Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

2

Kdet-Magjaroniie

1984. augusztus 25.

A délutáni műszakváltás előtt állt meg egy teherautó Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinát előtt. A pótkocsit már korábban leakasztották, almával volt rakott az is, mint a nagy kocsi. Ám alig néhány óra kellett ahhoz, hogy erősen fogyjon az áru, hiszen tíz Iforintért kínálták azt a nyári almát, amitől sokkal gyengébb 16 forintért állt a szomszédos zöldségboltban.

„Menni kell a vevő után, ha meg akarunk élni” — fogalmazta meg a Tisza- löki Állami Gazdaság gépkocsivezetője. Olyan példa ez, amit bárki követhet.

(1)

ÓRIÁS TERMÉST HOZOTT Á CIKÁSZ. Több mint 50 millió esztendővel ezelőtt jelent meg földünkön a cikász nevű növény. E fejlődéstörténeti ritkaságnak számító különlegesség egy példánya a debreceni botanikus kert egyik féltve őrzött „kincse”, Indonéziából származik. A növény jelenleg ötvenéves, és most különleges magképződmény- termést hozott, amely 60 centimétert ért el.

Sorban állás telefonért

Valószínű sok nyíregyházi telefonra váró reménykedett benne, hogy augusztus 20-a után megkapja a régvárt ké- í szüléket, hiszen közismert volt, hogy a posta 4800-zal bővíti a telefonközpontot. Az üzembe helyezés megtörtént, egy új városi telefonkönyv

I

is megjelent, de a távközlési í üzem vezetőjének, Juszku | Sándornak a fogadóóráján | talán még többen vannak, mint a bővítés előtt. Az ok j egyszerű: ahhoz, hogy több lakásban legyen telefon, j nemcsak a számkapacitást kell bővíteni, hanem a háló- , zs tot is, ez pedig még várat j magára.

— Ez év végéig körülbelül 800 állomást tudunk bekapcsolni, mert a hálózat kapacitásé ennyire nyújt lehetőséget Ezek közül a bekapcsolások közül körülbelül 250-et a közületek kapnak, a többi az egyéni előfizetőké — mondja Juszku Sándor, s azt is elárulja, hogy nem is ritkán tapasztalják: van aki nem mondott le igényéről, de nem fizette be a bekapcsolási és szerelési díjat. Akadnak akik új lakásba költöztek, de nem tájékoztatták erről a távközlési üzemet.

KI KAPHAT ELŐBB?

Sokan sérelmesnek tartják, s szóvá is teszik, hogy hiába várnak évek óta telefonra, vannak olyanok, akik alig adják be kérelmüket, s máris telefonhoz jutnak.

— Van a postának egy szabályzata, amely hat kategóriába sorolja az egyéni várakozókat. Nem biztos, hogy a lakosság egyetért ezzel a kategorizálással, de nekünk tartani kell magunkat az előírásokhoz, s ezért hallhatnak arról, hogy valaki évekig sorban áll, valaki pedig hamar készülékhez jut. A legkevesebbet a körzeti orvosoknak és a közvetlen gyógyító munkát végző orvosoknak (szülészeknek, sebészeknek) kell várakozni, de előnyt élveznek a népgazdaságilag fontos vezető beosztásban dolgozók, a nagyobb vállalatok vezetői, a fegyveres szervek parancsnokai, helyettesei. Ide tartoznak a fontos társadalmi munkát végző emberek, például a párttitkárok és a munkásőrök. Egy következő kategóriába sorolja a szabályzat a többi orvosokat, a színészeket, az újságírókat, az előadó művészeket, az áramszolgáltató körzetszerelőket, de az átlagembertől előnyösebb helyzetben van szabályzatunk szerint a lakosság részére javító, vagy ipari szolgáltatást végző kisiparos is.

Tv-jogyxet

Népesedünk?

Első pillantásra nagyon ismert témát tűzött műsorára a Panoráma legutóbbi adása. A világ népesedési helyzetét, prog- nóziását járta körbe a riporter. Jó apropót adott ehhez a közelmúltban Mexikóban rendezett népesedési világtanácskozás, melyen hazánk képviselői is ott voltak.

Megdöbbentő és elgondolkoztató képsorok, nyilatkozatok kerültek a képernyőre a túlnépesedés gondjairól, a drasztikus intézkedésekről, hogy megállítsák a népesség szaporodását. S mi van nálunk? Közismert, hogy soha nem tapasztalt mértéket öltött a születések alacsony és a halálozások magas aránya. Érről kérdezte a riporter Nyitrai Ferencné államtitkárt, a KSH igazgatóját, aki részt vett hazánk képviseletében a mexikóvárosi világtanácskozáson.

