Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

4 Kelet-Magyaronzág Norbert Steger osztrák alkan cellar Bécsben fogadta Dato- Musam Hitam malaysiai miniszterelnök-helyettest (balra). A brit rendőrök és a sztrájkoló bányászok összecsapásai­nak következményei: betört ablakok, felborult gépkocsi a brit szénügyi hivatal easingtoni irodájánál. Milliók energiára Libanon panasza Libanon, e sokat szenve­dett, s belülről megosztott közel-keleti ország panaszá­ról tárgyalt az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa. Bejrút ag­gódik az ország megszállt déli területein hozott leg­újabb izraeli intézkedések miatt, amelyek egyre nyil­vánvalóbb célja a térség — errefelé stratégiai jelentősé­gű — vízkincsének megka- parintása. Emellett egyre erő­sebb az aggodalom Libanon­ban amiatt is, hogy az izra­eli katonai akciók a szóban- forgó déli körzeteket gya­korlatilag elvágták az ország többi részétől. Libanon továbbra sincs irigylésre méltó helyzetben, túl a szűnni nem akaró iz­raeli nyomáson, nincs kita­pintható eredménye a belső rendeződés folyamatának sem. Többszörös Szíriái köz­vetítés ellenére sem igen ha­ladnak előre a bejrúti párt­közi megbeszélések. Sőt, az elmúlt néhány napban éle­sebbé vált a vita, amelynek témája ezúttal az a baloldali törekvés: a libanoni hegyvi­dék pacifikálásával párhuza­mosan hajtsanak végre poli­tikai reformokat is, továbbá bontakoztassanak ki széles nemzetközi kampányt a déli országrész felszabadítására, Izrael elszigetelésére. Figyelemre méltó módon megélénkült a Közel-Kelettel kapcsolatos nemzetközi dip­lomáciai tevékenység is. Asz- szad szíriai államfő Líbiában és Algériában tárgyalt az el­múlt héten, s megbeszélései­nek- középpontjában a pa­lesztin mozgalom és Szíria viszonyának ügye állt. Bag­dadban a minap fejezte be munkáját hét arab ország miniszteri szintű tanácskozá­sa, amely elsősorban az öböl menti háború befejezésének, lehetőségéről tárgyalt. Min­den korábbinál időszerűbb az a szovjet kezdeményezés, hogy átfogó nemzetközi ér­tekezleten, a tárgyalóasztal­nál próbáljanak kiutat ke­resni e robbanásveszélyes térség problémái számára. (Folytatás az 1. oldalról) időszakára vezethető vissza, amikor jóval véknyabb veze­tékek is elegendők voltak, alig volt háztartási gép a családokban, ma viszont az igények megkövetelik a na­gyobb fogyasztáshoz való al­kalmazkodást. A TITÁSZ-nál gondoltak az üzemeltető, karbantartó háttér kialakítására is. A nyíregyházi kirendeltség épü­lete tavaly készült el, a ta­nácsokkal kialakított jó együttműködés révén tudták 12,5 millióért megépíttetni a mátészalkai kirendeltséget. A hálózatépítésre és szerelésre az árokásó traktortól a hid­raulikus emelőberendezéssel felszerelt terepjáró autóig száznál több gépkocsi áll a megyében rendelkezésre. A hibaelhárítás gyorsaságát pe • dig növeli a kirendeltségek között megvalósított közvet­len telefonkapcsolat, az urh- adóvevővel felszerelt üzem- zavar-elhárító kocsik meglé­te. Gond viszont, hogy a géppark elavulóban van, 60 millió forint kellett a válla­latnak ebben az ötéves terv­ben a fenntartásukra, pótlá­sukra. A vállalat debreceni köz­pontjában tavaly egy na­gyobb teljesítményű, R 35-ös számítógépet állítottak mun­kába. Kevesen tudják, hogy az elszámolásokon, különbö­ző nyilvántartásokon túl egy teljes műszaki információs rendszert akarnak ezzel meg­valósítani, amely a gazdasá­gos áramellátás alapja. L. B. USZTYINOV POZSONYBAN Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere vezetésével hétfőn szovjet párt- és kormány- küldöttség érkezett Pozsony­ba a szlovák nemzeti felke­lés 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségekre. A szovjet küldöttséget a repülőtéren Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák KP KB első titkára és más csehszlovák vezetők fogadták. CSENDES-ÓCEÁNI FÖRUM A csendes-óceáni Tuvalu állam központi szigetén, Fu- nafutiban hétfőn megnyílt a 15. dél-csendes-óceáni fórum. A tanácskozás központi té­mája az, hogyan lehetne atomfegyvermentes övezetet létrehozni a térségben. A ta­lálkozón részt vevő 14 állam képviselői ezenkívül gazda­sági témákat és az Óceánia gyarmatosításának teljes megszüntetésével kapcsolatos kérdéseket is megvitatnak. METEOR MORVAORSZÁGBAN Csehszlovák tudósok an­nak a meteoritnak a darab­jait keresik, amely augusztus 3-án, röviddel éjfél előtt hul­lott le Dél-Morvaországban. A megfigyelések szerint a meteorit viszonylag kicsi — másodpercenként 12,5 km-es sebességgel — ért a Föld at­moszférájába. Felizzott, se­bessége másodpercenként há­rom kilométerre csökkent, majd darabokra esett szét. A csillagászok keresik a mete­orit legnagyobb darabját, amelynek súlya becslések sze­rint húsz kilogramm. Jíilaliij fi £(1+0-) utolsó évei 23. Zilahy levelét megszakítom. Hivatkozásait csak a Híd különkiadá­sának ismeretében lehet megérteni. Ab­ban a hetilapban — amelynek tulajdo­nosa és 1940—1944 között főszerkesztő­je volt —, nyilvánosságra hozta vagyon- lemondási elhatározását; alapítványlé­tesítési szándékát a paraszti tehetségek iskoláztatására; „szegénységi fogadal­ma” is e hasábokon kapott indokolást. „Budapesten — folytatódik Zilahy le­vele — 1945. január 18-án a kora reg­geli órákban értem jött a Tisza Kálmán téren (ma Köztársaság tér) működő kommunista főhadiszállásról két barát, és elvittek oda. Itt az a megtisztelő fel­adat várt rám, hogy én írjam meg a fel­szabadult magyar sajtó első vezércikkét. Szereplésemnek ezek a részletei is­meretesek — a felszabadulás 25. évfor­dulóján ezt a vezércikket mondta el Ajtay Andor. A vezércikk megjelenése után, már január 23-án — bár akkor még csak önkéntes postások végezték a levélhordást, —, sok levelet kaptam, amelyeknek a tartalma hasonló volt: Te rohadt kommunista, ezért meg fogsz la­kóim. E leveleket a Budapesten életben maradt nyilasok írták — főként a ve­zércikk egyik mondatáért: a gyertya­fényben az idősebb, szakállas katona, aki egy nagy katonakenyeret tett az asz­talra, Krisztus arcára emlékeztetett...” „Néhány hét múlva egy szovjet ka­tonai autó jött értem, feleségemért és 13 éves Mihály fiamért, akikkel együtt Debrecenbe vittek, mert Buda még nem szabadult fel. Debrecenben Vorosilov marsall és az Ideiglenes Magyar Kor­mány már megkezdte működését. Áprilisban megalakult a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság, amelynek tiszteletbeli elnöke az egyetlen magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, ügy­vezető elnöke pedig én lettem. Mind a ketten fizetés nélkül vállaltuk ezt a nagy elfoglaltsággal járó, felelősségtel­jes munkát. Később a szovjet követség és Vorosi­lov marsall felköltözött Budapestre. A Bajza utcában nekem propuszkom volt, amellyel átléphettem a „davajgitárok- kal” őrzött kapu küszöbét és minden bejelentés nélkül megnyithattam az aj­tót a marsall szobájába. Szinte minden egyes alkalommal intett, hogy lépjek be, azonnal csengetett az orosz—magyar tol­mácsért és a szobájában lévő táborno­kokat kiküldte. Utolsó találkozásom Vo- rosilovval 1946 májusában történt, ami­kor nem küldte ki a tábornokokat a szobájából és csak annyit mondott, hogy ma nem tud velem beszélni, de csütör­tökre meghívott vacsorára a lakására, ahol nem lesz vendég, csak Gribojev tolmács. „Te kérdezni fogsz, én pedig felelek, ezt a hosszú interjút kétszáz­ezer példányban kinyomtatjuk és in­gyen fogjuk szétosztani, hogy a magyar nép végre megtudja, hogy a Szovjet­unió mit akar Magyarországgal.” Két nappal a csütörtöki vacsora előtt a szovjet követség fölhívott, és angol nyelven közölték velem, hogy a vacso­ra elmarad, mert a marsallnak Moszk­vába kellett utaznia. Vorosilov sohasem térhetett vissza Magyarországra. Hírek szerint valami afférja támadt és emiatt Sztálin „el­csapta”. És ugyancsak a hírek szerint azért, mert túlságosan enyhe kézzel ke­zelte a magyarokat. A Plaza-Janes kiadó 1974-ben fogja megjelentetni angolul írt, 400 oldalra terjedő könyvemet, Dinner postponed. A private letter to Marshal Voroshilov. (Az elmaradt vacsora, magánlevél Vo­rosilov marsallhoz.) Közel tizennyolc éven át írtam ezt a hosszú levelet, amely természetesen képzeletbeli levél, sőt, azt mondhatnám, irodalmi műfaj. Nem hasonlít a történetírás komorsá­gához, inkább irónia, öngúny, ahogy a marsall remek humorérzékkel kezelte a dolgokat. Például: a bevezetésben, po­harazás közben (poharazás alatt azt kell érteni, hogy á marsall és asztaltársai bátrabban itták a vodkát, mint én. Én csak számhoz emeltem a poharat), meg­kérdeztem a marsallt, persze, tolmácson keresztül: „Megtennél nekem egy kis szívességet?” „Mi a kívánságod?” — kérdezett vissza. „Te nagyon nagy em­ber vagy, rólad már életedben három nagyvárost neveztek el Vorosilovgrád- nak. De csak a Szovjetunióban vagy ilyen nagy, én az egész világon ismert író vagyok, mert huszonöt-harminc nyelv­re fordították le néhány regényemet. Ar­ra kérlek tehát, légy szíves, intézkedni. Budapest neve egy ősi szláv szó, mert Pest téglaégető kemencét jelent, nem tetszik nekem, de Buda sem. Nem is szerencsés szó, mert külföldön Budapes­tet állandóan összetévesztik Bukarest­tel. Én tehát arra kérlek, marsall, légy szíves intézkedni, hogy Budapest nevét Zilahygrádra változtassák.” A marsall helybenhagyólag bólintott, s bólintása azt jelentette, hogy intézkedni fog. Po­harazás közben az ilyen tréfákat min­dig szívesen vette. (Folytatjuk) 1984. augusztus 28. Választási esélylatolgatás Űj korszak Kanadában? Turner júniusi megválasztása után. Csaknem fél évvél a törvé­nyes határidő előtt szólítják urnákhoz a szavazópolgáro­kat Kanadában. A hatalmas észak-amerikai országban eredetileg jövő februárig kel­lett volna sort keríteni az eseményre, ám végül jóvá! korábban, szeptember 4-én tartják az általános választá­sokat, amelyeken az előjelek szerint jóval több forog koc­kán a parlamenti mandátu­mok egyszerű megújításánál, A helyi megfigyelők egy ré­sze — lehet, hogy némi túl­zással — egyenesen úgy fo­galmaz, hogy a mostani vok­solás új korszakot nyit meg a 35 milliós állam életében — méghozzá szinte függetlenül attól, hogy a szembenálló két nagy párt közül melyik szer­zi meg a győzelmet. Személycser« után S úgy tűnik, bizonyos szem­pontból igazuk is van. Ta­vasszal ugyanis, rövid meg­szakítással, 16 évi kormány­zás után leköszönt posztjáról a világpolitika színpadán is előkelő helyen szereplő mi­niszterelnök, Pierre Elliott Trudeau. Az ottawai személycsere önmagában is alátámasztja a kommentátorok értékelé­sét: Trudeau személyisége az elmúlt bő másfél évtizedben olyannyira rányomta bélye­gét Kanada kül- és belpoliti­kájára, hogy távozása való­ban korszakhatárnak tekint­hető. Az új miniszterelnök hiva­talba lépése meglehetősen el­lentmondásos visszhangot váltott ki. Az első reagálás pozitív volt: a felmérések szerint