Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

1584. augusztus 11. Q nlékezők kerestetnek yi visszhangjáról és hatá- ól keveset tudunk. A tiltott ssuth rádió hallgatása, az e a célra alakult kör, vagy k egyszerű baráti összejö- el, ha nagy számban nem lehettek, de lenniük kellett bolcs-Szatmárban is. 943 augusztusában a kis- dapárt és a szociáldemok- i párt szövetséget kötött. A zántúlon és a felvidéken a :epárt kezdeményezésére kebizottságok” alakultak, danákkor a Kállay-kormány tapolitikája következtében gári és értelmiségi körök- elkezdődött a „helyezke- ”, ennek nyomán a kap- iatkeresés a haladó csopor- felé. rdekes adalékkal szolgál­na a népfrontpolitika tör­etének kutatásához mind atív, mind pozitív érte­ben az arany- és ezüstka- :os gazdatanfolyamok, a anböző egyházi ifjúsági •vezetek, sőt az egyes fal­papjainak a magatartását tevékenységét feltáró hon- ereti kutatás. Milyen ha­gyakorolt, ahol volt, a fa- i a parasztszövetség és a lmunkásosztály helyi szer­.z ország német megszál- i — 1944. március 19-én — ipörte a Kállay-féle hin- elitikát. Feloszlatták az :es baloldali pártot és szer­etet. Ezzel legális és ille- s csoportok egy táborba Ültek. A különbségeknek n megszűnése után 1944. üsában sikerült újra a Ma- r Front megteremtése, jgbújni nem lehet — hir- te a felhívásuk —, a bom- a behívó, a gestapó a meg- lyászkodókat is utolérte”. A lívást a Kettős Kereszt Szö- ség néven írta alá — a bé­ért, a kisgazdapárt, az IP mellett —r az uralkodó tály egy csoportja is. A nyi- hatalomátvétel után a Ma­gyar Fronttal, a németellenes polgári csoportokkal, főtisztek­kel létrejött a magyar ellenál­lás legátfogóbb szerve, a Ma­gyar Nemzeti Felkelés Felsza­badító Bizottsága. 1944 nyarán-őszén egyre több helyen alakultak fegyve­res partizáncsoportok, polgári ellenállók olyan együttesei, akik szervezték a nemzeti ér­tékek megmentését a német pusztítás és elrablás elől, se­gítették az üldözött lakosságot, bújtatták a katonaszökevé­nyeket, mindezzel sajátos nép­frontszerű összefogás alakult ki a nácik, majd a nyilas ura­lom ellen. A helytörténetírás eddigi eredményei ellenére is sok még a teendő. Számos doku­mentum és sok le nem írt, csak emlékekben őrzött mo­mentum van a magánszemé­lyek birtokában, kitéve az el- kallódás, az elfelejtés veszé­lyének. Talán sokan nem is gondoltak még arra, hogy ami velük történt, amiről ők tud­nak, az is mind-mind történel­mi emlék, a teljes igazság ki­derítéséhez nélkülözhetetlen adalék. K özségekben, városokban egyaránt lehetnek még általunk nem ismert elöljárósági iratok, a volt köz­ségi bírók és élő családtagja­iknál, hasonlóan a volt jegy­zőknél, egy-egy közismert sze­mélyiségnél. Kérjük a papi irattárakban lévő, a népfront­politika helyi dolgait tükröző — esetleg lényegtelennek lát­szó — eseményekről szóló anyagok tudomásunkra hozá­sát is, ezzel is hozzájárulva történelmünk alaposabb meg­ismeréséhez. Dr. Gyarmathy Zsigmond a Hazafias Népfront megyei Helytörténeti és Honismereti Bizottság elnöke Több mint egy eszten­deig tartó előkészület és héthónapos forgatás után ezekben a hetekben a vágóasztalnál nyeri el végleges formáját a Ma­gyar Televízió egyik leg­nagyobb méretű vállal­kozása : a gróf Széche­nyi István életéről szóló hatszor 50 perces adás­idejű tv-sorozat. A rendező: Horváth Ádám. — Még 1951-ben merült fel az ötlet, hogy képernyőre kel­lene vinni a legnagyobb ma­gyar életútját — mondja. — Nemeskürty István vállalko­zott a forgatókönyv megírásá­ra. Mindketten egyetértettünk abban, hogy ez a téma napja­inkban ismét fontos, érdekes és közérdekű. Rendezői szem­pontból is régen izgatott Szé­chenyi személyisége. Eszméi, javaslatai, kezdeményezései sorra valóra váltak, ám ő ma­ga meg volt győződve arról, hogy nem „sikerember”. Még­is, a tények azt bizonyítják, tevékenységével hasznossá vált hazája számára. — Még ma is sok minden tisztázatlan, életével, de még inkább tragikus halálával kap­csolatban! A film egyértelmű választ ad majd ezekre a kér­désekre? — Nem erre vállalkoztunk, nem ez a feladatunk. A for­gatókönyv alapjául Széchenyi naplója szolgált, ez a súlyos és szomorú olvasmány. Nem do­kumentumfilmet kívántunk készíteni, a szokványos mó­don és eszközökkel, hanem életének néhány csomópontját, vagy ha úgy tetszik: forduló­pontját igyekeztünk körüljár­ni. Az első részben a huszon­éves huszártisztet mutatjuk be a nézőknek, a vagányko­dástól sem idegenkedő jóképű fiatalembert, a nők bálványát. A második rész Wesselényivel való találkozását. kettőjük kezdődő barátságát idézi fel, valamint a hazai lótenyésztés és lósport megteremtésével kapcsolatos tevékenységét. A következő részben már az érett korú Széchenyi áll előt­tünk: a Lánchíd, az Akadémia életre hívója, a folyamszabá­lyozás sürgetője. A negyedik rész 1848-ban játszódik, a ma­gyar szabadságharc fényes napjaiban, majd az összeom­lás drámai időszakában. A két befejező rész Döblingbe vezeti el a nézőt. A sorozat a dep­ressziós, önmagával megha- sonlott Széchenyi öngyilkos­ságával fejeződik be. — Hol készültek a külső felvételek? Hetven különböző helyszí­nen, Magyarországon, Cseh­szlovákiában és Angliában. Nyolcvan színész és közel fél­ezer statiszta vett részt a for­gatásokon. A döblingi jelene­teket nem az eredeti helyszí­nen, hanem a tóalmási kas­télyban vettük fel. Csehszlo­vákiában is korhű színhelye­ket találtunk, kastélyok, palo­ták épségben megőrzött ter­meit s parkjait. Régi elvem, hogy még a legnagyobb egyez­tetési nehézségek ellenére is . sakis magyar színészekkel dolgozom! A Vígszínház mél­tányolta kérésünket, és hét hónapra rendkívüli szabadsá­gol engeaeiyezett szecnenyi alakítójának: Tordy Gézának. Horváth Ádám befejezésül elmondotta: — Szándékunk szerint a modern, előttünk járó nagy gondolkodót, kezdeményezőt és politikus Széchenyit kíván­tuk közel hozni a nézők mil­lióihoz. Hangsúlyozni szeret­ném: ne várjanak tőlünk va­lami újfajta, újjáértelmezett, „korszerűsített” Széchenyi- képet! Sem pedig eredeti „fel­fedezéseket”. Mindez a törté­nészek dolga. Nem is oktató­filmnek szánjuk, azzal a cél­lal, hogy: „Ilyen volt Széche­nyi”. A mi filmünk csupán egy a lehetséges Széchenyi - ábrázolások közül. — Mikor láthatjuk a soro­zatot? — Október végéig tartanak a befejező technikai munká­latok és