Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-25 / 199. szám
1984. augusztus 25. m első költője tett Janus Pannonius 1 és a martialisi epi- i felelevenítése során a nyelvöltögetésre ta, ismét másszor egé- isra... az ő reneszánsz ssága tán megengedi, :i is mondjuk: némely it dicsőítő költemé- jórésze noha formai :s, tartalmilag csak po- ragy egyszerűen társa- rdekbeh „nyalizás”. után hazatér és nagyfiatalon pécsi püspök, azonban Mátyás király iriájában is fontos, api munkája van. Vé- vol, itt-ott már póridé épp szókimondá- páratlanul új, mond- íodern) szellemeskedá- Szerep vár rá: elhozni aarbár keletre az új- iberséget, az álszentsé- íem terhelt okos érikát (majd azt írtam: ellizmust, csakhogy t az itáliai fejedelmek, kereskedők, banká- lekszövetségei, meg — követőik, az új, nem- k — s velük összefüg- ok — szolgálatában ítá tettek: azt az olasz :sak később fogalmaz - alapvető politikai ban). De nemcsak az ezsgést, politikát, dip- , ha kellett: intrikát, z élet egészének élve- izép kultuszát s mind- íűvészi kifejezését, a vallásos sablonjait mitologikus sablonok- lve, amelyek persze ■ voltak újak és latin nyt hordozók, rajtuk azonban a pogány s az ember kibonta- szabad személyisége íg és e felszabadult- tudatos kapcsolatoké: !, barátoké, kisembereké, akiknek ügyét mélyen átérzi, úgyannyira, hogy például egy árvíz leírása épp az általa sújtottakkal való azonosulás révén válik szinte apokaliptikus látomássá. Janus Pannoniusnak van érzéke a táji, természeti szépségek, a kis dolgok s azok általános, jelképi értelme iránt, s világ- viszonylatban az elsők között tudta hatásosan ki is fejezni. Nagy költő volt — Magyarhon első nagy költője. Pedig azt sem tudjuk, magyar volt-e. De a Dráva, a Duna tájaihoz, ezek történelméhez, népéhez kötődött, s ennek új értelmiségéhez szólt — mégpedig évszázadokig, mert hiszen aki e tájon olvasott, az ezt még századokig latinul tette volt. Ma pedig frissebben hat, mint pár száz éve, ugyanis mi modern fordításokban olvashatjuk műveit. Ha nem mindet is. Írásainak egy része még a literátor számára is, máig hozzáférhetetlen, kritikai kiadás nem létezik, teljes magyar fordítás még kevésbé. De ami igazán fontos: epigrammái, lírai versei, elégiái legjava igencsak olvasható. Igen, sok még a rejtély körülötte. Őrült összeesküvését Mátyás ellen (melyben nagybátyjával együtt vezető szerepet vitt) máig sem értjük. Nem sokkal élték túl, ha nem bitó vagy méreg végzett is velük. De az is jelképes, hogy a fiatal költő a Morbus Hun- garicus áldozatává lett, a tüdővészé, amelyet csak egy pár évtizede fékezett meg az a természettudomány, amelynek a felvilágosult humanista Janus Pannonius első hitvallói közé tartozott. Kristó Nagy István éza ek létrehozását. Az észeti alkotótelep hail i sikere már ismert, i Sándor ,és Balogh 'ai Sándorral a Szov- n, Kárpátalján érrne- asztikákat öntöttek a n. 1983 szeptemberé- erlohni művésztelep irányítását Sebestyén égezte. Ron Dutton i tanít az itt tapasz- pján, Bogumil Niko- i mellett, Perniken- rvezett nemzetközi sszeti alkotótelepet és iban is ihíre van ren- iknek. nművészeti alkotóte- igja, neve, helye van n. Az itt dolgozott munkái a legfrissebb [DEM- vagy ravennai alógusokban megta- Számunkra az sem len, hogy az éven- a-visszatérő rendez- etkeztében hárman, Sándor, Balogh Gé- y Lajos, akinek je- több érme látható a /ári tárlaton, művé- űjesítésére a szobrá- álasztották. kiállítás számszerű- nden rekordot meg- aga számomra íelve- st, hogy a ki&plasz- nyitás valóban fej- lennyiben gazdago- kiállított tárgyak ötletgazdagok, de megoldottak. Egy ázat, tervkiállítás atta a tárlat. A kis- oly széles paletta, csak egy színe a ami itt jelen volt, onz is stilárisan Ha- lobiljaitól Szőllősy Sebestyén Sándor egy-egy érme Enikőig, sőt Eerenczy Béniig terjed. Az itt kiállított tárgyak a viaszveszejtéses eljárás egy technika, technológia jegyeit hordozták. Félő, hogy a technikából fakadó lehetőség stilárisan eluralkodik a résztvevők között. Az úgynevezett „Simposium stílus” egyértelműen a megmerevedés jele. Az egész kiállításon nem találtam egy végig cizellált kisplasztikát, ez természetes is, hiszen a 42 nap elmélyült munkára ezen a területen