Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
1984. augusztus 15. Kelet-Magyarország 2 Új keresetszabályozás 1985-től (2.) Csakis a teljesít' mény a fedezet MIUTÁN MEGNŐ A NYERESÉG, az adóviselő-képesség szerepe, a teljesítménytől független keresetkiáramlást mindenekelőtt az árak korlátozhatják. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az éles versenyhelyzet, illetve a megfelelő árszabályozás. A legrugalmasabb keresetszabályozási formát tehát csak azok a gazdálkodó egységek alkalmazhatják, amelyek növekvő bérköltségeiket nem tudják a vevőkre nyakló nélkül áthárítani. Erre garancia a nagyarányú export, illetve a megnyugtató árszabályozás. Nélkülözhetetlen a nagyfokú költségérzékenység, az ésszerű takarékosság, a különböző költségtényezők mindenkori optimális arányának kialakítása. Ügy váljon a különböző gyári forint konvertálhatóvá, hogy a bérforinthoz hasonló keménységű lesz a költségforint és nem a bérforint puliul meg. A RUGALMASSÁG kockázata. Csak aki a jelenlegi 7—8 százalékos inflációs rátát is fel akarja srófolni, az gondolhat arra, hogy eljött a könnyű béremelések időszaka. Ha ugyanis a kiáramló bérforintnak nem lesz növekvő teljesítményfedezete, elszabadulhat a pokol, az inflációs gerjedés felgyorsulhat és ellenőrizhetetlenné válhat. Nélkülözhetetlen tehát a felelős, fegyelmezett bérgazdálkodás. A növekvő bérfizetési hatáskörnek olyan vezetői érdekeltséggel kell párosulnia, ami eleve kizárja a teljesítményfedezet nélküli személyi jövedelmek kifizetését. Az új ösztönző bérezési gyakorlat nem csupán megfelelő gazdasági, szabályozási viszonyokat, hanem gyökeres szemléletbeli változást is feltételez. Á vállalatok közt várhatóan jelentős bér- különbségek alakulnak ki 1985-től. Előnyösen startolhatnak a magas nyereség, az alacsony bérhányadú vállalatok. Különösen akkor, ha a nyereséget nem terhelik adósságok, hiteltörlesztések, kamatfizetések. NE LEGYEN JELENLÉTI DÍJ. Mindenütt rendkívül felfokozódott a béremelések iránti igény. Azért mert az igényeket, az elvárásokat nem a teljesítményekhez viszonyítják, hanem mások jövedelméhez, az általános dráguláshoz, a szabadpiac és a vállalati gazdasági munkaköA zt a szép teret a vasútállomás előtt teljesen betöltötte a napfény. Még a szekeret húzó lovak is izzadtak, mintha egy Szaharán átkelő karavánban dolgoznának. — Mintha a nyár most akarná behozni a nagy júliusi lemaradást — mondta egy fiatalember a karján odasiető szép lánynak, akivel az autóbuszok felszállóhelyére igyekeztek. Hely volt a jármű meg- várásához. Hét szép, pirosra festett pad. De nem ült rajtuk senki. Csak a padok mögötti szép liget fáinak árnyékában álldogált egy nagyon idős, lábát nehezen kifeszítve- tartó nénike. — Ne üljünk le mi se, — mondta a lány, — jobb ott, az árnyékban. — Igazad van, drágám, — felelte a fiú. És odamentek a néni mellé, aki már szinte ingadozott a fáradtságtól. Megnézték, aztán hátrapillantottak, a nagyon érdekes bokrokból és fákból összeállított kis ligetre, amely viszont— sajnos, ebben a melegben, amely árnyékra teszi szomjassá az embert — csak zösségek béreihez. Az ilyen tömegnyomásnak, bármilyen erős, nem szabad engedni, béremelést csakis teljesítménynövelés indokolhat. Sőt, figyelembe véve az eddigi bérszabályozás létszámhígító hatását, esetenként az adott bérért indokolt több, jobb, fegyelmezettebb munkát követelni. Űjra gombolva a mellényt. Az úgynevezett vattamunkaerő a régi kereset- szabályozás öröksége nem illeszthető az új, feszesebb rendszerbe. Válaszút elé kerül a dolgozó. Vagy beáll a sorba, az újra rendeződő teljesítményhierarchiába, vagy kilép a munkahelyről. Sokan már attól megsértődnek, hogy nem kapnak fizetésemelést. Hát még ha azt is közlik, hogy a kévéséit pénzért is meg kell dolgozni! De hát az igyekvő, teherviselő ember is érzékeny, kedvét szegi, ha egyazon cégnél olykor azonos munkát kétféle mércével mérnek. Nem mindegy, hogy ki sértődik meg. Illesse tapintat a szorgalmat, s tisztelet a teljesítményt! De akkor nem lehet becsülni a félmunkát, s nem lehet fizetni a jelenléti díjat. KI SÉRTŐDJEK MEG? A következetlenség, a megalkuvás az ösztönzésben, nyilvánvaló kitérés az érdekütközések, a konfliktusok elől. Ez egyre kevésbé indokolható azzal, hogy a munkaerőhiányból fakadó gondokat gyarapíthatja. Ha a gyenge munkaerő megsértődik és továbbáll, remélhetőleg mérséklődő eséllyel próbálhat majd másutt szerencsét. A kilépő pénzét pedig, amint erre az új szabályozás lehetőséget nyújt, megkapja az, aki többre képes. Nem lesz teljesítménykiesés, Sőt a több és jobb munka kellő anyagi elismerése vonzza majd az új munkaerőt. Arra persze számítani kell, hogy a szabályozásmódosítás révén a munkaerő egyre inkább drágul, ésszerű létszámgazdálkodásra, arányos teherelosztásra serkentve. Visszatérve az indító témára: optimisták lehetünk-e az 1985. évi startot illetően? Feltétlenül. Van reális lehetőség a kibontakozásra, a gazdaság megújulására. De reményeinket, igényeinket ne a szabályozásváltáshoz, a központi intézkedésekhez kössük egysíkúan. Kovács József (Vége) néhány méterrel a szép padok mögött kezdődött. — Hátrébb kellene telepíteni ezeket a padokat! — szólalt meg a fiú. A néni valószínűleg úgy értette, hogy a mondat neki is szól, mert azonnal válaszolt: TEJ, TŰRŐ RUDI SZÁLKÁRÓL. A tejipari vállalat mátészalkai üzeméből naponta több ezer liter tej és több ezer kilogramm tejtermék kerül a megye boltjaiba. Képeinken: Sváb Judit 58—M ezer liter tejet csomagol egy műszakban. — Húsz tonna Túró Rudi-alapanyagot készít naponta Varga András. — A csomagológép pontos beállítását ellenőrzi Szabó Andrásné és Budaházi Dezső. (Jávor László felvételei) KIVÁLÓ FELTALÁLÓK Víz a tetőn Petrás Mihály Az átadás úgy kezdődik, hogy a tetőt vízzel árasztják el. Ha kéri a megrendelő, akár két napig is pancsikál- hat benne, s biztos lehet, hogy nem ázik át a tető. Mindez egy szolgálati szabadalom kivitelezésének köszönhető, amely a sokszor szidott tetőbeázásokat kívánja elhárítani. — Éveken keresztül martuk egymást, talán ezért volt eredményes, amit csináltunk — véli Petrás Mihály, a sikeres találmány egyik társszerzője. Szolgálati mzabadalom A hivatalos megnevezés így szól: „Eljárás tetők, főleg lapos tetők lágyfedésének készítésére.” A szolgálati szaBagaméri Lajos badalom a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat két szakemberének, Bagaméri Lajos szigetelési üzemvezetőnek és Petrás Mihály művezetőinek a nevéhez fűződik. Az ötlettől a szabadalom megvalósításáig viszonylag rövid idő telt el. — Mint minden új dologhoz, ehhez is egy szikra kellett — emlékezik Bagaméri Lajos. — Amikor hozzákezd- tünk a Taurus-fólia alkalmazásához a tetőszigetelésnél, akkor vettük észre, ha alatta valamilyen páravezető réteg van, mennyire jobbak a tulajdonságai. Ennek alapján törtük a fejünket, s jutottunk el odáig, hogy a műgumira négy milliméteres porózus réteget vigyünk. hogy ^nemsokára „brigád” alakult belőlük, mely kis „sereg” elvállalta, hogy akármi a megoldás, elvégzi a szükséges munkát. — Vállald el a brigádvezető tisztét! — mondta az első pár lánya fiújának. — Éljen a brigádvezető! Napfény — Vagy á fákat előre! A két fiatal meghökkent. Valami fontos busznak kell jönnie e percekben — mind többen lettek és bele is szólt minden újonnan érkező. — Mi lenne — szólt egy lány — ha a padok mostani helye fölé egy gyorsan lombosodó fafajtának a csemetéiből ültetnénk egy kis ligetet? — Nekünk van ilyen kiserdőnk, én rábeszéltem aput, hogy adjon belőle ültetni valót! — így egy másik. A beszélgetés úgy össze- toborzott egy kis csoportot^ — harsogott a fiatal csoport, mert meghallották a lány javaslatát. — Jól van, vállalom — mondta az „első” fiú — csak engedjétek meg, hogy előbb beszéljek a városi illetékesekkel, mert bármily jót akarunk, nincs jogunk csak úgy, tudtuk nélkül hozzákezdeni a rendezgetéshez. Egy fiú félbeszakította azzal, hogy van itt a közelben telefon is. Az új „brigádvezető” megértette, intett és már sietett is a fülkéhez, előkotorva egy kétforintost a belső zsebéből. Nagyon várták. Senki sem szállt fel* a sorban induló buszokra, jelezve ezzel szándékuk komolyságát. Tíz perc múlva visszatért a brigádvezető és mosolyogva mondta: — Nemcsak beleegyeztek a módosításba, hanem megüzenték, hogy holnapra itt letárolják és őriztetik a megfelelő anyagot, amiből szép ernyőt építhetünk a padok fölé. — És mi lesz azokkal, akik szeretik a napot és nem akarnak elbúcsúzni tőle? — kérdezte a fiú párja. — Ezt is megbeszéltük — nevetett a brigádvezető. — A hét pádból csak négy kap árnyékoló tetőt, a többi három fölött üveg lesz, amely átereszti a napfényt annak, aki ezt szereti. ! llítólag megalakult a brigád. És ha nem beszéltek őszintén a szereplők, vagy csak e sorok írója találta ki az egészet, akkor is jó lenne ez a megoldás az ott várakozóknak. (gesztelyi) Magoldják a „tangarl- kígyót“ A KEMÉV tetőszigetelése a Dunától keletre eső részen — ahol vállalják a munká' kát — egyre nagyobb nép szerűségnek örvend. Ami lényeges : nemcsak vadonatúj épületeken dolgoznak, hanem olyanok szigetelését is vállalják, amelyeknél tengeri- kígyóperek után sem tud ták megoldani a szigetelést. — örülünk annak, hogy a szabadalmunk a vállalatnak eddig több, mint tízmillió forintos eredményt hozott — mondja Bagaméri Lajos. — Most főleg óvodák, bölcsődék, iskolák szigetelésén dolgozunk — folytatja Petrás Mihály. — Sokan kétkedéssel fogadnak, de amikor tapasztalják az eredményt, akkor megnyugszanak. Űtlatak háttora Korántsem lehet azt mondani, hogy a töprengés, a feltalálók útja nem göröngyös. Sok kötöttséggel jár egy szabadalmi eljárás elkészítése. Néha kiderül, hogy a jó ötlet megvalósítása nehézségekbe ütközik. — Az a lényeg, hogy néhány kudarc ne törje le az embert — vallja Bagaméri Lajos. Aztán kitűnik, nemcsak jó vállalati háttér szükséges, hanem legalább annyira fontos a családi támasz. Ahhoz, hogy valaki az estéjét, éjszakáját töltse el töprengéssel, hogy a munkaidő után legyen ideje az új gondolattal foglalkozni, az egyik kollega szavad csengenek a fülükbe. Ö ugyanis akkor, amikor az idei építők napján megkapták a Kiváló Feltaláló kitüntetést, egyszerre gratulált nekik és a „hátországnak”, a feleségeknek. ' L. B. DOMBRÁD; Félévi számvetés Dombrádon a nagyközségi közös tanács vb a napokban tárgyalta az 1984-es évi működési, költségvetési és fejlesztési alap tervének időarányos teljesítését. Ismét több területen volt fejlődés — állapították meg a vb-ta- gok. A Széchenyi utcában például járdát építettek, a Vöröshadsereg utcába kiszállították a sódert és a cementet, csak az ottani lakosokon múlik, hogy mikor lesz megépítve a járdájuk. Megkezdték az újdombrádi klubkönyvtár felújítását, befejezés előtt áll az ivóvíz hálózatának kiépítése. Mintegy félmillió forintért felújították a tanácsi kövesutakat. Már csak a Tisza-parti kempinghez vezető út van hátra. Elkészült Dombrád szennyvízhálózatának tanulmány- terve is. Rendbe hozták a Tisza-parti úttörőtábort, ahol turnusonként 110 gyerek táborozhat. Tiszakanyár társközség vízrendezésére félmilliót fordítottak már eddig. Ugyanitt elkészült egy mini szogáltatóház. Nagyon sok pénzt költöttek szociális célokra. Minden jelentkezőt fel tudnak venni bölcsődébe, óvodába és az általános iskolai napközis csoportokba, a szociális körkép ennek ellenére sem a legjobb, 59 gyermek van állami gondozásban, a gondozási díj hátralékait nem tudják behajtani, (sz. e.) * S A nővér nemcsak beszólt a betegszobába, hogy „Mihály bácsi, a vizsgálóba menjen”. Tudja, nehezen jár az idős, nyolcvanas ember, szívélyesen karonfogja és úgy viszi, vezeti. Űtközben a beteg hálásan néz a hófehér köpenyű, biztató kísérőjére. Minden beteg hamar megismeri, megkedveli az osztályon Orosz Sán- dornét. De a -gyó- | gyultan távozók I leánykori kereszt- i nevét súgják meg 1 az érkező betegek- | nek. Orvosok, be- I tegek úgy szólít- I ják: Vera nővér. I — Húsz éve doi- I gozom az egész- Iségügyben — VERA NÓVÉR mondja Orosz Sán- dorné. — A legtöbb időt itt, a szemészeti osztályon. A pályára anyósa biztatta, aki nővérként ment nyugdíjba. Nyolc általánossal kezdett, s már két fiúgyermek anyjaként, levelező tanulással szerezte meg az érettségit. — Azóta is képezem magam. A szakmában is, de kétéves marxista- leninista oktatáson szintén részt vettem. Majdnem minden évben van valamilyen szakmai továbbképző is. Szükséges az alapos tájékozottság, fontos, hogy minden részében ismerjem a munkámhoz kapcsolódó teendőket. Szereti munkáját, ami számára több is, mint csupán kereseti lehetőség. — A nővér sokat tehet a beteg gyógyulásáért, magatartásával enyhítheti a fájdalom elviselését — vallja. S Vera nővérnek mindig van mosolya, jó szava, kedves figyelmessége^ bizalmat keltő biztatása a betegek számára. Negyvenévesen nevezték ki vezető nővérnek. (asztalos)
