Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
2 1984. augusztus 28. Kelet-Magyaforuác Baktai divat A baktalórántházi VERTIKAL szövetkezet konfek- ció&zemében jelenleg öt nyugat-európai ország megrendelésére dolgoznak. Divatos női ruhákat, blúzokat, dzsekiket varrnak bérmunkában. Exporttermékek mellett hazai, ezen belül megyei ellátásra is dolgoznak. Képeink az ipari szövetkezet által varrt ruhákról, blúzokról készültek — manökenek a varrónők. (Elek Emil (elvételei) A nyírbátori zenei tábor hangversenyeiről------------------— ....■ ■■■■'■'■ ................................— 1 Hangversenyterem a szerelőcsarnokban Szép hagyománya a zenei tábornak, hogy nemcsak Nyírbátorban, hanem a megye más helységeiben is színvonalas hangversenyek sorozatát mutatja be hallgatóságának. E hangversenyek nagy része nem hangverseny- termekben, hanem műemlék templomokban és üzemekben zajlik. Ez a módszer, hogy az előadók nem a közönséget hívják a zenéhez, hanem a zenét viszik a közönséghez, igen hatásosnak bizonyult. Az első hét végén, augusztus 11-én a Nyírbátori Városi Tanács dísztermében 'lezajlott az első hangverseny, melyben a tábor hazai és külföldi résztvevői kamaraszámokat adtak elő. Ilyen kamaraműsor volt még a Növényolaj- és Mosószergyárban, valamint a Mezőgép nyírbátori gyáregységiben. MŰEMLÉK TEMPLOMOKBAN Mindig nagy élményt jelent közreműködőknek és hallgatóknak a Csepel Fúrógépgyár szerelőcsarnokában ' megtartott hangverseny. A csarnok ez alkalommal kitűnő akusztikájú hangversenyteremmé alakult át, melyben remekül szólnak a nagyzenekarra komponált hatásos romantikus művek. Ez alkalommal a tábor zenekara Händel Vízi zene c. művét, Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányfantáziáját és Berlioz: Fr.ust elkárhozása c. oratóriumának három tételét játszotta Horst Welter NSZK-beli karmester vezetésével. A megye sok szép műemlék temploma közül ezen a nyáron a nyírbélteki, a nyírmihálydi és nagykállói adott hangverseny-lehetőséget a tábor művésztanárainak és ifjú muzsikusainak. Nyírbélte- ken első ízben volt ilyen templomi hangverseny. — A patinás kis templom jó hangversenyteremnek bizonyult, benne kitűnően hangzott Sudlik Mária előadásában Bach 2 áriája és egy koncertária Beethoventől. A műsorban részben kísérő zenével, részben önálló számokkal a tábor egyik kis zenekara játszott Kovács János vezényletével. A nyírmihálydi református műemlék templom hálás közönsége már többször fogadta a tábor zenekarát. Ez alkalommal é szép templomban barokk műsort adott a tábor másik kamarazenekara. Bach: E- dúr hegedűversenyét Kiss Vilmos Péter, Vivaldi három hegedűre írt versenyét Kovács Dénes, Szenthelyi Miklós és Kiss Vilmos Péter játszották. A szólózó művésztanárok oktatói a zenei tábornak. — Ugyanez a műsor szerepelt a nagykállói református templomban. NYÍREGYHÁZÁN MOSTOHÁK? Nagy lelkesedéssel készültek az ifjú muzsikusok a megye székhelyén, Nyíregyházán is a bemutatkozásra. Kár, hogy ezt a nagyon szép és igényes produkciót viszonylag kisszámú közönség hallgatta meg. Vasárnap került sor a hagyományos zárókoncertre a nyírbátori református műemlék templomban, mely egyben a nyári zenei napok zárókoncertje is volt. Már sokszor bebizonyosodott, hogy ez a szükséges templombelső milyen kiválóan alkalmas nagyszabású hangversenyek rendezésére. Ez alkalommal is a templom szép számú közönsége nagyszerű programot kapott. A tábor zenekarát a Magyar Állami Operaház kitűnő karmestere, Kovács János vezényelte. Csajkovszkij nyitányának szenvedélyessége és nagy pátoszú lendülete már a hangverseny kezdetén magával ragadta a közönséget. A SIKEREK TITKA Mindenki, aki élvezője volt a ritka szép hangversenynek, meggyőződhetett arról, hogy az ifjúsági nemzetközi zenei táborban két hét leforgása alatt nagyon eredményes, szép munka folyt. A fiatal muzsikusoknak a szó legnemesebb értelmében vett lelkes amatőr játéka párosult itt a kiváló szólisták és a karmester magas fokú művészi tudásával és mindez belehelyeződött egy inspiráló, gyönyörű patinás környezetbe. » Turcsányi Emil Diploma népművészetből Pásztoring finom hímzéssel, surcvászonból készült női divatkreáció, furtai vad rózsás ruhaköltemény. Ismertek az USA piacain, Belgium üzleteiben, Japán áruházaiban. Arról még csak szólnak a krónikák, hogy hol és kik készítik, de hogy kik e motívumok megálmodói, tervezői, már aligha. Rang részt venni első tervezőként a Kisjankó Boripályázaton és kiállításon. A rangos eseményre az idén augusztus 3-án került sor Mezőkövesden. Ott voltak az egyik legfiatalabb szabolcsi hímzéstervező Lentvorszki Erikának, a munkái is. — Mit tervezett a Kis Jankó Bori-pályázatra? — Két surcvászonra (kö.- tényvászon) terveztem fehér furtai hímzést. Ebből készültek a női ruhák. A tervezés két hétig tartott, ugyanis a népművészet által már gyűjtött mintákat terveztem újra. Egyik ruha napraforgó, a másik vadrózsa mintával készült — magyarázza Erika. Erika friss népművészeti diplomás. 1984 júniusában végezte el Budapesten a Népművészeti Akadémiát. Annak idején a Kölcsey ben végzett és az iskolapadból egyenesen a népi iparművészet alkotó műhelyébe vezetett az útja. Először sablonokat készített, s mind mélyebben ismerkedett a tervezés tudományával. Szerepe van1 abban, hogy Európa több országában megkedvelték a nyíregyháziak szép, igényes, hagyományt őrző, de divatos, korszerű termékeit és valutával fizetnek értük. — Szövetkezetünk javasolt a Népművészeti Akadémiára, amelyet munka mellett végeztem el jó eredménnyel. — Jelenleg mi foglalkoztatja? — Szeretnék új mintákat, kompozíciókat tervezni.. Olyanokat, amelyeket felhasználhatnak termékeinken, szépek, tetszetősek és jó piacot is biztosíthatnak szövetkezetünknek. Ezeket természetesen először kiállításokon mutatjuk be. Ha ott sikerrel szerepelnek, csak akkor kerül sor készítésükre és esetleg exportjukra. Ezért aztán Erika szívesen áldoz szabad idejéből szenvedélyévé vált hobbijának: a tervezésnek. Ha csak teheti, minden alkalmat megragad, ahol továbbtanulhat. Ezért vett részt tavaly Zebegénv- ben alkotó táborozáson, ezért batikol (ruhafestés) otthon. Kísérletezik, hogy a tapasztalatokat a népi iparművészetet kedvelők örömére hasznosítsa. (császár—farkas) Éjjel a város alatt Ipari televízióval vizsgálják Nyíregyházán az Arany János és a Rákóczi utca között lévő szennyvízvezeték állapotát. Éjjel, 22 óra. A Széchenyi és a Szabolcs utca találkozásánál a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint az Északmagyarországi Regionális Vízmű szakemberei serénykednek. Egyikük lemászik egy mély aknába és egy műszert helyez a csatornába. Nagyturcsik György csoport- vezető, Henzsel György, Augusztinyi László és Hodo- ván Pál, a SZAVICSAV dolgozói előkészítik a „terepet” a különleges műszeres vizsgálathoz. — Miért éjjel dolgoznak? —kérdezem Nagyturcsik Györgytől. — Mert nappal akadályoznánk a forgalmat, illetve akkor nagy a csatorna szennyvízterhelése (sok víz folyik benne), s amellett nem végezhetők a mérések. Közben az ipari televíziós autóba ülünk. Előttem több képernyő, bonyolult berendezések. — Ez egy nyugatnémet gyártmányú gépkocsi — tájékoztatnak Juhász Árpád brigádvezető, Vogel József és. Ungvári Tibor, az északmagyarországi vízmű szakemberei. — 1981-ben 4;5 millió forintba került — folytatja Juhász Árpád. — E műszerekkel a csatorna hibái pontosan kimutathatók, behatárolhatók. Ez úgy történik, hogy a csatornába egy önjáró kiskocsit helyezünk, amely magán viszi az ipari kamerát. A kamera révén a csatornába látunk, sőt nyomon követhetjük útját; erről bármikor lejátszható képmagnófelvételt készítünk. Így, a csatorna hibái tüzetesen megfigyelhetők, következésképpen azok elhárításának módja is meghatározható. Juhász Árpád egy filmet helyez a képmagnóba. — A képernyőn most a Makarenko és a Széchenyi utca találkozásánál húzódó csatornaszakasz látható — mondja. — Ott egy (rendellenes) vízbefolyás nyomai érzékelhetők. Az esőzésekkor azon a helyen tekintélyes mennyiségű víz kerül a szennyvízcsatornába, ami nem engedhető meg. E vizsgálatoknak az a célja — említi Nagyturcsik György — hogy az útburkolat felbontása, valamint földmunka nélkül megállapítsuk: javítható-e a vezeték, vagy átépítendő? A Rákóczi utcai új csatorna építése előtt (a régi vezetéken) is efféle műszeres vizsgálatot végeztünk. — Egy műszak alatt e módszerrel mekkora csatornaszakaszt lehet átvizsgálni? — Van olyan nap, hogy egy kilométert, de van olyan; Anyagi körülményeit ismerve, aligha volt szüksége Huszár Bélánénak, a vasmegyeri Micsurin Tsz munkaügyi csoportvezetőjének arra a párszáz forintra, amit kisebb kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás vétségével keresett. Tettét nem egyedül, hanem Földiné Kulcsár Zsuzsannával együtt követte el. A bírósági ügy elsőrendű vádlottja a 37 éves Huszárné tizenhat éve dolgozik a tsz- ben. Munkájára — amit nagy hozzáértéssel végez — még sosem volt panasz. Nem véletlenül lett a szövetkezet vezetőségének tagja, a nőbizottság elnöke, sőt a TE- SZÖV küldötte. Férjével együtt jól keresnek, szép, háromszobás házban élnek, három kiskorú gyermekükkel Vasmegyeren. A másodrendű vádlott a 25 éves Földiné vasmegyeri lakos jelenleg Nyíregyházán Megosztoztak a gyesen dolgozik. Ezt megelőzően a Micsurin Tsz-ben volt pénztáros, majd a gyermekgondozási segélyről visszatérve könyvelő. Fóldiné — megszakítva a gyermekgondozási szabadságát — múlt év áprilisában visszament dolgozni a szövetkezetbe. Az sztk-ügyinté- ző, azaz Huszár Béláné Földiné tudtával és beleegyezésével nem jelentette, be a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon, hogy a másodrendű vádlott visszatért a gyesről és munkába állt. Az igazgatóság így továbbra is fizette a 990 forint segélyt a amikor csak 50 métert haladunk. Az sok mindentől függ; milyen tiszta a csatorna, milyen a szennyvízterhelése, milyen a vezeték keresztmetszete... — folytatja Juhása Árpád. — Hány ilyen műszeres autó van az országban? — Tudtommal hat. Gyakran (mint most is) végzünk vele bérmunkát — üzemóránként 2600 forintért. Sokszor hívnak bennünket csatornaátadásokhoz is. E berendezések bármilyen hibát kimutatnak. Megtörtént, hogy az építés során a kivitelező az egymást követő betoncsövek között 20—30 centiméteres hézagokat hagyott.* Ilyen hibák Szabolcsban a vízzárósági vizsgálatok során még észrevehetők , de ahol agyagos a talaj, ott már nem nagyon. A kutak állapotának ellenőrzésénél is gyakran kérik segítségünket. Azokban nemegyszer találunk beleejtett szerszámokat. (cselényi) fiatalasszonynak, aki a pénz felét minden hónapban átadta Huszárnénak. Az intézet félrevezetésével 3610 forint ütötte — jogtalanul — a két asszony markát. Huszár Bélánét bűnösnek mondták ki kisebb kárt okozó csalás vétségében mint társtettest, felelnie kellett magánokirat-hamisítás vétségéért is. Földiné kisebb kárt okozó csalás vétségéért került ítélőszék elé, mint társtettes. Huszár Bélánét 8 ezer, Földinét 5400 forint pénzbüntetésre ítélték. Egyúttal kötelezték őket a 3610 forintos kár megtérítésére. <h> Rádiójegyzet Hogyan igyunk? S zokatlan megközelítést választott műsorának Lukácsi Béla szerkesztő-műsorvezető. Vasárnap délután a Kossuth Rádióban ^Örökké a világ sem áll...” címmel, nem elsősorban arról igyekezett meggyőzni — történészek, szociológusok, üzletkötők „közreműködésével”, irodalmi, történelmi művészeti hagyományok bemutatásával, hogy soha egyetlen pohár alkoholt ne igyunk. A műsor lényege az volt: az alkohol, mint az emberrel együtt létező jó és rossz, hogyan használható fel testi és lelki épülésünkre. A történész a régi korok társasági, közösségi italfogyasztásairól beszélt, ahol az esetek többségében nem az volt a cél, hogy a résztvevők leré- szegedjenek. Nem az italért ittak, mint manapság egyre többen. Az ivás- szociológus azt fejtegette, hogy a kis mennyiségű ital valóban segít oldani a hétköznapok kisebb-na- gyobb feszültségeit. De az a baj, ha ezek a feszültségek szaporodnak és úgy véljük, ezt csak több ital- fogyasztással lehet ellensúlyozni. Nemcsak a fogyasztás mennyiségével van baj hazánkban, hanem a minőségével is, ugyanis az arány kezd eltolódni a töményitalok javára, ami a legveszedelmesebb alkohol. A műsorból az derült ki, az életmódváltás, amely szinte mindenkit érint, új szokásokat is kialakít az emberben. Az okos, kulturált, a közösségi jellegű italfogyasztás azonban még igen formá- latlan képet mutat. Olykor az ' ivás céllá válik, szaporodnak az ivási alkalmak — munkahelyen, családban, rendezvényeken és után — ahol sajnos, elég gyakran az ital veszi át a fő szerepet, nem pedig az emberi közeledés, beszéd, játék. Receptet, természetesen nem adhatott a műsor, de arra jó volt, hogy átgondoljuk: nem kellene-e mérlegre tenni italozó szokásainkat. (P) Ifadrózsás furtai, sarcra
