Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

Jő napraforgótermés ígérkezik az újfehértói határban is. Félidejéhez érkezett Nyírbátori zenei esték A szabolcsi nyár legran­gosabb kulturális rendez­vénysorozata, a nyírbátori zenei napok második felé­hez érkezett. Több mint ezer hallgatója volt a fel­újítás alatt levő református műemlék templomban meg­rendezett két hangverseny­nek. Tapsolhatott már a kö­zönség a Miskolci szimfoni­kus zenekarnak és a Dél- karolinai egyetemisták ve­gyes karának. A másik júli­us végi koncerten Vivaldi- műveket adtak elő sikerrel a fővárosból érkezett művé­szek. Nemes kezdeményezéssel, a házigazda nyírbátori mű­velődési központ a környé­ken élőknek lakóhelyükön kínál ritka kulturális él­ményt. A nyírségi táj re­mekmívű hangulatos mű­emlékei méltó környezetet jelentenek. Ezek a zenés es­tek egyben az augusztus elején nyílt nemzetközi vo­nószenei tábor lakóinak fel­lépési alkalmak. Nagy hí­rű mesterek tanítják a fia­tal zenebarátokat, és a ta­nultakat mindjárt be is mu­tathatják a koncerthallga­tóknak. Tegnap, augusztus 14-én a zenetábor lakóiból alakult két zenekar egy időben lépett fel Nyírmi- hálydiban, a református és Nyírbélteken, a római kato­likus műemlék templomban. A gazdag programban töb­bek között Bach-, Vivaldi- és Mozart-művek szerepel­tek. A vonószenei tábor hang- versenykörútja ezzel ko­rántsem ért véget. 16-án Nagykállóban, a hét végén, augusztus 17-én pedig az ifjú zenészek a megyeszék­helyre látogatnak. A me­gyei művelődési központ hangversenytermében este fél nyolckor kezdődik kon­certjük. Kovács János ve­zényletével többek között elhangzik Csajkovszkij: Ró­meó és Júlia nyitányfantá­ziája, három tétel Berlioz: Faust elkárhozása című drámai legendájából, vala­mint Händel: Vízi zenéje. A nyírbátori zenei napok sikereként könyvelhető el, hogy a hangversenyekre szép számú külföldi is el­látogatott. Az ország távo­labbi részén lakók közül jó néhányan elővételben fog­laltattak jegyet a sorozat­záró hangversenyre, mely augusztus 19-én, este fél nyolctól kezdődik a hagyo­mányos helyszínen, a nyír­bátori református műemlék templomban. A Báthori Ist­ván Múzeumban eddig is több ezren látták Csavlek Etelka operaénekes és szob­rászművész kiállítását. A tárlat augusztus 25-ig láto­gatható. Az idei zen« napok keretét sajátosan egy nagy érdeklődéssel várt színházi bemutató adja. Augusztus 24-én és 25-én a volt mi­norita templomban, a Krucsay-oltár előtt játssza el a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társula­ta Balázs József történelmi színművét, A bátori adven­tét. mái, az ifjúsági mozgalmak és szervezetek története, o megye népfrontmozgalmá­nak története, a jeles em­berek bibliográfiája, egy te­lepülés jelenlegi társadalmi képe. Lehetőség kínálkozik, hogy a szakdolgozatok — melyeket a megyei tanács külön jutalmaz — készítői nyomon kövessék a korrek­ciós osztályokba járt tanu­lók fejlődését, elvégezzék a társadalmi és egyéni mű­veltség korszerűsítésvizs­gálatát. A hagyományokhoz híven, az idén is a munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepli meg az ország augusztus húsza­dikát, az alkotmány törvénybe iktatásának évfordulóját, s emlékezik történelmünk egyik legnagyobb alakjára, az ál­lamalapító I. István királyra. Az előrejelzések szerint or­szágszerte a jól végzett közös munka örömét tükröző vidám népünnepélyek töltik ki a napot. A nagygyűlések színhelyén is egész napos program várja a résztvevőket. Sok helyen az ipari és mezőgazdasági dol­gozók azt tervezik, hogy a felszabadulás óta követett szép hagyomány szerint, kö­zösen ünnepelnek, s közösen szegik meg az új búzából ké­szült kenyeret. Szabolcs-Szatmárban is tartanak megemlékezéseket, több városunkban ipari, egészségügyi és szolgáltató létesítményt avatnak az ün­nep alkalmából. A központi ünnepséget Má­tészalkán augusztus 20-án rendezik meg a városi strand területén. Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter ün­nepi megemlékezése után lo­vas felvonulás, táncos műsor lesz. Nyíregyházán a jósavárosi napok rendezvénysorozata au­gusztus 18-án kezdődik. Ze­nés ébresztő köszönti a húsz­ezres városnegyed lakosságát. A KISZÖV és a Kelet Áru­ház termékeiből kiállítást nyitnak a 9-es iskolában. Lengyel testvérvárosunk, Rzeszów képviseletében lép közönség elé a Salamaek ne­vű női fúvós együttes. Tér­zenét adnak az Ifjú Gárda fúvószenekar közreműködé­sével. Karatebemutató, majd az ungvári tánccsoport, vé­gül a munkácsi Ritmus eszt- rádcsoport mutatkozik be. A Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című filmet vetítik le 18- án 21 órai kezdettel. Másnap a Kristály együt­tes gyermekeknek mutat be összeállítást. A Dongó együt­tes, majd a bolgár Sumeni néptáncegyüttes lép színre. Formációs táncbemutatót tar­tanak, végül az Ungvár sétá­nyon utcabál zárja a napot. Augusztus 20-án a Móricz Zsigmond Színház művészei mutatják be ünnepi összeál­lításukat, ezután osztják ki a rendezvény díjait, jutalmait. A Szabolcs-Volán táncegyüt­tes műsora után tábortüzet gyújtanak. A rendezvénysorozat kere­tében változatos elfoglaltsá­got kínálnak minden korosz­tálynak. Kocogást indítanak az erdei tornapályára, autó­soknak hirdetnek KRESZ-ve- télkedőt Ügyességi verseny, bábkészítés, a sportolni vá­gyókat tollaslabda-bajnokság, asztaliten iszcsata várja. Akik a szüléikké! akarnak együtt versenyezni, családi ügyessé­gi vetélkedőbe nevezhetnek be. Teniszben avatnak baj­nokot, s az ünnep napján, a klubkönyvtár mögötti pályán a furcsa nevű nemezelésre kerül sor. Aszfaltrajzverse­nyen ez alkalommal is össze­mérhetik tudásukat a gyere­kek. Már augusztus 16-án meg­kezdődik az adkoftmánynapi megemlékezés a megyeszék­helyen: a Hazafias Népfront székházéban nyújtják át a kiváló és az érdemes társa­dalmi munkásoknak a köz megbecsülését kifejező em­lékérmet. Munkás-paraszt találkozót tartanak megyeszerte. Nyír­egyházán mindhárom terme­lőszövetkezetet felkeresik az (Folytatás a 4. oldalon) A gyári karbantartók az előző hónapokban a hajaló- üzemben komoly rekonstruk­ciót hajtottak végre, több millió forint értékben. Ezzel az első osztályú napraforgó­dara arányát növelik meg, s lehetővé válik a tőkés im­portból származó szója ki­váltása egyes takarmányke- verékeknéL A napraforgó-termesztés az utóbbi évtizedekben vissza­esett a szabolcs-szatmári kör­zetben. Amíg az 1950-es évek végén 30—35 ezer ton­na magot termeltek, mosta­nában tízezer tonna körül alakult a termés. Szakembe­rek megállapították, hogy a mezőgazdasági termelési szerkezetbe — különösen a gabonafélék, burgonya és do­hány vetésforgójába — jól illeszkedik a napraforgó, azonban ehhez hektáronként 1,5—2 tonnás termés szüksé­ges. Ezért a Növény olajipari és Mosószergyártó Vállalat anyagi támogatásával folytat­nak kísérleteket a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézetének kutatói a piricsei Egyesült Erő és a nyírbátori Űj Ba­rázda termelőszövetkezetek­ben. A közelmúltban tanácsko­záson értékelték a meszezés- sel kezelt talajjavítás hasz­nát, s megállapodtak, hogy a jelenlegi 300 hektáros terüle­tet tovább növelik. Mindez — ha a megfelelő elszámolási rendszert is megteremtik — reményt ad arra, hogy a me­gyében 40—50 ezer hektáron is termelhessenek gazdasá­gosan napraforgót, hiszen a talajjavítás a többi növény termelésénél is hat. A ma­gasabb termés pedig egy jól exportálható mezőgazdasági termék megyei feldolgozását bővítené. (1) A Szabolcs-Szatmár megyei Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezetben idén 43 mil­lió forint értékben készítenek férfi, női és gyermek kötöttárukat a Debreceni Vénusz Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére. Képűnkön: a szabászatban Király Ferencné női pulóverek elemeit szabja ki. (GB) A megyei tanács pályázata Tudományos témák főiskolásoknak Korábban már hírt ad­tunk róla, hogy az év ele­jén a megyei tanács tudo­mányos jellegű pályázatot írt ki a két nyíregyházi fő­iskola hallgatóinak. A vég­zős hallgatók harmincegy — a megye gazdasági, társa­dalmi, kulturális és politikai életével összefüggő — téma között válogathattak. Helyet kapott ebben a gazdasági szabályozók hatá­sának vizsgálata a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek jövedelmezőségében, az elektronikus számítógé­pek közgazdasági alkalma­zásának területei és ered­ményei, megyénk energia- mérlegének kidolgozása '— tekintettel az energia-szer­kezetváltozásra — gazdasá­gos kavicsbányák nyitásá­nak lehetőségei a megyé­ben. A pályázók feldolgozhat­ták a megye agrotermikus viszonyait, a könnyűipar gazdaságföldrajzi vizsgála­tát, a légifényképezés hasz­nosítását a mezőgazdaság­ban, a termelőszövetkezetek műhelyfűtéstervét, különös tekintettel a fahulladékok­ra. A hulladéktüzelő beren­dezések összehasonlító vizs­gálatára külön is felhívták a főiskolai hallgatók figyel­mét. Számos környezetvédelmi, közigazgatási, művészeti, ok­tatási téma is helyet kapott a kutatási programajánlat­ban. Többek között ilyenek: a megye városaiban élő if­júság testfejlettsége, az is­kolás korban kialakuló ká­ros egészségügyi szokások, környezetvédelmi feladatok az általános iskolai tanár közművelődési, iskolai és is­meretterjesztő munkájában, megyénk kórusmozgalmá­nak eredményei és problé­Nagygyűlés, kitüntetés, avatás Az aszály és a késői beta­karítás miatt mintegy 12 na­pos késéssel kezdték a repce feldolgozását a nyírbátori nö­vényolaj gyárban. A félidejé­nél tartó repceolajgyártás ta­pasztalata, hogy a vártnál kisebb mennyiség mellett a betakarított mag jó minősé­gű, a tavalyinak megfelelő. Az előrejelzések szerint szeptember elején indulhat a nyírbátori gyárban a legna­gyobb munka, a napraforgó feldolgozása. A termés meny- nyiségét a csapadékviszo­nyok befolyásolják. A ter­melési rendszerekkel egyez­tetetten szállítják a termelő gazdaságok a növényolajgyár szárítóiba, illetve raktáraiba a magot, ahol folyamatos lesz a feldolgozás. [____________________________________________________: ____________________ Kísérletek napraforgóval Az alkotmány ünnepén

Next

/
Thumbnails
Contents