel, pénzügy területén dolgozóknál találhatók, amihez hozzájárul a vezetők ellenőrzésének hiánya is. A hibatípusok azt bizonyítják, hogy az illetékesek nem kellő gondossággal végzik munkájukat. (Például a Kisvárdai Fodrász Szövetkezet, Baktalórántházi Afész, nyírpazonyi Zöld Mező Termelőszövetkezet.) AHHOZ, HOGY A MÉRLEGBEN, BEVALLÁSBAN az összeadás, összefüggés és adattartalom helyes legyen, ismerni kell az ide vonatkozó utasításokat. Az érdekeltek jelentős hányadánál ez hiányos. Így a rutinmunkával készült adatszolgáltatás pontatlan, megkérdőjelezi a mérleg valódiságát. Ezt bizonyítják ellenőrzéseink tapasztalatai is. Ügy értékelhető, hogy azoknál a gazdálkodóknál, ahol szankcionálásra került sor, javult a munka színvonala. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy évek óta nem fejlődött az adatszolgáltatói tevékenység, indokolt, hogy a jövőben igazgatóságunk < fokozottabban éljen a szankcionálás lehetőségével. Mindezek elkerülésére a mérlegek, bevallások színvonalas összeállítására nagyobb felelősségérzet, pontos munka szükséges az illetékesek részéről. Bankus János osztályvezető-helyettes PM Ellenőrzési Főigazgatóság Ésik Sándor E anne Donnerhack szapora léptekkel igyekezett munkába. Vasárnap a lóversenyen legkedvesebb lova majdnem elnyerte a legnagyobb díjat. Már alig várja, hogy munkatársaival megbeszélje a nagy eseményt. Egyszer csak megállítja valaki. — Jó reggeli, portás elvtárs —mondja Manne —, nyugodt volt a hét vége, vagy engedted, hogy valaki ellopja a munkát az íróasztalomról? Az egyenruhás ember igyekszik megőrizni hivatalos komolyságát. Ahogy kezei fog Manneval, abból érezhető, hogy tudatában van munkaköre fontosságának. . — Ha már a lopásnál tartunk — mondja —, nem bánnám, ha Tamás fiad nem tévedne be még egyszer az almás- kertembe. ■ - Sn se bánnám, ha a fehér Leghorn Kakasod 'nem csipkedné meg még egyszer a salátámat — vág vissza Manne.- ■ Aztáv- mikor javítsam meg a kerítése, ha egyszer állandóan itt kell lennem, hogy mindenkinek megnézzem c belépőjét? Manne észbekap. Benyúl a zakója bal zsebébe, azután u jobb zsebébe, majd a homlokára csap.- • Hát nem a másik zakóban hagytam a belépőmet Na, úe hiszen ismerjük egymást, szomszédok vagyunk. — • fin itt ném a szomszédod vagyok, hanem az. a személy, aki az egész vállalat biztonságáért felel. Érted? Eredj és írass ideiglenes belépőcédulát. Rendnek kell lennie! Manne egy kisablakhoz siet. A kolléganő, aki az ablak mögött ül, ridegen végigméri: — Hová? — 1524-es szoba. — Kihezí — Donnerhackhoz. — Egy pillanat. A kolléganő keresgél, végül megtalálja a nevet tárcsáz, egy ideig figyelmesen hallgat, majd megszólal: — Senki nem veszi fel. — Nem is veheti yel semci — mondja Manne — merthogy senki nincs ott. A kolléganő gyanakvó lesz. — És maga ezt honnan tudja? — Onnan, hogy Donnerhack most éppen a bürokráciával harcol. Manne ezután újra a kolléganő élé tolja a személyi igazolványát, hogy végre vessen már rá egy pillantást. A kolléganő felsóhajt és kezdi kitölteni a belépőcédulát. Lassan, alaposan, egy másolattal, rendnek kell lennie. Manne eközben az emlékezetében kutat, fel akarja idézni azokat az időket, amikor még -autogén tréningeket végzett. Ezeket mondogatja magában: teljesen nyugodt vagyok. Lazítok. Minden problémát magam mögött hagytam. A. karjaim nehezek. A lábaim nehezek. . Néhány perc múlva már az íróasztal felé lohol, egyik kezében az ideiglenes belépőcédulával, másik kezében a lóversenyekről szóló tudósítással. Amikor másnap a portásfülke elé ér, hirtelen úgy érzi, ólomból van a lába. Az igazolvány! Még mindig a másik zakóban van! Aztán hirtelen összeszedi magái. Benyúl a zakójába, a szíve fölé és közben derűsen megindul•- ■ ..á reggelt, portás elvtárs — és menet közben odabólint egyenruhás szomi szádjának. \- Rendben — mondja a portás. Manne Donnerhack pedig gondosan, eligazítja zakója belső' zsebében a hor- gészenyedélyé t Éjjel vágták a rendet
