Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

1984. július 8. Kelet-Magyaromág 3 Sikeres volt a kísérlet Gyógyszert hoz a postás Egy évvel ezelőtt a Magyar Posta bevezette kísérletként a gyógyszerszállítást is. Erre a mátészalkai kettes hivatalt jelölte ki. Mint Papp László hivatalvezető elmondta, azért esett a választás erre a hivatalra, mert a közúti járatok sok olyan apró köz­séget érintenek, ahol nincs gyógyszertár. Az apróságnak tűnő — az egy év igazolja igen jelen­tős —, bürokráciamentes in­tézkedés igen népszerűvé vált a szatmári és beregi községekben. A posta propa­gandatevékenysége mellett az orvosok tették a legtöb­bet az új szolgáltatás nép­szerűsítéséért. Köztük is ta­lán a legtöbbet dr. Hilbert László méhteleki körzeti or­vos. Rendelés közben kopog­tattunk be hozzá. A beteg­váróban, mint általában) most is többen várakoztak rendelésre. A körzetében — Méhtelek, Garbolc, Nagyhó­dos, Kishódos és Tisztaberek — nincs gyógyszertár. Csak Rozsályban van legközelebb, s akármilyen jól felszerelt Ki miben pancsikol? Jogszabály van-rend nincs Tessék csak a képre nézni! És elszomorodni. Az embert csak a „kényes” ízlése gátol­ja meg abban, hogy ne fe­kélyhez hasonlítsa ezt a szennygödröt, mely Nyíregy­háza határában, a Pazonyi út mellett található. Jó néhány embert k.éné,, hogy hivatálbóf zavarjön ez- •a látvány. Mégis már az ered­ménynek számítana, ha ide tudnák szoktatni a megye- székhely környékén futkosó összes szippantókoc ?it — hogy kizárólag ide ürítsenek. így legalább másutt megszűnne a természetrombolás. Amilyen elhanyagolt ez a terület, sen­ki sem vonja kétségbe, hogy ide akadálytalanul kikerül­het fertőző — sőt mérgező anyag is, ami szennyezi a felső vízadó réteget, a talajt és a környező levegőt. BIZONYTALANSÁGOK Különben van rendelet ar­ra, hogy már a keletkezési helyen ártalmatlanítani kell a környezetre veszélyes anya­gokat, de manapság ezt a gyakorlatban elfogadtatni legalább olyan nehéz, mint­ha egy antik jogirodalmi em­léknek próbálnánk érvényt szerezni a mindennapokban. A legszükségesebbek: egy kerítés húzása, új gödör ásá­sa, az ellenőrzés. Csakhogy kinek? Mert egy halom jog­szabály és útmutató ellenére még mindig nem eléggé tisz­tázottak ezek a kérdések. Máskülönben miért lennének ezekben a témákban olyan bizonytalanok a megyei és a városi tanácson, az egészség- védőknél, és a fuvarozóknál? Gond van magával a szennyvíz-szállítással is. Ezt a munkát ugyanis úgy kezel­jük, mint bármely gazdasági tevékenységet, de nem vesz- szük eléggé figyelembe, hogy ott, ahol emberre és környe­zetre ártalmas anyagokkal dolgoznak, minden mást hát­térbe szorító követelmény: a megfelelő szakismeret és az ellenőrizhetőség. Mára már kialakult a me­gyében a vállalkozók tábora, mely szervezetileg és jogál­lás szerint meglehetősen tar­ka képet mutat. A Szabolcs- Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat, költség- vetési üzemek, mezőgazdasá­gi üzemek, különböző profi­lú vállalatok és maszekok foglalkoznak ezzel a tevé­kenységgel. (Arra a kérdés­re például, hogy hány ma­gánvállalkozó van, a megyei tanács illetékese nem tud választ adni.) Ugyanakkor a vállalatok, intézmények csak A nyíregyházi szennyvízmedence a Pazonyi út közelében. abban érdekeltek, hogy a le­hető leggyorsabban megsza­baduljanak folyékony hulla­dékaiktól, fekáliájuktól. KIN LEHET KERESNI? Hogy a kialakult versenyt tisztán lássuk, szükséges (és elegendő) megvizsgálnunk a kommunális szolgáltató vál­lalat gondjait, hiszen e cégé a megye összes szippantó jár­művének fele. Azonban a vállalat kétféle kuncsaft kö­réből nem a lakosság, hanem a közületek a „kedvesebbek”; mert nyerni csak rajtuk tud­nak. A magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatás — a tá­mogatás éllenére — vesztesé­ges, de végzésére a tanács kötelezi őket. A szolgáltató vállalat — eredményessége érdekében — éppen azon partnereit kény­szerül sújtani, magasabb ár­ral, akik neki az „üzletet” je­lentik. Ezért az utóbbi idő­ben egyre jobban fogy a kö­zületi megrendelés. Az üze­mek, vállalatok drágállják a szolgáltató szabta árakat, in­kább maguk vásárolnak jár­műveket, illetve a jóval ol­csóbb magánfuvarozókhoz fordulnak. Azonban látni kell azt is, hogy a fuvarozás csak egy — a legkevesebb szakértelmet és legtöbb hasznot hozó — része az átfogó szennyvízke­zelésnek. A megnyugtató el­helyezés, ártalmatlanítás, hasznosítás jelenleg a vélet­lenre marad. Pedig az lenne a kívánatos, ha a jobbnál jobb hatásfokú komplex ke­zelési módszerekkel fellépők mérkőznének. Pillanatnyilag — adottsá­gai révén — a kommunális szolgáltató vállalat az egyet­len olyan gazdálkodó szer­vezet a megyében, mely a jövőben képes lehet a folyé­kony hulladékokat, fertőző, mérgező anyagokat egy kéz­be fogottan, komplexen ke­zelni. A SZOMSZÉD PRÓBÁLKOZIK Hasonló cipőben jár szom­széd megyénk, illetve a mi szolgáltatónknak megfelelő cég, a Hajdú-Bihar megyei Szolgáltatóipari Vállalat (SZOLIVÁLL). Azzal a kü­lönbséggel, hogy ott már megtették az első lépéseket, egy, az egész Hajdú-Bihart átfogó folyékony hulladékot' kezelő telephálózat kiépíté­sére. Itt a SZOLIVÁLL kezdemé­nyezett.-Arra kérte az illeté­keseket (tanácsokat), hogy egy-egy telep kialakításának költségeit utalják át az ő fej­lesztési alapjára, s akkor a cég saját tervezésben, kivi­telezésben elvégzi a beruhá­zást, ami — például Debre­cen esetében — amúgy sem halogatható. Ezenkívül jogot kértek arra, hogy a folyama­tos üzemeltetéshez szükséges költségeket a szennyvízter­melőkkel, azaz a szennyet, fekáliát a SZOLIVÁLL-tele- peken elhelyezőkkel téríttes­sék meg. Persze a szomszédban is csúfít a szép menyasszonyon az, hogy kidolgozatlan a mechanizmus. Vagyis a SZO- LIVÁLL-t hogy ellenőrzik majd? Mégis érdemes Haj­dúra figyelni, hátha tanu­lunk tőle. Sztancs János Megérkezett a családok címére kiüön-kfllön csomagolt gyógyszer is, de mindenképpen tíz köz­ség betegeiről kell gondos­kodnia:'. — Szinte egy napba kerül, ha csak a legközelebbi gyógy­szertárba is utazik valaki re­ceptet kiváltani. Ajánlottam is minden betegemnek a posta új, igen emberséges szolgáltatását. Sőt a községi tanács is jelentős propagan­dát fejtett ki. Ezen a napon is volt gyógy­szer a postakocsiban Nagy­hódosra Szmutku Antalék- nak. Antal bácsi — 86. évét tölti — magyar bajuszú, pi- rospozsgásos arcú, huncut- kás szemű ember azonnal tiltakozik, nem az övé a gyógyszer. Magdus néni — így hívják a faluban — a felesége él vele. — Tudja lelkem, mondja miután átvette a vérnyo­máscsökkentő és a szív rend­ellenességeit gyógyító gyógy­szereket — annyiba kerül, mintha Rozsályba mennék. Menni pedig nem bírok. A kezdet kezdetén egy-két eset után az egész falu meg­kedvelte a gyógyszer ilyen beszerzését... Csak Nagy­hódoson havonta legalább 30 esetben veszik igénybe, tá­jékoztat Gázsda Károlyné, aki tíz éve kézbesítő, s öt éve ebben a községben. Nem panaszként mondja: egy-egy járványos időszakban bizony jelentős munkatöbbletet je­lent. Igaz a munkaidőbe be­lefér, s mivel expresszkent kell kezelni, van eset, ami­kor kétszer is be kell járni a falut. Mint Papp László mondta, az úttörőmunkából jelentő­sen kivették részüket a szál­kái gyógyszertár dolgozói is. Egy ésszerű, — beruházást nem igénylő — figyelmesség több tíz ezer embernek je­lent könnyebbséget Lónyá- tól—Tisztaberekig. Zsoldos Barnabás „ ... AZ ILLETÉKES KORMÁNYZATI SZERVEK A BUDAPESTI RENDÖR-FÖKAPITANYSAG SZERVEZETÉN BELÜL GAZDASÁGI RENDÉSZET MEGSZERVEZÉSÉRE HOZTAK HATÁROZATOT ... A GAZDASÁGI RENDÉSZET JÜLIUS X-ÉN KEZDTE MUNKÁJÁT. ...AZ ŰJ SZERVEZET AZ ÁLLAMI SZERVEKTŐL KAPOTT. FEL * HATALMAZAS ALAPJAN, HA A HELYZET MEGKÍVÁNJA, AZ ORSZÁG BÁRMELY RÉSZÉBEN FELLÉPHET.” (NÉPSZABADSAG, 1984. JÜLIUS 3.) Mi! vár a gazdasági rendészeti? — Mert saját tapasztala­tomból tudom, mekkora a je­lentősége. 1964 óta kereske­delmi, társadalmi ellenőr va­gyok Nyíregyházán. Ennek el­lenére egy-egy revízió előtt készülnöm kell. Különösen az utóbbi időben, amikor már annyi, de annyiféle árképzés, szabályozás van. Az ember akaratán kívül is könnyen becsapódhat. — Ha a szomszéd munka­helyen tízmilliót sikkaszta­nak, az nem háborítja úgy fel az emberek többségét, mint az, ha a hentes másfél dekával megrövidíti őket. — Én is így tartom. Per­sze az biztos, mindkettő ká­rosan befolyásolja a közhan­gulatot. De ha rajtam állna, a nagyobb fogásokra biztat­nám a gazdasági rendészeket. Kezdjék a fejénél. — A közgazdászok úgy tartják, ott van korrupció, csúszópénz, ahol valamilyen áruból kevés van. — Igaz. De ettől még az el­osztás legyen tisztességes! — Hallottam olyan hango­kat az új testületről, hogy „ez is csak azért van, hogy a ma­szekokat bántsák”. — Erre nem tudok mit mondani. De valahogy az sincs jól, hogy ugyanazért a munkáért a munkahelyen va­laki 300 forintot kap, ma­szekként meg ezret hajt be érte. Pedig a társadalom asz­talára mindkét esetben ugyanannyit tett le. — Tudna javasolni egy-két dolgot, mármint amit meg­nézhetnének a rendészek? — Biztos. Ki nem tudna? Sz. J. Válaszolt: Müller Mihály, a Fémmunkás Vállalat lakatos- brigádvezetője. — Eredményt. Minél több leleplezést. És mert a szer ­vezetben bizonyára jól kép­zett emberek dolgoznak, erre minden esély meg is van. — Miért hangsúlyozta ki a jól felkészültséget? Drótostót / lyet is régen lát­tam már. Megy a bádogos a nagy forgalmú Dózsa György utcán, hátán a fakalodá­ban az összecsavart bú - dog, nem néz se jobbra, se balra, csak megy. Nem is kiabál, pedig milyen szépen tudott va­lamikor kiabálni. Erg,- lékszem rá gyerekko­romból. „Fazekat fódoz- ni.” Az első öt szótag vala­hol fent, magasan, az utolsó, a „ni” pedig pon­tosan egy nagyterccel lejjebb. Drótostótnak hívták, amikor még a régi Csillag utcában járt, és a tót tercelős nép. Kétszólamú dalaik zár­lata zengett az évszáza­dok távolából ebben a lehajlított utolsó szótag­ban. Ügy is mondta, hogy: „fazikat fótozni", meg úgy is: „drótozni, fadóz­ni, fenekezni.” Ahogy éppen a kedve tartotta. Aztán leült a házunkkal szemben, a porcfúvel benőtt árokpartra és szalonnázni kezdett. A csöalakra tekert bádog belsejéből vette elő a tiszta kendőbe kö­tött kenyeret és szalon­nát, egy kis felhajtható ajtajú fiókból meg a bicskát. Ügy evett, hogy közben tán a nagy feny­ves hegyekre gondolt, ahová télire majd visz- szatér. Megy a drótos a Dó­zsa György utcán, és nem kiabál. Kár is vol-.l ? ! na. Elnyomnák ősi éne­két a dübörgő kamionok. Hátán a fakaloda, az összecsavart bádog alatt a kis felhajtható fedelű fiók, minden pontosan úgy, mint egykor, na­gyon régen, abban a szívszorítóan szép, s töb­bé már soha nem látha­tó Csillag utcában. Megy lassan, talán kenyere is van piros szegélyű vá­szonkendőbe kötve, — sokáig nézem s aztán el­fordulok. Nem akarom kilesni azt a pillanatot, amikor ellebeg a földtől, s úgy folytatja útját, magában dünnyögve, énekelve, az alacsonyan rohanó fel­hők között. Mester Attila V-----------------------------/ a szövetkezők ünnepe A Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége hatvankét évvel ez­előtti felhívása nyomán a világ szövetkezőinek mint­egy 350 milliós tábora ma ünnepli a nemzetközi szö­vetkezeti napot. A szövetke­zők számba veszik eredmé­nyeiket, feladataikat, s nem­zetközi méretekben de­monstrálják az összefogás erejét. A szövetkezeti mozgalom legfontosabb időszerű fel­adata hazánkban azoknak a politikai, társadalmi, gazda­sági teendőknek a megoldá­sában való közreműködés, amelyeket a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének határo­zatában foglalt össze. A ha­tározat gazdaságpolitikánk fő céljaként a minőségi té­nyezők kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi ver­senyképességének növelé­sével, a népgazdaság egyen­súlyának javítását, az élet- színvonal megőrzését tűzte célul. A szövetkezeteknek, mint tagjaival mindennapos kapcsolatot fenntartó szer­vezeteknek, továbbra is ki­fejezetten elsőrendű felada­\_______________________ tűk tágjaik szolgálata, érde­keltségük növelése, alkotó­kedvük kibontakoztatása, a szövetkezeti demokratiz­mus továbbfejlesztése. Megyénk szövetkezeti moz­galmáról, a feladatokról ma a Rakamazon tartandó me­gyei ünnepségen számolnak be. A megye szövetkezeti mozgalmát képviselő 123 mezőgazdasági, 41 ipari, 24 fogyasztási, 19 takarék- és 11 lakásszövetkezet tagjai ünnepelnek ma együtt. A falvakban nemcsak jellem­ző, de szinte kizárólagos a szövetkezetek szerepe a ter­melésben, a szolgáltatásban, és a kereskedelmi ellátás­ban. Ez a helyzet megszab­ja a szövetkezetek felelős­ségét és feladatát is. O rszágonként változó­ak a szövetkezeti cél­kitűzések és felada­tok, de világméretekben el­fogadott és közös a béke gondolata. Az alkotáshoz béke kell, és erre nagy szükségük van a világ hala­dásáért, az emberek jobb életéért munkálkodó szö­vetkezőknek is. Cs. B. ______________________>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents