Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
1984. augusztus 8. Kelet-Magyarország 3 r------------------------------------------------------------------------------------> Gabona és hús Kieielt programok A HATODIK ÖTÉVES TERV az export növelése érdekében a mezőgazdasági termelés 2,5—2,8 százalékos növelését irányozta elő. A növénytermelésben a gabonaprogram megvalósítása a fejlesztés kulcskérdése. Az állattenyésztésben pedig a már említett programra alapozottan arányos fejlesztéssel, a vágóállat-termelést 160—170 ezer tonnával irányozták elő növelni. A megye szövetkezeteiben a gabonatermelés meghatározó, mivel a közös szántóterület közel 60 százalékát köti le. A vetésterület a belvízborítás nagysága szerint évenként ingadozott, de 1982 óta határozottan növekszik. Emelkedtek a terméseredmények is, a kitűzött céltól azonban elmaradtak, és ebben az időjárás kedvezőtlen hatása érvényesült. Ösztönözte a gabona átlagainak emelkedését az árkiegészítés, amelyben 108 termelőszövetkezet részesült. Megváltoztatták a minőségi búza termelésének és átvételének feltételeit, a jó minőséget nagyobb felárral jutalmazzák. Gabonaprémiumot is kapnak a termelőszövetkezetek, amely 1982—83-ban 600 forint volt tonnánként. A műszaki hátteret az Intenzív Gabonatermelési Prográm hivatott segíteni, amelynek keretében világbanki hitelből öt termelő- szövetkezet kapott 35 millió forintot a termesztés gépesítésére, hét pedig 39 milliót új tárolókapacitások létesítésére. A GABONAPROGRAM HATÄSÄRA a kalászosok vetésterülete más kultúrák rovására növekedett, így csökkent például a kukoricaföldek területe. A rozs területi aránya lényegesen nem változott, lévén a homok növénye, az őszi búza részesedése pedig az előve- temény-szerkezet miatt elérte az okszerűség határát. A takarmánygabonák közül az őszi és a tavaszi árpa termesztése az eddigi arányokban indokolt, mivél tájegységünkön még nem sikerült elérni azt az agrotechnikai színvonalat, amely az őszi búzához hasonló jövedelmezőséget nyújtana. Vannak persze ellenpéldák, hiszen a nagycserke- szi Kossuth Tsz nemrég fejezte be a tavaszi árpa aratását és öt tonnán felül fizettek a táblák hektáronként. Kedvező takarmányértéke és növekvő élelmi- szeripari felhasználása miatt nagyobb területen lenne indokolt a zab termesztése. A kukorica vetésterülete a termelési költségek ugrásszerű növekedése miatt is csökken. Arányának megőrzése, a támogatási rendszer megváltoztatásával indokolt lenne. A kalászosoknál a jövedelmezőség fokozása a termelési színvonal emelésével lenne megoldható, különösen a szatmár-beregi tájegységekben alacsonyak a hozamok, A termés növekedése az optimális időben végzett betakarításra való törekvés, a kombájnok számának növelését igényli. A jelenlegi kombájnpark típus és kor szerinti összetétele kedvezőtlen, csak a 18—20 munkanap alatti betakarítást teszi lehetővé. Növelni szükséges továbbá a tisztító-, szárító- és szállítóeszközök mennyiségét is. Különösen a kisvárdai, nyírbátori, fehérgyarmati és a vásárosnaményi körzetben kevés a szárító- és tárolókapacitás. Kedvezőtlen időjárás esetén ez igen lassítja az amúgy is nehéz betakarítást. A MEGYE TERMELŐSZÖVETKEZETEI nehezebb gazdálkodási feltételek között is több vágóállatot adtak át, mint a korábbi időszakban. A fejlődést a növekvő takarmánybázis, a szakosított telepek Rekonstrukciója, a szakosodás magasabb szintje mellett a tenyésztési munka alapján javuló hozamok tették lehetővé. Hústermelésünkre a sokszínűség, a nagyüzem és a kistermelők közötti szervezett munkamegosztás a jellemző. Bővítéséhez minden lehetséges anyagi és szellemi kapacitást igyekeznek a szövetkezetek hasznosítani. A növénytermesztés szerkezete a tömegtakarmányt fogyasztó ágazatok fejlesztéséhez kedvező lehetőséget kínál. Ennek ellenére az abrakfogyasztó sertésállomány fejlődött nagy ütemben az elmúlt három évben. Bizonyítéka ez annak, hogy a sertéstartásban sikerült leginkább az érdekeltséget folyamatosan fenntartani. A húsmarhatartás gazdaságos feltételei nem alakultak ki. A legelőtelepítés támogatásának megvonása, a takarmánybetakarító gépek magas ára kedvezőtlenül hat az ágazat jövedelmezőségére. 