Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
Milliók energiára Újabb transzformátorok, vezetékcserék Faluvégi Lajos Moszkvába utazott Hétfőn Moszkvába utazott nökhelyettesével, az Állami Faluvégi Lajos, a Miniszter- Tervbizottság elnökével a tanács elnökhelyettese, az két ország közötti gazdasági Országos Tervhivatal elnöke, együttműködés időszerű kér- Tárgyalásokat folytat Nyiko- déseiről és az 1986—1990. laj Bajbakovval, a Szovjet- időszakra készülő népgazda- unió Minisztertanácsának el- sági tervek egyeztetéséről. MA Éjjel a város alatt (2. oldal) Kulcsember: a tsz-elnök (3. oldal) Alapelvként fogalmazták meg a Tiszántúli Áraimszolgáltató Vállalatnál, hogy a fogyasztók igényeit maradéktalanul kielégítsék. Mindez eleve feltételezi, hogy nem lehet olyan megrendelő — akár ipari vagy mezőgazda- sági üzem, akár háztartás — ahol ne törekednének a megfelelő áramellátásra. Mindez pedig évente több tíz milliós ráfordítást kíván — tudtuk meg Maruzs Elemértől, a TITÁSZ beruházási főosztályvezetőjétől. Szabolcs-Szatmár megyében az áramszolgáltatás sajátos helyzetben van. A lakossági fogyasztás növekedése jóval meghaladja az átlagot, ami meghatározza a tennivalókat is. A TITÁSZ-nál a fogyasztás növekedése az országos átlag kétszerese, míg a megye a vállalati átlag kétszeres növekedésével áll az élen — jellemezte a helyzetet Csatho János műszaki vezérigazgató-helyettes. Fejlődő áramszolgáltatás Mennyit áll a gép? (3. oldal) A vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet varrodájában a Budapesti Elegancia Szövetkezet megbízásából gyermekfarmereket készítenek. Mérettől függően havonta 5—6 ezer darab készül a tsz melléküzemében. (Elek Emil , felvétele) Télre készül a távhőszolgáltató Fűtőmű kétszázmillióért Habár a legkézzelfoghatóbban a nyári malegvízhiány- kor érezzük a távhőszolgálta- tó vállalat, a Szabolcshő létezését, de (tévedés lenne azt hinni, hogy az év többi szakaszában nincs elegendő munkájuk; fűtési idénytől fűtési idényig, bőségesen akad tennivalójuk. Tennivalóik sorjázását azonban kezdjük az említett legérezhetőbb ténykedésükkel. Nyíregyházán augusztus 2—13 között százhúsz szakemberük dolgozott napi tizenkét órán át, hogy a mintegy 37 kilométernyi melegvízvezetéket kijavítsák, karbantartsák. Legnagyobb munkájuk ezen belül a föld alatti gerincvezeték szakaszoló szerelvényeinek cseréje volt. Ez annak érdekében történt, hogy hiba esetén könnyűszerrel 'lehessen kiiktatni a javításra szoruló szakaszt, s ne az egész város érezze meg az esetleges rendellenességet, összesen 14 szerelvényt helyeztek el; hat érkezett Ausztriából, nyolc pedig hazai gyártmányú volt Ez a munka mintegy négymillió forintba került. Az említetteken túl, még több száz darab szerelvényt hoztak rendbe. A karbantartások az augusztusi tíz nap etanúlitávai nem értek véget, hiszen szeptember 30-ig a télre történő felkészülés után is pontot kell tenniük. Tüzetesen átvizsgálják a megyeszékhely 184 hőközpontját és a 220 hőfogadó alállomásit. A hőköz- pontok közül nyolcat teljesen megújítanak, minden berendezésit kicserélnek. A konzervgyárnál ús folynak a munkálatok: az 500-as gerincvezetéket helyezik át, mélyvezetésűből magasveze- tésű lesz. Nyíregyházán ösz- szesen tízmillió forintot fordítottak és fordítanak a karbantartásokra, javításokra. A Szabolcshő gondoskodik Kisvárda és Mátészalka távfűtéséről és melegvíz-ellátásáról is. Igaz, lényegesen kevesebb lakásról kei a két kisvárosban gondoskodni, de akad többlet tennivaló is ezeken a helyeken, mert, míg Nyíregyházán az energiát vásárolja a vállalat addig ezeken a helyeken az energia- termelés is az ő feladatuk. Kisvárdán a konténerkazán javítása az egyik legfőbb munka, és felkészülnek az új, mintegy kettőszázmilliós befektetéssel épült fűtőmű üzembentartására is. Az új létesítmény télen már meleget ad. Mátészalkán egyetlen hőközpont van, ennek korszerűsítésére kétmillió forintot fordítottak, (s. z.) Az említettek határozzák meg a tennivalókat. így a megyében több beruházás az eredetileg tervezettől egy-két évvel korábban valósult meg, hiszen csak így Lehet elfogadható szinten eljuttatni mindenüvé a gépeket működtető, a fényt, sok helyütt a meleget is adó villamos áramot. A főelosztó hálózatban a 120 ezer voltos vezetékrendszer kisebb bővülésével lehet csak számolni. Az igények indokolják, hogy Nyíregyházáról Ibrányig megépüljön egy leágazás, s ez a körzet ott kapjon egy transzformátor állomást. A tervek már elkészültek, az építkezés jöFelújítják és korszerűsítik Vaján, a szabadvezetékes villamos hálózatot a