Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-25 / 199. szám
1984. augusztus 25. K eresem a község régi és új arcát. S talán azt is, amit a jövő még eltakar. Mit mond el régmúltjáról ez az aprócska pont, amelyet így hívnak: Pap. Ez az aprócska pont azonban az itt élt és élő embereknek egyet jelent a hazával, szülőkkel, rokonokkal, barátokkal, örömökkel, fájdalmakkal, szép és keserű viszontlátásokkal, születésekkel és halálokkal. — Nagy halottja van a falunknak — mondták oda- érkezésünkkor az emberek. — Elment Maczkó Gyula tanító úr, aki annyi papi gyermeket elindított, akit nagyon megszerettünk. Nemrég százalékolták le, nem sokáig ette a nyugdíjasok kenyerét. Van egy másik halottunk is,- Galgóczi Istvánná, fiatalon halt meg, úgy is mondhatjuk, 1948- ban született... És megszólalt a református templom harangja. Mi mindenről tudnak beszélni mély, komor és fönséges hangjukon a harangok. „Az 1818-ban újraöntött 281 fontos harangnak érdekes története beleszövődik édes hazánk 1848/49 évi történetébe. Együtt szenvedte, élte a forradalom hányattatásait s győzelmi örömét.” — írja róla a községi református egyház egykori történetíró papja, Hagymásy Ferenc. A történet szerint a szabadságharcot követően az aradi várparancsnokságtól, a harangok felügyelőjétől tudakolták meg „sok rendbeli fáradozások után”, hogy a papi reformátusok harangja nem öntetett be ágyúvá és azt visszaadják, ha .van, aki érte megy, 1852 február 27-én volt az a nap, amelyen a lelkész a harangot hazahozatta. A harang visz- szaszerzése a korabeli feljegyzések tanúsága szerint 313 forint 35 krajcárba és a fuvaros Kovács Gy. András életébe került, aki megijedt a városparancsnok kijelentésére, hogy 24 órán túl nem adja ki a harangot, egymaga vonszolta k,i, megszakadt és 1852. május 21- én meghalt. Ezt mondta el mély, búgó hangján a papi harang. S mit őriztek meg a feljegyzések a községről? „Pap község Szabolcsvármegye kisvárdai járásában Kis- Várdától keletre 5,54, Fé- nyeslitkétől dél—délkeletre 7,12 — Jékétől délre 3,11 — Lövőtől nyugatra 3,26 — Bákától északra 6,84 kilométerre fekszik. Homokdombok borítják. Keletkej zynak is volt itt birtoka, majd ilyen nevekről számol be a krónika: Petrovay, Eördögh (Lászlófalvi), Pe- thő, Szögyény, Lengyelfalvi Erős György, cs. Orosz György. Míg a falu igazi és folytonos újjáteremtői ilyen nevűek voltak: Kovács, Oláh, Kántor, Kólyi ősrégi jobbágy családok. A századforduló után nem sokkal a Kovácsok még a A község református papja, Beregszászi Károly — akit Pap községben aligha hagyhattunk ki a meg- nyilatkozók sorából — szintén arról panaszkodott, többször temet, mint keresztel. — Sajnos, némely embernél az ital okozza a korai halált. A tiszteletes úr tizenkét éve szolgál Papon, s azt vallja, mindig fogékonynak kell lenni az Imre, aki éppen a közeli jövő egy-egy vonását igyekezett meghúzni ceruzájával. Ugyanis a falu térképén dolgozott megérkezésünkkor, a majdan közelgő tanácstagi választásokra készülődve, a választókerületek gondos kijelölése is időszerűvé válik. Mert bárhogyan is van, a falu képe azért az utóbbi négy-öt évben sokat változott. Barangolások PAP zéséről és elnevezéséről nincsenek adatok. Ha tekintjük a közeli „Gitáros Lövő” régi község nevét, ha tekintjük községünk régi „Doma Pap” nevét, s a Domát latin szónak vesszük, azt kell hinnünk, hogy ez a község a kerestyénység előtt, vagy elején valami págány, vagy kerestyény papnak vagy talán valami Pap nevű úrnak volt a birtoka ...” A krónikás — még ha nincsenek is kezében biztos korabeli feljegyzések — azt tudtul adja: a községről „Terra Pop” név alatt IV. László király korából maradt fenn a legrégibb elnevezés, amikor a Balogh Semjén ős családbeli Ubul fiának: Mihálynak adott a király Terra Pop és Jék-re adományt 1285 körül. A Káta nemből való Tamás mester a nagyváradi káptalan irattárában 1284-ből való okirat szerint ugyan ezen nemből való másik Tamással és Pállal egyezett meg a káptalan előtt Pap és Paszab birtokaira. Feljegyzés maradt egy 1510—11 táján Bécsben tanult „Michael de Pap” -ről is. Papfalu néven a zsélyi levéltár 1435-ből való adatában említik először a községet. Pap újabhkori birtokosai közül a leggazdagabb és legelőkelőbb család a mu- raniczi Horváth báró család volt Herceg Eszterháfalu lakosságának felét megközelítik lélekszámban. Egy régi hagyomány szerint egy Kovács és egy Kántor nevű férfi maradt a ta- tárdúlás után, ők lettek a törzsatyák, akik újra benépesítették a majdnem teljesen elpusztult falut. Ilyen üzenetet küld a régmúlt a jelennek, a falu