Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

1984. augusztus 25. m első költője tett Janus Pannonius 1 és a martialisi epi- i felelevenítése során a nyelvöltögetésre ta, ismét másszor egé- isra... az ő reneszánsz ssága tán megengedi, :i is mondjuk: némely it dicsőítő költemé- jórésze noha formai :s, tartalmilag csak po- ragy egyszerűen társa- rdekbeh „nyalizás”. után hazatér és nagy­fiatalon pécsi püspök, azonban Mátyás király iriájában is fontos, api munkája van. Vé- vol, itt-ott már pór­idé épp szókimondá- páratlanul új, mond- íodern) szellemeskedá- Szerep vár rá: elhozni aarbár keletre az új- iberséget, az álszentsé- íem terhelt okos ér­ikát (majd azt írtam: ellizmust, csakhogy t az itáliai fejedelmek, kereskedők, banká- lekszövetségei, meg — követőik, az új, nem- k — s velük összefüg- ok — szolgálatában ítá tettek: azt az olasz :sak később fogalmaz - alapvető politikai ban). De nemcsak az ezsgést, politikát, dip- , ha kellett: intrikát, z élet egészének élve- izép kultuszát s mind- íűvészi kifejezését, a vallásos sablonjait mitologikus sablonok- lve, amelyek persze ■ voltak újak és latin nyt hordozók, rajtuk azonban a pogány s az ember kibonta- szabad személyisége íg és e felszabadult- tudatos kapcsolatoké: !, barátoké, kisembe­reké, akiknek ügyét mélyen átérzi, úgyannyira, hogy pél­dául egy árvíz leírása épp az általa sújtottakkal való azo­nosulás révén válik szinte apokaliptikus látomássá. Janus Pannoniusnak van érzéke a táji, természeti szépségek, a kis dolgok s azok általános, jelképi értelme iránt, s világ- viszonylatban az elsők között tudta hatásosan ki is fejezni. Nagy költő volt — Magyar­hon első nagy költője. Pedig azt sem tudjuk, magyar volt-e. De a Dráva, a Duna tájaihoz, ezek történelméhez, népéhez kötődött, s ennek új értelmi­ségéhez szólt — mégpedig év­századokig, mert hiszen aki e tájon olvasott, az ezt még századokig latinul tette volt. Ma pedig frissebben hat, mint pár száz éve, ugyanis mi mo­dern fordításokban olvashat­juk műveit. Ha nem mindet is. Írásainak egy része még a literátor szá­mára is, máig hozzáférhetet­len, kritikai kiadás nem léte­zik, teljes magyar fordítás még kevésbé. De ami igazán fon­tos: epigrammái, lírai versei, elégiái legjava igencsak olvas­ható. Igen, sok még a rejtély kö­rülötte. Őrült összeesküvését Mátyás ellen (melyben nagy­bátyjával együtt vezető szere­pet vitt) máig sem értjük. Nem sokkal élték túl, ha nem bitó vagy méreg végzett is velük. De az is jelképes, hogy a fiatal költő a Morbus Hun- garicus áldozatává lett, a tü­dővészé, amelyet csak egy pár évtizede fékezett meg az a ter­mészettudomány, amelynek a felvilágosult humanista Janus Pannonius első hitvallói közé tartozott. Kristó Nagy István éza ek létrehozását. Az észeti alkotótelep ha­il i sikere már ismert, i Sándor ,és Balogh 'ai Sándorral a Szov- n, Kárpátalján érrne- asztikákat öntöttek a n. 1983 szeptemberé- erlohni művésztelep irányítását Sebestyén égezte. Ron Dutton i tanít az itt tapasz- pján, Bogumil Niko- i mellett, Perniken- rvezett nemzetközi sszeti alkotótelepet és iban is ihíre van ren- iknek. nművészeti alkotóte- igja, neve, helye van n. Az itt dolgozott munkái a legfrissebb [DEM- vagy ravennai alógusokban megta- Számunkra az sem len, hogy az éven- a-visszatérő rendez- etkeztében hárman, Sándor, Balogh Gé- y Lajos, akinek je- több érme látható a /ári tárlaton, művé- űjesítésére a szobrá- álasztották. kiállítás számszerű- nden rekordot meg- aga számomra íelve- st, hogy a ki&plasz- nyitás valóban fej- lennyiben gazdago- kiállított tárgyak ötletgazdagok, de megoldottak. Egy ázat, tervkiállítás atta a tárlat. A kis- oly széles paletta, csak egy színe a ami itt jelen volt, onz is stilárisan Ha- lobiljaitól Szőllősy Sebestyén Sándor egy-egy érme Enikőig, sőt Eerenczy Béniig terjed. Az itt kiállított tár­gyak a viaszveszejtéses eljárás egy technika, technológia je­gyeit hordozták. Félő, hogy a technikából fakadó lehetőség stilárisan el­uralkodik a résztvevők között. Az úgynevezett „Simposium stílus” egyértelműen a megme­revedés jele. Az egész kiállítá­son nem találtam egy végig cizellált kisplasztikát, ez ter­mészetes is, hiszen a 42 nap elmélyült munkára ezen a te­rületen kevés. A költségvetési terv teljesí­tése, mint a szervezők mon­dották, nem sikerült, lez is természetes, hiszen a kisplasz­tikái termékenység többszörö­sen anyag- és pénzigényes. A megbeszélésen a határo­zat megszületett: a kisplaszti­ka felé nyitásról úgy, hogy az érem továbbra is szerepeljen. Én azt 'mondtam és mondom most is, hogy az éremművé­szet fejlesztésében elért ered­ményeinket kell folytatni és a ki&plasztikai kalandozásokat visszaszorítani a jelenlegi idő- és pénzkeretek között. Amennyiben az időtartamot és a többszörös költségeket a szervezők tudják növelni, ak­kor lehet csak felelősen a kis­plasztika felé nyitni. Itt már új korszak kezdődik a nem­zetközi művésztelep életében. A művészeti vezetőnek és a gazdasági szervezőknek kívá­nom, hogy sikerüljön. Tóth Sándor, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezetének művészi titkára — Dr. Jósa András, a híres orvos, régész és újságíró kétségte­lenül Szabolcs vármegye egyik legkiválóbb fia. Széles körű iro­dalmi tevékenysége ma is értékes forrásanyag régészek, törté­nészek, orvosok, újságírók és helytörténészek számára. Nevét utca őrzi és számos jelentős intézményünk névadójaként is tisi- teljük. Jósa alakja a képzőművészetbe! Jósa egyénisége nemcsak az írókat és költőket inspirálta, de vonzotta a képzőművésze­ket is. Születése után 150 év­vel alkalomszerű áttekinteni, hogy Jósa András alakja mi­ként maradt meg a képzőmű­vészetben. Rögtön megállapítható, hogy Jósa András színes egyénisége és tevékeny hosszú élete igen sok képzőművész fantáziáját megmozgatta, ugyanis eddig: 7 érem, 1 szobor és 1 dombor­mű, 2 festmény (ebből egyik a Jósa-kút) és 1 grafika ké­szült róla, továbbá 3 emlék­tábla is őrzi emlékét. Tekint­sük most ezeket át műfajok szerint időrendben. AZ ÉRMEK KÖZÜL AZ ELSŐ DR. SPANYI GÉZA nyíregyházi kórházi bőrgyó­gyász főorvos plakettje, ame­lyet a művészi érzékkel meg­áldott amatőr alkotó 1934-ben készített Jósa András szüle­tésének 100. évfordulójára. A nyíregyházi múzeum ha­lála után nem sokkal, 1918 ok­tóberében vette fel Jósa And­rás nevét, mégis 1968-ban már „Száz éves a nyíregyházi Jósa András Múzeum” felirattal készített Ligeti Erika Munká- csy-díjas szobrászművész ön­tött érmet a (múzeum meg­rendelésére. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a Nagykálló- ban 1868. december 1-től Jósa András közreműködésével te­vékenykedő* Szabolcs várme­gyei Régészeti Társulat jogo­san tekinthető a mai múzeum magjának, kezdeményének. Jósa András megyei főor­vosként részt vett 1899-ben a 165 ágyas új nyíregyházi „Er­zsébet” közkórház létrehozá­sában is, s erre utal az 1974- ben a kórház által készíttetett „Dr. Jósa András kórházala­pító” és „A nyíregyházi me­gyei kórház 75 éves” körfel­iratú öntött erem. Alkotója: Tóth Sándor Munkácsy-díjas j szobrászművész. A már nemzetközi hírű sós- ' tói éremművészeti alkotótele­pen Fritz Mihály szegedi szob­rászművész két Jósa-érmet is készített: 1977. évi érmének előlapja Jósa öregkori profil­ját és a hátlap a múzeum épületének homlokzati képét ábrázolja: az 1979. évi na­gyobb plakett Jósa András időskori arcképét és névalá­írását őrzi. Ez utóbbit meg­vásárolta a (Művelődési Mi­nisztérium. Ugyancsak a sós­tói éremművészeti alkotótele­pen készítette Vera Veisza ri­gai szobrászművész 1980-ban „Dr. Jósa András” című pla­kettjét, amelyet megvásárolt a lett kulturális minisztérium. SZOBOR, DOMBORMŰ A megyei Jósa András Kór­ház birtokában van Takács Erzsébet szobrászművész 1982- ben készített „Dr. Jósa András 1834—1918” feliratú bronzpla­kettje, amely a kitűnő poly- hisztort fiatalosan, ereje teljé­ben ábrázolja. Jósa Andrásról eddig egy szobor készült, amelyet szüle­tésének 100. évfordulóján, 1934-ben avattak fel. A me­gyegyűlés ugyan még 1918. október 8-án határozatot ho­zott Jósa egész alakos szobra elkészíttetéséről, amelyet majd ünnepélyesen fognak leleplez­ni a megyei kórház előtt. Az I. világháborút követő nehéz idők azonban ezt megakadá­lyozták. Végül a Bessenyei-kör elkészíttette a múzeum első emeleti csarnokában ma is lát­ható mellszobrot, amelyet a Jósa által felfedezett és támo­gatott Somogyi Sándor szob­rászművész még a főorvos éle­tében megmintázott. Nyíregyházán a jósavárosi 15. számú iskola úttörőcsapa­ta 1975. november 28-án vette fel Jósa András nevét. Az új iskola díszudvarának a falán ekkor leplezte le az igazgató a Horváth János rajztanár, fes­tőművész által készített kala­pált rézdomborítást. FESTMÉNY, GRAFIKA Jósa Andrással kapcsolato­san két festményről és egy grafikáról tudunk még beszá­molni. Még 1883-ban Nagykál- lóban kitűnő ceruzarajzot ké­szített róla Forberger Vilmos nagykállói rajztanár. A nyír­egyházi megyei kórház 1969. december 5-i névadó ünnepsé­gén Jósa András unokája: dr. Dohnál Jenő nyug. megyei gyermekgyógyász főorvos az intézménynek adományozta e képet, amely ma a kórház- igazgatói iroda falát ékesíti. A megyei Jósa András Mú­zeum igazgatói szobájában a dr. Jósa Andrásról készült olajfestmény látható, amely Zahorai János 1899. évi alko­tása. Itt Jósa idősebb kori ar­cát látjuk: ruháján a Ferenc József Lovagrend koronás aranykeresztje. Jósa András egykori nyara­lójával, az úgynevezett vityil- lóval szemközti, a mai Sóstói u. 30/a. telek sarkán levő Jósa- kutat körülbelül 1930-ban Kiss Lajos akkori múzeumigazgató felkérésére megfestette Boross Géza festőművész. Ezen kút és a környező szép erdő régen a nyíregyháziak fontos találka­helye is volt, s a festmény egy­ben megörökítése Jósa András híres kútfúró programjának, hiszen a megyét először ő lát­ta el jó ivóvízzel. A grafikák közé sorolható még a „Garasos Kis Tükör” című emlékalbum, amelyet még 1879-ben kapott Jósa András névnapi ajándék­V. _____________________ ként nagykállói barátaitól. Egyetlen, metszetekkel illuszt­rált példányban nyomtatták ki művészi kivitelben. A verseket komája, Hvezda Károly nagy­kállói gyógyszerész írta, s a húsz versszakhoz a művészi il­lusztrációkat Forberger Vil­mos rajztanár készítette. A versek szövege megmaradt Jó­sa Jolán 1934-ben kiadott „Dr. Jósa András és elődei” című könyvében, azonban az eredeti album sajnálatos módon már nincs meg a Jósa András Mú­zeumban. EMLÉKTÁBLÁK Sajnos az emléktáblák nem bírnak művészi értékkel. Ta­nácsi és idegenforgalmi szer­vek megrendelésére készítették kőfaragó mesterek. Pusztán a 150. évforduló kapcsán alka­lomszerű ezeket megemlíteni a Jósa-életmű után érdeklődők, illetve az idegenforgalom jobb tájékoztatására. Eddig három emléktábla készült Jósa And­rás emlékének megőrzésére. Még 1969-ben a városi tanács és á megyei idegenforgalmi hi­vatal helyezett el emléktáblát a Nyíregyháza, Malom út 3. szám alatti, volt „Jósa-ház”-on, amelyben 1905—1918 között la­kott, vagyis nyugdíjas korá­ban. A nagykállói régi Szükség­kórház falára 1973. december 10-én az alapítás 110. évfordu­lóján helyeztek el emléktáblát. A szöveg érthetően utal dr. Jó­sa András 1864—1884 közötti igazgató-főorvosi működésére, amely alatt a 8 ágyas kis kór­ház 84 ágyas vármegyei intéz­ménnyé fejlődött. A harmadik emléktábla Nyíregyházán, a Jósa város kezdeténél, az Ung- vár sétány 1. szám alatti to­ronyház falán áll 1978. szep­tember 6-a óta. Itt egyben örömmel jelzem, hogy nem­sokára lesz Jósa Andrásról képzőművészeti értékű emlék­táblánk is, mert a megyei kór­ház megbízta Tóth Sándor szobrászművészt az év végén felavatandó új sebészeti épü­lettömb földszinti csarnokában nagyobb szabású Jósa-dombor- mű és bronz emléktábla felál­lítására. Dr. Fazekas Árpád Endrődi Szabó Ernő: Alkalmi szonett M.-nak mint hegygerincen mélyzöld ásító katlan melyben a csend falai közt öntudatlan forogva és lebegve zuhanunk halált nem félve rántja le egyik a másikát szorítva s karolva gyilkos ölelésben olyan most a pillanat e percnyi létben a két lapuló sző között melyben kéken villog a jég s beékelődik egészen közéd s közém a kimondhatatlan ... csak ülünk a villogó néma fagyban föld-hallgatásként kövesedő dacban s már egyre távolabb attól hogy fej döntsön ne indulat és hogy te ments meg vagy én segítsek neked: — hát menj! Hunyadi István: Nem bújtunk csigaházba ? Mielőtt elhamvad a kóc kikopnak a kerékfogak a szürke állomány malma is megáll elejtik megszokott szolgálatuk a hormonok, te válaszolj: dobtunk-e serpenyőre verébsúly-többletet hogy vénkorunk is lakható legyen? Nem bújtunk csigaházba maradjon észrevétlen hűlő napunk, szándékunk legbelül? Az oktalan vad így rejtőzik el ha perce közeleg. Lehet lélekharang is, indulhat a menet, valahol verik a gyászdobokat!

Next

/
Thumbnails
Contents