TITÁSZ szerelési osztályának dolgozói. A két kilométeres szakaszon végzett munkák során a jobb világítás érdekében higanygőz lámpákat is felszerelnek a vasbeton oszlopokra. Képünkön: a régi vezetéket új, 0,4 kilovoltosra cserélik... Szalóki Mihály a vasbeton oszlopon kereszttartó vasat cserél. (Császár Csaba felvételei) Lámpakarbantartás emelőkosaras kocsiról. vőre indul, míg elkészülte 1986-ban várható. Nyírbátorban az idén fejeződik be a transzformátorállomás bővítése, mintegy tízmillió forintos költséggel. Tavaly Mátészalkán végeztek bővítést, de már tervezik a Fehérgyarmatig húzódó vezeték átépítését nagyobb kapacitásúvá, valamint egy ottani transzformátor beépítését 1986-ban. A másik oldalon a kisfeszültségű hálózat — vagyis a lakossághoz is eljutó villany- vezetékek — rekonstrukciója áll, mint sürgető feladat. Erre is egy adat: vállalati szinten 29 millió forintot fordítanak az idén a villanybojlerek bekötésére, s ebből Sza- bolcs-Szatmárra 12 millió jut. Ugyancsak közel 40 százalékot jelent a maga 32 milliós összegével a közvetlen rekonstrukciós munkák értéke a három megyét ellátó vállalatnál. Jelenleg a nyíregyházi üzemigazgatóság egyes körzeteiben a legsürgősebb a vezetékek cseréje, újabb transzformátorok telepítése, hogy megfelelő feszültségen szolgáltassák az energiát. Mindez még a faluvillamosítás 25—30 évvel ezelőtti (Folytatás a 4. oldalon) Hét premier bérletben Évadnyitó társulati ilés a Móricz Zsiimaad Színházban Ünnepélyes társulati üléssel nyitotta meg negyedik évadját tegnap délelőtt a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház. Az ünnepségen részt vett Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Bögel József, a Művelődésügyi Minisztérium főmunkatársa is. Az új évadot Léner Péter igazgató nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nyíregyházi színháznak egyszerre kell európainak, magyarnak és szabolcsinak lenni. Egy színház, amely magyar nyelven terjeszti a kultúrát, az emberiség évezredek alatt felhalmozott értékeit, nagy gondot kell fordítania a magyar darabokra is. Repertoárunkon a megfelelő minőségben, változatosságban és méretben kell jelen lenni a klasszikus és kortárs magyar drámairodalomnak. — Nekünk konkrétan itt Nyíregyházán, és ebben a megyében kell jelen lennünk — folytatta a színház új A társulati ülés közönsége. (Császár Csaba felvétele) igazgatója —, itt kell érvényes gondolatokat megfogalmaznunk. A színház dialektikus művészet: itt minden mindennel összefügg. A lényeg, hogy ezek az összefüggések egy előre meghatározott cél felé vezessenek. Ezután a főbb feladatokat ismertette az ünnepélyes alkalomra összegyűlt társulat tagjai előtt. Elmondta, hogy: ennek az évadnak a feladata, hogy megtartsák az elmúlt évad eredményeit: a jó kapcsolatot a közönséggel, a határozott törekvést arra, hogy a színész alkatához, egyéniségéhez illő szerepeket kapjon, s ezáltal egyéni fejlődése töretlen legyen, valamint meg kell őrizni a tavaly már egyre gyümölcsözőbb, jó alkotó légkört. — Színházunkat tegyük frissebbé, fiatalosabbá és érdekesebbé — mondta. — Ügy kell szólnunk, hogy hangunkat a városon, a megyén kívül az országban is hallják. Mindebből pedig az következik, hogy a munka hívei vagyunk, úgy is mondhatnám, hogy csak a munka hívei. Ezután az új évad műsoráról beszélt. A bérletben hét bemutató lesz az idén, az első szeptember 29-én Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátéka, Salamon Suba László rendezésében. Gyermekdarabnak Schiller—Gozzi: Tu- randot című művét választották, melyet Nagy András László rendez és szeptember 22-én lesz a bemutatója. Az ünnepélyes társulati ülés végén bemutatták a színház új tagjait, akik közül többet már ismer a nyíregyházi közönség. Holl István és Petényi Ilona alapító tagjai a Móricz Zsigmond Színháznak, rövid távoliét után visszaszerződtek. Csikós Sándor mint vendég, több darabban játszott az elmúlt évadban, mint új tagnak, ezentúl elmarad a neve mellől az m. v. Varjú Olgát és Schlanger Andrást is ismerjük már a Hamusivatagból, évfolyamtársaikkal: Gados Bélával, Juhász Györggyel, Mátrai Tamással, Mester Edittel és Vajda Jánossal együtt szerződtek hozzánk. Színházunk tagja lett Geliert Péter és Salamon Suba László rendezők, és az elmúlt évadból szintén ismert Vend András dramaturg is. Az ünnepélyes társulati ülés záróaktusaként Kuknyó János, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője emlékplakettet adott át a Budapestre szerződött Rohály Miklósnak, színházalapító és -szervező munkásságáért, — amelyet gazdasági igazgatóként kifejtett.