1982-ben nagymértékben gyarapodott a juhállomány. Az értékesítési nehézségek, valamint az árcsökkenés fokozatosan veszteségessé tette az ágazatot és megállította a fejlődést. Ugyancsak stagnál a vágóbaromfi előállítása. A termelés fokozódó költsége miatt ott kell a piaci szükségletnek megfelelő árut megtermelni, ahol ez még gazdaságosan, a növekvő minőségi követelményeknek megfelelve lehetséges. A HŐSPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT, az egyes ágazatok értékesítési gondjait, az ezzel összefüggő jövedelmezőségromlás, az épület- és gépberuházások korlátái befolyásolhatják, módosíthatják, de a célok mégis elérhetők, ha a partnervállalat (húsipar, baromfi- és gyapjúforgalmi vállalat) fokozott együttműködéssé}, a szerződési fegyelem betartásával segíti a piaci munkát. A kiegyensúlyozott ellátás fenntartása és az eddigieknél nagyobb mértékű exportárualap megteremtése érdekében a bank fejlesztési hiteleket nyújt a következő évtől induló beruházásokra. Ezek új hízómarhatelep, húshasznú tehenészeti telep, tejtermelő telep, valamint a legelőterületek és a tömegtakarmány-termesztés gépesítése, sertés- és juhtelep rekonstrukciója, takarmánykeverők felújítása, koncent- rátumgyár létesítése. A pályázaton való eredményes szereplés előfeltétele a 12 százalékot meghaladó megtérülés. ______________________> Éva és egri piros Mint aratás kezdetekor az árpa az emberek és gépek próbája, olyan az almában az Éva és az egri piros Előszü- ret, lendületvétel ahhoz, hogy mire a téli fehér almák, aztán a jonatán is beérik, megfelelő legyen a felkészülés, a szervezettség. A sorrend tehát az, hogy ahol van, ott augusztus 20-ig leszedik a nyári almákat és ünnep után már „szüreti nagyüzem”. A napkori Kossuth Termelőszövetkezetben — bár még javában tart az őszibarack szedése —, már az almáskertben is dolgoznak az asz- szonyok. Augusztus hatodikén az volt a feladatuk, hogy mintának hatvan láda gyümölcsöt szedjenek. Petri Zoltán ágazatvezető főkertész azt is elmondta: a két legko- rában érő almafajtából három hektár az Éva, 10 hektár az egri piros. Az Éva fajtájú fák még éppen hogy csak teremnek, de egri pirosból már 30 tonna körüli termés lesz hektáronként. A korai gyümölcsöt a tsz hazai piacon értékesíti, viszonylag jó áron. És ha már itt tartunk, arról is szó esett, hogy idén a napkoriak téli almából jó közepes termésre számítanak. 142 hektár a közös, 70 hektár a háztáji téli alma termőterület és a szedésre váró össztermés meghaladja a 7 ezer tonnát. A minőség ma még kifogástalan és igyekeznek a továbbiakban is megőrizni. Most a nagy forróságban éjszaka permeteznek. Nem könnyű dolog, de a termés óvása, a jó minőség megéri az éjszakai fáradalmakat. A képeken: almaszüret — mutatóba, (seres —jáypr) Eladók pénze ■w\ lelmiszer-kereskedők. ftj Kapcsolatunk velük mindennapos. A boltban, áruházban tőlük kapjuk a tejet, a kenyeret a húst... Nézem őket. Pakolják a nehéz árut, ládát, ülnek a huzatos pénztárnál, strázsálnak a gondolák között. Július elsejétől átlagosan 7 százalékos béremelésben részesültek. Megérdemelték — mondjuk ha tekintjük munkájukat, s összehasonlítjuk az iparban, vagy a népgazdaság más ágazataiban dolgozók átlagkeresetével. Nem biztos, hogy ezt mondjuk, ha a boltban nincs tisztaság, kicsi választékú és kevés az áru, ha udvariatlan a kereskedő ... Nem hiszem, hogy az élelmiszerboltokban a béremeléstől minden megváltozik, de némi javulást azért okkal várunk. A kormány a mai nem könnyű gazdasági helyzetben döntött az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók bérének jelentős emelése mellett. Tudják: a kereskedelemnek a közhangulat formálásában nagy szerepe van. örüljürtk e béremelésnek mindannyian. Hátha az élelmiszer-kereskedők jobb hangulatából mi is részesülünk. A jövőben hátha mindig kellő meny- nyiségű és minőségű árut kapunk — tisztább kézzel, hátha