a legtöbben időszerű­nek tartották Trudeau visz- szavonulását, s helyeselték az új vezér feltűnését. Ez meg­mutatkozott a közvélemény- kutatás adataiban is. A kor­mányzó Liberális Párt gyors ütemben ledolgozta népsze­rűségi hátrányát, sőt Turner beiktatása után átvette a ve­zetést. A legfrissebb augusz­tusi statisztikák azonban is­mét az ellenzék fő erejét je­lentő Haladó Konzervatív Párt előretörését tükrözik. Akadt olyan 'közvéleményku­tató iroda is, amely az elmúlt hetek televíziós vitái után a jobban szereplő konzervatív pártelnököt, az ugyancsak ügyvéd, 45 éves Brian Mul- roneyt jelezte a győzelem vá­rományosának. A jelenlegi állás tehát csaknem kiegyen­lített, s a szakértők általában egyenlő esélyt adnak a két nagy pártnak a szeptemberi erőpróbára. (A harmadik, még viszonylag tekintélyes tömegtámogatást élvező cso­port, az Űj Demokrata Párt tíz-egynéhány százalékos vár­ható eredményével csak köz­vetve tudja befolyásolni a küzdelmet.) Előtérben: a gazdaság Furcsa módon még a vá­lasztási programok egybeve­tése sem ad lehetőséget ha­tározott különbségtételre. Turner és Mulroney irányvo­nala ugyanis számos kérdés­ben meglepő módon azonos, vagy legalábbis alapelveik­ben közel áll egymáshoz. A kampányidőszak legfonto­sabb kérdése a gazdaság problémája volt. Mindketten a Trudeau-korszak vonalve­zetésénél konzervatívabb gazdaságpolitikát hirdetnek. Szükségesnek tartják a 20 milliárd dollár felett járó költségvetési hiány lefaragá­sát. Kiállnak a munkanélkü­liség csökkentése .mellett. (Az állást keresők aránya nap­jainkban mintegy 12 száza­lék.) összhang uralkodik még Trudeau ügynevezett „kana- dizálási” programjának mó­dosításával kapcsolatban is — ez az elv az amerikai része­sedés visszaszorítását célozta, elsősorban a kőolaj- és föld­gázipar területén. A washingtoni kapcsolatok hangsúlyozása nem csupán a két ország szomszédos voltá­ból következik. Az Egyesült Államok gazdasági befolyása, a nagyvállalatok kötelék­rendszere olyan mérvű, hogy az ott lejátszódó folyamatok némi fáziskéséssel szinte automatikusan kihatnak a kanadai konjunktúrára is. A liberálisok épp ebben bíznak, mondván, hogy ha a gazda­sági gondok egy része az amerikai visszaesés számlá­jára volt írható, akkor most, amikor az Egyesült Államok piacaira a megélénkülés jel­lemző, ennek jótékony kiha­tásaira is számítanak. Térhódítási tervek Akad a kontinensnyi terü­letű Kanadában még egy sa­játos szempont is, ami a vá­lasztások kimenetelét eldönt­heti: a tartományok nem­egyszer kiéleződő nyelvi-gaz­dasági ellentétei. A québeci szeparatista törekvéseknek Trudeau ugyan gátat vetett, de a földrajzi és politikai té­nyezők összefonódása válto­zatlanul alapvető jelentősé­gűnek tűnik. A Liberális Párt bázisa ugyanis szinte 'kizáró­lag Quebecre és Ontarióra szűkült. Turner azonban ab­ban bízik, hogy — Trudeau- val ellentétben — nagyobb támogatásra számíthat a gyé­rebben lakott, de nyers­anyag-gazdagságuk révén di­namikusabban fejlődő, kiter­jedt nyugati tartományok­ban. Turner egy eddig kon­zervatív többségű brit­kolumbiai körzetben jelöltet­te magát. Ellenlábasa, Mulroney vi­szont azt reméli, hogy a konzervatívak Quebecben hó­dítanak el pozíciókat, ahol eddig mindössze egyet birto­koltak a 75 mandátumból'. A gazdasági célkitűzések vi­szonylagos hasonlósága miatt a politikai megfigyelők zöme úgy véli, hogy e különös tér­hódítás eredménye fogja megszabná, melyik párt ke­rül ki győztesen az előreho­zott választásokból. S ezzel azt is, ki tartja kezében Ka­nada irányítását az elkövet­kező korszakban. Sz. G.

Next

/
Thumbnails
Contents