Életmódunkon szükséges változtatni, hogy változzék az életről vallott felfogásunk, az országunk lélekszámban is gyarapodjék. Ez nemcsak nemzetünk fennmaradásának érdeke, hanem az idősebb nemzedék eltartása miatt is létérdekünk. A műsor, természetesen nem bogozta a népesedéspolitika minden hazai gondját, baját, de újra kontrasztba állította e sajátos világ- jelenséget és tovább gondolkodásra késztette a nézőt.

(P)

ló napot kívánok, magyar vámvizsgálat...

„Sokpecsétesek44 a határon

„Jó napot kívánok, magyar vámvizsgálat” hangzik el napjában számlálatlanul sokszor Csengersimán, a határátkelőn. Akik mondják, kiegészítve persze sok mindennel, az elsők és az utolsók. Mert utolsóként tőlük búcsúzunk el, s elsőként őket köszöntjük, ha átlépjük a határt.

A törzszászlós, szemüveges férfi, öreg róka a szakmában (nem kora, prakszisa miatt), fáradhatatlan a köszönésben, a felvilágosításban és — a kérdezésben. Van, akit alig méltat vizsgálódásra, másokat viszont igen csak megforgat. S mint kilestem: sosem bizonyult fölöslegesnek a nézelődés.

Babkávé a zsebben

A Pestről rozoga Trabanttal érkező férfi, és társa, igen csak berzenkedett, mígnem kiderült: jobb a csendesség. -Először két szőnyeg került elő a csomagtartó mélyéről, majd, csak úgy zsebbe vágva és nylonba csomagolva, pár maréknyi babkávé. Tilalmas dolgok, talán mondani sem kell.

— Honnét tudta, hogy keresni kell valamit?

— Már találkoztam vele és valami baj is volt...

Állítását aztán a jegyzőkönyv is igazolja, mely arról szól, hogy utasunk, vagy három hónapja, már több ezer forintnyi büntetést szurkolt le a szabályok megszegése miatt.

Ha tiltott áru kerül elő, két eset lehetséges. Vagy visszafordul az utas, és ott helyezi el a holmit, ahol tudja, vagy beadja a vámosok raktárába, naponként és darabonként, potom ötszáz forintért. Mondani sem kell, inkább a visszavitelt választják. Ezt tette az a házaspár is, amelyik több kiló mosószert akart átvinni.

Vannak persze más gondok is. Mint annyiszor az életben, a pénz itt is bajt okoz. Csak akkor, természetesen, ha több a megengedettnél, vagy akkor, ha mint a Románia felől jövők némelyikénél tapasztalható volt, ha nincs. Mert sokan érkeznek forint nélkül, és még többen akarnak sokkal kimenni.

Hátizsákkal,

luxusautóval

— Hat-hétezer forintokat is vinnének — mondja Bél- teki György főhadnagy, vám- hivatalparancsnok-helyettes — és ez a megengedett kétszázzal szemben kicsit sok.

Érkeznek hátizsákkal, jönnek luxusautóval, bebocsátásra vár diplomata és a soHa tudta volna az a disznó, amelyiket Mátészalkán, a Somogyi Béla út l. szám alatt szúrtak meg, hogy dicsőséges kamrába menetele után még két évvel is emlegetni fogják, alighanem elmenekült volna a kés elől. De nem tudta, így aztán olyan híressé vált, hogy volt gazdáját azóta is emlegetik vagy százan, ha kolbászt látnak.

A saját földdel rendelkező család időnként napszámosokat szokott fogadni, s amint az ilyenkor dukál, enni is adnak a munkásoknak. Hogy olcsóbb legyen a dolog, két éve, 1982 júniusában levágtak egy disznót, az egészet bedarálták kolbásznak, megfüstölték és egy garázsban rúdra akasztották. A napszámosok jöttek, dolgoztak, ettek, ám a kolbászból a disznóölés után 10 nappal is volt még vagy 15—20 kiló, ezért úgy gondolták: el kellene adni a maradékot.

Fiúk. az akkor 20 éves Zsolt kipórciózta a kolbászt egy-két kilós csomagokba, berakta kocsija csomagtartójába és elvitte egyik ismerőséhez, aki történetesen egyik élelmiszerüzlet vezetője volt. Felkínálta a kolbászt, ám a gebines boltos nem kapott az ajánlaton, mert tudta a szabályokat: egészségügyi szempontok miatt magánszemélyektől semmilyen élelmiszert nem vásárolhat, hiszen a közfogyaszKolbászka rrier büntetéssel

tásra szánt termékeket minősíteni, véleményeztetni keU.