ismét lesz e munkának presztízse, hátha türelmesebbek lesznek, leszünk egymással, hátha a fizetség megállapításánál kevesebb lesz a- véletlen, vagy a szándékos tévedés. Hátha valamikor élmény lesz vásárolni — még csúcsforgalomban is, hátha egyszer minden tekintetben mindig olyan árut kapunk, amilyet fizettünk, hátha egyszer nem lesznek az érdeklődés középpontjában, mert a kereskedelemben úgy alakulnak a dolgok, amit a kereskedők és mi vásárlók is nagyon szeretnénk. E béremelés az élelmiszer-kereskedők munkájának komoly elismerése. Ezenkívül, mi vevők tekintsük a sok „hátha” teljesüléséhez vezető lépcső egyik jelentős fokának. (cselényi) Diploma — harmadik műszakban Feszes vállalati munka és két kiskorú gyermek nevelése mellett diplomát szerzett Telepóczkiné Farkas Márta, a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat tervezöcsju portjának szerkesztője. Négyéves szigorú tanulás után a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolán államvizsgázott pár héttel ezelőtt. A műszaki pálya iránt általában nem vonzódnak a hölgyek. Telepóczkiné azonban a főiskola levelező tagozatának legjobb tanulói közé tartozott. Az ok könnyen érthető: már az előző munkahelyén, a NYÍRTERV-nél' megszeretették vele a tervezés, a szerkesztés bonyolult ismereteit, s vőlegénye, később férje személyében segítő kollégára, biztatóra is talált. Együtt kezdték A tervező házaspár másfél évtizede dolgozik együtt. Nemcsak a saját jövőjüket tervezték, képzeletük, munkájuk nyomán, sok-sok családi otthon, középület és hétvégi ház építését kezdhették el a kivitelezők. A férj a KEMÉV-nél a tervezőcsoport vezetője. A népszerű Márta eddig „csak” szerkesztő volt, ezen túl egyenrangú segítője lesz férjénak és a többi kollégának. Számtalan álmatlan éjszaka, sok fárasztó utazás, erőfeszítés eredménye ez. A fiatalasszony a szó szoros értelmében „harmadik műszakban” tanult. Gyakran az éjfélt is elütötte az óra, amikor belemerült a számok, a vonalak világába. A gyerekek többnyire már aludtak, amikor a másik szobában a villanyégő fényénél a tervezőasztal fölé hajolt, dolgozott, tanult, hogy eleget tegyen a követelményeknek. Bizonyítani akart Elsősorban azért volt ez a nagyszerű igyekezet, mert végtelenül szereti munkáját és mi tagadás: bizonyítani akart férje előtt, a kollégák előtt is. Hogy miért szereti ezt a munkát? Mert ebben a munkában „művésznek” is kell lenni. Azt vallja: a jó tervező ha orvosi rendelőt tervez, egy kicsit beleéli magát az orvos szerepébe, ha üzemcsarnokot tervez, egy kicsit munkásnak képzeli magát, ha óvoda tervrajzát készíti, egy kicsit újra gyermekké válik... Á tervezés gyönyörűségét, hasznát akkor fogta fel igazán, amikor kezdőként férjével és az egykori NYÍR- TÉRV-es kollégákkal kint dolgozott Szatmárban, az árvizes helyreállításnál. Azóta egy egyetemi lap cikkének segítségével a „hitvallását” is megfogalmazta: „A tervezésben összegződnek a művészi alkotókészség és mérnöki felkészültség ismeretei., A tervezés, az építés absztrakt modellje, amelyben az épület létrejöttének egész folyamata megvalósul gondolatban”. Most költöztek A Telepóczki házaspár tagja az Építéstudományi Egyesület megyei ifjúsági tagozatának. A saját helyzetükből tudják, hogy a kezdő műszaki értelmiségiek fizetése kevés. Az ifjúsági tagozat kérésére ezért is vettek részt tavalyelőtt egy viszonylag olcsó lakástípus tervezésében. Az általuk is tervezett egyik lakás nemrég épült fel a nyíregyházi Ságvári-telepen. Július második felében ebbe az új otthonba költözött a négytagú család. De még itt is tervezni kell, hogy minek hol legyen a végleges helye, s a még hiányzó berendezéseknek is helyet kell „álmodni”. Telepóczkiné nem zárkózik csupán a számok és a vonalak mögé. Szereti az ízlésesen berendezett otthont és szeret divatosan öltözni, immár több ideje lesz az olvasásra is. Igaz, hamarosan új, felelősségteljesebb beosztást kap vállalatánál, önállóan is végezhet majd tervezőmunkát, úgy is írhatnánk: teremtő munkát. Nábrádi Lajos Megkezdődött az almaszüret