valószínű, hogy a film még a télen a képernyőre ke­rül. G. T. Képeinken: Széchenyi (Tordy Géza) és Metternich (Avar István) ki /# / / #1 ■ Művésszé válni Nyíregyházán •römteli esemény olyan vészek kiállításának meg- tójára menni, akik köztünk ek, személyesen ismerjük t és együtt izgulhatunk ve- , vajon hogy fogadja a kö- ség az első nagy bemutat­ást. Mivel mindketten nyír- háziak, a kiállítás egy ki­számadás is egyben, eny­Nagy Lajos: Pomona nyíre jutottunk, errefelé tar­tunk. Az MVMK szabadidős teré­ben megrendezett tárlat már a belépés pillanatában kellemes meglepetést szerzett. Az impo­náló mennyiségű alkotás, az ízléses, áttekinthető rendezés ráhangolta a nézőt a művek iránti kitárulkozásra, s több­ször végigjárva a képeket és érmeket, egyértelművé vált: itt két felkészült, emberről szóló mondanivalóval rendel­kező művész küzd, hogy meg­találja saját kifejezési for­máját, egyéni hangját, mind beljebb és beljebb hatolva a művészet lehetőségeibe. Lát­hatjuk e küzdelem szakaszha­tárait, állomásait és az így ki­olvasható tendencia biztató jövőt sejtet. Székhelyi Edit képei előtt, mint hallottuk is, a groteszk jelző jut eszünkbe. Én mégis inkább azt mondanám: annyi­ra groteszkek ezek az alakok, mint amennyire maga az em­ber is groteszk. A félúton meg­állt mosolyok, riadt, ismeret­lent fürkésző szemek, vibráló vonalakból szőtt arcok mutat­ják be az összebújó, néha egy­máshoz kényszerített, zuhanó­repülő embert. A festő színekkel, arányok­kal, formákkal, faktúrákkal, a kompozícióval birkózva pró­bálja mondanivalóját közvetí­teni, legyen az verbalizálha- tó, vagy pusztán vizuális in­gerek által keltett, meghatáro­zott érzés. Mindkét esetben azonban a képmező minden centimétere együtt hat, s innen következik, minél több tényezőt (színt, vo­nalat, faktúrát stb.) használ, annál nehezebb a teljes össz­hang megteremtése. (Nem állí­tom persze, hogy egy fehér négyzetbe egy kisebb vörös el­helyezése nem nehéz, de ez egy más probléma.) A fentiek miatt érzem én si­Székhelyi Edit: Emberek vagyunk kerültebbnek Székhelyi Edit visszafogottabb képeit. Pl.: Angyal, Királyok, Bölcsek, Turbános. Ez utóbbi már-már remhrandti szín- és tónusvílá- ga, vagy az angyal suhanásába belehasító vörös-egységet, kom. pozíciós biztonságot tanúsít. A Királyok viszonylag kis felüle­tén erőteljesebb' tömörítést, az elképzelés kristályosodottabb megjelenését látopi, mint a Dal c. kép elemeire hulló, „egymással feleselő” színeinél. Talán „A rossz bukása” jelenti a jelzett probléma meghaladá­sát, a továbblépést. Külön kell szólnom a mű­vésznő rajzaáról. Az említett fenntartások itt érvényüket vesztik, az elismerés egyértel­mű: Székhelyi Editnek sike­rült egy autonóm, biztosan uralt rajzi formát kimunkál­nia. A sokféle technikai meg­oldás szervesen illeszkedve, egymást fölerősítve szolgálja a mondanivalót (Alom). A moz­gékony, energikus, alkotójuk személyiségét tükröző vonalak, a „hangosan szóló” behúzott fehérek, vagy a .délekre tele­pülő” sötét felületek a mi vi­lágunkat közvetítik. A masz- szába préselődő egyén küz­delmét individuuma megőrzé­séért (Emberek vagyunk), vagy a lelkünkre pályázó