kevés. A költségvetési terv teljesítése, mint a szervezők mondották, nem sikerült, lez is természetes, hiszen a kisplasztikái termékenység többszörösen anyag- és pénzigényes. A megbeszélésen a határozat megszületett: a kisplasztika felé nyitásról úgy, hogy az érem továbbra is szerepeljen. Én azt 'mondtam és mondom most is, hogy az éremművészet fejlesztésében elért eredményeinket kell folytatni és a ki&plasztikai kalandozásokat visszaszorítani a jelenlegi idő- és pénzkeretek között. Amennyiben az időtartamot és a többszörös költségeket a szervezők tudják növelni, akkor lehet csak felelősen a kisplasztika felé nyitni. Itt már új korszak kezdődik a nemzetközi művésztelep életében. A művészeti vezetőnek és a gazdasági szervezőknek kívánom, hogy sikerüljön. Tóth Sándor, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezetének művészi titkára — Dr. Jósa András, a híres orvos, régész és újságíró kétségtelenül Szabolcs vármegye egyik legkiválóbb fia. Széles körű irodalmi tevékenysége ma is értékes forrásanyag régészek, történészek, orvosok, újságírók és helytörténészek számára. Nevét utca őrzi és számos jelentős intézményünk névadójaként is tisi- teljük. Jósa alakja a képzőművészetbe! Jósa egyénisége nemcsak az írókat és költőket inspirálta, de vonzotta a képzőművészeket is. Születése után 150 évvel alkalomszerű áttekinteni, hogy Jósa András alakja miként maradt meg a képzőművészetben. Rögtön megállapítható, hogy Jósa András színes egyénisége és tevékeny hosszú élete igen sok képzőművész fantáziáját megmozgatta, ugyanis eddig: 7 érem, 1 szobor és 1 dombormű, 2 festmény (ebből egyik a Jósa-kút) és 1 grafika készült róla, továbbá 3 emléktábla is őrzi emlékét. Tekintsük most ezeket át műfajok szerint időrendben. AZ ÉRMEK KÖZÜL AZ ELSŐ DR. SPANYI GÉZA nyíregyházi kórházi bőrgyógyász főorvos plakettje, amelyet a művészi érzékkel megáldott amatőr alkotó 1934-ben készített Jósa András születésének 100. évfordulójára. A nyíregyházi múzeum halála után nem sokkal, 1918 októberében vette fel Jósa András nevét, mégis 1968-ban már „Száz éves a nyíregyházi Jósa András Múzeum” felirattal készített Ligeti Erika Munká- csy-díjas szobrászművész öntött érmet a (múzeum megrendelésére. Ennek az a magyarázata, hogy a Nagykálló- ban 1868. december 1-től Jósa András közreműködésével tevékenykedő* Szabolcs vármegyei Régészeti Társulat jogosan tekinthető a mai múzeum magjának, kezdeményének. Jósa András megyei főorvosként részt vett 1899-ben a 165 ágyas új nyíregyházi „Erzsébet” közkórház létrehozásában is, s erre utal az 1974- ben a kórház által készíttetett „Dr. Jósa András kórházalapító” és „A nyíregyházi megyei kórház 75 éves” körfeliratú öntött erem. Alkotója: Tóth Sándor Munkácsy-díjas j szobrászművész. A már nemzetközi hírű sós- ' tói éremművészeti alkotótelepen Fritz Mihály szegedi szobrászművész két Jósa-érmet is készített: 1977. évi érmének előlapja Jósa öregkori profilját és a hátlap a múzeum épületének homlokzati képét ábrázolja: az 1979. évi nagyobb plakett Jósa András időskori arcképét és névaláírását őrzi. Ez utóbbit megvásárolta a (Művelődési Minisztérium. Ugyancsak a sóstói éremművészeti alkotótelepen készítette Vera Veisza rigai szobrászművész 1980-ban „Dr. Jósa András” című plakettjét, amelyet megvásárolt a lett kulturális minisztérium. SZOBOR, DOMBORMŰ A megyei Jósa András Kórház birtokában van Takács Erzsébet szobrászművész 1982- ben készített „Dr. Jósa András 1834—1918” feliratú bronzplakettje, amely a kitűnő poly- hisztort fiatalosan, ereje teljében ábrázolja. Jósa Andrásról eddig egy szobor készült, amelyet születésének 100. évfordulóján, 1934-ben avattak fel. A megyegyűlés ugyan még 1918. október 8-án határozatot hozott Jósa egész alakos szobra elkészíttetéséről, amelyet majd ünnepélyesen fognak leleplezni a megyei kórház előtt. Az I. világháborút követő nehéz idők azonban ezt megakadályozták. Végül a Bessenyei-kör elkészíttette a múzeum első emeleti csarnokában ma is látható mellszobrot, amelyet a Jósa által felfedezett és támogatott Somogyi Sándor szobrászművész még a főorvos életében megmintázott. Nyíregyházán a jósavárosi 15. számú iskola úttörőcsapata 1975. november 28-án vette