történetét feldolgozó református lelkész igen becses és talán egyetlen példányban megmaradt könyve. De milyen arca van a jelenben a községnek? Barázdált, változatos ez az arc. A község tizennégy utcájában — 550 lakóházat találna az ember, ha megszámolná. A községi tanács titkára, a tősgyökeres papi születésű Mészáros András- né — azonban még az új kerítésekről is tud. Hivatalból és a földiek, az itt élők jogán. Tavaly 11 ház épült, de több is épülhetne, mert üres telek van bőven. — Egy kicsit bizony, aggodalmaskodunk újabban — magyarázza a titkárnő, aki azóta már átvette 30 éves tanácsi szolgálatban eltöltött törzsgárdatagsági jutalmát és oklevelét. — Kezd fogyni a mi községünk is. Eddig stagnált, most pedig az anyakönyv azt jelzi, tavaly harmincötén haltak meg és csak huszonnyolcán születtek ... időszerű emberi problémák iránt, az írás szavaival szólni kell a falu népéhez, soha nem mozgathat légüres térben a prédikáció ... — Minden istentiszteletre éppolyan gondosan felkészülök, mint a korábbi években. A megszokásból, a rutinból a szószéken sem lehet megélni. A hívek igényesek, műveltebbek, mint régebben. A papiakon érződik a város, Kisvárda közelsége. Különösen a lakáskultúra az, ami igen sokat változott... Itt nem látunk olyat, hogy a gyönyörű, úgynevezett tisztaszoba ott áll, mint rég egyes falvakban, és a család, néha két generáció is a nyári konyhában éli le az életét. A községbelieket naponta éri a közeli város szele, sokan eljárnak dolgozni a várdai üzemekbe, a záhonyi, tuzséri átrakóba. Naponta tizenegy autóbuszjárat viszi és hozza az utasokat Kisvárdára. A buszok persze zsúfoltak, de a járatok sűrűsége megfelelő. Akadnak családok, főként a fiatalok, amelyek csak oda váltanak jegyet, visz- sza már nem ... — Igen, a fiatalok közül jó néhányan beköltöztek a városba — magyarázza a közös tanács elnöke, Tóth Jelenleg 1832 lakója van Papnak, s talán minél kevesebben laknak. egy faluban, annál inkább megnő az egyes emberek cselekvésének, véleményének értéke, amire építeni lehet és kell. S akadnak itt hazajövök is. A takarékszövetkezetben két fiatalasszony mondott véleményt a falu jelenéről, s arról, milyen az élet a nagyobb falu, illetve a város után, ahonnan hazajöttek. Kői Károlyné kirendeltségvezető és Fazekas Balázsné pénztáros nemrég laknak Papon, férjhez jöttek ide, s jól érzik magukat. — Nagyon jó, hogy közel van a város, mert csak gondol egyet az ember és felül a buszra és ott van. De jó is hazajönni, itt csendesebb, más az élet, a munka is talán. Csak akkor bosz- szankodik az ember, ha nem érkezik a boltba idejében a kenyér, a tej, a hús és motorra kell ülni és be Kisvárdába. így elég sokba kerül egy kiló kenyér... S milyennek látják a község jövőjét az itt élő emberek? A tiszteletes úr azt mondja, ha a gyermekáldás nagyobb lenne, ez a falu még sokáig megőrizné életképességét, mint ahogy az évszázadok viharában is talpon maradt. A tanácsvezetők szerint még belátható időn belül nem szívja magába Kisvárda, ugyanis a város a jelek szerint nem erre terjeszkedik, hanem inkább Dögé, Anarcs, Kékese irányába. De hogy még jobban érezzék magukat az emberek, jócskán akad tennivaló ... — örülünk, hogy megépült a négy tantermes iskola és így megszűnt a délelőtti-délutáni tanítás. A gyermekek nyugodtabb körülmények között tanulhatnak. De való igaz, egy megoldott, kielégített igény újabbat szül. Az iskolai tantermeink egy része ma is a régmúltból örökölt épületekben, s igen gyenge állapotban van. — Aztán küszködünk a belvízzel is, amit saját erőnkből nem tudunk soha megoldani. Szerencsére kaptunk másfél millió forintot — állami támogatásból — és hozzáláthatunk a Kossuth, a Jékei, a Hunyadi utcákban a belvízelvezető csatornák megépítéséhez. Ezeken a helyeken majd nem fenyegéti a hazakat a belvíz és megjavul a közlekedés is, a tengelyakasztó sár és kátyú java eltünedezik... Miközben a jelen és a jövő útjait igyekeztünk legalább vázlatosan kitapintani a községben, újra a község krónikájához fordulunk, fejezze be helyettünk a Papról szóló írásunkat. Így ír könyve végén Hagymásy Ferenc református lelkész: „Az az érthetetlen és sajátságos tünet, hogy ez elég érthető magyar nevű község nevét, sok hivatal és egyén sokszor ma is hibásan írja, s megtoldja az utolsó p betűjét még egy p-vel. (Papp), mint varrólány a szalagot egy 1-llel (szallag). Pedig egyetlen egy pecséten sem látható ez a Papp elnevezés, de meg olyan értelmetlenül is veszi ki magát, mintha egy másik község nevét így írnák hogy: Czapp, vagy Sá- rospatakk...” / Páll Géza KM HÉTVÉ« melléklet