go­nosz hatalmaktól való félelmet (Mephisto). Ezt a humánumért aggódást szövi át a finom hu­mor és az itt-ott megcsillanó optimizmus. Nagy Lajos érmei a klasz- szikus éremművészeti hagyo­mányokhoz kapcsolódnak. Té­maválasztásuk, megmunkálá­suk- is ezt jelzi, valamint azt, hogy vállalja alkotójuk a nagy előképekkel az összehasonlí­tást. Egy szobrász (ebben a műfajiban) ott méretik meg, hogyan készít aktot, s nem is csupán az anatómiai hűségről van szó, hanem tudja-e közve­títeni a női formák soha meg nem unható, erotikus-szép va­rázs . át tudja-e lényegíteni a profán gondolatot esztétikai élménnyé. Egy éremnyi felü­leten elérni ezt csak igen jó „megérzéssel” lehet, például úgy, ahogy Nagy Lajos tette a Pom na c. érmen. A domboro­dó k> blek fölött tétován nyug­vó k : adja meg szerintem az isme kompozíció egyéni bá­ját, lintegy lélekkel mozdítva a de' óra tív testet. Más érmen egy moletten hullámzó hát, vagy egy ruharedő által takart és hatásában fölerősített női test gyönyörködteti a szemet. Az érzékiségünkre apelláló éremsor végén a Lesbia c. áll­hatna, ízléses erotikájával, az ölelés utáni pillanatokat élő, gyűrött drapérián kitárulkozó lányalakjával. A ruha és a női test viszo­nya izgatja Nagy Lajost a Dombormű I. II. alkotásokon is. A samothrakéi Niké előkép­ből indított tanulmányok ta­pasztalatait hasznosítja az Áp­rilis című érmen. Az egyik leg­jobb műnek a „Halotti be- széd”-et érzem, szűkszavúan hatásos tömörségével, a kopo­nyavarrat és betűjelzések gon­dolatindító egyszerűségével. A Kiss Sanyi című érem a lobogó, önemésztő barátnak ál­lít emléket. A magasságokat kutató és áhító arc fölé vésett, az örök emberit példázó sorok mindnyájunk számára intés­ként hatnak: „...és nem le­lem a csomót, amelyet egy rán­tással meg kéne oldanom ...” Azt hiszem, ez a kiállítás bi­zonyíték arra, hogy immár nem kell elhagyni Nyíregy­házát annak, aki művésszé akar válni. Az indulást, az el­ső lépéseket már megtették, de rajtunk, a városon is áll, hogy meg tudjuk-e tartani őket, biz­tosít jul-e művészetük kibon­takoztatásához a lehetőségeket. Aki megnézi ezt a tárlatot, egyetérthet velem abban, hogy ez közös kötelességünk. Papp Tibor Bényei József 7j Hűségbe ( kapaszkodva 1 Ha elfogyott a hangod és torkod sebe vérzik, ujjaddal ródd a földre a tisztaság igéit, folyók medrébe, fákra, ahol a jel kövülhet, s viszi a vélt időnek gyarló üzenetünket: maradtunk még nehányan hűségbe kapaszkodva, hitekbe, szerelembe, sárral vert zászlórongyba; visszük batyukba rejtve az ósdi árvaságot erőszakban, közönyben. Sütnek fekete lángok. S az elszorított hangok egyszeresük felszakadnak s prédikálhatod tovább megmaradt igazunkat. PÁTKAI TIVADAR: Lassan délre alvó vérrög bennem a rózsa s ikrásodik körülöttem a levegő — tél van már kezed és szájad nélkül múlt el megint a nyár ágyunkba hó zúdul egyre; csak te van és én van csak önmagára csikorgó tél — hogy szét ne rohadjon az ember maroknyi reménye költözködnek belőlem a madarak lassan Délre... jUp JüK* _________S ___■ _ ___ HyÁ#n0H¥l jjgr 3jS fa. saagjp-** W 3jg s/s istvflii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents