Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. július 8. KÉPTÁVlRÖN ÉRKEZETT. Ronald Rea­gan amerikai elnök (jobbról) 1984. július 1- én, a Fehér Házban a diplomáciai testület részére adott vacsorán megbeszélést folytat Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövettel, aki a diplomáciai testület doyenjeként vett részt az eseményen. Megbeszélésük több mint egy órán át tartott. A HÉT CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Bolíviában meghiúsul a szélsőjobboldali puccskísérlet. — Zavargások az Indiai Kasmír államban. — Papandreu Prágában majd Berlinben tárgyal. KEDD: Konsztantyin Csernyenko fogadja a Moszkvában tartózkodó Geoffrey Howe brit külügyminisztert. — Az amerikai külügy­miniszter a szovjet nagykövettel folytat megbeszélést, később Gromlko az amerikai nagykövettel találkozik. SZERDA: a libanoni kormányerők bevonulnak Bejrutba, megkez­dődik a főváros egyesítése, ugyanakkor Tripoliban súlyos har­cok robbannak ki. — Zambia fővárosában ismét tárgyalnak az angolai és dél-afrikai képviselők. CSÜTÖRTÖK: a magyar delegációvezető felszólalása a bécsi had­erő-csökkentési értekezleten. — Asszad—Kaddumi-találkozó Damaszkuszban, tanácskozások Szíria és a PFSZ viszonyának rendezéséről. PÉNTEK: újabb szovjet nyilatkozat az űrfegyverkezés korlátozását célzó tárgyalásokról. — Befejeződik a stockholmi konferencia második ülésszaka, az ENSZ főtitkára beszédet mond a 35 ország küldöttei előtt. SZOMBAT: feszültség Nagy-Britannia és Nigéria között az exmi- niszterrablás kísérlete nyomán. — Shultz Hongkongban meg­kezdi kelet-ázsiai körútját. — Helmut Kohl Latin-Amerikában. Á hét három kérdése Hétköznapi forgalom Munkács főterén. (A szerző felvételei) Szomszédolás Kárpátalján O Hogyan alakult az űr­fegyverkezést korláto­zó tárgyalások körüli vita? A kozmikus térségből ér­kező hírek éppúgy hozzátar­toznak ma már hétköznapja­inkhoz, mint'a földi jelenté­sek. A Szál jut—7 háromtagú legénysége túljutott százöt;, venedik munkanapján és folytatja tevékenységét, amelynek nem kevés kézzel­fogható eredménye van. (Egyetlen példa: az űrből fedeztek fel egy nagy kiter­jedésű dzsungeltüzet Burma lakatlan vidékén, s ennek nyomán tudtak idejében köz­belépni.) Az amerikai űr­program keretében az első női űrsétára tesznek előké­születeket és cserélik az űr­repülőgép hajtóművét, mi­után nem tudták pontosan kideríteni azt a komputerek jelezte hibát, aminek követ­keztében a felbocsátást el­halasztották. Az űr azonban sajnos ab­ban az értelemben is földi téma lett, hogy a fegyverke­zési verseny új ága, a koz­mikus fegyverkezési hajsza fenyeget. A Szovjetunió ezért javasolta, hogy zárják él az űr militarizálásának vala­mennyi csatornáját, méghoz­zá addig, amíg nem kezdő­dőt meg ez a folyamat. Ugyancsak rendkívül fontos eleme a szovjet indítvány­nak az önként vállalt mora­tórium, vagyis az a kötele­zettség, hogy a tárgyalások alatt — amelyek aligha lesz­nek egyszerűek és gyorsak — ne telepítsenek űrfegyvere­ket. (Tanulságul szolgálhat a genfi példa: a közép-hatótá­volságú rakétákról folytatott megbeszélések azért váltak lehetetlenné, mert a tárgya­lások közben az Egyesült Ál­lamok megkezdte a telepí­tést, s ezzel kész helyzetet teremtett. Washington ezúttal megle­pő gyorsasággal reagált a tíz nappal ezelőtti szovjet kez­deményezésre. S tegyük hoz­zá: meglehetősen felemásan. Nem vetette el, hogy szep­temberben Bécsben előkészí­tő megbeszélések kezdődje­nek (tárgyalások a tárgyalá­sokról), ezt annál inkább sem tette, tehette, hiszen az el­nökválasztás közeledtével a tárgyalások hívének kíván látszani. Megpróbálkozott azonban feltételek állításá­val, méghozzá „árukapcso­lás” formájában, hogy az űr­fegyverkezés korlátozásával együtt az abbamaradt genfi témákról is beszéljenek. De hát, ha erről valóban lehet­ne tárgyalni, akkor még mindig tartana a genfi pár­beszéd ... Kitért az Egye­sült Államok a moratórium elől is. A TASZSZ hét elejei nyilatkozata ezért hívta fel az amerikaiak, s egyben a világ figyelmét „komolyabb és felelősebb magatartásra”, s idézték Weinberger had­ügyminiszter szavait, ame­lyek az űrfegyverkezés — s nem a korlátozás — szüksé­gességét hangsúlyozták. Is­mételt amerikai magyaráz­kodás, majd újabb szovjet állásfoglalás következett (mindez jelezhette a felgyor­sult tempót.) Moszkva meg­ismételte tárgyalási hajlan­dóságát, de rámutatott arra, hogy egyenes és világos vá­laszt vár az Egyesüli Álla­moktól, a feltételek s a kité­rés nem vezethetnek a tár­gyalóasztalhoz. A szovjet fővárosnak köz­ben fontos vendége volt, Sir Geoffrey Howe, brit külügy­miniszter személyében. Meg­erősítést nyer, hogy a szov­jet—brit kapcsolatokat szá­mos területen lehetne fej­leszteni, de a lehetőség ki­bontakozását zavarja London magatartása, a rakéták be­fogadása, s az amerikai vo­nal sok esetben történő kri- tikátlan elfogadása, sőt hir­detése. A kelet—nyugati párbe­széd számos más területén is aktivitás mutatkozott a hé­ten. A görög kormányfő Prá­gában, majd Berlinben járt, s kölcsönösen hasznos meg­beszélésekre, szerződések alá­írására került sor. A cseh­szlovák fővárosban tartózko­dott a svéd diplomácia veze­tője is, Varsóban egy svájci kormányküldöttség, míg a román kormányfő Ankara vendége. A magyar külügy­miniszter spanyolországi lá­togatásra készül, s hazánk delegációvezetője felszólalt a bécsi haderőcsökkentési ér­tekezleten. O Mit jelent Bejrút egye­sítése? Libanonban jelentős ese­mény törte meg a héten a megállapodásokról és a har­cok felújulásáról szóló hírek sajátos ritmusváltását. Het­venöt nappal a nemzeti egy­ségkormány megalakítása után megkezdődhetett a Szí­riái közreműködéssel létre­hozott nemzeti biztonsági terv végrehajtása. Ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy a szembenálló feleknek egy­aránt elfogadhatóan átszer­vezték a kormányhadsereg irányítását (a hattagú pa­rancsnoki testületben 3—3 keresztény és muzulmán po­litikussal) s ez az erő három dandárral bevonult a fővá­rosba. Ezzel elvben lehetővé vált hat átjáró megnyitása a keresztények lakta keleti és a mohamedán nyugati kerü­leteket szétválasztó zöld vo­nalnál, s mód nyílt a nem­zetközi repülőtér, valamint a kikötő munkájának felújítá­sára. Valami történt is (két át­járó megnyitása), de a ren­dezés változatlanul sok buk­tatót rejt magában. Ameny- nyire örvendetes, hogy Bej­rútból ezúttal nem érkeznek hadijelentések (a különböző milíciáik egyelőre 5—5 kilo­méternyire visszavonultak a zöld vonaltól és hajlandóak nehéz fegyvereik kivonására vagy leadására), annál kedve­zőtlenebb hír a harcok ki- újulása Libanon második leg­nagyobb városában, Tripoli­ban. O Miért jelentkeznek újabb feszültségelemek Indiában? Egy szikh szélsőségesek ál­tal végrehajtott repülőgép­eltérítés borzolta a héten a kedélyeket Indiával kapcso­latban, de a belső feszültség más elemei is jelentkeznek. Lezajlott, méghozzá sikerrel a „Kék Csillag” hadművelet, a hadsereg közbeavatkozása a szakadár terveket tápláló szikh ultrák leverésére s a felszínen nyugalom van. Ugyanakikor a kérdőjelek nem fogyatkoznak: mi lesz az események hatása a had­seregre, amely még nem ka­pott ilyen jellegű feladatot; különösképpen számításba véve, hogy a tisztikar és egyes haderőnemek zömét éppen szikhek teszik ki; ho­gyan alakul a gazdasági helyzet az érintett Pandzsáb államban, amely India egyik éléskamrája; a szikh szélső­ségesek akciói nyomán mit tesznek majd a hindu szélső­ségesek. A pandzsábi zavargásokkal párhuzamosan ugyanis több államban hindu-muzulmán összeütközésekre került sor, s különösen bonyolulttá vált a helyzet Kasmírban. (Itt kettészakadt az államot irá­nyító párt, amely egyébként Indira Gandhi ellenzékéhez húz. A kivált képviselők ép­pen a Gandhi pártjának, ed­dig — állami szinten — el­lenzékben levő követőivel együtt új többséget képez­tek. Lemondatták az eddigi főminisztert, s helyébe a párt­jából kiválók között levő só­gorát ültették. Ez tüntetése­ket és ellentüntetéseket indí­tott meg). Mégsem csupán helyi vo­natkozású összetűzésekről van szó: januárig ugyanis vá­lasztások esedékesek Indiá­ban. A belső reakció erői — többé-kevésbé nyílt külső tá­mogatással — szeretnék megrendíteni a pozitív, el nem kötelezett külpolitikát folytató, ugyanakkor a kon­tinensnyi méretű ország ért­hető gondjaival küszködő je­lenlegi kormányzatot. A je­lek szerint azonban Indira Gandhi kabinetje, a nehéz­ségek és a mesterségesen szí­tott feszültség ellenére ura a helyzetnek és élvezi az indi­aiak többségének támogatá­sát. Réti Ervin Egyre többen kerekednek fel megyénkből egy kis szom­szédolásra az utazási irodák segítségével, hogy a közeli Ungvár és Munkács neveze­tességeivel ismerkedjenek. A nyíregyházi Cooptourist pél­dául havonta mintegy há­romszáz turistát visz el az Ung és a Latorca partjára. Egy ilyen úton vett részt munkatársunk is. A szabolcsi építők keze nyomát viselő' nagyszálló legfelső szintjéről az egész városra rálátni. Ungvár egyes részei azonban sokkal több érdekességet rejtenek. A vásárlás — mert ugye me­lyik magyar turista hagyja ki ezt? — hamar elintézhe­tő, hiszen pár lépés csak az áruház. Ha pedig valami még nagyon kellene, séta közben is be-be lehet térni- az üzle­tekbe. Már az Ung „pesti” olda­lán feltűnik, milyen sok a zöld. A széles utat öreg fa­sor választja el a járdától, a nagyobb épületek előtt han­gulatos parkokban lelhet fel­üdülést a barangoló. A folyó hídján átsétálva, az egyetem régi épületeinél, füvesített, erdős téren fiatalok üldögél­nek. Az Ung mentén felfelé in­dulva lombos sétányon át jutunk el a gyalogos hídig. Innentől kezdve egymást érik a látnivalók. A filhar­mónia otthona, falán kréta­felírás ötlik a szembe: EDDA Művek. Szinte mindenütt hallani magyar szót, nem kell félni az eltévedéstől, mindig akad valaki, aki a mi nyelvünkön igazítja útba a turistát. A pravoszláv templomot vasárnap délelőtt érdemes felkeresni. A misére össze­gyűltek különleges, több szó- lamú éneke szépen szól, az ikonosztáz aranyszínű képei felejthetetlenek. Nincs túl­ságosan messze az ódon vár sem, ahol különleges látvá­nyosságot nyújtanak a Kár­pátok növény- és állatvilá­gát bemutató tárlók. A vár mellett pedig a skanzen Évente több mint 300 ez­ren keresik fel ezt a bolgár városkát Mi ennek a nagy érdeklődésnek az óka? Első­sorban a gyógyvizeit kell megemlítenünk. A fizikote­rápiás, gyógytornás és diétás kúrákkal igen eredményesen gyógyíthatók, kezelhetők az idegrendszeri, a szív és ér­rendszeri bántalmak, vala­mint a cukorbaj. A Balkán-hegység nyugati nyúlványaiban rejtőzködő Var sec mellett van az ország legnagyobb fenyőerdője. Az akkori helyi orvos kezdemé­nyezésére még 1910-ben kezdték el a fásítást. Az er­dő kellemes hűvöst biztosít a nagy melegekben, valamint gyantái 11a ta tiszta levegőt Az ungvári skanzen egyik lom. zsindelyes faházait, ruszin templomait csodálhatjuk meg. Számba venni is nehéz a látnivalókat, s az emberi kapcsolatokról, beszélgeté­sekről még nem is szóltam. Ung várra is kevés volt a két nap, hogyne kellett vol­na több idő a régi kereske­dőváros, Munkács megisme­réséhez, az ott töltött né­hány óránál. A mozgalmas centrum környéke is meg­ajándékoz jó néhány szép, régi épület látványával, no meg a parkok, fasorok itt sem hiányoznak. Aki megte­heti, ne sajnálja az időt és egész évben. Az utóbbi esz­tendőkben több minit kétsze­resére növekedett a belterü­leti parkok és terek területe is. A kirándulók is szívesen kereshetik fel a környéket: a vízesést, a kitszurai kolos­tort, a „Todorini kuli” legen­dás hegycsúcsot. Az üdülők számára autóbusz-kirándulá­sokat is szerveznek a Magu- rata cseppkőbarlanghoz, sütői a kőkorszaki alkotásokban gyönyörködhetnek; a Belog- radcsiki sziklákhoz, a leg­nagyobb szobrász, a termé­szet által létrehozott csodá­latos szobortárlat megtekinté­sére. Az egészség városa, ahogy a helybeliek nevezik, egyre népszerűbb: sokasod­nak a külföldi vendégek is-. éke, a csupa fa ruszin temp­a rubelt — igen olcsó a taxi —, hogy felkeresse a törté­nelmi levegőjű várat. Még így, tatarozás alatti állapotában is impozáns lát­ványt nyújtanak a város fö­lött uralkodó, buja növény­zet borította falak. A pano­ráma pedig, ami a szemünk elé tárul, a város és a Lator­ca madártávlati képe feltét­lenül megéri a fáradtságot. Nem fontos ezer kilométe­rekben gondolkodnunk, ha szépségre, látnivalókra, él­ményekre vágyunk... Papp Dénes S közben tovább épül-szé- pül a város. A meglévő sta­dion mellett újabb üdülő- és sporttelep létesül, ahol sport­pályák, úszómedencék és játszóterek állnak majd ren­delkezésre. A Varsec melletti dombon római várrom látha­tó, ahol 500 római ezüstpénzt találtak. Ez arról tanúskodik, hogy évszázadokkal ezelőtt is pezsgő élet folyt itt. Aki megismerkedik a város je­lenével, annak mégis az az érzése támad, hogy Varsec még sok kellemes meglepe­téssel szolgálhat vendégeinek és kilencezer lakójának. ígé­retes jövője van. Dimitar Koler (Szófiapress — KS) Bulgária: varsec, az egészség városa

Next

/
Thumbnails
Contents