A fiatalember megértette a dolgot, de a kolbásztól mégiscsak meg akart szabadulni, elvitte hát előbb a hodászi, aztán a nyírcsaholyi cigánytelepre, ahol kilónként 70—80 forintért vevőre is talált. Alig köszöntek el a cigányok a kolbászárustól, s alig kóstolták meg az olcsó portékát, szédülni kezdtek, egyre többüknek fájdult meg a gyomra, hasmenés, hányinger kínozta őket.

Szerencsére hamar megérkeztek a mentők. Sokan egy alapos gyomormosással megúszták, voltak azonban akiket ápoltak a szálkái, a nyíregyházi, vagy a fehérgyarmati kórházban.

A közegészségügy dolgozói és a rendőrök még nyolc és fél kiló kolbászt megtaláltak, de a nyári töltésű házi készítmény másik felétől így is mintegy kirát lesi a határ egyik oldaláról a másikra rokonokhoz igyekvő.

Némely útlevélbe már a határőr pecsétjének is alig jut hely, mások talán életük első külföldi útjára igyekeznek. Az útlevélvizsgálat gyors, udvarias és szakszerű, s ha néha várnia kell az utasnak (az esetek jó részében a „sokpecsétesnek”), az a vámvizsgálat miatt lehetséges. De nem a vámvizsgálat a lassú, hanem az előkerült áru a sok. És a dugdo- sásban a sokpecsétesek járnak az élen.

— Félreértés ne essék, igen csak kevés a szabálysértők száma — mondja a főhadnagy. — Idén az első fél évben 193 ezren lépték át a határt, közöttük csak százötven szabálysértőt találtunk ...

Tájékozatlan

állampolgárok

Ha hozzátesszük, hogy természetesen képtelenség minden tilosban járót leleplezni, még akkor sem mondhatjuk azt, hogy nyüzsögnek a vámcsalók Magyarországon. De az is biztos, hogy meglehetősen tájékozatlan az állampolgárok többsége a mi szabad és mi nem szabad témakörben. Mert a pénzen, kávén, mosószeren, szappanon, fűszereken és nyers húson kívül még sok mindent tilos kivinni. Miként hosszú a behozatalban tilalmas áruk sora is. Csakhogy ezt tudni kellene, annál inkább is, mert számos forrásból lehet megtudni.

De akad más gond is. Az például, hogy Csengerben lejt váltani nem lehet, s sokan vannak, akik a Fehérgyar-. matra való beutazás és pénzváltás helyett inkább a forintkivitelt választják. Nem nagy összegről van többnyire szó, de már a 201 forint is sérti az előírásokat.

Míg a majdan épülő fedett útlevélkezelő hely munkálatait nézzük, Bélteki György még elmondja:

— Ez a határállomás 1980- ban létesült, és a forgalom évről évre nő. Megesik, hogy Biharkeresztesről jönnek ide, mert ott egy napba is beletelhet, míg a sok kilométeres kocsisorban átvergődik valaki. Nálunk a megengedett időn túl csak annak kell várakoznia, akinél a szabály- sértés feltételezhető. Fél órán belül még a legnagyobb csúcsban is átjut az utas.

Kocsik jönnek, kocsik mennek. Mit mondhatnánk? Gondtalan utat mindenkinek.

De a vámszabályokkal jó tisztában lenni. Ellenkező esetben a legjobb autóval is rossz lehet az út.

S. Z.

lencvenen betegedtek meg. A vizsgálat azt áUapította meg, hogy a kolbász romlott volt, ami egyáltalán nem csoda, hiszen hiába füstölték egy álló napig, a júniusi meleg megtette hatását.

A kolbászt értékesítő Fehér Zsoltot bíróság elé állították, ahol ártalmas közfogyasztási cikk gondatlan forgalomba hozásának vétségében találták bűnösnek. Figyelembe vették, hogy nem tudott a kolbász előállításának, tárolásának körülményeiről. Javára írták, hogy az eljárás két évig elhúzódott, azt viszont tudta, hogy közfogyasztásra szánt árut nem értékesíthetett volna és valószínű az sem volt véletlen, hogy az üzletet nem a falu közepén, hanem a végén, a cigánytelepen kötötte. Büntetése ötezer forint, mert most éppen katona, felesége pedig gyermekgondozási szabadságon van.

(*>. j.)

Lakóház acélpilléren

MŰSZAKI OKOK

Nyíregyháza 5800 telefonigénylőjének 80 százaléka az utolsó kategóriába tartozik. tehát a legtöbb várakozó nem a kategóriába sorolás miatt kénytelen sorba állni, ennek alapvetően műszaki okai vannak. Érdemes azért még azt is szóvá tenni, hogy akinek telefonja volt, úgy gondolja, hogy előnyt élvez másokkal szemben. Ez csak saját kategóriájában igaz, egy más ka- , tegóriába tartozó akkor is megelőzi, ha később nyújtja be igényét.

Hiába tartozik viszont valaki akár az első kategóriába is, ha nincs kiépített hálózat, nem juthat telefonhoz. Nyíregyházán legkedvezőtlenebb a helyzet az Örökösföldön, itt nem is tudni ma még mikor lesz telefon, de a Szamuely-lakótelep, vagy a Ságvári-telep sem reménykedhet abban, hogy gyorsan kiépítik a vezetékeket.

JÖVÖRE:

HÁLÓZATBŐVÍTÉS

Jövőre körülbelül 10 millió forint értékű hálózatbővítést végezhet el Nyíregyházán a posta, ám ahhoz, hogy a 4800 telefonnak legalább a 80 százalékát bekapcsolhassák, legalább 30 milliós hálózatbővítésre lenne szükség. Hogy erre mikor lesz pénz, azt ma nem tudni, ezért a reméltnél többet kell várni a telefonra. Akinek viszont van már telefonja, annak a központ bővítése óta nem kell percekig várni a vonalra. B. J.

nyitni, mert úgy hallom, mintha nálam szólna. Talán ezek a vasoszlopok vezetik a hangot, de a válaszfalak is vékonyak. A múltkor látom, hogy átjön a falon egy fúró hegye. A szomszéd képet akart akasztani.

— Más technológiával nem lehetett volna itt építkezni — mondja Maleczki László. — Annyira kicsi volt a felvonulási terület, s még így is el kellett terelni néhányszor a buszt.

A lakásokat RGL gipszválaszfal határolja. Olcsó, könnyen kezelhető, de úgy látszik, hangszigetelés szempontjából nem az igazi. — A téglát nem bírta volna meg a szerkezet? — kérdezem.

— Megbírta volna, csak nem lehet kapni — mondják az építők. — Ismerjük a tévéből a téglagondokat Ezek alól a SZÁÉV sem mentesül. Téglát, cserepet és tetőfedő palát csak lakossági építkezésekhez adnak el. Érdekes. Mi nem a lakosságnak építkezünk?

Az épületben kétfajta lakás van, egyedülállóknak garzon, családoknak kétszobás. A földszinti rész, ahol a presszó, a nem hivatalosan máris nyíregyházi Fészeknek emlegetett művészklub lesz, még üres. A Hajdúnánási Fa-, Fém- és Építőipari Szövetkezet vállalta a belső berendezést. Biztosan szép lesz és a ház lakói révén a tartalmas szórakozás és az alkotó viták színhelye.

Olyan épülettel gazdagodott tehát városunk, mely hasznossága, a gondok enyhítése mellett egy kicsit a kultúra szeretetét, a művészetért hozott áldozatot is jelképezi.

M. A.

Az egyik földszinti erké- i lyen kerti szék és egy nagy i cserép muskátli. A nyíregy- 1 házi színház művészei el- : kezdték a költözködést a 1 nemrég elkészült színész- i házba. Kovács István fő- 1 ügyelő volt az első, ő adott s példát, hogy lehet berendezni a különös, sókszögű i lakóteret. 1

Maleczki László, a SZÁ- 1 ÉV termelésirányítója el- ’ mondja, hogy 1982. február i 15-én kezdték a munkát i Bán Ferenc terve alapján.

A környező házak fölé ma- ’ gasodó épületet 12 acélpil- 1 lér tartja, hat emeleten 36 1 lakás van benne és összesen ] 38 millió forintba került.

Többször hírt adunk már i a korszerű zsalusűlyeszté- ses technológiával készült házról, mely az új szakszer- i vezeti székházzal együtt ; meghatározó színfoltja vá- í rosképünknek. Hogy meny- ' nyíre lesz lakható, milyen i otthont fog nyújtani művé- i szeinknek, arról most gyűl- 1 nek a tapasztalatok. Hor- i váth István, akit legutóbb a Varsói melódiában láthatott a közönség, éppen a költözködés, a hurcolkodás felénél i tart. Konyhájuk már be 1 van rendezve, most a szoba ; és a hálófülke térelválasz- : tásán gondolkodik. :

— Sok minden elmaradt, hivatalosan fogalmazva, költségkímélés céljából — mondja. — A szőnyegpadló i helyett graboplasztburkolat van a szobákban is, nem készült el a szauna, a kondicionáló terem és a napozóterasz sem. Különben jó lakások lennének, ha a válaszfalakat és a hangszigetelést másképp oldották volna meg.

— Nagy az áthallás?

— Ha valahol csengetnek a házban, megyek ajtót