fel Jósa András nevét. Az új iskola díszudvarának a falán ekkor leplezte le az igazgató a Horváth János rajztanár, festőművész által készített kalapált rézdomborítást. FESTMÉNY, GRAFIKA Jósa Andrással kapcsolatosan két festményről és egy grafikáról tudunk még beszámolni. Még 1883-ban Nagykál- lóban kitűnő ceruzarajzot készített róla Forberger Vilmos nagykállói rajztanár. A nyíregyházi megyei kórház 1969. december 5-i névadó ünnepségén Jósa András unokája: dr. Dohnál Jenő nyug. megyei gyermekgyógyász főorvos az intézménynek adományozta e képet, amely ma a kórház- igazgatói iroda falát ékesíti. A megyei Jósa András Múzeum igazgatói szobájában a dr. Jósa Andrásról készült olajfestmény látható, amely Zahorai János 1899. évi alkotása. Itt Jósa idősebb kori arcát látjuk: ruháján a Ferenc József Lovagrend koronás aranykeresztje. Jósa András egykori nyaralójával, az úgynevezett vityil- lóval szemközti, a mai Sóstói u. 30/a. telek sarkán levő Jósa- kutat körülbelül 1930-ban Kiss Lajos akkori múzeumigazgató felkérésére megfestette Boross Géza festőművész. Ezen kút és a környező szép erdő régen a nyíregyháziak fontos találkahelye is volt, s a festmény egyben megörökítése Jósa András híres kútfúró programjának, hiszen a megyét először ő látta el jó ivóvízzel. A grafikák közé sorolható még a „Garasos Kis Tükör” című emlékalbum, amelyet még 1879-ben kapott Jósa András névnapi ajándékV. _____________________ ként nagykállói barátaitól. Egyetlen, metszetekkel illusztrált példányban nyomtatták ki művészi kivitelben. A verseket komája, Hvezda Károly nagykállói gyógyszerész írta, s a húsz versszakhoz a művészi illusztrációkat Forberger Vilmos rajztanár készítette. A versek szövege megmaradt Jósa Jolán 1934-ben kiadott „Dr. Jósa András és elődei” című könyvében, azonban az eredeti album sajnálatos módon már nincs meg a Jósa András Múzeumban. EMLÉKTÁBLÁK Sajnos az emléktáblák nem bírnak művészi értékkel. Tanácsi és idegenforgalmi szervek megrendelésére készítették kőfaragó mesterek. Pusztán a 150. évforduló kapcsán alkalomszerű ezeket megemlíteni a Jósa-életmű után érdeklődők, illetve az idegenforgalom jobb tájékoztatására. Eddig három emléktábla készült Jósa András emlékének megőrzésére. Még 1969-ben a városi tanács és á megyei idegenforgalmi hivatal helyezett el emléktáblát a Nyíregyháza, Malom út 3. szám alatti, volt „Jósa-ház”-on, amelyben 1905—1918 között lakott, vagyis nyugdíjas korában. A nagykállói régi Szükségkórház falára 1973. december 10-én az alapítás 110. évfordulóján helyeztek el emléktáblát. A szöveg érthetően utal dr. Jósa András 1864—1884 közötti igazgató-főorvosi működésére, amely alatt a 8 ágyas kis kórház 84 ágyas vármegyei intézménnyé fejlődött. A harmadik emléktábla Nyíregyházán, a Jósa város kezdeténél, az Ung- vár sétány 1. szám alatti toronyház falán áll 1978. szeptember 6-a óta. Itt egyben örömmel jelzem, hogy nemsokára lesz Jósa Andrásról képzőművészeti értékű emléktáblánk is, mert a megyei kórház megbízta Tóth Sándor szobrászművészt az év végén felavatandó új sebészeti épülettömb földszinti csarnokában nagyobb szabású Jósa-dombor- mű és bronz emléktábla felállítására. Dr. Fazekas Árpád Endrődi Szabó Ernő: Alkalmi szonett M.-nak mint hegygerincen mélyzöld ásító katlan melyben a csend falai közt öntudatlan forogva és lebegve zuhanunk halált nem félve rántja le egyik a másikát szorítva s karolva gyilkos ölelésben olyan most a pillanat e percnyi létben a két lapuló sző között melyben kéken villog a jég s beékelődik egészen közéd s közém a kimondhatatlan ... csak ülünk a villogó néma fagyban föld-hallgatásként kövesedő dacban s már egyre távolabb attól hogy fej döntsön ne indulat és hogy te ments meg vagy én segítsek neked: — hát menj! Hunyadi István: Nem bújtunk csigaházba ? Mielőtt elhamvad a kóc kikopnak a kerékfogak a szürke állomány malma is megáll elejtik megszokott szolgálatuk a hormonok, te válaszolj: dobtunk-e serpenyőre verébsúly-többletet hogy vénkorunk is lakható legyen? Nem bújtunk csigaházba maradjon észrevétlen hűlő napunk, szándékunk legbelül? Az oktalan vad így rejtőzik el ha perce közeleg. Lehet lélekharang is, indulhat a menet, valahol verik a gyászdobokat!
